Népszabadság, 2002. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-20 / 43. szám

16 NÉPSZABADSÁG TECHNIKA 2002. FEBRUÁR 20., SZERDA Mérőkamera a sínautón Vasúti pálya ellenőrzése - műszerrel A vasúti pályák kiépítésénél használt zú­zottkőre a szerelvény óriási nyomóerejé­nek elosztásához van szükség. Megfelelő állapotában ez a kőágy a vizet is áteresz­ti, ami fontos követelmény a pálya stabi­litása és a vonatok biztonságos áthaladá­sa szempontjából. Idővel azonban az erős igénybevételnek kitett bazalt is porlani kezd, elzárva a réseken lefolyni törekvő víz útját. Az emiatt labilissá váló pálya aztán olyan balesetekhez vezethet, mint amilyen például az angliai Northampton­­ban történt, ahol a megsüppedt pályára érkező tehervonat kisiklott és mintegy hat kilométeres szakaszon szétrombolta a pályát, mielőtt végül is megállt. A vasúti pálya kőágyát 2­6 cm átmérő­jű zúzott bazaltkőből, három rétegben alakítják ki. Mivel a kőágy réseinek eltö­­mődését előre jelezni igen nehéz, a vona­lat fáradságos és időigényes munkával, rendszerint az éjszakai forgalmi szüne­tekben szemrevételezéssel rendszeresen ellenőrzik - esetenként vizsgálóaknákat is ásva a kő állapotának tisztázása érde­kében. Ennél jóval egyszerűbb az a vizs­gálati módszer és berendezés, amelyeket az Edinburghi Egyetemen fejlesztett ki nemrég két brit kutató. A berendezés „lelke” egy sínautóra szerelt és a kőágyra irányított infravörös kamera, amellyel a potenciális veszélyt hordozó szakaszok a kőágy hőmérsékletének pontos mérésé­vel kimutathatók. A kamerát ugyanis úgy állítják be, hogy 0,01 °C-os hőmérséklet­különbséget is érzékel. Mivel előzetes próbákkal kimutatták, hogy az elhaszná­lódott kőágyat tartalmazó szakaszokon a zúzottkő jóval hidegebb a jó állapotban lévő pályaszakaszoknál, a „diagnózis” máris rendelkezésre áll. Mike Ford és Max Clark szerint e hőmérséklet-különb­séget az okozza, hogy a jó állapotban lé­vő kőágyban a résekben található levegő hőszigetelő hatást fejt ki, lassítva a nap­pal felmelegedett gránit kihűlését. Amennyiben az infravörös kamerát közvetlenül a közlekedő vonatokra szere­lik fel, az egész pálya állapota gyakorlati­lag folyamatosan ellenőrizhető. A feltalá­lók arra számítanak, hogy az új rendszert a brit vasutakon három éven belül rend­szerbe is állítják. B. B.K. Robot legómódszerrel Az emberi elme a robotokat a saját képé­re igyekszik teremteni, de az űrkutatás és a Csillagok háborúja óta tudjuk, hogy egy műszerekkel telezsúfolt kerekes la­vór kiválóan alkalmas holdkutatásra, vagy egy guruló kaszni is lehet jó barát. A stuttgarti Fraunhofer Intézetben speciális robotokat fejlesztenek. A hard­ver- és szoftvermodulokból felépített szervizrobotok speciális funkciók ellátá­sára készülnek. Van múzeumi robot, gondozó robot, takarító robot, amelyek megkönnyítik az ember munkáját, a tűz­oltó robot pedig olykor kimondottan életveszélyes feladatokat végez el. A stuttgarti csoport célja olyan robotok ki­­fejlesztése, amelyek a veszélyes, pisz­kos, nehéz vagy megterhelő munkát át­vállalják az emberektől. A számtalan felhasználási lehetőség eddig mindig külön konstrukciót igé­nyelt, vagyis a célrobotot A-tól Z-ig újra tervezték. Ezt a helyzetet változtatja meg a németek megoldása. A robot megtervezésekor szabványos elemeket használnak fel, amelyek az alapgépet a kívánt funkcióval látják el (pl. szabvá­nyos fogókat vagy érzékelők). Ebből következően a gépet működtető szoftver is modulelemekből készül, mivel egy modul a beépítéstől függetlenül ugyan­azokat a feladatokat képes elvégezni. A robotgyártás ezzel a módszerrel „gye­rekjáték”, mivel az építőkockázáshoz vagy a legózáshoz hasonló művelet. A gyártók véleménye szerint ezzel a megoldással egy célrobot gyorsan és megbízhatóan előállítható. Kérdés per­sze, hogy egy több manipulátor funkció­val készült robot nem fog-e egy sokkarú indiai istenségre hasonlítani. Kocza Zoltán Terroristavadászat számítógéppel Az interneten bárki nyomozó lehet A körözött bűnözők és a terroristák gyakran a tömegben elvegyülve tevé­kenykednek és rejtőznek, gondolván, hogy egy pillanatra feltűnő ismerős ar­cot nehéz azonosítani, tömegben követ­ni pedig szinte lehetetlen. A köztereken gombamód szaporodó figyelőkamerák viszont egyre könnyebbé teszik a terro­ristavadászatot, mert a videoszalagról könnyen azonosíthatók a keresett sze­mélyek. Az internet segítségével bárki nyomo­zóvá válhat, mert a körözött veszélyes bűnözők fényképét közzéteszik a neten is. A lelkes netezőknek segít a legújabb arcazonosító szoftver, a Faceb­. Az azo­nosítást megnehezítik az arcon bekövet­kező változások, amit a körözöttek tuda­tosan igyekeznek erősíteni akár plaszti­kai műtéttel is. A programozók abból in­dultak ki, hogy egy arc alapvető jellegze­tességei normál körülmények között nem változnak. Ezeket a jellemző voná­sokat összehasonlítva a körözvényen ta­lálható arccal, a számítógép el tudja dön­teni, hogy két, látszólag különböző arc egy és ugyanazon személyé vagy sem. A World Trade Center lerombolása után az összes amerikai repülőtér, bevá­sárlóközpont, metró stb. kameráját ellát­ták ezzel az arcfelismerő szoftverrel. A felvételeket rendszeresen értékelik, és a gyanús személyek jellegzetes vonásait, összehasonlítják az archívum adataival. A programot eredetileg az angol bűnül­döző szervek használták, segítségével a londoni Cityben építettek ki figyelő- és arcfelismerő hálózatot. Az adatvédők ugyanakkor óvnak az óhatatlanul bekövetkező visszaélések­től, a George Washington Egyetem egyik jogásza egyenesen attól fél, hogy a felfokozott félelem a terrorizmustól suttyomban besúgóállamot alakíthat ki. K.Z.P. A gyanús személyek vonásait összevetik az archívum adataival FORRÁS : PM MAGAZIN névre szóló megtakarít­á­sokat választhat? És a­zt is, hogy ez nagyobb biztonságot je­lent? Ismerje meg minden igényt kielégítő betéteinket, rugalmas megtakarítási ajánlatainkat! TeleCenter: 3-000-000 www.khb.hu Lifttel a tengerfenékre A biller­őhajó 200 millió dollárba kerül Meglehetősen nehézkes a tenger­kutatók napi ingázása a fenékre és vissza. Erre próbáltak megol­dást találni az amerikai Óceán­technikai Alapítvány mérnökei, úgynevezett billenőhajó (flip­­ship) kifejlesztésével. A szerke­zet maga egy 330 méter hosszú, úszó acélcső, amelynek orr-ré­szében helyezkedik el a parancs­noki híd és a lakóegység, míg a középső és a farrészekben van­nak a laborok. A különös alkot­mány normális hajóként úszik ki a kikötőből a munkahelyig, ahol a mélyben a kutatásokat végzik. Itt megtöltik a ballaszttartályo­kat, és a „cső” farral lefelé függő­legesen lesüllyed a fenékre. Csak a helikopter-leszállóhely, a pa­rancsnoki híd és a kabinok állnak ki a vízből, míg a kutatókat lift szállítja le a mélybe, ahol egyéb­ként a felszíninek megfelelő nyo­máson dolgoznak. Akadnak gondok is a bil­lenőhajó körül. Egyrészt, csak 225 és 275 méter közötti mély­ségben tud függőleges helyzet­ben maradni, másrészt, és ez nem kis probléma, igencsak drága: az építés költségei elérik a 200 mil­lió dollárt. Ezen próbálnak segí­teni a tervezők egy olcsóbb, ahogy ők nevezik, könnyített va­riánssal, amely „mindössze” 60 millió dollárba kerül. Ennél a változatnál egy kimustrált olaj­­szállító törzsére 200 méter hosz­­szú csövet szerelnek, amely­ - akárcsak a bicska pengéje - a tenger mélye irányába „kipat­tan”. A csőben helyezkedik el a lift, a ballaszttartályok és a labo­ratóriumi rész. Az olcsóbb ár mellett további előnye ennek a megoldásnak, hogy nem kell pontosan merőlegesen állnia a tengerfenéken, és amellett 200 méterig bármely mélységben megállhat. Vészhelyzetben mind­két változatot igen gyorsan, né­hány perc alatt fel lehet vontatni. Ilyenkor nagy nyomású levegőt pumpálnak a ballaszttartályokba, amely kiszorítja onnan a vizet. Sz. Zs. Az itt látható billenőhajó már bevált a gyakorlatban

Next