Népszabadság, 2011. március (69. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-01 / 50. szám
2011. MÁRCIUS 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország 26 pontos reformcsomag Az önkormányzatok helyett az állam fogja menedzselni az oktatást Huszonhat pontos reformcsomagot jelent be ma Matolcsy György és Navracsics Tibor. A miniszterelnök tegnap késő este a Fidesz- KDNP-frakciószövetség előtt közölte: az egészségügyből nem vehető ki forrás, sőt a Széchenyi-tervből közel 300 milliárdos pályázati forrást hívhat le az ágazat. Az oktatást várhatóan az állam menedzseli, de a finanszírozás még kérdéses, ezért erről nincs végleges döntés. Csuhaj Ildikó Hétfő este ismertette Orbán Viktor a Képviselői Irodaházban a Fidesz-KDNP-frakciószövetség zárt ülésén a nagy előzetes várakozások által övezett reformcsomag intézkedéseit. A hivatalos bejelentést ma délelőtt teszi meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes az Aranytíz művelődési központban. Információink szerint egy 26 pontos reformcsomagot jelentenek be. A program révén 2012-2014 között éves szinten 200 milliárddal javulhat a költségvetés egyenlege. Amit Orbán Viktor már közölt: „Bátor lépést teszünk meg még az idén, hogy mindenkit, kortól és nemtől függetlenül visszahozzunk a legális munka világába” - azaz a reformcsomag a munka világa köré épül. A tervek szerint felülvizsgálják a munkanélküliség időtartamának a csökkentését. De átalakítják a nyugdíjkasszát, „kiszervezik” a nem nyugdíjszerű ellátásokat, felülvizsgálják a rokkantnyugdíjrendszert is, várhatóan külön rokkantnyugdíjkassza lesz. A lapunk által már közölt értesülés szerint százezerrel csökkentenék a rokkantnyugdíjasok számát. A zárt ajtók mögött Orbán Viktor azt mondta, az intézkedések várhatóan azokat érintik a rokkantnyugdíjasok közül, akik képesek munkát vállalni. A miniszterelnök a visegrádi négyek országainak átlagszintjére szeretné mérsékelni a rokkantnyugdíjasok számát. A közösségi közlekedést átalakítják, lapunknak kormányzati források már a múlt héten azt mondták: van olyan elképzelés, hogy kedvezményes, ötszázalékos áfakulcsra vinnék le a szolgáltatást ezen a téren, viszont a nyugdíjasok utazási kedvezményének a megvonása biztosan nem lesz a reformok között. A frakcióülésen Orbán Viktor nehezményezte, hogy a közösségi közlekedésen utazók 85 százaléka valamilyen kedvezménnyel utazik, ezeket várhatóan nagyrészt megszüntetik. Az már eldőlt, hogy a nyugdíjasok kedvezménye megmarad. Az egészségügy kapcsán Orbán Viktor korábban mindössze annyit árult el: „Aki elvesztegeti felelőtlen életmóddal ezt a tőkét, annak jobban hozzá is kell járulnia az egészség megőrzését célzó közös kiadásainkhoz”, vagyis várhatóan bevezetik a „hamburgeradót”. Szintén lapunk írta meg, hogy a kormány azt tervezi: közel százmilliárdot von el a gyógyszerkasszától, az elvonás már 2011- ben startol, de a megszorítások a betegeket és a gyógyszergyártókat is érintenék; a súlyos betegek most elvben térítésmentes gyógyszere után most 300 forint a dobozdíj, ezt megemelnék 500 forintra. A kiszivárgott hírek szerint 30-40 milliárdot takarítanának meg a generikus gyógyszerkészítmények árának a mérséklésével. Emellett vélhetően növelik a gyógyszergyártó cégek terheit is. Olyan elképzelésről is lehetett hallani, hogy az orvoslátogatói díj is legalább 50 százalékkal emelkedik. A tegnap esti frakcióülésen forrásaink szerint a miniszterelnök határozottan kijelentette: az egészségügyből nem vehető ki forrás, sőt a Széchenyi-tervből középtávon közel 300 milliárdos pályázati forrást hívhat le az ágazat. Még a frakcióülés előtt munkatársunknak egy kormányközeli forrás azt mondta: az önkormányzati rendszer átalakítására kész a terv, és „az egyre inkább az államhoz kerülő oktatásról és egészségügyről szól”. Ennek ellenére nem biztos, hogy e terület szerepel a ma ismertetendő reformelképzelések között, hiszen még számos a nyitott kérdés. Az már eldőlt, hogy az egészségügy területén az állami menedzselés Budapestre korlátozódik, és az önkormányzati rendszer átalakítása valószínűleg „lefedi” a járási rendszert. Egy forrásunk úgy írta le a tervezett változtatásokat, hogy a járás olyan egység lesz, amelyhez „gazdasági centrum is” tartozik, így minden olyan feladat, amelyet a falvak, városok nem tudnak ellátni, e „centrumhoz kerül”. Az állam minden olyan hatáskört - és annak finanszírozását is - elvonná az önkormányzatoktól, amely nem kifejezetten a településüzemeltetéshez tartozik. Vagyis az önkormányzatoknál megmaradna az „árokásás”, a sport és a kultúra. A frakcióülésen részt vevők elmondása szerint azonban nem valószínű, hogy ezt a területet érintik a mai bejelentések, mert még „nem tisztult le” minden, elsősorban a finanszírozási kérdések nyitottak, így például az oktatás területén is, amelyet az állam „menedzselne”, de hogy az intézmények milyen széles körében, azt egyelőre nem tudni, mert erről még kormányzati szinten egyeztetnek. A mai reformbejelentésen Matolcsy György mellett Navracsics Tibor lesz a másik főszereplő Fotó: Bocsi Krisztián Nem kapott sürgősséget a médiatörvény Csuhaj Ildikó-Nyusztay Máté A parlamenti frakciók március 15-ig terjeszthetik a T. Ház elé alkotmánynormaszöveg-tervezetüket - az erről szóló Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető módosító javaslatát tegnap szavazta meg a kormánytöbbség. Ezzel lehetővé vált a Salamon-féle alkotmány-előkészítőbizottság által jegyzett koncepciótól való eltérés az ellenzéki pártok számára. Az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, a Jobbik viszont nyújt be módosításokat. Az Országgyűlés elfogadta azt a másik módosítást is, hogy Országgyűlés kétharmaddal fogadja el az új alkotmányt és a következőnek azt ne kelljen megerősítenie. Az ellenzéki módosításokat leszavazták. Gulyás Gergely (Fidesz), az új alkotmányt normaszövegező bizottság tagja lapunknak úgy fogalmazott: ezen javaslatoknak egy célja van, hogy ne szülkessen új alkotmány. Nem tudtak megállapodni a pártok a parlament házbizottságában, ezért nem tárgyalják olyan sürgősséggel a médiatörvény módosítását, mint ahogy azt a Fidesz szerette volna. Az eredeti forgatókönyv szerint már kedden lezavarták volna egyben az általános és a részletes vitát, és jövő hétfőre tervezték be a zárószavazást, vagyis szűk egy hetet hagytak volna a módosításokra. Az Orbán Viktor által korábban „ízigvérig európainak” mondott médiatörvény módosítására azért kényszerült a kormány, mert Neelie Kroes médiaügyekért felelős EU-biztos megállapította, hogy mégsem annyira európai - az EU audiovizuális irányelveinek legalábbis nem felel meg. A módosítás tartalmáról a közelmúltban állapodott meg az Európai Bizottság és a magyar kormány, így a benyújtott szöveg már valóban az irányelv fogalmait és előírásait ülteti át. Napirend előtt Schiffer András (LMP) arról beszélt, hogy Magyarországnak szüksége van az elszámoltatásra. Véleménye szerint az igazi kérdés az, hogy ki fogja elszámoltatni az elszámoltatókat. Az ellenzéki politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Esztergom önkormányzata 6,1 millió forintért rendelt főzőműsort Meggyes Tamás polgármester ideje alatt. Szólt Papcsák Ferenc Zugló polgármesterének szerződéseiről is. Mint mondta, a szerződések egyrészről „országos fideszes holdudvarhoz tartozó kifizetések”, másrészről korábbi helyi fideszes képviselők, valamint alföldi cégek részére történtek. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt válaszolta: a jelenlegi kormány abban hisz, hogy tenni kell valamit a korrupció ellen. Véleménye szerint a korrupciós stratégia nem old meg semmit. A kormány azt tette, hogy többletköltségvetési juttatásokat adott a bíróságoknak és az ügyészségnek - tette hozzá. www.nol.hu Orbán szigorítana, a szakma óvatosságra int A miniszterelnök leszállítaná a büntethetőség korhatárát, de a kriminológus szerint sérült gyermeki lelkeket nem lehet kalapáccsal javítani - miként svájci órát sem. Lencsés Károly Már folyamatban van az új büntető törvénykönyv (Btk.) előkészítése; napirenden szerepel a büntethetőségi korhatár leszállítása és további törvények szigorítása - írta Orbán Viktor miniszterelnök múlt szombati Facebook-bejegyzésében, amelyben a közbiztonság témakörében válaszolt a feltett kérdésekre. A korhatár megváltoztatása kapcsán legutóbb 2008 elején folyt vita, amikor egy 12 éves erdélyi kisfiú a Blaha Lujza téren megszúrt egy 15 esztendős gyereket. A kérdés most ismét aktuálissá vált, hiszen a közelmúltban négy gyerek egy idős embert vert halálra. Egyre fiatalabb gyerekek mind brutálisabb bűncselekményeket követnek el - érvelnek sokan a szigorítás mellett. Ezt a statisztikai adatok nemigen támasztják alá, sőt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egy tavalyi elemzése szerint éppen ezzel ellentétes tendencia tapasztalható. A gyermekek körében ugyanis sokkal gyakoribb a vagyon elleni bűncselekmény, mint más korosztályoknál, vagyis a súlyos, erőszakos cselekmények náluk kevésbé jellemzőek. Egyébként a 14 évnél fiatalabb gyerekek évente 3700-4200 esetben kerülnek összeütközésbe a törvényekkel, miközben a teljes népességhez képest háromszor akkora valószínűséggel válnak maguk áldozattá. Tény ugyanakkor, hogy a fiatalkorú, tehát 14 és 18 év közötti gyerekek valóban egyre durvább jogsértésekre vállalkoznak. Az elkövetők száma jelentősen nem változott ugyan - évente 10-12 ezer esetet regisztrálnak, ám ennek a korosztálynak a tagjai már csaknem négyszer többen követnek el erőszakos bűncselekményt, mint a más korcsoportokhoz tartozók. Tíz esztendeje ez a különbség még csak kétszeres volt. Az adatok tehát arra figyelmeztetnek, hogy nem a gyermekek, hanem inkább a kis- és nagykamaszok jelentenek veszélyt a társadalomra. (De főleg egymásra, mert a társas erőszak jellemző erre a korosztályra.) Úgy tűnik, a vétőképes kor határának leszállítása mindig felmerül, ha gyermekek valamilyen súlyosabb bűncselekményt követnek el, de Finszter Géza kriminológus, egyetemi tanár óv az ilyen ad hoc jogalkotástól. Ugyanakkor nem tartja meglepőnek, hogy a fokozott szigort hirdető konzervatív büntetőpolitika ezt a kérdést is feszegeti (mellesleg a helyzet nem ilyen egyértelmű, mert egy konzervatívnak tartott, de nyilatkozni nem kívánó jogtudós is fenntartásokkal fogadná, ha gyerekeket állítanának bíróság elé). A három csapás, az ítéleteknek a büntetési tétel középmértékhez történő igazítása - ezzel a bírókat a korábbiaknál egyértelműen súlyosabb büntetések kiszabására igyekeznek szorítani, legutóbb pedig a büntetőeljárási törvénynek a védelemhez fűződő jogok korlátozásához vezető módosítása után logikus lépés a gyermekek büntethetőségének bevezetése - véli Finszter. A szigorítási hullám azon a téves felvetésen alapul, hogy az emberek bosszúért kiáltanak, és csak a megtorló jellegű szankciókat tartják igazságosnak - fogalmaz a kriminológus. Hasonlóképpen látja Gönczöl Katalin kriminológus, az ELTE egyetemi tanára is. Amikor ma 18 év a tankötelezettség határa, „hogyan jövünk ahhoz, hogy egy még formálódó személyiséget csak a szigorú büntetésekkel próbáljunk meg alakítani?” - teszi fel a kérdést. Szerinte olyan ez, mintha finom svájci órát kalapáccsal akarnánk reparálni. Gönczöl úgy gondolja, hogy a gyermekkorban elkövetett bűncselekmény leginkább valamilyen súlyos társadalmi értékzavar szindrómája, amelyre nem a „tettes“ büntetőjogi felelősségre vonása a legjobb válasz. Körükben nem a tünetet, hanem az okokat kell kezelni - tartja a kriminológus. Egy gyermek esetében tehát azt kell vizsgálni, hogy a személyiségfejlődésében hol és miért következett olyan törés, morális eltévelyedés, amely bűncselekmény elkövetéséhez vezetett. Ehhez elsősorban nem bíróra van szükség, hanem együttműködő szülőkre, pszichológusokra, hatékonyan működő gyermekvédelmi szolgálatra, segítőkész, befogadó iskolai környezetre. A kriminológus szerint a gyermek családból történő kiemelése is csak végső megoldásként jöhet szóba, amelyhez azonban megfelelő intézményi környezetet kell biztosítani. Ilyen azonban csak részben áll rendelkezésre, mert ma igen gyakran együtt helyezik el a szociálisan veszélyeztetett és a másokat veszélyeztető gyerekeket. Egy 1908-as, a fiatalkorúakra vonatkozó büntető jogszabály szerint még 12 év volt a büntethetőség alsó határa, ám büntető szankciót csak akkor alkalmaztak, ha meggyőződtek arról, hogy a gyermek képes volt cselekménye következményeinek belátására. Részben ez a jogszabály szolgált mintául a korábbi kormányzati ciklusban készült hasonló tervezethez, ám a vétőképes kor leszállítása - bár hosszas vita folyt róla - igazán szóba sem került - idézi fel Gönczöl. Az akkori ellenzék érveit pedig azzal hárították el, hogy bár Svájcban vagy Skóciában valóban gyerekeket is bíróság elé lehet állítani, ám ott nem büntetést szabnak ki, hanem az összes érdekelt részvételével és a bíró felügyelete mellett a gyermek további sorsáról döntenek. Zsebtolvaj Fotó: Kovács Bence