Népszabadság, 2012. január (70. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-05 / 4. szám
6 Népszabadság | 2012. január 5., csütörtök Magyarország Használt buszokat vennének Kevesebb, mint egy hónapja még azt állította Vitézy Dávid, hogy a BKV csődközeli pénzügyi helyzete miatt a saját járművásárlás szóba sem jöhet. Nos, a cég december végén nettó 3-6 milliárd értékű busztendert írt ki. Ennek keretében a rendelkezésre álló források függvényében évente 60 használt csuklós és szóló buszt szerezne be a cég. A buszok legfeljebb tízévesek lehetnek, meg kell felelniük a nemzetközi szabványoknak és környezetvédelmi előírásoknak. További Főváros Érdemben még nem is tárgyaltak a közösségi közlekedés súlyos helyzetéről Támogatás nélkül leáll a BKV Szalai Anna Január végén, de legkésőbb február elején leáll a BKV, ami egyet jelent a fővárosi tömegközlekedés összeomlásával, ha a cég nem jut hozzá a normatívához - erősítette meg a Budapest Közlekedési Központ (BKK). A fővárosi önkormányzat ugyanis képtelen előteremteni a - nemzetgazdasági miniszter javaslatára - decemberben bizonytalan ideig zárolt 32 milliárd forintos normatíva kieső összegét. (Ezt a pénzt az elmúlt években időarányosan utalták a cégnek.) Tarlós István főpolgármester rögtön jelezte: a főváros képtelen lesz ennyi pénzt kigazdálkodni a működésre fordítható 180 milliárdból. S egyúttal azt is hozzátette, hogy számításaik szerint a BKV leállása napi 14 milliárd forint kárt okoz a nemzetgazdaságnak. A riogatások azonban leperegtek Matolcsy György tárcavezetőről. Mint ahogy a főpolgármester zord hangú levele sem térítette el abbéli szándékától, hogy maga helyett Szatmáry Kristóf államtitkárt küldje a BKV pénzügyi helyzetének stabilitását célzó egyeztetésekre. Tarlós válaszul Vitézy Dávidot, a BKK vezetőjét jelölte ki partneréül, bár nem fűzött sok reményt a formálisnak ítélt egyeztetéshez. Az eddigi fejlemények őt igazolják. A BKK tájékoztatása szerint a tárgyalások kezdeti stádiumban vannak. Eddig a kapcsolatfelvételen és az előzetes szakmai egyztetésen túl nem történt semmi. A két kijelölt tárgyaló legkorábban ezen a héten ül először tárgyalóasztalhoz. Vitézy Dávid részletes összefoglalóval készül, amelyben a főváros szűkös pénzügyi mozgástere mellett a megoldás lehetséges módozatait is részletezi. Sok újat nem fog mondani. A főváros több mint egy évvel ezelőtt már készített egy 236 oldalas átalakítási koncepciót, amelyben 32 oldal kizárólag a finanszírozás lehetőségével foglalkozott. A múlt évben már mindennel előjöttek, amit valaha kipróbáltak a világon. Fővárosi számlálás szerint eddig összesen 18 javaslatot dolgoztak ki, többek között a tömegközlekedési áfakulcs csökkentésére, az egységes fővárosi parkolási rendszer kialakítására, a dugódíj, illetve a közlekedési adó bevezetésére, az elektronikus jegyre, a Nemzeti Közlekedési Holdingban való részvételre, az árkiegészítési rendszer felülvizsgálatára, vagy éppen a társasági adó emelésére. Mind süket fülekre talált. Legfeljebb a fővárosi kerületek vagy a vidéki városok nyertek vele. Az elutasítások sorát a normatívafeltételekhez - a közösségi közlekedés hosszú távú koncepciójának kormány és közgyűlés általi elfogadásához, illetve a közszolgáltatási szerződéshez -elvárás, hogy alacsony padlósak legyenek és alkalmasak a kerekes székes fel- és leszállásra. A cégek január 30-ig tehetik meg ajánlataikat. A tenderen nem előminősített vállalkozások is indulhatnak, de a szakmai és műszaki alkalmasságot esetükben szigorúbban bírálják el. A kontraktusok Vitézy korábbi tervei szerint 1 -2 évre szóltak volna, de a kiírásban már 48 hónap szerepel. Az új vonalak üzemeltetésére vonatkozó pályázatok a decemberi tervek szerint az év elején jelennének meg. A főváros jelen tervek szerint idén 150, 2014-ig 450, míg 2016-ig 900 buszt futtatna alvállalkozásban a fővárosi utakon, kötése zárta. A 32 milliárd forintos állami normatíva havonta időarányosan érkező részlete így már januárban sem érkezik meg a BKV számlájára. Miközben a cég ezzel együtt is a csőd szélén billegett. Ráadásul a hónap végére lejár a közlekedési vállalat újabb kilencmilliárdos hitele, amelynek megújítására gyakorlatilag nincs remény. Az első fél évben összesen 41 milliárd forint tartozást kellene visszafizetni. Csakhogy a BKV már befutotta az összes pénzügyi - folyószámlahitel, szállítói követelések értékesítése -, illetve gazdasági menekülő utat. A meghirdetett közbeszerzési tender ellenére külső cég helyett saját emberekkel takaríttatnak - emiatt előre elnézést kértek az utasoktól - elküldik a metróban álldogáló biztonsági őröket, felmondták az utasbiztosítást, rövidítették a jegyek, bérletek érvényességi szakaszhatárait, felmondták a munkavállalókkal kötött kollektív szerződést, csökkentették a vezetői fizetéseket, még a vonalas telefonokat is lemondták. Mindezekből jó ha a normatíva harmada összejön. Az se januárban. De a normatíva utalásának egyik feltételéül szabott új közszolgáltatási szerződés sem köthető meg kiszámítható finanszírozási rendszer kialakítása nélkül. Az idevágó uniós rendelet értelmében a szerződésbe azt is bele kellene foglalni, hogy a megrendelt szolgáltatások jegybevételből nem fedezhető részét az állam, illetve a főváros milyen arányban téríti meg. Az új kontraktust április végéig kellene tető alá hozni, mivel akkor jár le a hatályos szerződés. A törvények módosítása megtörtént, tavaszra hatályba lépnek. A Fővárosi Közgyűlés ezt követően dönthet az új szerződés tartalmáról. Addigra kellene kidolgozni az új kiszámítható finanszírozási modellt. Az egyedi döntéseken alapuló, ad hoc állami támogatást az unió nem fogadja el. Szerződés nélkül a már elnyert többi uniós támogatásoktól - például a budai fonódó villamosra, a 4-es metróra - is eleshet a főváros. Metróremíz: az összeomlás szélén a fővárosi tömegközlekedés, a kormányzat és a főváros tárgyalásai még kezdeti stádiumban vannak fotó: Kurucz árpád PPP-projekt Szomorú tanmese az iváncsai tanuszodáról, sikertörténetnek indult, elhúzódó botrány lett belőle Az elárvult medence Cseri Péter Lehangoló látványt nyújt a gyönyörű iváncsai tanuszoda. Délelőtt 11 óra van, az órarend szerint perkátai iskolásoknak kellene úszkálniuk a medencében. Csakhogy reggel lerobbant az adonyi kistérség busza, amit pont azért vásároltak, hogy a környező településekről az iváncsai uszodába hordhassák a diákokat, így ezúttal elmaradt az úszásóra. Ez még nem lenne tragédia, akár be is pótolhatnák egy későbbi időpontban, ám lehet, hogy már nem lesz későbbi időpont. A létesítményt bármelyik nap bezárhatják. Az uszodaberuházás sikertörténetnek indult, elhúzódó botrány lett belőle. Még 2005-ben fogott össze az adonyi kistérség nyolc települése - Adony, Beloiannisz, Besnyő, Iváncsa, Kulcs, Perkáta, Pusztaszabolcs, valamint Szabadegyháza -, hogy bekapcsolódjanak a Tanuszodát minden kistérségben elnevezésű programba. A PPP-konstrukció lényege, hogy a tanuszodát egy magánbefektető építi meg, és üzemelteti 15 éven keresztül, ezalatt az érintett önkormányzatok szolgáltatási díjat fizetnek, végül jelképes áron tulajdonba vehetik a létesítményt. Az állam azt vállalta, hogy a programban részt vevő önkormányzatoktól a 15 éves futamidő alatt átvállalja a szolgáltatási díj felét. Ez azt jelenti, hogy az adonyi kistérség településeinek a létesítmény megnyitásáig egyetlen fillért sem kellett kiperkálniuk, a szolgáltatási díjat csak az uszodanyitás napjától kellett fizetniük, mégpedig a gyereklétszám alapján arányosan. Az építkezés előrehaladtával azonban lohadni kezdett a lelkesedés. Előbb Beloiannisz, majd Perkáta és Pusztaszabolcs jelentette be, hogy kiszállnak a projektből, és nem vállalják a szolgáltatási díj fizetését. Nem tehettünk mást, hiszen az uszodaavatóhoz közeledve kiderült, hogy a 2005-ben kalkulált összeg dupláját kellene ténylegesen fizetni szolgáltatási díjként, amire egyszerűen nem volt fedezetünk - mondja Somogyi Balázs, Perkáta polgármestere. - Csakhogy ezt már a közbeszerzési eljárás eredményhirdetésekor, 2007-ben is tudni lehetett, az érintett önkormányzatok már akkor jelezhették volna, hogy anyagi problémáik vannak - érvel Szabó Ferenc, a kistérségi tanuszodának otthont adó, a beruházásban gesztorként szerepet vállaló Iváncsa polgármestere. - Amikor a három település kihátrált, már nem volt visszaút, a tanuszoda építését be kellett fejezni. Be is fejezték, az avatót 2009 márciusában tartották. Nyolc polgármester helyett csak öten vágták át a szalagot. A szolgáltatási díjat viszont nyolc településre számolták ki, a három kivált önkormányzat helyett valahonnan elő kellett teremteni a hiányzó összeget. Iváncsa vállalta magára a feladatot: az első évben nemcsak a ráeső részt fizette ki, de a három kihátrált település díját is, ugyanakkor viszont beperelte az uszodát bojkottáló önkormányzatokat. A Fejér Megyei Bíróság nemrég első fokon igazat adott Iváncsának, és arra kötelezte Beloianniszt, Pusztaszabolcsot, valamint Perkátát, hogy fizessenek a gesztornak összesen 33 millió forintot. A bíróság szerint a három település ugyan nem vette igénybe a szolgáltatást, ám a korábban kötött megállapodások értelmében mindenképpen fizetnie kellett volna a szolgáltatási díjat. - Hogy kötelezhetnek minket utólag fizetésre, ha egyszer a gyerekeink egy percet sem töltöttek az uszodában? - érvel Somogyi Baláizs, aki közölte, fellebbeztek az ítélet ellen. Az uszoda miatt egymásnak ugró települések az elmúlt években többször is megpróbáltak kibékülni egymással. Ennek jeleként a idén fel-Az uszoda miatt egymásnak ugró települések az elmúlt években többször is megpróbáltak kibékülni egymással, ennek részeként idén februárban Perkáta és Pusztaszabolcs is beszállt az uszodahasználatba, de visszamenőleg nem voltak hajlandóak fizetni. Azt remélték, hogy Iváncsa visszavonja ellenük a pert, de februárban Perkáta és Pusztaszabolcs is beszállt az uszodahasználatba, egyúttal bevállalták, hogy onnantól fizetik a szolgáltatási díjat is. Visszamenőleg nem. Ennek ellenére azt remélték, hogy a gesztusukat értékelve Iváncsa visszavonja a keresetét. Nem így történt. - Ha jogerősen is elmarasztalnak minket, akkor 2012-ben már ne számítsanak ránk az iváncsaiak - mondja Somogyi Balázs. - Márpedig nélkülünk nem lesz pénz az uszoda működtetésére. Ez nem is kérdés. Csakhogy ma már az sem biztos, hogy a tavaszt megéri-e a tanuszoda. A szolgáltatási díjat ugyanis tavaly augusztus óta egyik település sem fizeti. Iváncsa sem. Azért nem fizetünk, mert az uszodát üzemeltető Kerex Kft. szerződést szegett: a létesítmény használatbavételi engedélyében feltételként szerepelt egy parkoló megépítése, valamint egy vízátemelő berendezés cseréje, ám mindkettő elmaradt - érvel Szabó Ferenc. Obreczán László, az uszodát felépítő és működtető Kerex Kft. ügyvezetője szerint nem szegtek szerződést, de a jelenleg már 77 millió forintra rúgó kintlevőségük csökkentése érdekében készek megépíteni a parkolót és bővíteni az átemelőt. A cégvezető szerint ugyanakkor az iváncsai polgármester hónapok óta halogatja az érdemi megállapodást ebben az ügyben, amelynek egyetlen oka van: a települések nem akarnak vagy nem tudnak szolgáltatási díjat fizetni. A pénzügyi lehetőségeink kimerültek, ha nem kapjuk meg az elvégzett szolgáltatásért járó díjat, egyszerűen be kell zárnunk az uszodát. Hacsak nem előznek meg minket a közüzemi cégek, amelyek felé most már jelentős összeggel tartozunk - mondja Obreczán László. Az érintett felek egyébként elismerik, hogy a létesítmény körüli vita és az esetleges uszodabezárás igazi vesztesei a gyerekek lehetnek. Ez a felismerés azonban egyelőre nem elég a helyzet megoldásához. Az uszodabezárás igazi vesztesei a gyerekek lehetnek fotó: Móricz simon