Népszabadság, 2002. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-20 / 43. szám

NÉPSZABADSÁG PIAC­GAZDASÁG 2002. FEBRUÁR 20., SZERDA Az Electro World belépése árháborút robbant ki Átrendezheti az elektronikai cikkek kereskedelmét a budaörsi Electro World áruház megnyitása. Az új piaci szereplő versenytársainál jóval ala­csonyabb áron kínálja termékeit. A brit érdekeltségű cég gerjesztette ár­versenynek elsősorban a kisebb ke­reskedések eshetnek áldozatul. Ma nyitja meg első áruházát Magyar­­országon Európa egyik legnagyobb elektronikus termékeket forgalmazó vállalkozása, a Dixons Group Plc. A Bu­daörsön felépült, hatezer négyzetméter alapterületű, Electro World névre ke­resztelt lánc első egységének megjele­nése alaposan átrendezheti a műszaki cikkek hazai piacát. A brit érdekeltségű cég vetélytársainál jóval alacsonyabb áron kínál televíziókat, videókat, DVD- lejátszókat, hifiberendezéseket, számí­tógépeket, háztartási nagy- és kisgépe­ket. A cég vezetője, Sebestyén Péter nem is titkolja, mely területen lehet a küzde­lem élénkülésére számítani, hiszen mint lapunknak elmondta, az Electro World tartósan a jelenlegi piaci árak alatt árusít majd különféle műszaki cikkeket. E szándékot tükrözi a megnyitás alkalmá­ból kiadott katalógus is, amely gáztűzhe­lyet és hűtőszekrényt 29 990 forintért, té­vét 27 990 forintért, videót 14 990 forin­tért, DVD-t 39 990 forintért kínál. A cég­vezető elmondása szerint a Dixons Ma­gyarországon szeretné először kipróbál­ni új koncepcióját, amelynek lényege, hogy egyetlen nagy alapterületű egysé­gében vonja össze 1300 európai áruházá­nak legjobb elemeit. Az elképzelések szerint az idén még két hasonló nagysá­gú áruház épül a főváros környékén. Az Elektra World legnagyobb riválisa a hazánkban hat üzlettel rendelkező, né­met érdekeltségű Media Markt lehet, amely Európában Magyarországon ke­rül először szembe a Dixonsszal. Mau­­rer Andor ügyvezető igazgató szerint a magyar piac kezdett kiegyensúlyozottá válni az utóbbi években, és most belép egy szokatlan stratégiát követő új sze­replő. A tavaly 27,4 milliárd forintos ár­bevételt elérő Media Markt az új ver­senytárs megjelenése ellenére sem mó­dosít tervein, és továbbra is piacvezető pozícióra tör az elektronikai cikkek kis­kereskedelmében. A Fotex-csoporthoz tartozó Keravill Rt.-t kellemetlenül érinti a piacra berob­banó új konkurens első üzletének meg­nyitása. - Az alacsony árrés miatt már eddig sem volt könnyű boldogulni, ez­után még nehezebb lesz - állítja Perjési György vezérigazgató-helyettes. A szakember szerint jó néhány kisebb vál­lalkozás áldozatául eshet a versengés­nek, hiszen az új szereplő a beszerzési ár alatt kínálja portékáit. A 43 üzletet mű­ködtető, tavaly 16 milliárd forint nettó árbevételt produkáló Keravill úgy pró­bál versenyképes maradni, hogy vetély­társainál magasabb szintű kiszolgálással és mind igényesebb termékekkel várja vevőit. Szakértők szerint az Electro World megjelenésével tovább folytatódik az elektronikai cikkek kereskedelmének koncentrálódása. Az elektromos háztar­tási készülékek zömét már így is hiper­marketekben és bevásárlóközpontokban adják el, hiszen a vásárlók számára von­zó a nagy alapterület, a széles választék és az aránylag kedvezőbb ár. A műszaki cikkeket árusító üzletláncokban tapasz­talható árcsökkenés most újabb lendüle­tet kaphat, mivel a piac mindkét nehéz­súlyú szereplője, a Media Markt és az Electro World is terjeszkedni szeretne Magyarországon. Mihálovits András Nehéz idők járnak a UPC-re A Microsoft csökkentette részesedését a cégben MUNKATÁRSUNKTÓL A Microsoft jelentősen - a korábbi 7,8 százalékról alig több mint két százalékra - csökkentette részesedését a United Pan-Europe Communicationsben (UPC). Elemzők szerint a Microsoft általában olyan cégekbe fektet be, amelyeknél azt reméli, hogy szoftvereit beléptetheti a piacra, ha viszont azt látja, hogy nincs kilátás a sikerre, továbbáll. A Microsoft 1999-ben összesen 250 millió euróért vette meg a hollandiai székhelyű társa­ság részvényeit, amelyek most már csak 7,7 millió eurót érnek. A UPC-t másfelől is kellemetlen meg­lepetések érik. A legnagyobb európai kábeltévé-szolgáltató részvényei nem szerepelhetnek tovább az amszterdami értéktőzsde AEX indexén, mivel a UPC papírjainak értéke a két évvel ezelőtti­­nek háromszázad részére - több mint 80 euróról alig fél euróra - esett vissza. Szakértők szerint a UPC kockázatos pénzügyi modellt követett, amikor régi adósságait újakkal próbálta finanszíroz­ni. Jelenleg a cégnek 10 milliárd euró körüli adóssága van. A UPC papírjait még az előző év vé­gén tették büntetőlistára az amszterdami tőzsdén, amikor saját tőkéje 740 millió eurós hiányba fordult. Ez már egyértel­műen jelezte a befektetőknek, hogy a vállalat súlyos pénzügyi problémákkal küszködik. A UPC három hónapot ka­pott saját tőkéjének pótlására. A pénz­ügyi problémák kialakulását sokan an­nak tudják be, hogy a vállalatóriás fékte­len nemzetközi terjeszkedésbe fogott, ami sokba került. Azt viszont senki sem tudja, hogy a UPC mikor profitálhat iga­zán a befektetésekből. A cég a hónap elején mindenesetre nyilvánosságra hozta adóssága meg­szüntetését célzó terveit. Egyrészt anya­­vállalata, a UnitedGlobalCom részvéte­lével aláírt megállapodások révén csök­kenti 9,3 milliárd eurós adósságát, más­részt részvények kibocsátásával próbál segíteni magán: a tervek szerint 2,6 mil­liárd euró adósságot és 300 millió euró értékű kötvényt alakítanak át új UPC- részvényekké. Azt egyelőre nem lehet megjósolni, mennyire lesz eredményes az adósságcsökkentés, de a UPC igazi talpra állását egyre távolabbra teszik a szakértők. A UPC-RÉSZVÉNYEK ÁRFOLYAMA (euróban) Szabad a gazda az éttermekben A visszatérő vendég már nem eszi halálra magát a svédasztalnál Ha az ember beül egy jó vendéglőbe, nehezen választ a fogások közül, leg­szívesebben végigenné az egész étla­pot. Az utóbbi időben sok étteremben ennek semmi akadálya, hacsak nem a gyomor befogadóképessége. A megfi­zethető árú korlátlan fogyasztás tet­szik a publikumnak, de hogyan találja meg a számítását a vendéglős? Meg­történhet, hogy kieszik a vagyonából? A szállodák többségében büféasztal­ról kínálják a reggelit, mindenki azt és annyit eszik, amit és amennyi jólesik. Hogy a vendégnek ezért mennyit kelle­ne fizetnie, nem lehet tudni, a büféreg­geli benne van a szoba árában. Most azonban, amikor a módszert átvette a vendéglátás - szinte valamennyi kategó­riában, a luxusétteremtől a büféig -, ki­derül, a gasztronómiai kaland kevésbé drága, mint gondolnánk. A megkérdezettek közül a legalacso­nyabb egységárat egy kínai kifőzde tart­ja a Bécsi úton. Itt 800 forintért lehet vé­gigenni az étlapot, amelyen az európai ízléshez igazított kínai konyha sok fi­nomsága megtalálható, a szerzetesek eledelétől kezdve a bambuszrüggyel, mogyoróval, mandulával, naranccsal készített csirke-, marha- és kacsaétele­kig. A kérdésre, miért éri ez meg a ven­déglősnek, a magyarul alig beszélő sze­mélyzettől szűkszavú válasz érkezik: a vendégek szeretik. Budán, a Márvány utcai Mongol étte­remben is lényegében ugyanezt mondja Litkei László üzletvezető, de bizonyos összefüggésekre is rámutat.­­ A svédasztalos rendszer legfőbb előnye, hogy becsábítja a vendégeket, márpedig minél többen ülnek az aszta­loknál, annál gazdaságosabb az üzlet. Nem igaz a vélekedés, hogy így renge­teg étel megy pocsékba. Csak az szed magának a szükségesnél sokkal többet, aki először jár ilyen helyen. Elsőre meg­szédül, nem is tudja, mihez nyúljon. A visszatérő vendég egészen más. Gyak­ran megy ki a büféasztalokhoz, először mindenből csak kóstolót szed, hogy az­után eldönthesse, mit ebédel. Ebben az étteremben nemcsak az éte­lekből lehet korlátlanul fogyasztani. A hétköznap déli 1999 forintos és az esti, hétvégi 3690 forintos egységárban a fo­lyó bor, a csapolt sör, a kávé, a tea és az ásványvíz szabad fogyasztása is benne van. A visszatérő vendégek többségét Litkai megfigyelése szerint üzletembe­rek alkotják. - A svédasztalos kínálat jobb gazdál­kodást tesz lehetővé mind az ételekkel, mind pedig a munkaerővel - állítja Buday Gábor, a városligeti Gundel étte­rem igazgatója. Hogy ne sértse hazai kollégáit, brazíliai emlékét eleveníti fel. Az egyik ottani étteremben a 15 dollár belépődíj ellenében főleg nyársonsülte­­ket kínálnak, és a különféle húsokat - csirkét, pulykát, malacot, bélszínt - a pincér nyomja le a vendég tányérjára a nyársról.­­ A nemesebb húsok akkor jönnek, amikor a vendégek már megle­hetősen jóllaktak - céloz Buday arra, hogy a vendéglős azért ebben a rend­szerben is képes befolyásolni, mi fogy­jon jobban, mi kevésbé. Nálunk például az olcsó franciasalátára lehet ráhelyezni a legkülönfélébb hideg sülteket. A Danubius pesti területi igazgatója, Bencze Gábor, aki egyúttal a nagykörúti Radisson Béke Szállót is vezeti, leszö­gezi: szó sincs ráfizetésről. A nagyétkű­­ek és a szűkgyomrúak fogyasztása ki­egyenlíti egymást. Ugyanígy azoké, akik az olcsóbb és akik a drágább étele­ket kedvelik. Több a maradék, ha étlap­ról rendelnek a vendégek, mint ha ma­guk szednek az asztalról. A gazdálko­dást javítja az is, hogy a kínálattal lehet irányítani a fogyasztást., Ami a vendég szempontjából előny: sokféléből válogathat, valamennyi ételt láthatja, nem traktálják a pincérek, és nem is tartják föl, olyan ütemben étke­zik tehát, amilyenben jólesik. Bencze Gábor meggyőződése, hogy a vendéglá­tásban uralkodó nagyon kemény ver­seny vezetett oda, hogy a szállodákból indult svédasztalos rendszert sok étte­rem, vendéglő, kifőzde, önkiszolgáló büfé átvette.­­ Ez a rendszer annak a vendégnek kedvez, aki szeret dúskálni a javakban, szívesen eszik sokféléből keveset, nem ragaszkodik hozzá, hogy kiszolgálják, de annak is jó, aki nem eléggé tájéko­zott, nem ismeri az ételeket. Az utóbbia­kat segítjük azzal, hogy minden étel ne­vét kiírjuk - mondja a belvárosi Kárpátia étterem vezetője, Niklai Ákos. Szerinte a vendéglős jól jár, mert az elé­gedett vendég visszatér. Jól jár azért is, mert előre ki tudja számítani, miből mennyit érdemes készíteni. Nem kell félteni, hogy kieszik a vagyonából, mert a gyomor kapacitása véges. Gál Zsuzsa Terülj, terülj, asztalkám! FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS 15 Ellenőrzésre szoruló udvari szállítók Magyarország a korrupciós rangsor középmezőnyében Az „udvari szállítók” vizsgálatát is le­hetővé kellene tenni az Állami Szám­vevőszék (ÁSZ) számára - véli Ko­vács Árpád, az ÁSZ elnöke, aki ettől a közbeszerzések nagyobb tisztaságát, a korrupció további visszaszorítását reméli. Terták Ádám, a Transparency International magyar elnöke a közbe­szerzési ajánlatok szakmai és pénz­ügyi részének különválasztását java­solja. A közbeszerzések ellenőrzésével, a korrupciós veszéllyel kapcsolatos kér­désekkel foglalkozott tegnap a Közbe­szerzések a XX. század elején címmel megrendezett konferencia. - A korrup­ciós index a tapasztalatok szerint fordí­tottan arányos az országok egy főre ju­tó GDP-jével, és függ a kereskedelmi korlátozások mértékétől is - adott nem­zetközi kitekintést előadásában Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnö­ke. Az ÁSZ a közbeszerzési törvény­ben foglalt jogalkotói szándék érvénye­sülését már két alkalommal is vizsgálta, s a számos kritikai megjegyzés - hiá­nyos a szabályozás, elégtelenek a sze­mélyi és tárgyi feltételek, nem megfele­lő az iratkezelés, nem elég konkrétak a megkötött szerződések teljesítési krité­riumai, elmarad a központosított be­szerzések értékelése, elemzése­­ elle­nére úgy véli: a törvény működik, átlát­hatóbbá vált az állami pénzek elköltése. Az ÁSZ elnöke úgy véli: éppen a tör­vény hatására kerültek felszínre a köz­­beszerzések tisztaságát veszélyeztető cselekmények, ezek az esetek koráb­ban, a törvény megalkotása előtt meg sem jelenhettek.­­ Igaz, ezekből az ügyekből a média és a politika általáno­sító következtetéseket von le, s magát a törvényt hibáztatja - úgy tűnik, mintha a közbeszerzés a korrupció melegágya lenne. Valójában éppen ezek az eljárá­sok azok, amelyekben érvényesülhet a nyilvánosság kontrollja, és amelyek ezért meghatározó szerepet játszhatnak a korrupció visszaszorításában­­ tett hi­tet a közbeszerzések körének szélesíté­se mellett Kovács Árpád. Az ÁSZ elnöke felvetette: a számve­vőknek bepillantást kellene kapniuk a magántulajdonban levő minősített aján­lattevők, azaz az „udvari szállítók” könyveibe is, mert ez is erősítené az ál­lami pénzek fölötti nyilvános kontrollt. Nem volna példa nélküli az „államon kí­vüli” kör ellenőrzése, hiszen például az egyházak is hozzájárultak ahhoz, hogy az ÁSZ ellenőrizze az állami pénzeket használó intézményeik gazdálkodását. A korrupció szabálysértés nélkül is megtörténhet. Kovács Árpád megemlí­tett egy egyetemi diplomadolgozatot, amely egy önkormányzati csatornabe­ruházás történetét dolgozta fel. A dol­gozat - egyébként jelessel honorált - szerzője olyan módszereket mutatott be, amelyek lehetővé tették egy paktum megkötését a beruházó és az önkor­mányzat között, a törvény minden pasz­­szusának betartása mellett. A törvényesség és a törvénytelenség közötti szűk mezsgye kihasználására hozott fel példákat Terták Ádám, a Transparency International (TI) magyar tagozatának elnöke, az Ernst & Young Kft. vezérigazgatója is. Idézte a német számviteli törvény módosítását, amely a német cégek külföldi beruházásai ese­tén elszámolhatóvá tette nyolc százalék „alkotmányos költség”, azaz kenőpénz kifizetését. Beszámolt a TI évente köz­zétett korrupciós országrangsorairól is, ezekben hazánk stabilan a 28. és a 33. hely közötti középmezőnyben szerepel. A sok szempontból hasonló helyzetű Csehország és Lengyelország ugyanak­kor nem tudta tartani az öt-hat évvel ez­előtt még Magyarországénál jobb - 24. és 25. helyet jelentő - pozícióit, s a ta­valyi listán már hazánk mögött, 47- dikként és 44-dikként kapott helyet. Terták Ádám szerint ezt nagyrészt az időben és valóságos módon (tehát nem virtuális pénz, kuponok révén) lezajlott magyarországi privatizáció kedvező ha­tásai magyarázzák. A közbeszerzések még így is hagy­nak teret az átláthatatlan döntéseknek, a korrupciónak. A TI magyar elnöke sze­rint javítana a helyzeten, ha intézmé­nyes módon különválasztanák az aján­latok szakmai és pénzügyi értékelését, azaz - külföldi példákhoz hasonlatos módon - a közbeszerzésre pályázóknak két borítékban kellene letenniük ajánla­tukat, s a pályázatok pénzügyi részét tartalmazó borítékokat csak a szakmai ajánlatok értékelése után volna szabad fölbontani. Ferencz Gábor KORRUPCIÓS HELYEZÉSEK A TRANSPARENCY INTERNATIONAL LISTÁJÁN 50 HELYEZÉS 45 Lengyelország és''*''­‘,''',J#*”’'''* 40 • • Csehország 35 M 30 Magyarország .tiS i 25 20 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Forrás: TI

Next