Népszabadság, 2004. június (62. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-22 / 144. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG Emlékhely egy mezőtúri kiskertben Az anya nem nyugszik bele fia halálának okába Rendezett mezőtúri családi ház: a nagyszobában plüssfotelek, a konyhában barátságos főzősarok, a verandán muskátlik. Egy helyen azonban megtörik a rend, a szokványos udvari kép: kövekkel kirakott kis dombocska villan elő, dús virágokkal, középen egy faragott kőoszloppal. Rajta, üvegbúra alatt, egy Mária-szobor, ölében a kisdeddel. B. Lajosné három évvel ezelőtt elhunyt fia emlékére állította ezt az emlékhelyet. - El kellett hamvasztatnunk, s az urnás temetőben a szűk, műanyag vázába nem tudok elég virágot tenni. Itt bármikor imádkozhatok a fiamért - mondja. Sándor, az asszony második házasságából származó fia 2001 októberében harminchárom évesen halt meg. Hogy pontosan mikor, azt senki sem tudja: október 11-én, csütörtökön még dolgozott, majd napokig senki sem látta. A szomszéd utcában lakó édesanyjához járt hétvégén A boncolás során megállapították, hogy a fiatalember halálát légzési elégtelenség és tüdőgyulladás okozta ebédelni, az asszony vasárnap már erősen aggódott, mert a fia nem jelentkezett. Először a barátnőmmel mentünk át hozzá, de senki se nyitott ajtót, ezért kihívtuk a rendőrséget. Ők találták meg a gyereket, aki akkor állítólag már több napja halott volt. A kutyája ott feküdt mellette, de nem ugatott, nem vonyított, csak nézett maga elé. A holttesten nem találtak külső sérelmi nyomokat, az ajtó belülről volt bezárva. A boncolás során megállapították, hogy a fiatalember halálát légzési elégtelenség és tüdőgyulladás okozta, ezért a rendőrség, államigazgatási eljárás keretében lezárta a nyomozást. B. Lajosné azonban ma is úgy gondolja: a fiát megölték. A gyereknek korábban nem volt baja, nem köhögött, nem fájlalta a tüdejét, csak érzékenyebb volt az átlagnál, ezért rendszeresen járt pszichiátriai kezelésre - mondja az édesanya. Hozzáteszi: semmi sem utalt arra, hogy tüdőgyulladása, vagy más komoly betegsége lett volna. - A házát nem sokkal korábban vette, a halála után az ingatlan rám és az apjára szállt. A férjemtől harminc éve elváltam, a gyereket - két, másik házasságomból származó testvérével együtt - egyedül neveltem fel. Szakmát adtam mindegyik kezébe: a lányom számviteli szakközépiskolát végzett, a kisebbik fiam marós lett, Sándor, a középső gyerek pedig szerszámkészítőnek tanult. Végül nem ebben a szakmában helyezkedett el, Pestre ment, s egy papírgyárban vállalt munkát. Az asszony azt mondja: Sándor halála után a volt férje bemutatott egy nyilatkozatot, amelyet fia egy mezőtúri ügyvéd előtt tett. Ebből kiderült, hogy a ház megvételéhez az apa anyagi támogatást nyújtott, s így az örökségből nagyobb rész illeti meg. Az asszony ezt nem fogadta el, szerinte a fia keresett annyit, hogy abból meg tudta venni a házat, ráadásul lakás-takarékpénztári megtakarítása is volt. A szülők végül bírósághoz fordultak. A néhány hete megszületett ítélet szerint a ház árának negyede illeti az édesanyát, a háromnegyede pedig az édesapát. Az asszony nem mondja ki, hogy kit gyanúsít a fia halála ügyében, de a rendőrségen több alkalommal is panaszt tett, azt kérve: vizsgálják felül a tényeket, s állapítsák meg, hogy bűncselekmény történt. Kapocsi Zoltán, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozóosztályának vezetője azt mondja: a bejelentést minden alkalommal kivizsgálták, de nem tártak fel újabb tényeket. - Ez az eset szakmailag teljesen egyértelmű: egy igazságügyi orvos szakértő is megvizsgálta a holttestet, s nem talált mérgezésre vagy külső beavatkozásra utaló nyomokat - mondja. Kapocsi Zoltán néhány hónapja személyesen is megkereste az édesanyát, s megpróbálta meggyőzni: nyugodjon bele a tényekbe, a fia természetes halállal halt meg, senki sem ölte meg. B. Lajosnét azonban nem tudták meggyőzni az érvek. Az asszony az elmúlt időszakban több ügyvédet is megkeresett, arra kérte őket: indítsanak pert azért, hogy fia halálának körülményeit tisztázhassa. Miután az ügyet megismerték, egyetlen ügyvéd sem akadt, aki elvállalta volna a képviseletét. B. Lajosné azonban nem adta fel: az észérvek helyett az okkultizmust hívta segítségül. Szavai szerint több „tisztánlátót" is megkeresett az elmúlt időszakban, akik valamennyien az ő verzióját erősítették meg. Amikor látja rajtam, hogy kételkedem az ilyesfajta képességek bizonyító erejében, azt mondja: keressünk fel együtt egy ilyen „varázserejű" látnokot, s akkor hinni fogok neki. Elhárítom a kérést, inkább az igazságügyi orvos szakértő jelentésével hozakodom elő. Az asszonynak erre is van válasza: a szakértő bizonyára rosszul végezte a dolgát, hiszen azt sem tudta pontosan megállapítani, mikor halt meg a fia. Felkerestem Sándor apját is, szerettem volna megtudni, vajon ő hogyan értékeli a történteket, neki vannak-e kételyei a fia halálával kapcsolatban. A férfi azonban közölte: nincs mondandója. B. Lajosné azt reméli, egyszer majd jelentkezik valaki, aki tud valamit a fia haláláról, akkor szerinte megdőlnek majd a rendőrség által megállapított tények. Addig pedig - mondja - ő maga minden reggel kimegy a kert végébe, a saját maga emelte emlékhelyhez, és ott imádkozik a fiáért s a vélt igazáért.Doros Judit Az asszony a kert végében, ahol mindig erőt merít küzdelméhez I Nyíregyháza___________________________ Cipőgyár: új megrendelések Megújult Petőfiék szalkszentmártoni csárdájaTudósítónktól Még az idén háromszáz új munkahelyet létesít Nyíregyházán, a most megvásárolt ottani cipőgyárban, a Start Rehabilitációs Vállalat és Intézményei nevű cég. Százhúsz ember már el is kezdte a munkát. A nyíregyházi székhelyű cég vezérigazgatójának, Balogh Zoltánnak a gyár jelképes kulcsát a napokban Burány Sándor foglalkoztatási és munkaügyi miniszter adta át. A vezérigazgató elmondta: az egykori Rockfort Cipőgyár megvásárlásához a munkaerő-piaci alap 180 millió forintos támogatást nyújtott. Mint megtudtuk, ez az eddigi legnagyobb összegű támogatás, amit a munkaerő-piaci alap az ilyen új munkahelyek létesítéséhez nyújtott. A cipőgyárnak az utóbbi időben alig volt megrendelése, a korábbi gyártókapacitás karbantartását végzőkön kívül alig volt alkalmazottja. Balogh Zoltán tudósítónknak elmondta, hogy az idén fokozatosan bővítik a termelést, és a negyedik negyedévig háromszáz új munkahelyet létesítenek. Az állami támogatás elnyerése fejében a háromszáz új munkahely teremtése mellett azt is vállalták, hogy ebből kétszáz munkahelyet regisztrált munkanélküliek tölthetnek be. Megindult a termelés, jelenleg 120 ember, közülük 80 regisztrált munkanélküli dolgozik az üzemben, s nyugat-európai megrendelésre bérmunkát végeznek majd. Az ország legnagyobb rehabilitációs foglalkoztatást biztosító vállalatának új cipőüzemében csökkent munkaképességű dolgozókat is foglalkoztatnak majd, és hazánkban újszerűnek számító megoldással próbálkoznak: a csökkent munkaképességűeket nem elkülönítve, számukra külön kialakított munkahelyeken, hanem integráltan foglalkoztatják. Azt is megtudtuk, hogy a cipőgyárhoz tartozó kihasználatlan telephelyen rövidesen a vállalat más üzemei is helyet kaphatnak. R. Z. I Tatabánya Hulladékkezelési program Tudósítónktól Nem okoz fennakadást a hulladékkezelésben a tulajdonosváltás - közölte Harthéden József, az RWE Umwelt Tatabánya Rt. vezérigazgatója. A multinacionális német cég ugyanis megválik hulladékkezeléssel foglalkozó üzletágától és helyette a gáz-, víz- és áramszolgáltató ágazatokra koncentrál. Magyarországi cégcsoportját Felső-Ausztria vezető közműszolgáltatója, a linzi székhelyű AG Oberösterreich vette meg. A programok megvalósítása a tulajdonos megváltozása után is zökkenőmentesen folytatódik. Amikor az Umwelt öt éve megvásárolta a tatabányai városgazdálkodási rt.-t, két alapvető feltétel teljesítésére kötelezte el magát. Nevezetesen, hogy a már szűkössé vált, elavult hulladéktárolót felváltja egy korszerűbbel, s felújítja a cég gépjárműparkját. Mindkét feladatnak eleget tett: egymilliárd forintos ráfordítással olyan új depót épített, amely a következő másfél évtizedben is megfelel a legszigorúbb európai szabványoknak. A géppark, a szeméttároló edények teljes cseréjére pedig 300 millió forintot költöttek. Ma már 34 településen fűződik a társaság nevéhez a lakossági hulladékkezelés, miközben több mint ezer vállalkozás is megrendelői közé tartozik. Fokozatosan berendezkednek a szelektív hulladékgyűjtésre és a veszélyes hulladékok ártalmatlanítására is. A vezérigazgató kiemelte, hogy a piacvezető, tőkeerős osztrák tulajdonossal még nagyobb sikerrel segíthetik a Duna-Vértes regionális hulladékkezelési projekt megvalósítását, amely 83 település hulladékkezelését kívánja az európai követelményeknek megfelelően ellátni. A tatabányai önkormányzat gesztorságával tervezett projekt értéke meghaladja a 30 milliárd forintot, amelyhez pályázat útján EU-forrásokat is igénybe kívánnak venni. Kisbér és lovardája Tudósítónktól Több mint 3,5 millió eurós PHARE-támogatást nyert a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a kisbéri önkormányzat egy tavaly ősszel beadott pályázatával a nagy múltú kisbéri lovarda felújításának meggyorsításához. Az egykori Királyi Katonai Ménes lovardája az 1800 évek közepén épült, és évtizedeken át világhírű verseny- és tenyészállatok nevelését és tartását szolgálta. Egyebek között innen került ki Kincsem és Imperiál. A történelem viharai közepette, a ménes megszűnésével az épület teljesen leromlott, jószerivel csak a falai maradtak meg a több mint hatezer négyzetméter alapterületű épületegyüttesnek. Két évvel ezelőtt a Kisbér központjában álló, történelmi örökséget jelentő főépület ugyan új külsőt kapott, a KVI 112 milliós és az önkormányzat 45 millió forintos ráfordításával, de tényleges rendbehozatalára csak most, a PHARE-támogatás révén kerülhet sor. Mint Mittelbach Vilmosnétől, a KVI Komárom-Esztergom megyei kirendeltségének vezetőjétől megtudtuk, a főépület belseje teljesen megújul. Fűtést, vizesblokkot, elektromos hálózatot építenek ki, átalakítják a padlóburkolatot, oly módon, hogy különböző rendezvényekre is alkalmas legyen a belső tér. A padlózat mobilitása, eltávolíthatósága révén pedig akár lovasbemutatókat is tarthatnak a falak között. A rendelkezésre álló több mint egymilliárd forintból - ebben a KVI saját forrása 75 millió, az önkormányzaté 25 millió, a többi pályázati pénz - az oldalszárnyak rendbetételéhez is hozzáláthatnak, bár ehhez újabb pályázati forrásokat kell nyerni. A mostani európai uniós támogatás feltétele, hogy a tervezett felújítással 2006 közepéig végezzenek. A lovarda programjai révén a történelmi lovas hagyományok megerősödését várja a város - mondta Udvardi Erzsébet polgármester, ezért a kivitelezési munkálatokhoz a KVI és az önkormányzat olyan vállalkozót keres, aki tevékenységével a lovas turizmus igényeinek kielégítésébe is bekapcsolódik. Az ehhez kapcsolódó programok szervezésével ugyanis új vendégek érkezhetnek a településre. 2004. JÚNIUS 22., KEDD 11 Zsíros lepényt sütnek Az elmúlt napokban átadták a Petrovics család annak idején üzemeltetett csárdájának felújított kocsibeállóját, és ezzel befejeződött a szalkszentmártoni Petőfi Sándor-emlékház évek óta tartó rekonstrukciója. Petőfi Sándor családjával 1845. április 24- án érkezett Szalkszentmártonba, ahol apja a helyi elöljáróktól - akik a Festetics családtól bérelték - kivették üzemeltetésre a mészárszékkel, borospincével ellátott vendégfogadót. A családnak nem sikerült megvetnie a lábát a Duna melletti faluban, mert egy év alatt eladósodtak, több, birtokukban levő tárgyat - amelyet az emlékmúzeum ma is őriz - pedig ott helyben elárvereztek, hogy a fennmaradt bérleti díjat ki tudják fizetni. Petőfi Sándor - aki akkor már ismert költő volt és sűrűn megfordult Pesten - hónapokat töltött Szalkszentmártonban. A csárda egyik szobájában íródtak a Felhők ciklusának versei, a legismertebbek közül pedig az Egy estém otthon, de két drámáját és egyik regényét is itt alkotta meg. Az emlékmúzeum felújítása évekkel ezelőtt kezdődött meg, és a fogadó udvarán álló kocsibeálló felújításával fejeződött be. Ez utóbbi költségeit, mintegy ötmillió forintot a Bács-Kiskun megyei önkormányzat állta. Farkas Lajos, a Petőfi Emlékmúzeum igazgatója elmondta, hogy a hat-hét szekér tárolására alkalmas beállót teljesen eredeti állapotban állították vissza. Hozzátette: ilyen, tíz lábon álló kocsibeálló nincs több a Kárpátmedencében. A csárda ma már nem üzemel, bár a fenntartók kacérkodnak a megnyitás gondolatával. Csoportok fogadására azonban alkalmas, ilyenkor begyújtják a nyitott fedelű konyhát, ahol kenyeret és zsíros lepényt sütnek a vendégeknek.Rajnai Attila Helyükön pihennek a négyökrös szekerek