Népszabadság, 2010. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-02 / 1. szám

2010. JANUÁR 2., SZOMBAT • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország Sólyom László: Az újrakezdés éve Az államfő szerint új hangvételű kormányzásra, új típusú ellenzékiségre van szükség Elnöki ciklusának utolsó új­évi beszédét tartotta Sólyom László köztársasági elnök már hagyományosan, január elsején. Az államfő ezúttal a tavaszi választásokat állította beszédének központjába ar­ról beszélve, hogy 2010 a köz­ügyeket és a politikát tekint­ve is az újrakezdés éve lehet. „A választás nagy esély­­ ám csupán a kezdet”, fogalma­zott, új hangvételű kormány­zatot és új típusú ellenzékisé­get sürgetve. Tóth Ákos „Lehetetlen, hogy újévkor ne az újrakezdésről beszéljünk. Hi­szen karácsony, újév, vízkereszt ugyanannak az ünnepkörnek a tagjai. S ezek az ünnepek a meg­újulás örömét adják nekünk. Ezek azok a napok, amikor meg­újul a világ. A Nap pályája is­mét győzedelmesen emelkedni kezd. Hiába van tél, a tavasz kö­zeledtének jegyébe fordult már minden. A kozmosz nagy válto­zásai azonban nélkülünk csak körben forognak. Az ember életének viszont célja van; a mi időnk nem forog körbe. A meg­újulást, az újrakezdést mi mind­nyájan életünk és történelmünk egyenesére írjuk.” E mondatok­kal kezdte tegnap, újévköszön­tő beszédét Sólyom László köz­­társasági elnök, hozzátéve: Ma­gyarország is nagyon megérett már a megújulásra. S mivel 2010 választási év lesz - az új eszten­dő alkalmat kínál a politikában és a közügyekben is az újrakez­désre. Az államfő beszédének e pontján az újrakezdés „remé­nyét” a politikán túli életre is kiterjesztette, hitet téve ugyan­akkor a politika szükségessége mellett - ez utóbbival reagálva arra, hogy a közvélemény-kuta­tások szerint az emberek elfor­dultak a döntéshozóktól. „A változás szükségét min­denki érzi - és sok politikus is tudja, hogy mit akarnak az em­berek. Ezért aztán a megújulás, az új irány, az új kiegyezés, az újjáépítés és így tovább, gyak­ran hallott jelszó lett. Az ünnep magasából azonban a megúju­lásnak egy ennél teljesebb ké­pe látszik. A politika része, sőt szüksé­ges alkotórésze az újrakezdés­nek. De csalódni fog, aki az újat, s az ahhoz képzelt jót csakis kí­vülről, a politikától várja. A ki­lencvenes évek elején sokan képzelték, hogy a rendszer­­váltás önmagában meghozza a nyugati életszínvonalat - s ke­serves kiábrándulás lett a vége. A választás nagy esély - ám csu­pán a kezdet. Hiszen a lényege a változtatás lehetősége, ezért is nyújt reményt. Hogy a remé­nyek beteljesednek-e, a folyta­táskor válik majd el. De ehhez mindenkinek hozzá kell járul­nia a maga területén, legyen az munkahely, család, vagy a köz­élet” - mondta Sólyom László. Az államfő felidézte négy évvel ezelőtti újévi beszédét - a 2006-os választási évben mon­dottat -, amelyben úgy fogal­mazott, hogy „a felelős ember ad magára, alaposan megvizs­gálja az ígéretek és ígérgetők hitelességét. És persze mérle­geli azt is, milyen teljesítményt nyújtottak, hová juttatták az or­szágot azok, akik korábban már kormányoztak, és akik nem, azoknak van-e fedezetük, ké­pességük a jelszavak valóra vál­tására.” Most úgy látja, az em­berek már tisztában vannak a saját erejükkel, és döntésük sú­lyával: „Azt hiszem, mára sok tapasztalattal lettünk gazda­gabbak. Megéreztük, hogy vá­lasztási döntésünknek súlya van. Olyan következményekkel jár, amelyek bizony nemcsak a négyéves ciklusra, de annál is tovább érnek. Megtapasztal­hattuk saját erőnket, a választó­­polgárok erejét. Csak az utób­bi években is minden orszá­gos szavazás - a népszavazás, az európai parlamenti választá­sok - jelentős politikai változá­sokat indítottak el.” A köztársa­sági elnök leszögezte: az új kor­mány vezette állam feladatai vi­lágosak: a közbiztonság, a tör­vényes rend garantálása, a gaz­daság olyan szabályozása, hogy biztonságosan fejlődjön és ad­jon munkát, a szegénység eny­hítése, az ország tekintélyének helyreállítása a világban. Ugyanakkor - tette hozzá - van az életnek számos olyan te­rülete, amelyhez az állam meg­teremtheti a működési kere­teket, a tiszta rendszereket, de azokat valódi tartalommal csak az emberek tölthetik meg. Ezek egyik legfőbbikeként említet­te a korrupció visszaszorítását. „Korrupcióban fuldoklik ma az ország. Ez teszi tönkre a gazda­ságban a tisztességes versenyt, az intézményekben a tisztessé­ges működést. Joggal háboríta­nak fel mindenkit a százmilliós és milliárdos kifizetések - de a mindennapok kis korrupciója, a visszacsorgatott megbízási szá­zalékok, a hatósági engedélyért adott és kapott pénzek is méreg­ként hatnak. S a korrupcióhoz legalább ketten kellenek. Meg­szüntetéséhez az állam legszi­gorúbb fellépése mellett az kell, hogy a korruptság szégyenét az emberek többsége le akarja vet­ni. S tudom, hogy mindenki megkönnyebbülne. Hiszen az emberek többsége tisztessége­sen szeretne élni. Az kell, hogy tisztesség és siker ne válhasson el egymástól” - mondta a köz­­társasági elnök. Emlékezetes, hogy az állam­fő 2008 novemberében „Böl­csek Tanácsa” néven alapított egy testületet. Ennek egyik cél­ja éppen az volt, hogy ajánlá­sokat dolgozzon ki a korrup­ció visszaszorítására. A testület tagjai között található Lámfa­­lussy Sándor nemzetközileg el­ismert közgazdász, egyetemi ta­nár és bankár, Éva Joly, aki Fran­ciaországban dolgozott vizsgá­lóbíróként, és számos nagy kor­rupciós ügyet leplezett le. Cser­mely Péter, a Semmelweis Egye­tem professzora, több oktatás­sal foglalkozó itthoni és euró­pai uniós testület tagja, vala­mint Fodor István mérnök, szá­mos hazai és európai kutatási, illetve üzleti tanács vezetője, az Ericsson Magyarország egykori vezérigazgatója, majd elnöke. A testület ajánlásait könyvben te­szik majd közzé, még ebben a hónapban. Várható volt tehát, hogy az államfő kitér a Bölcsek Tanácsa másik témakörére, az oktatásra. Az elnök ugyan­is már számos alkalommal ki­fejtette, hogy az oktatás az első számú terepe az esélyegyenlőt­lenségek leküzdésének. E pon­ton állt ki a családok mellett is, immár nem először: számos al­kalommal - például egy koráb­bi újévi beszédében is - említet­te pozitív civil kezdeményezés­ként a Nagycsaládosok Orszá­gos Szövetségét. Ezúttal konk­rét példa helyett az újrakezdés alappilléreként hangsúlyozta a családok és az oktatás szere­pének fontosságát: „Karácsony­kor a gyermek születése tölt el bennünket reménnyel. De a mi gyermekeinknek is meg kell születniük. Követelhetünk az államtól családbarát politikát, ám ehhez legelőször is csalá­dok kellenek, összetartó, gyer­mekeket nevelő, szerető légkö­rű családok. Továbbá a csalá­dok és az iskolák együttműkö­dése. Az iskolaügy, amely nem­zetünk jövőjének kulcsa, csak­is akkor tud megújulni, ha az iskolák és tanárok támogatása nemzeti üggyé válik. Ha mind azon vagyunk, hogy az iskola olyan közösségként működjön, amely biztos értékekre, tisztes­ségre nevel, s minden gyereket a maga legjobb képességei sze­rint, önbizalmat adva készít fel egy megelégedett és értelmes életre.” Sólyom László beszédében hitet tett a magyar nemzet mel­lett, ezt szintén a megújulás alapjaként említve: „A gyerme­kekben nemzetünk jövőjét lát­juk. A magyar nemzetért a ma­gyar állam is felelős, de legin­kább a nemzet tagjai. Hiszen a nemzet lényege a közös vágy, közös elhatározás és akarat ar­ra, hogy együtt kívánjuk foly­tatni gazdag örökségünket. Ez az örökség - a magyar nyelv, a magyar kultúra, történelmünk és magyarságtudatunk­­ közös kincse minden magyarnak hatá­roktól és állampolgárságtól füg­getlenül. S a szükséges megúju­lás alapja itt nem más, mint kö­zösségünk átérzése, a magyar nemzet egészének szeretete.” Az államfő végezetül ismét visszatért a politika szükséges­ségére, illetve arra, hogy mi­ként békíthető a magyar társa­dalom a politikával, még konk­rétabban: miként érhető el a társadalmi megbékélés. Úgy fo­galmazott: „Az új helyzetben új hangvételű kormányzásra, s új típusú ellenzékiségre van szük­ség. Magyarország békességét csak új alapokon lehet elérni és megteremteni. Erre várunk.” Sólyom László elnöki ciklu­sának utolsó újévi nyilatkozatát e mostani hangvételének isme­retében nem, de az előző újévi beszédeihez képest emelkedet­ten zárta: míg korábban jobbára boldog új esztendőt kívánt (ki­vétel ez alól a 2009-es eszten­dő, amikor beszédének utolsó mondata az volt, hogy „a tisz­tesség hosszú távon megéri”), ezúttal mondandóját a Him­nusz első sorával fejezte be: Is­ten áldd meg a magyart! Sólyom László beszédét december 30-án rögzítette a Magyar Televízió stábja­Fotó: Beliczay László • Orbán Viktor szerint Magyaror­szágnak teljes megújulásra lesz szüksége 2010-ben; a Fidesz elnö­ke ezt a honlapjára felkerült új­évi köszöntőjében mondta. A vi­­deoüzenetben Orbán Viktor úgy fogalmaz: az új év mindig magá­val hozza az új kezdet lehetősé­gét is. Véleménye szerint Magyar­­országnak sok mindenben változ­nia kell, teljes megújulásra lesz szükség a 2010-es évben. „Ha ké­pesek vagyunk ezt belátni, akkor változtathatunk mindazokon a hi­bákon, amelyek az elmúlt nyolc évben megkeserítették a magya­rok életét”, hangsúlyozta. Mester­­házy Attila, az MSZP miniszterel­nök-jelöltje pedig az RTL Híradó­nak úgy nyilatkozott: a politikai élet szereplőinek meg kell tanul­niuk együttműködni, s abbahagy­ni az „acsarkodást”. Ugyanakkor megtalálni azokat a „nemzeti mi­nimumokat”, amelyekben szüksé­ges megegyezni. www.nol.hu Nem lesz választási együttműködés az MSZOSZ és a szocialista párt között Pataky Péter: Ne legyen felesleges a munkavállalók áldozata Lényeges elemeiben nem teljesültek az elmúlt csaknem nyolc évben azok az elvárások, ame­lyeket az MSZOSZ a szocialista vezetésű kor­mányokkal szemben támasztott. Pataky Péter, a konföderáció elnöke lapunknak ezzel is indokolta, hogy ezúttal nem írnak alá együtt­működési nyilatkozatot az MSZP miniszterel­nök-jelöltjével. Kun J. Erzsébet A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsé­gében hamarosan elkészül az az elemzés, amely átfogó képet ad arról, hogyan alakult az utóbbi években a munkavállalók helyzete. Pataky Péter, a versenyszféra legnagyobb szakszervezeti kon­föderációjának elnöke szerint: ellentmondáso­san. A lakosság jelentős része azt várta, hogy 2002-től az MSZP-vezetésű kormányzással fel­gyorsul a felzárkózás Európához, elsősorban az életszínvonal, a reálkeresetek tekintetében. Az eddigi számítások és adatok szerint ez nem tör­tént meg. Ennek oka, hogy a nagyon rossz szer­kezetű, duális gazdaság összességében nem az elvártak szerint teljesített. Ugyanakkor - dacá­ra Medgyessy Péter akkori miniszterelnök száz­napos programjának - elfogadhatatlan mértékű differenciálódás alakult ki a jövedelmekben, és egyre nagyobb a leszakadó, dolgozó szegények tábora. Nagy baj, hogy ma már teljes munkaidő­ben foglalkoztatottak élnek a szegénységi küszö­bön az alacsony jövedelmek miatt, különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál alkalma­zottak körében. Ebben a helyzetben érte el Ma­gyarországot tavaly ősszel a válság, ami még in­kább lehetetlenné tette a felzárkózást. Testületi döntés ugyan még nem szüle­tett az MSZOSZ-ben arról, hogy a választások előtt aláírnak-e együttműködési nyilatkozatot az MSZP miniszterelnök-jelöltjével, az elnök azonban - a korábbi években aláíró tagszerve­zetektől érkezett jelzések alapján - azt valószí­nűsíti, hogy ezúttal nem lesz közös nyilatko­zat, és szervezetileg nem vesznek részt a kam­pányban. Egyébként ilyen megkeresést nem is kaptak még a szocialista párt illetékeseitől. Ugyanakkor az MSZOSZ szocialista-szociálde­mokrata platformjának megvan a kapcsolata az MSZP-vel, az azonban más jellegű együttmű­ködés, mint amit annak idején a szövetség 37 tagszervezete által aláírt közös nyilatkozat je­lentett - tette hozzá. Pataky szerint ambivalens a helyzet, mert az MSZOSZ-hez tartozók vál­laltan baloldali értékrend mellett elkötelezett szervezetek és tisztségviselők. A vitakérdés kö­zöttük az, hogy az elmúlt négy­, illetve nyolc év kormányzati politikája mennyire felelt meg egy ilyen értékrendnek. Kisebb feszültséget keltett az Országos Ér­dekegyeztető Tanácsban, amikor a bértárgyalá­sok eredményessége érdekében az MSZOSZ szö­vetségi tanácsa nyílt levélben fordult a minisz­terelnökhöz. Pataky szerint fontos választ kap­tak: attól kezdve határozottabb tárgyalásveze­tést tapasztaltak a kormányzati tárgyalódelegá­ció részéről, s a reálkeresetek megőrzését hang­súlyozó kormányzati álláspont még markánsab­ban fogalmazódott meg a tárgyalóasztalnál. Er­re nagy szükség volt ahhoz, hogy a munkáltatók elmozduljanak merev, elutasító álláspontjukról, amit két és fél hónapon át képviseltek. Felvetésünkre, hogy hasonló nagy visszhan­got váltott ki a munka törvénykönyvének mó­dosítására vonatkozó indítványa, az érdekvé­dő megerősítette: a munkatörvény sok tekintet­ben elavult, hiszen amikor született, nem volt ta­pasztalat arról, hogyan működik a piacgazdaság. A vagyont kimentik, a munkavállalók pedig ott ma­radnak munka és ellátás nélkül Fotó: Móricz Simon

Next