Népszabadság, 2002. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-12 / 36. szám
NEPSZABADSAG -k.r Észak-Magyarorszag rfr halala"_________________________________________________ RÉGIÓsO/kÖRKéV ~O Patvarcrol Ausztraliaba ___________________________NÓGRÁD, HEVES, BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN 2002. FEBRUÁR 12., KEDD___________________________ Cégtulajdonos önkormányzat Meghatározó, több mint 75 százalékos tulajdont szerzett a bécsi önkormányzat a település közigazgatási határain belül épülő, injekciós tűk gyártásával foglalkozó üzemet működtető részvénytársaságban, a Dorel Medben. A 400 millió forint törzstőkéjű Dorel-Med Egészségügyi Termékeket Gyártó és Forgalmazó Rt.-t két évvel ezelőtt fele-fele arányban alapította a település és a Diósgyőri Orvostechnikai és Elektronikai (Dorel) Kft. Az 1991-ben műtőasztalok, vizsgálószékek, elektronikus diagnosztikai berendezések gyártására, komplett kórházi szerelésre, szervizelésre létrejött kft. ügyvezetője, Babik József - aki egyben a Dorel Med vezérigazgatója is - elmondta: részben saját forrásból, részint bankhitelből mintegy hárommilliárd forintos beruházással építik meg Bőcsön az injekciós tűket gyártó üzemet, amelyet a tervek szerint később tovább fejlesztenek, egyszer használatos orvosi termékek gyártására is alkalmassá teszik. A beruházáshoz a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanácstól 170 millió forint - fele részben vissza nem térítendő - támogatást kapott a társaság. Babik szerint a Dorel Kft. azért adta el az önkormányzatnak az rt.-ben lévő 50 százalékos tulajdoni hányadának számottevő részét. A Dorel Med Rt. különben arra számít, hogy ez a cég a későbbiekben tulajdont szerez a bécsi vállalatban, amelynek tőkéjét még ebben a negyedévben 800 millió-egymilliárd forint körüli összegre kívánják felemelni. A tervek szerint az injekciós tűk gyártása ez év szeptemberében kezdődhet. Az itt gyártandó évi 300 millió tű kétharmadát exportálják. I. S. Mélypont után fellendülés Átalakuló Petőfibánya - Az új beruházók a betelepülés évében kapnak adómentességet A korábbi 30 százalékosról háromszázalékosra csökkent a munkanélküliség a Heves megyei Petőfibányán. Az egykori bányásztelepülésen négy év alatt 600 új munkahely létesült, és jelenleg is van lehetőség az elhelyezkedésre. Fekete László polgármester szerint, aki akar és képes rá, az dolgozhat Petőfibányán. A Hatvantól északra található településen Európa legnagyobb lignitbányája működött, ám később csökkent a kereslet. A bánya 1965-ben bezárásra ítéltetett. Mindez a munkahelyek szempontjából még nem hozott drasztikus változást, hiszen a több mint ezer alkalmazottat foglalkoztató bányagépüzem még megmaradt. A kilencvenes évek elején viszont azt is felszámolták, s ez tragikis fordulatot hozott a település életében, hiszen az embereket szélnek eresztették. Mivel a selypi iparmedencében akkor több vállalat is megszűnt, az egykori dolgozók többsége csak Budapesten vagy Gödöllőn talált munkát. A településen a munkanélküliségi ráta elérte a 30 százalékot. A kilencvenes évek vége felé több befektető is érdeklődött a beruházási lehetőségek felől. Az első jelentkező egy akkumulátorfeldolgozó üzem építését tervezte, ám a lakosság a kiírt népszavazáson a beruházás megvalósítása ellen foglalt állást. Ezt követően, 1998-ban épült meg Petőfibányán a koreai érdekeltségű Young Shin Elektronikai Kft. gyára, ahol a televíziós készülékek külső műanyag dobozait gyártották. Az üzem az egykori bányagépgyár egyik csarnokában kezdte meg működését. Az egykori gépüzem 13 hektáros területén ma már több üzem is működik, és alkalmazottaik száma megközelíti a hatszázat. Az új gazdasági egységeknek köszönhetően a munkanélküliség ma már csak háromszázalékos, és a rendszeres szociális segélyben részesülők száma tíz és húsz között ingadozik. A 3300 lakosú településen 228 millió forintos éves költségvetésből gazdálkodó önkormányzat csak a betelepülés évében nyújt adómentességet az új beruházóknak. A polgármester elmondta: nagyobb kedvezményt nem szavazott meg a képviselő-testület, mivel a már huzamosabb ideje tevékenykedő helyi vállalkozókat és a régebbi betelepülőket nem akarták hátrányos helyzetbe hozni. A gazdasági egységek által évente befizetett adó meghaladja a húszmillió forintot. A lakossági kommunális adót viszont nem vezették be. Az önkormányzat az idén több fejlesztést is tervez. Új gyermekorvosi rendelő építését szeretnék megkezdeni, és bővítenék az iskolát és az óvodát is. A fejlesztésre mintegy 30 milliót szándékoznak költeni. T. Z. M. Az új üzemek az egykori bányagépgyár területén működnek A SZERZŐ FELVÉTELE Segítség egyedül élő időseknek Program a szociális ellátórendszer fejlesztésére a pásztói kistérségben A pásztói kistérség lehetőséget nyert arra, hogy állami pénzeszközök igénybevételével megvalósítsa hároméves szo- ciális fejlesztési programját. A pályázat benyújtását kezdeményező pásztói városi önkormányzat vállalta a program gesztorának szerepét, és ezzel együtt azt is, hogy a kistérségben köztudottan gyenge lábakon álló szociális ellátórendszert megerősíti, sőt azt mintaértékű szintre fejleszti. A projekt már a tekintetben is mintaértékűnek mutatkozott, hogy a kistérség mind a 26 települése egyhangúlag támogatta a pályázat benyújtását, ami természetesen nemcsak szóbeli, hanem mindenekelőtt pénzügyi elkötelezettséget is jelentett. A megfontolt előkészítő munkával kimunkált fejlesztési terv 34 részprojektet tartalmaz, mely a kistérség 14 települését érinti. Sisák Imre, Pásztó polgármestere tudósítónknak elmondta: a program teljes költsége 375,9 millió forint, amiből 260 milliót fele-fele arányban a Szociális és Családügyi Minisztérium és a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács biztosít. A fennmaradó 116 millió forintot a programot megvalósító önkormányzatok teremtik elő. A részprojektekben egyebek között tizenegy ételés személyszállításra alkalmas gépkocsi beszerzése, három mikrotérségi gyermekjóléti és családsegítő központ kialakítása, három új, az idősek nappali ellátását biztosító intézmény kialakítása, négy ugyanilyen intézmény felújítása, a jelzőrendszeres házi gondozás kistérségi kiépítése, home care szolgáltatás beindítása, valamint egy gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító intézmény létrehozása szerepel. A program legjelentősebb beruházása Pásztón valósul meg, ahol 224 millió forintos költséggel létrehoznak egy idősek átmeneti elhelyezését biztosító intézményt, amely a teljes kistérséget hivatott kiszolgálni. Nem titkolt szándéka a programnak, hogy az országban egyedülállóan kialakítsák az egészségügyi és szociális ellátórendszer komplex működését. Jelenleg a fejlesztési terv első ütemeként 15 projekt kivitelezése van folyamatban. Az első negyedévben a program részeként Pásztón országos szakmai konferenciát rendeznek. Sz. Gy. S. Ebédhez készülődnek a pásztói idősek gondozóközpontjában a szerző felvétele Várjátékok, vetélkedő, éremverés Ez évben emlékeznek meg az egri vár 1552-es ostromának 450. évfordulójáról. Az egész esztendős programsorozat csúcspontja október 17-én lesz, azon a napon, amikor a kudarcot vallott török seregek kénytelenek voltak elvonulni a vár alól. A győzelem tiszteletére rendezett programsorozatot az erre az alkalomra létrehozott emlékbizottság állította össze. Terveik szerint vetélkedőt hirdetnek, várjátékokat rendeznek, könyveket és CDROM-okat adnak ki, tudományos konferenciát tartanak, színházi előadásokkal, kiállításokkal, éremveréssel, bélyegkiadással emlékeznek az évfordulóra. Az események április elsején kezdődnek. Ekkor mutatják be az egri vár történetét feldolgozó CD-ROM-ot, és a végvári rendszer jelentőségével foglalkozó nemzetközi konferencia is ekkor kezdődik. Ezt követi az országos vetélkedősorozat, amelyet általános iskolások számára hirdettek meg, s melynek döntését a tervek szerint a Magyar Televízió is közvetíti. A középiskolásoknak országos turisztikai találkozót szerveznek a várban, valamint korhű haditornát és ostromjátékot szerveznek. Ez évben kibővítik, és még gazdagabbá teszik a már hagyományossá vált Végvári vigasságok programsorozatot. A Dobó István Vármúzeumban új, a nagyközönség által még nem ismert dokumentumokat állítanak ki. Emellett a vár kincseit bemutató képes album jelenik meg, új képeslapokat, bélyegeket és érmeket adnak ki ebből az alkalomból. Az emlékbizottság kezdeményezi, hogy október 17-ét a megyei, illetve az egri közgyűlés nyilvánítsa az egri vár napjává. A Heves Megyei Közgyűlés és az egri képviselő-testület döntése alapján közösen összesen 30 millió forinttal támogatják azokat az intézményeket, amelyek részt vállalnak az eseménysorozat rendezésben. S. J. Tarjáni térfigyelő rendszer TUDÓSÍTÓNKTÓL Térfigyelő kamerarendszert építenek ki Salgótarján központjában, miután a lakosság több alkalommal is kifogásolta különböző fórumokon a belváros érzékelhetően romló közbiztonságát. A József Attila Művelődési Központ előtt és környékén megvalósuló térfigyelő rendszer létrehozását az Allianz Hungária Biztosító Rt. kétmillió forinttal támogatja, a megvalósításhoz szükséges további nyolcmillió forintot a város önkormányzata biztosítja, így várhatóan még az év első felében működésbe léphet a kamerarendszer. Nagy Károly alezredes, Salgótarján rendőrkapitánya tudósítónknak hangsúlyozta: a térfigyelő kamerák nem a békés járókelőkre, jó szándékú emberekre irányulnak, hanem a bűnelkövetők azonosításában, mozgásuk megfigyelésében segítik majd a rendőrök munkáját, s remélhetően visszatartó, elrettentő hatásuk is lesz üzembe állításukat követően. fensthermia műanyag ablakok FANTASZTIKUS NYITÁSI AKCIÓJA Mintaterem: GHG ABLAK Kft., 3527 MISKOLC, József A. u. NYITÁS: 2002. 02. 23. 28.