Népszabadság, 2012. január (70. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-05 / 4. szám

6 Népszabadság | 2012. január 5., csütörtök Magyarország Használt buszokat vennének Kevesebb, mint egy hónapja még azt állította Vitézy Dávid, hogy a BKV csődközeli pénzügyi helyzete miatt a saját járművásárlás szóba sem jöhet. Nos, a cég december végén nettó 3-6 milliárd értékű busztendert írt ki. Ennek keretében a rendelkezésre álló források függvényében évente 60 használt csuklós és szóló buszt szerez­ne be a cég. A buszok legfeljebb tíz­évesek lehetnek, meg kell felelniük a nemzetközi szabványoknak és környe­zetvédelmi előírásoknak. További Főváros Érdemben még nem is tárgyaltak a közösségi közlekedés súlyos helyzetéről Támogatás nélkül leáll a BKV Szalai Anna Január végén, de legkésőbb február elején leáll a BKV, ami egyet jelent a fővárosi tömegközlekedés összeomlá­sával, ha a cég nem jut hozzá a nor­matívához - erősítette meg a Buda­pest Közlekedési Központ (BKK). A fővárosi önkormányzat ugyan­is képtelen előteremteni a - nemzet­­gazdasági miniszter javaslatára - de­cemberben bizonytalan ideig zárolt 32 milliárd forintos normatíva kieső ös­­­szegét. (Ezt a pénzt az elmúlt években időarányosan utalták a cégnek.) Tar­lós István főpolgármester rögtön je­lezte: a főváros képtelen lesz ennyi pénzt kigazdálkodni a működésre for­dítható 180 milliárdból. S egyúttal azt is hozzátette, hogy számításaik szerint a BKV leállása napi 14 milliárd forint kárt okoz a nemzetgazdaságnak. A rio­gatások azonban leperegtek Matolcsy György tárcavezetőről. Mint ahogy a főpolgármester zord hangú levele sem térítette el abbéli szándékától, hogy maga helyett Szatmáry Kristóf állam­titkárt küldje a BKV pénzügyi helyze­tének stabilitását célzó egyeztetések­re. Tarlós válaszul Vitézy Dávidot, a BKK vezetőjét jelölte ki partneréül, bár nem fűzött sok reményt a formá­lisnak ítélt egyeztetéshez. Az eddigi fejlemények őt igazolják. A BKK tájékoztatása szerint a tárgya­lások kezdeti stádiumban vannak. Ed­dig a kapcsolatfelvételen és az előze­tes szakmai egyztetésen túl nem tör­tént semmi. A két kijelölt tárgyaló leg­korábban ezen a héten ül először tár­gyalóasztalhoz. Vitézy Dávid részle­tes összefoglalóval készül, amelyben a főváros szűkös pénzügyi mozgáste­re mellett a megoldás lehetséges mó­dozatait is részletezi. Sok újat nem fog mondani. A főváros több mint egy év­vel ezelőtt már készített egy 236 olda­las átalakítási koncepciót, amelyben 32 oldal kizárólag a finanszírozás le­hetőségével foglalkozott. A múlt év­ben már mindennel előjöttek, amit valaha kipróbáltak a világon. Főváro­si számlálás szerint eddig összesen 18 javaslatot dolgoztak ki, többek között a tömegközlekedési áfakulcs csökken­tésére, az egységes fővárosi parkolási rendszer kialakítására, a dugódíj, illet­ve a közlekedési adó bevezetésére, az elektronikus jegyre, a Nemzeti Közle­kedési Holdingban való részvételre, az árkiegészítési rendszer felülvizsgála­tára, vagy éppen a társasági adó eme­lésére. Mind süket fü­lekre talált. Leg­feljebb a fővárosi kerületek vagy a vi­déki városok nyertek vele. Az elutasítások sorát a normatíva­­feltételekhez - a közösségi közlekedés hosszú távú koncepciójának kormány és közgyűlés általi elfogadásához, il­letve a közszolgáltatási szerződéshez -elvárás, hogy alacsony padlósak le­gyenek és alkalmasak a kerekes szé­kes fel- és leszállásra. A cégek január 30-ig tehetik meg ajánlataikat. A tenderen nem előminősített vállalko­zások is indulhatnak, de a szakmai és műszaki alkalmasságot esetükben szigorúbban bírálják el. A kontraktusok Vitézy korábbi tervei szerint 1 -2 évre szóltak volna, de a kiírásban már 48 hónap szerepel. Az új vonalak üzemel­tetésére vonatkozó pályázatok a de­cemberi tervek szerint az év elején jelennének meg. A főváros jelen tervek szerint idén 150, 2014-ig 450, míg 2016-ig 900 buszt futtatna alvállalko­zásban a fővárosi utakon, kötése zárta. A 32 milliárd forintos ál­lami normatíva havonta időarányosan érkező részlete így már januárban sem érkezik meg a BKV számlájára. Mi­közben a cég ezzel együtt is a csőd szé­lén billegett. Ráadásul a hónap végé­re lejár a közlekedési vállalat újabb ki­lencmilliárdos hitele, amelynek meg­újítására gyakorlatilag nincs remény. Az első fél évben összesen 41 milliárd forint tartozást kellene visszafizetni. Csakhogy a BKV már befutotta az ös­­­szes pénzügyi - folyószámlahitel, szál­lítói követelések értékesítése -, illetve gazdasági menekülő utat. A meghirde­tett közbeszerzési tender ellenére kül­ső cég helyett saját emberekkel takarít­­tatnak - emiatt előre elnézést kértek az utasoktól - elküldik a metróban álldo­gáló biztonsági őröket, felmondták az utasbiztosítást, rövidítették a jegyek, bérletek érvényességi szakaszhatárait, felmondták a munkavállalókkal kötött kollektív szerződést, csökkentették a vezetői fizetéseket, még a vonalas tele­fonokat is lemondták. Mindezekből jó ha a normatíva harmada összejön. Az se januárban. De a normatíva utalásának egyik feltételéül szabott új közszolgáltatási szerződés sem köthető meg kiszámít­ható finanszírozási rendszer kialakí­tása nélkül. Az idevágó uniós rende­let értelmében a szerződésbe azt is be­le kellene foglalni, hogy a megrendelt szolgáltatások jegybevételből nem fe­dezhető részét az állam, illetve a fővá­ros milyen arányban téríti meg. Az új kontraktust április végéig kellene te­tő alá hozni, mivel akkor jár le a hatá­lyos szerződés. A törvények módosítá­sa megtörtént, tavaszra hatályba lép­nek. A Fővárosi Közgyűlés ezt köve­tően dönthet az új szerződés tartalmá­ról. Addigra kellene kidolgozni az új kiszámítható finanszírozási modellt. Az egyedi döntéseken alapuló, ad hoc állami támogatást az unió nem fogad­ja el. Szerződés nélkül a már elnyert többi uniós támogatásoktól - például a budai fonódó villamosra, a 4-es met­róra - is eleshet a főváros. Metróremíz: az összeomlás szélén a fővárosi tömegközlekedés, a kormányzat és a főváros tárgyalásai még kezdeti stádiumban vannak fotó: Kurucz árpád PPP-projekt Szomorú tanmese az iváncsai tanuszodáról, sikertörténetnek indult, elhúzódó botrány lett belőle Az elárvult medence Cseri Péter Lehangoló látványt nyújt a gyönyö­rű iváncsai tanuszoda. Délelőtt 11 óra van, az órarend szerint perkátai is­kolásoknak kellene úszkálniuk a me­dencében. Csakhogy reggel lerob­bant az adonyi kistérség busza, amit pont azért vásároltak, hogy a környe­ző településekről az iváncsai uszodá­ba hordhassák a diákokat, így ezút­tal elmaradt az úszásóra. Ez még nem lenne tragédia, akár be is pótolhat­nák egy későbbi időpontban, ám le­het, hogy már nem lesz későbbi idő­pont. A létesítményt bármelyik nap bezárhatják. Az uszodaberuházás sikertörté­netnek indult, elhúzódó botrány lett belőle. Még 2005-ben fogott össze az adonyi kistérség nyolc települése - Adony, Beloiannisz, Besnyő, Iván­­csa, Kulcs, Perkáta, Pusztaszabolcs, valamint Szabadegyháza -, hogy be­kapcsolódjanak a Tanuszodát minden kistérségben elnevezésű programba. A PPP-konstrukció lényege, hogy a tanuszodát egy magánbefektető épí­ti meg, és üzemelteti 15 éven keresz­tül, ezalatt az érintett önkormányza­tok szolgáltatási díjat fizetnek, végül jelképes áron tulajdonba vehetik a lé­tesítményt. Az állam azt vállalta, hogy a programban részt vevő önkormány­zatoktól a 15 éves futamidő alatt át­vállalja a szolgáltatási díj felét. Ez azt jelenti, hogy az adonyi kis­térség településeinek a létesítmény megnyitásáig egyetlen fillért sem kel­lett kiperkálniuk, a szolgáltatási díjat csak az uszodanyitás napjától kellett fizetniük, mégpedig a gyereklétszám alapján arányosan. Az építkezés elő­rehaladtával azonban lohadni kez­dett a lelkesedés. Előbb Beloiannisz, majd Perkáta és Pusztaszabolcs jelen­tette be, hogy kiszállnak a projektből, és nem vállalják a szolgáltatási díj fi­zetését.­­ Nem tehettünk mást, hiszen az uszodaavatóhoz közeledve kiderült, hogy a 2005-ben kalkulált összeg dupláját kellene ténylegesen fizetni szolgáltatási díjként, amire egysze­rűen nem volt fedezetünk - mond­ja Somogyi Balázs, Perkáta polgár­­mestere. - Csakhogy ezt már a közbeszer­zési eljárás eredményhirdetésekor, 2007-ben is tudni lehetett, az érintett önkormányzatok már akkor jelezhet­ték volna, hogy anyagi problémáik vannak - érvel Szabó Ferenc, a kistér­ségi tanuszodának otthont adó, a be­ruházásban gesztorként szerepet vál­laló Iváncsa polgármestere. - Amikor a három település kihátrált, már nem volt visszaút, a tanuszoda építését be kellett fejezni. Be is fejezték, az avatót 2009 már­ciusában tartották. Nyolc polgármes­ter helyett csak öten vágták át a szala­got. A szolgáltatási díjat viszont nyolc településre számolták ki, a három ki­vált önkormányzat helyett valahon­nan elő kellett teremteni a hiányzó összeget. Iváncsa vállalta magára a feladatot: az első évben nemcsak a rá­eső részt fizette ki, de a három kihát­rált település díját is, ugyanakkor vi­szont beperelte az uszodát bojkottáló önkormányzatokat. A Fejér Megyei Bíróság nemrég el­ső fokon igazat adott Iváncsának, és arra kötelezte Beloianniszt, Puszta­­szabolcsot, valamint Perkátát, hogy fizessenek a gesztornak összesen 33 millió forintot. A bíróság szerint a há­rom település ugyan nem vette igény­be a szolgáltatást, ám a korábban kötött megállapodások értelmében mindenképpen fizetnie kellett volna a szolgáltatási díjat. - Hogy kötelezhetnek minket utó­lag fizetésre, ha egyszer a gyerekeink egy percet sem töltöttek az uszodá­ban? - érvel Somogyi Baláizs, aki kö­zölte, fellebbeztek az ítélet ellen. Az uszoda miatt egymásnak ugró települések az elmúlt években több­ször is megpróbáltak kibékülni egy­mással. Ennek jeleként a­­ idén fel-Az uszoda miatt egymásnak ugró települések az elmúlt években többször is megpró­báltak kibékülni egymással, ennek részeként idén feb­ruárban Perkáta és P­uszta­­szabolcs is beszállt az uszo­dahasználatba, de visszame­nőleg nem voltak hajlandóak fizetni. Azt remélték, hogy Iváncsa visszavonja ellenük a pert, de feb­­ruárban Perkáta és Pusztaszabolcs is beszállt az uszodahasználatba, egy­úttal bevállalták, hogy onnantól fi­zetik a szolgáltatási díjat is. Vissza­menőleg nem. Ennek ellenére azt re­mélték, hogy a gesztusuka­t értékelve Iváncsa visszavonja a keresetét. Nem így történt. - Ha jogerősen is elmarasztalnak minket, akkor 2012-ben már ne szá­mítsanak ránk az iváncsaiak - mond­ja Somogyi Balázs. - Márpedig nélkü­lünk nem lesz pénz az uszoda működ­tetésére. Ez nem is kérdés. Csakhogy ma már az sem biztos, hogy a tavaszt meg­éri-e a tanuszoda. A szolgáltatási díjat ugyanis tavaly augusztus óta egyik te­lepülés sem fizeti. Iváncsa sem.­­ Azért nem fizetünk, mert az uszo­dát üzemeltető Kerex Kft. szerződést szegett: a létesítmény használatba­vételi engedélyében feltételként sze­repelt egy parkoló megépítése, vala­mint egy vízátemelő berendezés cse­réje, ám mindkettő elmaradt - érvel Szabó Ferenc. Obreczán László, az uszodát felépí­tő és működtető Kerex Kft. ügyveze­tője szerint nem szegtek szerződést, de a jelenleg már 77 millió forintra rúgó kintlevőségük csökkentése ér­dekében készek megépíteni a parko­lót és bővíteni az átemelőt. A cégveze­tő szerint ugyanakkor az iváncsai pol­gármester hónapok óta halogatja az érdemi megállapodást ebben az ügy­ben, amelynek egyetlen oka van: a te­lepülések nem akarnak vagy nem tud­nak szolgáltatási díjat fizetni.­­ A pénzügyi lehetőségeink kime­rültek, ha nem kapjuk meg az elvég­zett szolgáltatásért járó díjat, egysze­rűen be kell zárnunk az uszodát. Ha­csak nem előznek meg minket a köz­üzemi cégek, amelyek felé most már jelentős összeggel tartozunk - mond­ja Obreczán László. Az érintett felek egyébként elisme­rik, hogy a létesítmény körüli vita és az esetleges uszodabezárás igazi vesz­tesei a gyerekek lehetnek. Ez a felis­merés azonban egyelőre nem elég a helyzet megoldásához. Az uszodabezárás igazi vesztesei a gyerekek lehetnek fotó: Móricz simon

Next