Népszabadság, 2009. augusztus (67. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-01 / 179. szám
i www.nol.hu A Könyvszemle mellékletet szerkeszti: Varga Lajos Márton e-mail: vargalm@nepszabadsag.hu VÁLOGATOTT KÖNYVJEGYZÉK Június 22-től július 20-ig Smullyan, Raymond EMLÉKEK, TÖRTÉNETEK, PARADOXONOK Typotex, 168 oldal, 1950 forint. MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET Búza Péter A KALAPDOBOZ Ráday Évház, 244 oldal, 3300 forint. Kovács Gábor (szerk.) MALÁTA Quota, 160 oldal, 2200 forint. Matyszak, Philip ANTIK ATHÉN NAPI ÖT DRACHMÁBÓL Scolár, 136 oldal, 3500 forint. Simonovics Ildikó, Valuch Tibor (szerk.) ÖLTÖZTESSÜK FEL AZ ORSZÁGOT! DIVAT ÉS ÖLTÖZKÖDÉS A SZOCIALIZMUSBAN Argumentum/Budapesti Történeti Múzeum/ 1956-os Intézet, 293 oldal, 3500 forint. SZÉPIRODALOM GYERMEKKÖNYVEK Benedek Elek A PELIKÁNMADÁR Főnix, 28 oldal, 1400 forint. Bordiglioni, Stefano: PIROSKÁK ÖSSZEESKÜVÉSE - KALMÁR ISTVÁN ILLUSZTRÁCIÓIVAL Mqra, 144 oldal, 1690 forint. Schmidt-Schell, Erich ELIZA DÖNTÉSE Evangéliumi, 109 oldal, 1050 forint. KÖLTÉSZET Lázár Balázs EMLÉKRESTAURÁTOR Tipp Cult, 86 oldal, 1470 forint. Mezősi Miklós EZEK ITTEN CSATOLT FÁJLOK Savaria, 168 oldal, 1480 forint. Payer Imre PATTANNI, HULLNI Tipp Cult, 95 oldal, 1470 forint. SZÉPPRÓZA Cain, James M. SZERENÁD Európa, 280 oldal, 2900 forint. Chandler, Raymond HOSSZÚ BÚCSÚ Európa, 504 oldal, 2800 forint. Christie, Agatha A FOGORVOS SZÉKE Európa, 240 oldal, 2000 forint. Ferrante, Elena TÉKOZLÓ SZERETET Magvető, 216 oldal, 2690 forint. Győri László A RABBIÁNUS KECSKETARTÓ Orpheusz, 208 oldal, 2000 forint. Macdonald, Ross CSONTKETREC Európa, 262 oldal, 2200 forint. Oláh Gábor GAGA: AZ ÍTÉLET NEM JOGERŐS Novella, 274 oldal, 2500 forint. Polcz Alaine BEFEJEZHETETLEN Jelenkor, 213 oldal, 2500 forint. Szép Ernő A HORTOBÁGY EK, 176 oldal, 3360 forint. Vargas Llosa, Mario JULIA NÉNI ÉS A TOLLNOK Európa, 511 oldal, 3000 forint. Zelazny, Roger A FÉNY URA Agave, 240 oldal, 2580 forint. EGYÉB MŰFAJOK Elek István RENDSZERVÁLTOZTATÓK HÚSZ ÉV UTÁN Heti Válasz, 331 oldal, 2990 forint. Selyem Zsuzsa ERDEI POLITIKA Koinónia, 165 oldal, 1850 forint. NÉPSZABADSÁG • 2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Könyvszemle • 13 Üsd a tévét, ahol éred! Szabó László, Molnár Bálint (szerk.): A médiaerőszak Egy kutatás szerint az erőszakos bűncselekményeket elkövető fiatalok pontosan ugyanolyan mértékben kedvelik a horrorvagy a romantikus filmeket, mint bármely kortársuk. Kelen Károly Elfogult vagyok a kérdésben, de ellenkező előítéletek vezetnek, mint az olvasót, aki valószínűleg vétkesnek gondolja a sajtót a társadalmi agresszió előidézésének bűnében, amit az erőszak ábrázolásával valósít meg. Mindig is furcsállottam: leginkább a média állítja magáról, hogy egyik fő okozója a szociális deviancia terjedésének, és bűnbánóan teret ad az őt ezért folyamatosan felelősségre vonó szakértők és politikusok megnyilatkozásainak. Nagyon is kellett egy könyv, amely szembemegy a közhelyek leegyszerűsítő felmondásának szokásával, és alapos vizsgálat alá veszi a társadalomban és a televízióban megjelenő erőszak egymáshoz való viszonyát. Nem, nem arról van szó, hogy most más tudósok jöttek, akik minden eddig hitinek az ellenkezőjét hirdetik. A Mathias Corvinus Collegium volt diákjai és tanáraik arra vállalkoztak, hogy saját vitáik nyomán megkérdőjelezzék a közkeletű kijelentéseket. Tudományos módszerekkel elemzik, milyen hatással van a nézők szocializációjára, ahogy a híradások bemutatják a valódi, a filmek pedig a fiktív erőszakot, és ez valóban agresszívabbá teszi-e őket. A legérdekesebb nem is az a könyvben, hogy egyszerű eszközökkel bizonyítja a direktnek tudott összefüggések tarthatatlanságát: egy kutatás szerint például az erőszakos bűncselekményeket elkövető fiatalok pontosan ugyanolyan mértékben kedvelik a horror- vagy a romantikus filmeket, mint bármely kortársuk. Ha valamiben, éppen abban különböznek másoktól, hogy kevesebb tévéműsort néznek! Engem ez nem lepett meg, inkább az, hogy a kérdés megítélésében mennyire markáns ellentét van a pszichológusok és a médiakutatók között. De hát nehéz is összebékíteni az Oliver Stone-féle Született gyilkosok filmet bemutató tévére a médiahatóság által kiszabott rekordbüntetés helyeslőinek álláspontját azzal, amit a könyv egyik szerzője a rendezőtől idéz: „Ez a film az erőszak fogalmával foglalkozik, felkavarja az embereket, összekeveri a gondolataikat, és arra kényszeríti őket, hogy elgondolkozzanak önmagukról és az erőszakkal kapcsolatos reakcióikról”. Aminek pedig nyilván megvan a társadalmi haszna. Éppen ezért a kötet szerkesztői azt tartanák a legfontosabbnak, ha mi - és főleg gyermekeink megtanulnánk értelmezni azt, amit a televízió közvetít nekünk. Ez biztosan jobb eredményt hoz, mint a tiltás, amely általában a céljával ellentétes hatást éri el, ráadásul nem is egyeztethető össze a szólásszabadsággal. Mathias Corvinus Collegium/Századvég, 360 oldal, 3675 forint. Évfordulós emlékezés Howard Salkow; Peter Murray: Ember a Holdon Hargitai Miklós Hogy a 40 évvel ezelőtti Holdra szállás - nem utolsósorban a félmilliárdos nézettségű élő tévéközvetítésnek köszönhetően - közös tudásunk része lett, azon nincs mit vitatkozni. Azzal a dilemmával viszont, hogy milyen módon lehet (és érdemes) hasznosítani a nagy pillanat, illetve az Apollo-expedíciók által fémjelzett űrkutatási aranykor emlékeit, az egész világ birkózik. A Nemzeti Tankönyvkiadó ennek az emlékkönyvnek a kiadásával veszi ki a részét a múltidézésből. A forma némiképp meghökkentő, s nem is eredeti. A kötet - mondjuk úgy - Hold-formájú, azaz kerek, a címoldalon dombornyomással. Az ötlet az ausztrál Murray Booksé: ez a cég jelentette meg a tavalyi labdarúgó EB előtt a hasonló alakzatú, labdára emlékeztető fociképeskönyvet. A labdarúgás végső soron játék, a Holdra szállás viszont nem mellőzhették volna a dizájnvezérelt külalakot. Különben is klasszikus ismeretterjesztő kiadványról van szó, sok szép NASA-felvétellel, ténnyel és történettel, a kettő nem illik össze. Mármint az olcsó a nemessel. Alapos, körültekintő, részletekig lehatoló, s mindent a maga összefüggéseiben tárgyaló kiadvány ez. Az összes Apollo-misszó históriáját és főbb eredményeit elénk tárja, természetesen a szereplőket is bemutatva. Nem marad adós a történelmi háttér, az űrverseny ábrázolásával sem, bár az erről szóló fejezet kissé elnagyolt, és magyar szemmel nézve erősen „apolitikus”. Kapunk némi ízelítőt a Hold-kutatás és a Hold-utazások jövőjéről - szintén nem a teljesség igényével. De a legfontosabb talán a sok történet, a dialógus, a drámai rádiós beszélgetések sora az űrhajó és a központ között. Mert rajtuk átélhetjük újra és érthetjük meg a lelki, szellemi, technikai erőfeszítést, a kaland, a vállalkozás, a küldetés tétjét, az esemény történelemformáló jelentőségét és jelentését. A fordítás jó minőségű (Sóskuthy György munkája), a nyelvhasználat (az asztronautika szakkifejezéseit is beleértve) korrekt. A képek kidolgozási színvonalát érheti ugyan némi kritika, de hát jórészt korabeli, olykor a sajtóból vagy hírügynökségektől átvett felvételekről van szó, ezzel nincs mit tenni. Végül is azt mondhatjuk, az Ember a Holdon azoknak szól, akiknek nincs saját emlékük 1969 júliusából. De jól jön hozzá egy szülő vagy nagyszülő, aki ott ült annak idején a tévé előtt. Nemzeti Tankönyvkiadó, 162 oldal, 5990 forint. A Föld a Holdról. Neil A. Armstrong felvétele Az egész akkor válik érdekessé és fontossá, amikor a történet az emberi identitás, az erkölcs, a gondolkodás labirintusává mélyül. Amikor ez az útvesztő mint emberi internó jelenik meg. A labirintus mint infernó Roger Zelazny: A Fény Ura Rozslay Márton Ha csak annak olvassuk Roger Zelazny amerikai SF- és fantasyíró 1968-ban a science fiction legrangosabb díjainak egyikével, a Hugo-díjjal elismert regényét, aminek mondják, akkor a gyakran rajongó kritikák ellenére sem tekinthetjük az átlagosnál sokkal jobb műnek. Mert miről is szól az egész? Egy telepes bolygón az Elsők, élve nyilván magukkal hozott technikai lehetőségeikkel, újra meg újra testet válthatnak, azaz örökké élhetnek, de meg is halhatnak. Istennek tekintik magukat, az indiai mítoszok isteneinek, és ki-ki a választott isten attribútumaival ruházza fel magát, lesz Brahmá, Krisna, Visnu, Káli, Jama, Indra, Párvati, Káma vagy, mint történetünk hőse: Mahasamatman, más néven Buddha, illetve Maitréja, a Fény Ura. Az őslakosokat, a Rettenetes Ragyogás Anyáit, a Tenger-népeket, a démonokat leigázták, kiirtották, cselekvésképtelenné tették, s az Égi Városból diktátorokként uralják utódaikat, gondosan elzárva előlük mindent, amivel sorsukat jobbra fordíthatnák, amivel részesedhetnének az Égi Város lakóinak tudásából, technikájából, életmódjából. Mahasamatman másképp gondolja, s újra meg újra kísérletet tesz az Égi Város megnyitására. Küzdelmének története a hét fejezetben kibontakozó eseménymenet. Az egész ott válik igazán érdekessé, amikor kiderül, hogy a mítoszi és irodalmi utalásokkal, rájátszásokkal, az azonosságok, hasonlóságok, párhuzamosságok, ismétlődések rejtélyes játékával, a hősök alakváltásaival, a minduntalan más, a korábbiakat felülíró viszonyokkal milyen összetett világot teremt ez az egyszerűnek látszó eseménymenet. Tekintsünk ebből csak egy síkot, Mahasamatmanét. Hiszen alakváltásain át ő keresi itt magát, önnön természetének valóságát. Hiába tudja változatlan feladatát, ha a halálaiban és feltámadásaiban mindig egy kicsit más lesz, nemcsak ő, a feladat is, mert ki tudja, az új testben ő vajon ő marad-e, s ha igen, ez az ő mennyire egy a feladattal, ugyanaz-e a világ az új Mahasamatmanénak, mint volt a réginek. És mindig ott a kockázat, régi és új voltában egyaránt, hogy összezavarodik, eltéved, sehová se vezető útra lép, beleveszve a semmi sem ugyanaz dilemmájába, elvesztve feladatát, elvesztve magát. Nem tudhatja, s nem tudhatjuk meg mi sem, hiszen alakja a legendákba vész. Vagyis az egész akkor válik érdekessé és fontossá, amikor a történet az emberi identitás, az erkölcs, a gondolkodás labirintusává mélyül. Amikor ez az útvesztő, mint emberi infernó jelenik meg. Amelybe csak befelé van út a szörnnyel találkozni, kifelé, Ariadné fonala híján nincs. Mert nem szereti, nem várja senki. Mert idekint már nincs rá szükség. S mert a feladattal azonos, ha a feladatát elvégezte, személyként is megsemmisül. Mert róla ugyan beszélhetünk, de neki önmagáról már nincs mit mondania. Zelazny regénye átlépett az irodalomba. Agave, 240 oldal, 2580 forint. V V