Népszabadság, 2011. március (69. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-01 / 50. szám

2011. MÁRCIUS 1., KEDD • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország 26 pontos reformcsomag Az önkormányzatok helyett az állam fogja menedzselni az oktatást Huszonhat pontos reform­­csomagot jelent be ma Ma­tolcsy György és Navracsics Tibor. A miniszterelnök teg­nap késő este a Fidesz- KDN­P-frakciószövetség előtt közölte: az egészség­ügyből nem vehető ki for­rás, sőt a Széchenyi-tervből közel 300 milliárdos pályá­zati forrást hívhat le az ága­zat. Az oktatást várhatóan az állam menedzseli, de a fi­nanszírozás még kérdéses, ezért erről nincs végleges döntés. Csuhaj Ildikó Hétfő este ismertette Orbán Vik­tor a Képviselői Irodaházban a Fidesz-KDNP-frakciószövetség zárt ülésén a nagy előzetes vá­rakozások által övezett reform­­csomag intézkedéseit. A hivata­los bejelentést ma délelőtt teszi meg Matolcsy György nemzet­­gazdasági miniszter és Navra­csics Tibor miniszterelnök-he­lyettes az Aranytíz művelődési központban. Információink sze­rint egy 26 pontos reformcso­magot jelentenek be. A prog­ram révén 2012-2014 között éves szinten 200 milliárddal javulhat a költségvetés egyenlege. Amit Orbán Viktor már kö­zölt: „Bátor lépést teszünk meg még az idén, hogy mindenkit, kortól és nemtől függetlenül visszahozzunk a legális mun­ka világába” - azaz a reform­­csomag a munka világa kö­ré épül. A tervek szerint fe­lülvizsgálják a munkanélküli­ség időtartamának a csökken­tését. De átalakítják a nyugdíj­­kasszát, „kiszervezik” a nem nyugdíjszerű ellátásokat, fe­lülvizsgálják a rokkantnyug­díjrendszert is, várhatóan kü­lön rokkantnyugdíjkassza lesz. A lapunk által már közölt érte­sülés szerint százezerrel csök­kentenék a rokkantnyugdíja­sok számát. A zárt ajtók mö­gött Orbán Viktor azt mond­ta, az intézkedések várhatóan azokat érintik a rokkantnyug­díjasok közül, akik képesek munkát vállalni. A miniszterel­nök a visegrádi négyek orszá­gainak átlagszintjére szeretné mérsékelni a rokkantnyugdíja­sok számát. A közösségi közlekedést át­alakítják, lapunknak kormány­zati források már a múlt héten azt mondták: van olyan elkép­zelés, hogy kedvezményes, öt­­százalékos áfakulcsra vinnék le a szolgáltatást ezen a téren, vi­szont a nyugdíjasok utazási ked­vezményének a megvonása biz­tosan nem lesz a reformok kö­zött. A frakcióülésen Orbán Viktor nehezményezte, hogy a közösségi közlekedésen utazók 85 százaléka valamilyen kedvez­ménnyel utazik, ezeket várható­an nagyrészt megszüntetik. Az már eldőlt, hogy a nyugdíjasok kedvezménye megmarad. Az egészségügy kapcsán Or­bán Viktor korábban mindös­­­sze annyit árult el: „Aki elvesz­tegeti felelőtlen életmóddal ezt a tőkét, annak jobban hozzá is kell járulnia az egészség meg­őrzését célzó közös kiadásaink­hoz”, vagyis várhatóan beveze­tik a „hamburgeradót”. Szintén lapunk írta meg, hogy a kor­mány azt tervezi: közel száz­­milliárdot von el a gyógyszer­­kasszától, az elvonás már 2011- ben startol, de a megszorítások a betegeket és a gyógyszergyár­tókat is érintenék; a súlyos be­tegek most elvben térítésmen­tes gyógyszere után most 300 forint a dobozdíj, ezt megemel­nék 500 forintra. A kiszivárgott hírek szerint 30-40 milliárdot takarítanának meg a generikus gyógyszerkészítmények árának a mérséklésével. Emellett vél­hetően növelik a gyógyszer­­gyártó cégek terheit is. Olyan elképzelésről is lehetett halla­ni, hogy az orvoslátogatói díj is legalább 50 százalékkal emelke­dik. A tegnap esti frakcióülésen forrásaink szerint a miniszter­­elnök határozottan kijelentette: az egészségügyből nem vehető ki forrás, sőt a Széchenyi-terv­ből középtávon közel 300 mil­liárdos pályázati forrást hívhat le az ágazat. Még a frakcióülés előtt mun­katársunknak egy kormánykö­zeli forrás azt mondta: az ön­kormányzati rendszer átalakí­tására kész a terv, és „az egy­re inkább az államhoz kerülő oktatásról és egészségügyről szól”. Ennek ellenére nem biz­tos, hogy e terület szerepel a ma ismertetendő reformelkép­zelések között, hiszen még szá­mos a nyitott kérdés. Az már el­dőlt, hogy az egészségügy terü­letén az állami menedzselés Bu­dapestre korlátozódik, és az ön­­kormányzati rendszer átalakítá­sa valószínűleg „lefedi” a járási rendszert. Egy forrásunk úgy ír­ta le a tervezett változtatásokat, hogy a járás olyan egység lesz, amelyhez „gazdasági centrum is” tartozik, így minden olyan feladat, amelyet a falvak, váro­sok nem tudnak ellátni, e „cent­rumhoz kerül”. Az állam min­den olyan hatáskört - és annak finanszírozását is - elvonná az önkormányzatoktól, amely nem kifejezetten a településüzemel­tetéshez tartozik. Vagyis az ön­­kormányzatoknál megmaradna az „árokásás”, a sport és a kultú­ra. A frakcióülésen részt vevők elmondása szerint azonban nem valószínű, hogy ezt a területet érintik a mai bejelentések, mert még „nem tisztult le” minden, elsősorban a finanszírozási kér­dések nyitottak, így például az oktatás területén is, amelyet az állam „menedzselne”, de hogy az intézmények milyen széles körében, azt egyelőre nem tud­ni, mert erről még kormányzati szinten egyeztetnek. A mai reformbejelentésen Matolcsy György mellett Navracsics Tibor lesz a másik főszereplő Fotó: Bocsi Krisztián Nem kapott sürgősséget a médiatörvény Csuhaj Ildikó-Nyusztay Máté A parlamenti frakciók március 15-ig terjeszthetik a T. Ház elé alkotmánynormaszöveg-terve­­zetüket - az erről szóló Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióve­zető módosító javaslatát tegnap szavazta meg a kormánytöbb­ség. Ezzel lehetővé vált a Sala­­mon-féle alkotmány-előkészítő­bizottság által jegyzett koncep­ciótól való eltérés az ellenzé­ki pártok számára. Az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkot­mányozásban, a Jobbik viszont nyújt be módosításokat. Az Or­szággyűlés elfogadta azt a má­sik módosítást is, hogy Ország­­gyűlés kétharmaddal fogadja el az új alkotmányt és a követke­zőnek azt ne kelljen megerősí­tenie. Az ellenzéki módosítá­sokat leszavazták. Gulyás Ger­gely (Fidesz), az új alkotmányt normaszövegező bizottság tag­ja lapunknak úgy fogalmazott: ezen javaslatoknak egy célja van, hogy ne szülkessen új al­kotmány. Nem tudtak megállapodni a pártok a parlament házbizott­ságában, ezért nem tárgyal­ják olyan sürgősséggel a mé­diatörvény módosítását, mint ahogy azt a Fidesz szerette volna. Az eredeti forgatókönyv szerint már kedden lezavarták volna egyben az általános és a részletes vitát, és jövő hétfőre tervezték be a zárószavazást, vagyis szűk egy hetet hagytak volna a módosításokra. Az Or­bán Viktor által korábban „ízig­vérig európainak” mondott médiatörvény módosítására azért kényszerült a kormány, mert Neelie Kroes médiaügye­kért felelős EU-biztos megálla­pította, hogy mégsem annyira európai - az EU audiovizuális irányelveinek legalábbis nem felel meg. A módosítás tartal­máról a közelmúltban állapo­dott meg az Európai Bizottság és a magyar kormány, így a be­nyújtott szöveg már valóban az irányelv fogalmait és előírása­it ülteti át. Napirend előtt Schiffer And­rás (LMP) arról beszélt, hogy Magyarországnak szüksége van az elszámoltatásra. Véleménye szerint az igazi kérdés az, hogy ki fogja elszámoltatni az elszá­moltatókat. Az ellenzéki poli­tikus felhívta a figyelmet arra, hogy Esztergom önkormányza­ta 6,1 millió forintért rendelt fő­zőműsort Meggyes Tamás pol­gármester ideje alatt. Szólt Pap­­csák Ferenc Zugló polgármes­terének szerződéseiről is. Mint mondta, a szerződések egy­részről „országos fideszes hold­udvarhoz tartozó kifizetések”, másrészről korábbi helyi fide­szes képviselők, valamint alföl­di cégek részére történtek. Nav­racsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter azt vála­szolta: a jelenlegi kormány ab­ban hisz, hogy tenni kell vala­mit a korrupció ellen. Vélemé­nye szerint a korrupciós straté­gia nem old meg semmit. A kor­mány azt tette, hogy többlet­költségvetési juttatásokat adott a bíróságoknak és az ügyészség­nek - tette hozzá. www.nol.hu Orbán szigorítana, a szakma óvatosságra int A miniszterelnök leszállí­taná a büntethetőség kor­határát, de a kriminológus szerint sérült gyermeki lelkeket nem lehet kala­páccsal javítani - miként svájci órát sem. Lencsés Károly Már folyamatban van az új bün­tető törvénykönyv (Btk.) elő­készítése; napirenden szerepel a büntethetőségi korhatár le­szállítása és további törvények szigorítása - írta Orbán Vik­tor miniszterelnök múlt szom­bati Facebook-bejegyzésében, amelyben a közbiztonság téma­körében válaszolt a feltett kér­désekre. A korhatár megváltoz­tatása kapcsán legutóbb 2008 elején folyt vita, amikor egy 12 éves erdélyi kisfiú a Blaha Lujza téren megszúrt egy 15 esztendős gyereket. A kérdés most ismét aktuálissá vált, hiszen a közel­múltban négy gyerek egy idős embert vert halálra. Egyre fiatalabb gyerekek mind brutálisabb bűncselekmé­nyeket követnek el - érvelnek sokan a szigorítás mellett. Ezt a statisztikai adatok nemigen támasztják alá, sőt az Igazság­ügyi és Rendészeti Miniszté­rium egy tavalyi elemzése sze­rint éppen ezzel ellentétes ten­dencia tapasztalható. A gyer­mekek körében ugyanis sokkal gyakoribb a vagyon elleni bűn­­cselekmény, mint más korosz­tályoknál, vagyis­ a súlyos, erő­szakos cselekmények náluk ke­vésbé jellemzőek. Egyébként a 14 évnél fiatalabb gyerekek évente 3700-4200 esetben ke­rülnek összeütközésbe a törvé­nyekkel, miközben a teljes né­pességhez képest háromszor akkora valószínűséggel válnak maguk áldozattá. Tény ugyanakkor, hogy a fiatalkorú, tehát 14 és 18 év kö­zötti gyerekek valóban egyre durvább jogsértésekre vállal­koznak. Az elkövetők száma je­lentősen nem változott ugyan - évente 10-12 ezer esetet regiszt­rálnak­­, ám ennek a korosztály­nak a tagjai már csaknem négy­szer többen követnek el erő­szakos bűncselekményt, mint a más korcsoportokhoz tarto­zók. Tíz esztendeje ez a különb­ség még csak kétszeres volt. Az adatok tehát arra figyelmeztet­nek, hogy nem a gyermekek, ha­nem inkább a kis- és nagykama­szok jelentenek veszélyt a tár­sadalomra. (De főleg egymásra, mert a társas erőszak jellemző erre a korosztályra.) Úgy tűnik, a vétőképes kor határának leszállítása mindig felmerül, ha gyermekek vala­milyen súlyosabb bűncselek­ményt követnek el, de Finszter Géza kriminológus, egyetemi tanár óv az ilyen ad hoc jogal­kotástól. Ugyanakkor nem tart­ja meglepőnek, hogy a foko­zott szigort hirdető konzervatív büntetőpolitika ezt a kérdést is feszegeti (mellesleg a helyzet nem ilyen egyértelmű, mert egy konzervatívnak tartott, de nyi­latkozni nem kívánó jogtudós is fenntartásokkal fogadná, ha gyerekeket állítanának bíróság elé). A három csapás, az ítéle­teknek a büntetési tétel közép­mértékhez történő igazítása - ezzel a bírókat a korábbiaknál egyértelműen súlyosabb bün­tetések kiszabására igyekez­nek szorítani­­, legutóbb pedig a büntetőeljárási törvénynek a védelemhez fűződő jogok kor­látozásához vezető módosítá­sa után logikus lépés a gyerme­kek büntethetőségének beve­zetése - véli Finszter. A szigo­­rítási hullám azon a téves fel­vetésen alapul, hogy az embe­rek bosszúért kiáltanak, és csak a megtorló jellegű szankciókat tartják igazságosnak - fogalmaz a kriminológus. Hasonlóképpen látja Gönczöl Katalin kriminológus, az ELTE egyetemi tanára is. Amikor ma 18 év a tankötelezettség határa, „hogyan jövünk ahhoz, hogy egy még formálódó személyi­séget csak a szigorú bünteté­sekkel próbáljunk meg alakíta­ni?” - teszi fel a kérdést. Szerin­te olyan ez, mintha finom sváj­ci órát kalapáccsal akarnánk re­­parálni. Gönczöl úgy gondolja, hogy a gyermekkorban elköve­tett bűncselekmény leginkább valamilyen súlyos társadalmi értékzavar szindrómája, amely­re nem a „tettes“ büntetőjogi felelősségre vonása a legjobb válasz. Körükben nem a tüne­tet, hanem az okokat kell kezel­ni - tartja a kriminológus. Egy gyermek esetében tehát azt kell vizsgálni, hogy a személyiség­­fejlődésében hol és miért kö­vetkezett olyan törés, morális eltévelyedés, amely bűncselek­mény elkövetéséhez vezetett. Ehhez elsősorban nem bíró­ra van szükség, hanem együtt­működő szülőkre, pszicholó­gusokra, hatékonyan műkö­dő gyermekvédelmi szolgálat­ra, segítőkész, befogadó isko­lai környezetre. A kriminoló­gus szerint a gyermek család­ból történő kiemelése is csak végső megoldásként jöhet szó­ba, amelyhez azonban megfele­lő intézményi környezetet kell biztosítani. Ilyen azonban csak részben áll rendelkezésre, mert ma igen gyakran együtt helye­zik el a szociálisan veszélyezte­tett és a másokat veszélyeztető gyerekeket. Egy 1908-as, a fiatalkorúakra vonatkozó büntető jogszabály szerint még 12 év volt a büntet­hetőség alsó határa, ám bünte­tő szankciót csak akkor alkal­maztak, ha meggyőződtek arról, hogy a gyermek képes volt cse­lekménye következményeinek belátására. Részben ez a jogsza­bály szolgált mintául a korábbi kormányzati ciklusban készült hasonló tervezethez, ám a vétő­képes kor leszállítása - bár hos­­­szas vita folyt róla - igazán szó­ba sem került - idézi fel Gön­czöl. Az akkori ellenzék érveit pedig azzal hárították el, hogy bár Svájcban vagy Skóciában va­lóban gyerekeket is bíróság elé lehet állítani, ám ott nem bünte­tést szabnak ki, hanem az összes érdekelt részvételével és a bíró felügyelete mellett a gyermek további sorsáról döntenek. Zsebtolvaj Fotó: Kovács Bence

Next