Népszabadság, 2009. június (67. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-26 / 148. szám

2009. JÚNIUS 26., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 10 • Tudomány - Technika Az eddigi legvilágosabb bizo­nyítékot találták német csilla­gászok óceán jelenlétére a Szaturnusz egyik holdja, az Enceladus jéggel borított fel­színe alatt. A felfedezés ismét felélénkíti a Földön kívüli élet lehetségességéről folyó tudományos vitákat. Horvai Ferenc-Hargitai Miklós A világ egyik legrangosabb tu­dományos lapja, a brit Nature legfrissebb számának írása szerint a víz jelenléte az élet lehetőségét is felveti a Szatur­nusz hatodik legnagyobb, 500 kilométer átmérőjű holdján. Az Enceladus déli sarkánál négy évvel ezelőtt fedezték fel a Cassini űrszonda felvételei­nek elemzésekor a forró víz­jég kitöréseket, amelyek négy, egyenként mintegy 120 kilomé­teres felszíni repedésből lö­vellnek fel. A Heidelbergi Egyetem kutatói most kimutat­ták, hogy ezek a kitörések min­den bizonnyal az alattuk lévő sós tenger vizéből táplálkoz­nak: a tudósok sórészecskéket találtak a több száz kilométe­res magasságig az űrbe lövellt, gőzből és jégből álló sugárban. A felfedezés jelentőségét Frank Postberg kutatásvezető úgy foglalta össze: az élet ki­alakulásához szükséges három előfeltételből az eddig ismert kettő - egy energiaforrás, vala­mint a szerves anyagok - jelen­léte után immár a harmadik, azaz a folyékony állapotban lé­vő víz is bizonyítottan rendel­kezésre áll a Szaturnusz hold­ján. Mint az űrkutatókat világ­szerte izgalomba hozó hírből is kiderül, a Földön kívüli élet megtalálásához nem kell fel­tétlenül elhagyni a bolygót: az életjelek keresése döntően (űrtáv)csövekkel zajlik. A ku­tatók ilyenkor természetesen nem apró élőlényeket keres­nek az űrből érkező képeken, hanem az élet más, fizikai ter­mészetű közvetett bizonyíté­kait. Az egyik perdöntő tétel az oxigén megléte a légkörben. A Hubble vagy a Spitzer űrte­leszkópok már képesek egy exobolygó légkörének fő ös­­­szetevőit megállapítani. Ami­kor a bolygó keringése során elhalad a csillag előtt, akkor a csillag fénye átszűrődik a boly­gó légkörén, s utóbbi a csillag eredeti fényét megváltoztatja. A légköri gázok ugyanis adott hullámhosszon elnyelik a csil­lagból érkező fényt. Az elnyelt fény sötét vonalként jelentke­zik a színképen. Minden gáz­hoz különböző ilyen vonal vagy vonalrendszer tartozik, így csak annyit kell tenni, hogy a távcsővel megfigyeljük a csil­lag spektrumát akkor, amikor a bolygó elhalad előtte, és akkor is, amikor nem. A két spekt­rum közti különbségért a boly­gó légköre tehető felelőssé. Az említett űrtávcsöveknek ezzel a módszerrel már sikerült lég­köri szén-dioxidot és vízgőzt kimutatniuk egy exobolygó légkörében. Nagyobb felbontású telesz­kóppal már az oxigén vonalai is detektálhatók lennének. A 2014-ben indítandó James Webb Űrteleszkóp (JWST) akár a Föld méretű bolygók légkörét is vizsgálhatná. Ha a közeli csillagok közül sikerül egy a bolygónkhoz hasonló méretű égitestet találni, amely elhalad saját csillaga előtt, ak­kor a színképelemzéssel egy­értelműen bizonyítható az oxigén jelenléte. Az oxigént, legalábbis a Földön, nagyrészt a növények és a fotoszinte­tizáló mikroorganizmusok ál­lítják elő. A módszer alkalmazásának feltétele, hogy a vizsgált boly­gó elhaladjon a csillaga előtt. Ha nem teszi, akkor nem ves­­­szük észre az égitestet, mivel a csillag fénye sok nagyságrend­del nagyobb, s egyszerűen el­nyomja a bolygóról visszaverő­dő fényt. A húszas években in­dítandó Terrestrial Planet Finder (TPF) űrtávcsőrendszer már arra is képes lehet, hogy - a csillagot a látómezőből kita­karva - közvetlenül is megfi­gyelhessen olyan bolygót, amelynek pályája nem halad el a csillag előtt. A róla visszave­rődő fény pedig már szintén használható színképelemzésre. Az oxigénben gazdag légkör azonban még nem egyértelmű bizonyíték. Ha egy égitesten tengerek, óceánok vannak, ám az objektum túl közel kering a csillagához, a légköri vízmole­kulákat a csillag sugárzása hid­rogénre és oxigénre bonthatja. A hidrogén kis tömege miatt könnyen elszökhet a világűrbe, s a légkörben maradó oxigén idővel feldúsulhat. Ha viszont a bolygó a csillagtól közepesen távol (mint a Föld) vagy még messzebb kering, az oxigén lé­tét már igen nehéz lenne meg­magyarázni az élet feltételezé­se nélkül. Nem elsősorban az élet je­lenlétére, sokkal inkább a lak­hatóságra utal, ha a felszíni óceánokat mutatják ki. A TPF erre is képes lenne, hiszen a bolygó fényét, illetve a fény színének változásait vizsgálva óceánokat és szárazföldeket lehetne felfedezni. A Borelly­­üstököshöz még 1998-ban indí­tott amerikai Deep Space-i űr­szonda a távolból a Földet is fotózta. A különböző időpon­tokban készített felvételeken bolygónk színe változott. Ami­kor a szonda az óceánokat lát­ta, kékebb volt, amikor Ázsiát, valamivel vörösebb. Ha hason­ló változást látna a TPF egy exobolygó esetében, feltételez­hető volna a nagy víztömegek jelenléte, újabb lökést adva a Földön kívüli életet kereső ku­tatásoknak. Víz a Szaturnusz-holdon? Távcsövekkel keresik az idegen élet nyomait más bolygókon­­ A dús oxigén nem egyértelmű bizonyíték A jéggel borított Enceladus mérete Nagy-Britanniáéhoz hasonlítva - fantáziakép HIRDETÉS­I IMP RIZKIT ä AKO?401 ■ ■ [UNK] M­­­­­I ml I JÚLIUS 11ÉN A SOPRONI MKB ARENABAN. MARILYN MANSON FRANZ FERDINAND EARTH WIND & FIRE3R55 RÉVÉSZ SÁNDORUNPLUGGED* TANKCSAPDA • SEPULTURA LAURENT GARNIER1 VE* FREESTYLERS * JAMES HOLDEN DELINQUENT HABITS • JUNKIE XL* LADYTRON • CHASE & STATUS PLUMP DJ'S • SKEEWIFF • CHE SUDAKA* LTJ BUKEMOMC CONRAD KISPÁL ÉS A BORZ • 30Y • QU­IMBY • RALPH MYERZ • KRAAK&SMARK FATIMA SPAR • BALKAN BEAT BOX • NOISIA • ART BRUT • HYBRID AFTER CRYING • ALVIN ÉS A MÓKUSOK • AMBER SMITH • BARABÁS LŐRINC EKLEKTRIC • BEATRICE BELGA • BLIND MYSELF • BRAINS • BUDAPEST KLEZMER BAND • COLORSTAR • COPYCON • CSÍK DELADAP! • DEPRESSZIÓ • EDDA • ERIK SUMO BAND • FINE CUT BODIES • HS7 • IRIE MAFFIA • KFT KAUKÁZUS • KISCSILLAG • KISTEHÉN TÁNCZENEKAR • KOWALSKY MEG A VEGA • MAGASHEGYI UNDERGROUND * MAGNA CUM LAUDE * MÁTYÁS ATTILA BAND * MOBY DICK • NEO • PÁL UTCAI FIÚK PASO • PÉTERFY BORI • POKOLGÉP • R-GO • ROAD * SUBSCRIBE • SUHANCOS • TAKÁTS TAMÁS DBB TAKÁCS ESZTER • THE (HATED) TOMORROW • THE MOOG • THE PUZZLE • VAD FRUTTIK • ZAGAR • ZUBOLY ÁkOS BELÉPŐ 4990 FT Kisalföld hűségkártyával a Várkerületen, amíg a készlet tart!! Mindenütt jó, de legjobb Sopron! TV/­Részletes program és a jegyelővételi helyek listája, jegyrendelés, szállásfoglalás a www.volt.hu oldalon. Kiemelt jegyirodák: Budapest: VOLT BOLT (Vili. Klauzál tér 14. Www.voltbolt.hu), Nyugati tér, Sopron: Várkerület, valamint országszerte a Tisza Cipőboltokban. Jegyárak: napijegy: 7990 Ft (Ákos koncerttel 9900 Ft) bérlet: 19900 Ft (Ákos koncerttel: 21990 Ft) VOLT Fesztivál - Heineken Balaton Sound kombinált bérlet: 39000 HUF. Július 1-jétől a jegyárak az ÁFA-emelés mértékével nőnek! A kijelölt jegyirodákban és a helyszínen az alábbi utalványokkal is fizethetsz: Üdülési Csekk, Sodexo Pass Kultúra Utalvány, Sodexo Pass Ajándék Utalvány, Accor Services Ticket Culture Kultúra Utalvány, Accor Services Top Premium Ajándék Utalvány, Chéque déjeuner Cadhoc Művelődési csekk, Cadhoc+, Kultúrcsekk. A műsor­változtatás jogát fenntartjuk! Utazz kényelmesen a GYSEV különvonataival a VOLT fesztiválralA VOLT vonatok Budapest és Sopron között közlekednek. Részletes információk: www.gysev.hu,www.volt.hu GYSEV- Társ az utazásban. OS***? AVOUFMKMi MnuMHn: &U­­­SAMSUNG mobil« PESTI 4.11 ISIfeumM * <tt <& otppinial UNICOM * w ft Gl» [origo] a­n & HEB­ES] klSMJOlli *"'mró új on NAPI FELFEDEZŐ Agyfotó a hipnózisról A hipnotizőr szavai hatására agyunk egyik része félbesza­kítja a végtagok mozgatásakor egyébként megszokott folya­matot, ezért tűnik bénultnak a hipnotizáltak karja - állapítot­ták meg svájci kutatók. A Gen­fi Egyetem tudósai a Neuron című szakfolyóirat csütörtöki számában ismertették vizsgá­latukat: önkéntesek agyáról készítettek agyi képalkotó be­rendezéssel felvételeket hip­nózis közben, illetve normál állapotban. (MTI) Elűzik a selyemút A Kaliforniai Egyetem geoló­gusainak vizsgálatai szerint ol­vadó gleccserek fogják el­árasztani a Csilien-hegység és a Góbi-sivatag alacsony domb­jai közt húzódó úgynevezett Hohszi-folyosót, a selyemút bejáratát. Az egyébként rend­kívül száraz vidéken 2003-ban újra emelkedni kezdett a talaj­vízszint, 2005 óta pedig rend­szeresen fordulnak elő áradá­sok, a gleccserek pedig he­lyenként akár hét méterrel is rövidebbek lettek egy év alatt. (New Scientist) Késő atomos mobilok A napokban felmerült, hogy hamarosan a netbookokban bevált Intel Atom csipek ke­rülhetnek egyes Nokia készü­lékekbe, megsokszorozva azok teljesítményét, az Intel azon­ban most azt közölte, hogy a lépésre a közeljövőben nem kerül sor. Az a feltételezés azonban továbbra is tartja ma­gát, hogy a finn gyártó új Internet tablet készüléke, a te­lefonálásra nem alkalmas N830 esetleg Atom csippel ér­kezik­­ valamikor az év végén. (Népszabadság) www.nol.hu Nyírfajdbemutató épül Amerikai elismerés a visszahonosítóknak Farkas Csaba A legjobb úton halad a nyír­fajd magyarországi visszaho­­nosításának ügye Északkelet- Magyarországon. Mint koráb­ban megírtuk, a Dudás Miklós, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédel­mi felügyelője kidolgozta új­­rahonosítás-programot a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. felkarolta. Magyarországon az 1800-as évek végén, a Nyírségben élt legutoljára nyírfajd, s az együttműködők - számos más szervezet, mint például a Safari Club International (SCI) támogatásával - újraho­nosítják Magyarország észak­keleti tájain. A kezdeményezést Bruce Eaverson, az egyesült álla­mokbeli központú, harminc­hat országban működő SCI al­­elnöke kitűnőnek minősítette közelmúltbeli látogatásán, amikor a nyírfajd-visszatele­pítési programmal ismerke­dett a zrt. gúthi erdészetében, a visszahonosítás egyik hely­színén. A programot az egye­sület - mely alapítása óta 200 millió dollárt költött a különböző visszatelepítési, vadvédelmi, kutatási és okta­tási programokra - magyaror­szági szervezete is támogatja. Egy egyesült államokbeli szakmai folyóiratban már szakcikk is megjelent a ma­gyarországi nyírfajd-repatriá­lásról. - Fontos, hogy a nyírfajd ne olyan madár legyen, amit még „élő ember nem látott”, legfel­jebb képen, a szakemberek és a média képviselőin kívül - mondja Kaknics Lajos, a Nyír­erdő Zrt. vezérigazgatója. Az erdőgazdaság éppen ezért a Bánki Tájház és Arborétum területén - egy Debrecenhez közeli erdős pusztán - bemu­tatóhelyet, „nyírfajdsimoga­­tót” hoz létre 20 millió forint­ból, melyet pályázati támoga­tásból szerez be. A bemutató­­hely kialakítása már az idén elkezdődik. Nyírfajdkakas. Az egyik legszebb állatunk lehet, ha visszahonosítják Fotó: Szendrei László

Next