Népszabadság, 2003. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-04 / 3. szám

Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2003. JANUÁR 4., SZOMBAT Leárazási harcot kezdtek a kereskedők A hipermarketek már a kínai piacok vevőit is elhódítják A hipermarketek már az elmúlt év vé­gén elkezdték az akciókat, más keres­kedők viszont csak e hónap közepén kezdik leárazni a télen kelendő, ám az év végéig el nem adott áruféleségeket. Az árak ilyenkor átlagosan 30-50 szá­zalékkal csökkennek, a kisebb kedvez­mények ugyanis nem elég csábítóak a vevők számára. Az év végi bevásárlási láz éppen csak lecsillapodott, máris megkezdődtek a boltokban a leárazások. Az első fecskék egyike a Tesco volt, amely már december 27-én jelentős kedvezményekkel kezdte visszaédesgetni vásárlóit. Mint Danks Emesétől, a Tesco kommunikációs igaz­gatójától megtudtuk, a hipermarketlánc üzleteiben 20-30-50 százalékkal csök­kent a műszaki cikkek, a ruhafélék és a játékok ára. A multinacionális láncok példáját a magyar üzlethálózatok is köve­tik. A 2300 élelmiszerbolttal rendelkező Coop Hungary Rt. az év első hónapjaiban is folytatja a decemberben elkezdett ak­ciókat, de arról, hogy mely cikkeket, mi­lyen kedvezménnyel kínálnak, a boltok maguk döntenek - magyarázza Murányi László, a társaság általános vezérigazga­tó-helyettese. A lánchoz tarozó 160 ipar­cikk- és ruhaüzletben 20-40 százalékos kedvezménnyel lehet vásárolni. A Fókusz könyváruházban az év min­den napján lehet leértékelt könyveket, CD-ket, kazettákat kapni az alagsorban kialakított könyvbarlangban - tudtuk meg Csilus Jánosnétól, az áruház igazga­tóhelyettesétől. Mivel üzletükben főként bizományba átvett könyveket értékesíte­nek, a kiadóktól függ, mikor és milyen árengedményeket adnak könyveikre. Év elején általában meg kell várni, mire a ki­adók elkészülnek a leltározással, s csak ezután - február, március tájékán - kap­ják meg az üzletek a kedvezményes el­adásra szánt könyveket. Év elején a vá­sárlóknak - a karácsonyi kiköltekezés után - kevesebb a pénzük, és örülnek az olcsóbb könyveknek. Általában ekkor költik el vásárlási utalványaikat azok, akik ezt kapták karácsonyra. A Skála áruházakban már december­ben elkezdődött, és jelenleg is tart a leér­tékelés: lakástextilt, háztartási árukat és fehérneműt lehet 20-30 százalékkal ol­csóbban vásárolni. Nagy Zsolt, területi ér­tékesítési vezető elmondta: az emberek vásárlókedvét év elején csak a leértékelés hozza vissza. Január közepén kezdődik és február végéig tart a Skála hagyományos téli vására, amelynek keretében 30-70 százalékkal olcsóbban juthatnak a vá­sárlók a téli és őszi szezon ruházati cik­keihez.­­ A Budapest belvárosában tevékeny­kedő kereskedőknek nem sikerült túlsá­gosan jól az év vége, ezért nincs miből kedvezményt adni - nyilatkozta lapunk­nak Horváth András, a Csillag Üzletház Kft. ügyvezető igazgatója. A leárazások azért itt sem maradnak el, de január végé­re halasztódnak. A tapasztalatok szerint ugyanis a városközpontokban található üzletek év eleji forgalma nem esik vissza olyan nagy mértékben, mint a települések szélén található nagy áruházaké.­­ Ná­lunk a divatcikkek ára mérséklődik vár­hatóan 30-50 százalékkal, ennél kisebb engedmény esetén ugyanis be se jönnek az üzletekbe az emberek - teszi hozzá Horváth András, aki kétkedve fogadja az 50 százaléknál nagyobb leárazásokról szóló híreket. Szerinte sok esetben csak az akció előtt mesterségesen felsrófolt ár­ból kapnak kedvezményt a vevők. Vámos György, az Országos Kereske­delmi Szövetség főtitkára úgy véli: a ke­reskedők zömének jól sikerült az év végi főszezon. Ám mivel nem lehet pontosan kiszámítani, miből mennyi fogy majd ka­rácsony előtt, a szezonális cikkeket ki kell árusítani. A hagyományos üzletek tu­lajdonosai arra számítanak, hogy az eny­hébb napokig normális áron is el tudják adni a szezonális cikkeket, ezért verseny­társaiknál később indítják a téli vásárt, és kisebb mértékben engednek az árból.­­ A gazdaság gyengélkedése miatt ko­moly gondokkal küzdenek a kereskedők, hiszen a nyakukon maradt áruktól meg kell szabadulniuk - állítja Krisán László, a VOSZ kereskedelmi és szolgáltató szekciójának elnöke. Szerinte a kereske­delmi statisztika csalóka: a magyar vásár­lónak nincsen sokkal több pénz a zsebé­ben, mint korábban, legfeljebb sokkal több méregdrága áruhitelt vesz fel. A ke­reskedelmi forgalom attól nőtt, hogy a bóvli termékek kereskedelme valame­lyest „kifehéredett”.­­ A gyenge minősé­gű, de olcsó ruhafélét, cipőt már nem csak a kínai piacon, hanem a hipermarke­tekben is meg lehet venni, ahol számlát kap a vevő, és a hibás terméket visszacse­rélik. Az emberek egy része tehát egysze­rűen átszokott ezekbe az üzletekbe - mondja Krisán László. Mihálovits András-Torma Péter A legnagyobbak már karácsony után megkezdték az akciókat fotó: Kovács bence Az EU-átlag duplája a forgalomnövekedés f Az üzemanyag- és autóeladások nélkül a magyar kiskereskedők forgalmának vo­lumene 2002 első tíz hónapjában 8,2 százalékkal, októberben pedig 9,1 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében. A jármű- és üzemanyag-értékesítéssel együtt a kiskeres­kedelmi termékforgalom tízhavi növekedése 11,4 százalékos volt, a megelőző év októberéhez képest regisztrált emelkedés pedig 10,1 százalékot ért el. A teljes for­galom 2002. január-októberben 4883,4 milliárd forint, októberben pedig 566,6 milliárd forintot tett ki. A KSH összesítéséből kiderül, hogy a kiskereskedelmi forgalom októberi növekedése jelentősen meghaladja az EU-tagországokban mért átlagos bővülést. A nemzetközileg összehasonlítható, jármű- és üzemanyag-forgalom nélkül számított, szeptemberi 6,4 százalékos magyarországi bővülés a 15 EU-tag­­országban mért szeptemberi kiskereskedelmi forgalmat 5,6 százalékponttal ha­ladja meg. A KISKERESKEDELMI FORGALOM NÖVEKEDÉSE (az előző év azonos időszaka-100) Forrás: KSH NÉPSZABADSÁG-grafika A németeknél már szabad a vásár Németországban már javában tart a leértékelési szezon, amelyben a lanyha kereskedelmi forgalom miatt az eddi­ginél nagyobb árengedményeket kap­nak a vásárlók. Nagy-Britanniában is tart a karácsony utáni vásár. Francia­­országban a szigorúbb szabályok miatt nehezebb akciózni, de a napokban ott is megkezdődnek a kiárusítások. Régen látott hosszúságú autósorok vá­rakoznak a Karstadt, Wertheim nagyáru­házak parkolói előtt, az egyik legnagyobb nyugat-berlini bevásárlóutcában, a steg­­litzi Schloßstrassén. Korábban kezdték a szokásos tél végi kiárusítást: a Karstadt 30-75 százalékos árengedményekkel csa­logatta az idén a pénztárcájuk tartalmát ugyancsak óvatosan kiadó berlinieket. Kell a vevőcsábítás, Németország kis­kereskedelmi forgalma 2002-ben az el­múlt fél évszázad leggyengébb évét zárta, még a mindig biztos bevételnövekedést hozó karácsonyi-adventi kampány is fe­lemásra sikeredett. A német fogyasztók, vásárlók hangulata - akárcsak a gazdasá­gé, az egész országé - nyomott, minden­ki úgy van vele, túl kell élni ezeket a sivár esztendőket, és tartózkodni mindenféle nagyobb bevásárlástól. A hason spórolás­nak megvannak a biológiai határai, a ru­hán, utazáson viszont lehet takarékos­kodni. A németek kétharmada visszafog­ja a nyári-téli szabadságokra, utazásokra szánt kiadásait, kevesebb holmit vesz, rit­kábban jár vendéglőbe. A kereskedők kétségbeesettek, a sző­nyegektől a bútorokig kövér kétjegyű százalékmínuszokkal kábítják a poten­ciális vásárlókat. Idén a szokásosnál is több üzlet próbálkozik a szakállas trük­kel: nagy tábla hirdeti, a cég tönkrement, mindent eladnak, az üzletbezárás miatt fillérekért adják el az árukészletüket. A szolid Karstadt minden eddiginél lejjebb megy áraival, hogy valamelyest javítson a mérlegen. A leárazásokat tartalmazó, a berlini napilapokba behúzott vaskos kata­lógus egyik sztárja a 42 eurós, mintegy tízezer forintos egységár. Ezért háromré­szes modern nyári férfiöltönyt vagy diva­tos, műszőrme­galléros női kiskabátot kí­nálnak, ami Németországban az itteni jö­vedelmi viszonyokhoz mérten nagyon ol­csó. Márkás férfiingeket 5-8 euróért, jó bőrcipőket 30 euróért vesztegetnek. A január 8-i franciaországi téli kiáru­sításra még néhány napot várni kell, a le­értékelés azonban már most komoly vi­harokat kavar. A kereskedők és a hatósá­gok között zajló elkeseredett viták első­sorban arról szólnak, hogy a jelenlegi szabályozás összhangban van-e még egyáltalán a jelentősen átalakult vásárlói szokásokkal. A még 1906-ból származó, majd az 1991-ben aktualizált szabályo­zás értelmében az új, vagyis három hó­napnál rövidebb ideje óta az üzletekben lévő árukat csak külön engedéllyel lehet leértékelni. A divatjamúlt vagy a kifutó szériák kivételt képeznek. Több nagy, a kollekcióikat havonta-kéthavonta meg­újító ruházati lánc (Gap, H & M, Zara) ez utóbbira hivatkozik a folyamatos le­értékelés indoklásakor. A szezon végi kiárusítás időpontjait szintén a prefektúrák határozzák meg, az akciók legfeljebb három hétig tarthatnak. A központi szabályozás ellen lázadó ke­reskedők - nagy áruházak és kis butikok egyaránt - arra hivatkoznak, hogy a je­lenlegi morózus gazdasági időszakban li­berálisabb politikával vissza lehetne csa­logatni a vevőket a boltokba. A párizsi sajtó egyébként nem győzi fi­gyelmeztetni a franciákat: jól gondolják meg, mielőtt nagy-britanniai kiárusítási bevásárlótúrára adnák a fejüket. A Le Fi­garo szerint a nagy nemzetközi márkák a szigetországban még leértékelve is drá­gábbak, ezért érdemes várni január 8-ig, mikor is a neves francia, olasz vagy ép­pen tengerentúli divatházak termékeit 20- 60 százalékkal olcsóbban meg lehet ven­ni Franciaországban. Tegyük hozzá: azzal a feltétellel, hogy a hőn áhított árucikkből (legyen szó ruháról, cipőről vagy kiegé­szítőről) van még a keresett méretben, színben. Dési András-Dunai Péter Mohamed al-Fayed, a londoni Harrods áruház tulajdonosa megnyitja a kará­csony utáni vásárt. A gyémántokkal ékesített nyaklánc akciós áron már 19 ezer font (6,8 millió forint) alatt megvehető fotó: reuters - russell boyce Röviden Kínai jegyzék a turistautazásról Miután decemberben Bársony András külügyminisztériumi államtitkárral szó­ban közölték a kínai hatóságok, hogy fel­veszik Magyarországot az úgynevezett jóváhagyott turisztikai célországok közé, pekingi nagykövetségünk a minap jegy­zékben megkapta a hivatalos tájékozta­tást arról, hogy Magyarország felvétele megtörtént - közölte szerkesztőségünk­kel a Külügyminisztérium. Ez azt jelenti, hogy a kínai utazási irodák ezután már szervezhetnek társasutazásokat Magyar­­országra. Más forrásból arról értesültünk, hogy egy magyar és egy kínai turisztikai cég már szerződést is kötött egymással erre az évre csoportok folyamatos turista­küldésére, illetve -fogadására. (G. Zs.) Öt hónapra bezár a Ferihegy 2A Korszerűsítési munkálatok miatt hétfő­től öt hónapra lezárják a Ferihegyi repü­lőtér 2A terminálját - tájékoztatott a Bu­dapest Airport Rt. pénteki közleményé­ben. A lezárt terminál helyett az utaso­kat május 31-ig a 2B terminál szolgálja ki. A Budapest Airport szerint a felújítá­si munkálatokra az utasforgalom szem­pontjából a legcsendesebb öt hónapos időszakot jelölte ki úgy, hogy a forgal­masabb nyári szezon kezdetére az uta­sok újra igénybe vehetik a terminált. Az átalakítás alatt a Malév-utasok jegyke­zelése Ferihegy 2B terminálján történik, a Malév-repülőgépek azonban továbbra is a 2A terminálról indulnak, illetve ide érkeznek. (Munkatársunktól) Liberalizálták a román telefonpiacot Rendkívül nagy vállalkozói kedv jel­lemzi az idén liberalizált romániai veze­tékes telefonpiacot: az országos távköz­lési felügyelőség (ANCR) bejelentése szerint összesen 235 társaság jelezte a megadott határidőig, hogy szeretne be­lépni a telefonszolgáltatók közé. A gö­rög tulajdonban lévő RomTelecom társa­ságnak idén januárban szűnt meg a ve­zetékes telefonszolgáltatásban eddig él­vezett monopolhelyzete. A fogyasztók egyelőre a nemzetközi és távolsági hívá­sok esetében érezhetik majd a verseny számukra kedvező hatásait: az új szol­gáltatók ezen a téren 20-50 százalékkal alacsonyabb díjakat ígérnek. (MTI) Három magyar cukorgyárat vett a Nordzucker Eladta magyar cukoripari érdekeltségeit a francia Béghin-Say csoport. A szolno­ki, a szerencsi és a hatvani cukorgyárat a braunschweigi Nordzucker AG. vásárol­ta meg. A német cég szóvivőjének pén­teki bejelentése szerint a felvásárlással a konszern - amelynek már vannak cukor­gyárai Csehországban és Szlovákiában - szeretné kiterjeszteni kelet-európai ér­dekeltségeinek körét. A dpa által idézett nyilatkozatban nem részletezték sem a felvásárlás körülményeit, sem a vétel­árat. A szóvivő szavai szerint a magyar piac a magas egy főre eső cukorfogyasz­tás miatt figyelemre méltó. A három cu­korgyár évente 130 ezer tonna cukrot ál­lít elő. A Nordzucker tulajdonszerzésével a hazai cukorpiac továbbra is háromsze­replős marad, hiszen a német cégen kí­vül az osztrák Agrana és a francia-brit érdekeltségű Eastern Sugar is jelen van az országban. A három cég lényegében földrajzilag felosztotta a piacot, hiszen az általuk birtokolt gyárak nem konku­rensei egymásnak a cukorrépa-felvásár­lásban, mivel nem egymás közelében te­vékenykednek. Szakértők az új szereplő megjelenésétől nem várnak komoly vál­tozást, ugyanis a gyártók mozgásterét a hazai cukorrendtartás, valamint az Euró­pai Unióval megkötött kvótamegál­lapodás behatárolja. Nehezítheti viszont a Nordzucker ma­gyarországi működését, hogy a jelenleg három külön részvénytársaságként mű­ködő cukorgyárban a magyar államnak jelentős kisebbségi részesedése van, amelyek további sorsáról nem tudott megegyezni az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. és a Béghin-Say. A legújabb elképzelés szerint az ÁPV Rt. a cukoripari részvényeket abba a Forrás Rt.-be apportálja, amelynek papírjait majd a kárpótlásijegy-tulajdonosoknak kínálják fel tavasszal. Mihálovits András

Next