Népszabadság, 2013. július (71. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-16 / 164. szám
18 Népszabadság | 2013. július 16., kedd Sport • Földházi Zsófia aranyérmet nyert az öttusa Európa-bajnokság női versenyében. (Drzonków) • Négy évre az SZKA Szentpétervár csapatához szerződött Ilja Kovalcsuk, a New Jersey Devils orosz világbajnok jégkorongozója, aki az északamerikai profi ligában 816 mérkőzésen 417 gólt és 399 gólpasszt (azaz átlagban minden meccsen egy pontot) jegyzett. (Szentpétervár) • Negyvenmillió eurót is hajlandó lenne fizetni a Manchester United futballklub a Barcelonának Cesc Fabregas átigazolásáért - írta az Independent című brit lap. (London) • Kikapott az eddigi listavezető (13 pontos) Botafogo a brazil labdarúgóbajnokságban a Gremio vendégeként szenvedett 2-1-es vereséget és visszaesett a harmadik helyre. Az első két helyen - nem kis meglepetésre - az Atletico Paranaensét 1-0-ra legyőző Coritiba (15), valamint a Sao Paulót 3-2-re felülmúló salvadori Vitoria (13) áll. (Rio de Janeiro) • Immár huszonharmadik a női tenisz-világranglistán a Hungarian Grand Prix-n győztes román Simona Halep. A budapesti tornától a negyeddöntőben búcsúzó Babos Tímea a 101. Az élmezőny: 1. Serena Williams (amerikai), 2. Sarapova (orosz), 3. Azarenka (fehérorosz). (London) • Elődöntő az Universiade férfi vízilabdatornáján: Magyarország-Olaszország 11:9. (Kazany) • Öt csapat az újonnan alakult Közép-európai Ligában kezdi az évadot - az NB I alapszakasza helyett -, és csak a tavaszi középszakaszban kapcsolódik be a hazai női kosárlabdabajnokságba. A Diósgyőr, a Győr, a Pécsi MKK, a Pécsi EAC és a Sopron mellett öt szlovák és egy horvát együttes alkotja majd a KEL mezőnyét. Balatoni futás Helyszíni „tudósítónkat” lekörözték, egyébként minden rendben Különös éjszaka volt... Szalay Tamás Lajos „Ketten maradtunk?” - kérdezem lihegve az úgynevezett zárókerékpárostól az először megrendezett I Love Balaton elnevezésű éjszakai versenyen. „Úgy tűnik - feleli. - Én kísérem az utolsó futót.” Az amatőrök számára is nyitott vetélkedők műkedvelő résztvevőjeként mindig rettegtem a záróbuszoktól, amelyek a sereghajtó kollégák legnagyobb mumusai. Ezek a járművek a szintidőhöz mérten haladnak, s begyűjtik azokat, akik túllépnék a limitet. A „szörnyet” ezúttal a bringás testesítette meg, aki az utolsó négyöt kilométeren csatlakozott hozzám. A biztonság kedvéért - érdeklődésbe csomagolva - közöltem vele: „Ráérsz? Mert szerintem hosszú lesz ez még.” Megnyugtat itt: hajnalig velem marad. Ez persze nem volt meglepő, elvégre tudta, mire vállalkozik. Még akkor is, ha a vetélkedő most debütált, s magán viselte az első versenyek gyerekbetegségeit, így például a beígért frissítőpontok hiányát, a rossz irányba terelő motoros rendőrt vagy a fővárosban felejtett terelőszalagok miatt eltévedő futókat. Mindennek ellenére a szombat éjszakai verseny hangulatos és egyedi sportesemény volt. A viadalon egy, illetve két kört lehetett megtenni a forgalom elől elzárt úton: a rövidebb táv hat, a hosszabb tizenkét kilométert tett ki. Az első néhány száz méteren tucatnyi szurkoló üdvözölte az elrajtolókat, e nézőket idővel a futókat láthatóan jó szándékú bolondoknak tartó, egyik kezében lángost, másikban fagylaltot tartó füredi úri közönség váltotta fel a pálya mentén. A drukkolás nekem, a nem éppen kenyai futóalkattal megáldott macikocogók képviselőjének kellő ösztönzést adott. Az útvonal jelentős része a 71-es út füredi szakaszán vezetett, majd a visszafordító után jött újra a parti sétány és egy kisebb emelkedő kanyargása után az erdei szakasz. Az már előre jelezte a - kivételesen várható - meglepetést, hogy a rajtszámok átvételekor minden futónak alá kellett írnia egy nyilatkozatot, amelyben hozzájárul: jogi következmények nélkül megijeszthetik a futamon. A sötét erdei szakaszon fiatal színészek próbáltak frászt hozni a résztvevőkre, s volt, aki be is dőlt az egyik - valóban élethű - jelenetnek, amelyben egy sérült lábú zombifutó kért segítséget az elhaladó kollégáktól. A menetet hátulról záró kerekes legfeljebb attól tarthatott, hogy rávilágosodik, de szerencsére a pirkadatot nem kellett megvárnia. Ráadásul menet közben kiderült, hogy valójában az utolsó előtti vagyok a sorban, így a hajrában a kerékpáros nyomasztó kísérete nélkül tudtam végigdöcögni az utolsó kilométereket. A finisnél még egy futásnak látszó macisprint is belefért, a szpíker pedig még engem is név szerint köszöntött a célkapunál. A teljesítésért járó csomagban elegáns emlékérem, banán és egy izzasztó futás után praktikus dezodor várta a beérkezőket. A két táv első három helyezettje a dicsőségen túl pénzjutalmat is kapott, a férfiak tizenkét kilométeres versenyében, miután több „erőfutó” is eltévedt az erdőben, megosztott harmadik helyet adtak ki. A bronzérmesek egyike - a mezőny végéről nézve - ufószintűnek tetsző, háromperces kilométerekre képes, huszonhét éves fiatalember volt, akinek még a rajtnál megígértem: ha dobogóra áll, megemlítem majd a tudósításban. Azt mondta, ez motiválja majd. Sikerének köszönhetően elhatároztam: jövőre nem hagyom, hogy Zsíros Mihály csaknem egy órát és egy komplett kört verjen rám. Az lenne csak az igazi horror. Tengernyi élmény fotó: korecz márk HIRDETÉS Jó nyomon jár! NÉPSZABADSÁG Mérlegeljen! Mesteri fogások, a legjobbaktól Ismerje meg az ország legjobb éttermeit! A független szakértői vélemény alapján összeállított listán egyaránt megtalálja a legnívósabb S ’ 1 eket és velük együtt kiemelkedőbb kulináris élményeket. Keresse az 50 legjobb magyar étterem kiadványunkat a hírlapárusoknál! Rendelje meg kedvezményes áron, 1290 forintért a www.lapcentrum.hu oldalon!