Népszabadság, 2013. július (71. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-16 / 164. szám
100-szor csúnya FORRÁS: L'ÉQUIPE / NÉPSZABADSÁG-GRAFIKA 2013. július 16., kedd | Népszabadság 19 Sport Dopping Minden idők tíz leggyorsabb sprintere közül csak kettő nem bukott meg az ellenőrzéseken Szerezni kell, ennyi az egész? Pető Péter „Usain Bolt kezd hasonlítani a 2003-as Lance Armstrongra. Ő az egyetlen tiszta fiú a mocskos sportágban.” Ez a múlt hét végi atlétikai doppingbotrány után publikált Twitter-üzenetek ezreinek egyike. Ha nem téved az ironikus párhuzam kiötlője, Bolt nem sok jóra számíthat, elvégre az amerikai bringást megfosztották hét Tour de France-győzelmétől, élete végéig eltiltották, s hajdani szponzorainak sora követel tőle több millió dolláros kártérítést. Ám a jamaicai futó nem bukott le. Nem úgy, mint megannyi kollégája. A hét végén például öt honfitársa „hasalt el”. A kvintett tagja az olimpiai bajnok Asafa Powell, korábbi világcsúcstartó, minden idők negyedik leggyorsabb embere százon (9,72). Sajtóhírek szerint szintén érintett az ügyben Nesta Carter, a „történelmi hetedik” (9,78). A nők közül a 4x100-as váltóban olimpiai bajnok Sherone Simpson produkált pozitív tesztet, s még annak sincs egy hónapja, hogy a háromszoros ötkarikás aranyérmes Veronica Campbell-Brownt tiltott szerek használatán érték. Ha hozzátesszük, hogy Yohan Blake-et (9,69), Bolt legfőbb riválisát is eltiltották már doppingügy miatt, akkor csöppet sem túlzás kijelenteni: az úgynevezett jamaicai csoda” immár nem feltétlenül a fair play emblémája. A jelek szerint a karibi futózsenik tündöklésében a gyógyszeripar szerepe sem tetszik mellékesnek... Igaz, a probléma korántsem országspecifikus. A minapi csillaghullás például Tyson Gay-jel kezdődött: az amerikaiak háromszoros világbajnok, országos rekorder vágtázója könnyek között beszélt pozitív tesztjéről. S még csak nem is a legújabb kor terméke a „sprinterdopping”: az ikonok közül tiltott szerek használatán kapták Linford Christie-t, Marion Jonest, Dwain Chamberst, Tim Montgomeryt és Justin Gatlint egyaránt. Minden idők tíz leggyorsabb férfi százasa közül - ha Cartert „gyanúsítottnak” tekintjük - csupán Bolt és Maurice Greene maradt tiszta. Igaz, az utóbbit a New York Times tényfeltáró dolgozata azzal vádolta: illegális teljesítményfokozó szerekért fizetett egy árusnak. Mindennek fényében korántsem meglepő, hogy Bolt az érdeklődés középpontjába került. Nem csupán a szkeptikusok vonakodnak elhinni, hogy a legjobb, a kvázi utolérhetetlen a kiemelkedően legsportszerűbb, miközben mindenki bűnös, aki a nyomába érhet. Vagyis: ha az olimpiai döntőbe lényegében csak tiltott szerek használatával lehet bejutni, miként lehet megnyerni azt „segítség” nélkül? A sprinterek botránya nyomán az atlétika helyzete mindinkább az országúti kerékpáréra hajaz. A párhuzamot erősíti Armstrong és Bolt pályaképe. A kerekes összes komolyan vehető riválisát - köztük megannyi korábbi csapattársát - eltiltották már, amikor ő még azt hangoztatta: nem használ tiltott szereket. Akkor sem mondott mást, ha űrteljesítményt nyújtva, lényegében zihálás nélkül tekert fel a legkegyetlenebb hegyi kaptatókon. Bolt esetében csupán annyi biztos, hogy Ricky Simms, a versenyző ügynöke a Sports Illustrated magazin munkatársának megüzente: ügyfelének semmi köze nincs a történtekhez. A szupersztár nem is a konkrét eset miatt került a fókuszba, hanem felfoghatatlan rekordjai miatt. Máris olyan pletykák keringenek, amelyek szerint Bolt ugyanazt a Müller-Wohlfahrt doktor által kifejlesztett vérkezelést kapta, mint Gay és Armstrong. Az már csak árnyalja a képet, hogy az orvos a labdarúgó Bajnokok Ligája-győztes Bayern München alkalmazásában áll... „Válságkommunikációjában” a Nemzetközi Atlétikai Szövetség természetesen azt emeli ki a sprinterklasszisok bukása után: „Az eset az antidoppingprogramunk hitelességét bizonyítja, és sportágunkat nemhogy nem gyengíti, hanem egyenesen megerősíti.” A tamáskodók éppen az Armstrong-ügy tanulságai miatt nem hisznek az atlétikai szervezetnek. Mint mondják, Boltnak éppen olyan nimbusza alakult ki, mint amilyen a bringásnak volt, s a szövetség üzleti okokból „nem engedhette meg magának” az igazságot. Inkább szerepet vállalt a csalásban, hogy az ideállal együtt őrizhesse a látszatot. Végül ügyészek és médiamunkások kutatása vezetett az Armstrong-vallomásig. Az aktuális helyzetre jellemző: a brit James Dasadu, aki a múlt hét végén javította egyéni csúcsát 100 méteren 10,03-ról 9,91-re, gratulációk helyett cinikus kommentárokat kap. A hangulatot érzékelteti, hogy a versenyző közleményt adott ki, amelyben leszögezi: elkötelezett a sportág tisztasága mellett. A Tour de France-on remeklő Chris Froome-nál is leginkább a tiltott szerekről érdeklődnek emlékezetes szakaszsikerei után az újságírók. Érdekesség, hogy a szurkolók legutóbb kifütyülték a hegytetőn a brit kerékpárost, miközben a mögötte vánszorgókat megtapsolták. Csak, mert nekik hittek. Boltot még ünnepük. Powell térden fotó: reuters -lucynicholson Tour de France A győzelem kapujában álló brit Chris Froome teljesítményét gyanússá tette a Wayer-képlet Holdjáró kerékpár Gergely Márton Le a sisakkal Peter Sagan előtt! A Tour de France sprintversenyét domináló szlovák versenyző, amikor elhúzott mellette a mezőny a Mont Ventoux lábánál, a kamerák kedvéért felkapta első kerekét, és egykerekezett pár másodpercig. Pedig nem akármelyik hegynek mutatott vasárnapi gesztusával fityiszt. Itt esett le holtan kerékpárjáról 1967-ben a brit Tom Simpson, aki alkohollal és amfetaminnal próbálta legyőzni a holdbéli tájra emlékeztető provence-i hegycsúcsra vezető, 21 kilométer hosszú, 1600 méter szintkülönbségű emelkedőt. Brian Holm korábbi dán versenyző szerint ez a haláleset minden kerékpárost megérint, amikor erre a hegyre küzdi fel magát. „Profiként a cél közelében már a végkimerülés szélén állsz, úgy érzed, itt halsz meg, és ha elhaladsz ott, ahol valóban elhunyt valaki, kiráz a hideg” - idézte a Spiegel Online az idei versenyt csapatfőnökként követő szakembert. Az Eurosport közvetítésében látni lehetett, ahogyan a Mont Ventoux-ra vasárnap elsőként felérő - szinte felsprintelő - Christopher Froome a célvonal mögött öklendezik, és az ájulás szélén áll. Jó tudni, hogy legalább a csúcson teljesen elkészült az erejével, mert az, amit addig láthatott a néző, egyenesen meghökkentő volt. Az összetettben vezető kerekes úgy hagyta ott ellenfeleit, mint aki átszállt egy motorkerékpárra. Ilyet Lance Armstrong tudott nemrégiben. Az pedig nyilvánvaló, mitől volt a texasi olyan erős... Antoine Wayer számára nem kérdéses, hogy Froome is tiltott teljesítményfokozókat használ: másként nem magyarázhatók az éllovas produkciói. A kerékpársport tragédiáját hűen jelképezi, hogy az idén századszor megrendezett Tour legtöbbször idézett személyiségeinek egyike Vayer, holott ő nincs is ott a karavánban. A francia szakember korábban edzőként dolgozott a kilencvenes évek legnagyobb botrányát okozó Festina-csapatnál. Látta, miként működött a szisztematikus dopping, ami az istálló kifejezést is új megvilágításba helyezi a kerékpársportban. Most ő küzd - a vad reakciók szerint - a leghatásosabban a tiltott szerek ellen. Kifejlesztett egy módszert, amellyel - szerinte - egyszerűen megmondható, hol van személyre szabottan a fizikai teljesítőképesség határa, és ehhez laboratóriumra sincs szükség. A testtömeg és az egyes emelkedők leküzdésére igénybe vett idő alapján ugyanis Vayer kiszámolja, hány wattnak felel meg az adott teljesítmény. A Festinánál három év alatt 24 telepumpált kerekes erejét mérhette fel a gyógyszerezés előtt és után. Saját tapasztalatára támaszkodva húzta hát meg a határokat. Úgy véli, legalább ötórás szakasz végén álló, minimum húsz percig tartó emelkedőn 410 watt jelenti a tiszta emberi teljesítmény csúcsát. Táblázataiban sárga színnel jelöli a „gyanús” tartományt (410-430 W), narancs mutatja a „csodaszámba menő” produkciót (430-450), míg e fölött jön a pirosra festett „mutáns” kategória. A századik Tour előtt közzétette az 1982 óta a hegyi befutókon mutatott teljesítményeket. A listán a sárga és a narancsszín dominál, de a kilencvenes évek végén elérkezett a mutánsok fénykora. Annak, aki felkiáltana, hogy lám, első Tour-győzelme során Armstrong az emberileg indokolható zöld zónában maradt, megismételjük: az amerikai bevallotta, hogy akkor is doppingolt. A zöld szín sokkal inkább a tiltott szereket kis kihágásnak tartó emberek számára figyelmeztetés. Nem igaz, hogy Armstrong az összes doppingoló között volt a legerősebb, hiszen az adatok szerint neki kezdetben ahhoz is kellett a gyógyszer, hogy a normál edzéssel elérhetőt összehozza! És Froome? Wayer számítása szerint az Ax 3 Domaines csúcsára olyan teljesítménnyel jutott a brit, amely a csodával határos, és biológiai szempontból megmagyarázhatatlan. Froome és csapata, a Sky mégis kísérletezhet az indoklással, hiszen a sajtótájékoztatóin szinte csak doppinggal kapcsolatos kérdést kap. A Kenyában született szófukar Froome a kerekesek új generációját képviseli. Nem kéri ki már a kérdéseket, nem üvölti le a kritikus tudósítók fejét, ahogyan tette azt nemegyszer a texasi mutáns. A mostani sárga trikós eddig nyugodtan magyarázta, hogy ez már új korszak, a dopping hatalmas gondot jelent, de esélyt kell adni, hogy a fiatalok is bizonyíthassanak, ám hétfőn elveszítette a türelmét, s tiltakozott, hogy élete legnagyobb sikere után hazugnak és csalónak titulálják, miközben semmi rosszat nem tett. A Sky könnyen javíthatná sztárjának szavahihetőségét: a Movistar például közzéteszi versenyzőinek wattban mért teljesítményét (a Wayer-szám becslésen alapszik, és nem veszi figyelembe a szél hatását a versenyzőre). Legalább az egykerekező Saganban hihetünk: ő húsz perc hátrányt kapott Provence kegyetlen hegyén. Furcsa a helyzet. A szemünk előtt születik egy nagy bajnok, a múlt bűnei azonban azt súgják: ne örülj, kételkedj ! Froome-ot a vasárnapi befutón kifütyülték a nézők, pedig a magaslatra csak a sport fanatikusai másztak fel. A brit négyperces előnye az összetettben valósággal behozhatatlan. A szervezők brutálisan nehéz utolsó hetet találtak ki annak reményében, hogy csak ez után dőljön el, ki lesz a Tour győztese. Könnyen lehet, a sors azzal bosszulja meg őket a kegyetlen alpesi szakaszokért, hogy azok aláássák a sport és bajnokai hitelességét. Izgalmat most már nem az összetett verseny, csak a laborvizsgálat hozhat. Froome kortyol FOTÓ: REUTERS - JEAN-PAUL PELISSIER NÉPSZABADSÁG KÖZPONTI TELEFONSZÁM: 460-2740 E-mail: szerk@nepszabadsag.hu Egy hóra negyedévre fél évre egy évre 5990 Ft 11 460 Ft 22 740 Ft 44 880 Ft Tóth Levente megbízott főszerkesztő • Horváth Gábor, Krajczár Gyula, Kuczogi Szilvia főszerkesztő-helyettesek • Nagy N. Péter Hétvége, Fórum, levelezés, publicisztika • Angyal Gábor, Gergely Márton lapszerkesztők • Fejér Gábor képszerkesztő • Szabó Barnabás Fotó • Tóth Ákos Hír és információ • Várkonyi Iván Gazdaság • N. Kósa Judit Kultúra • Inotai Edit Külföld • Hegyi Iván Sport • NÉPSZABADSÁG ZRT.: Mihók Attila elnök-vezérigazgató, felelős kiadó • Hanák Tamás vezérigazgatóhelyettes • Szerkesztőség és kiadó: 1082 Budapest, Vajdahunyad u. 38-40. Telefon: 460-2740. Telefax: 436-4619. Hirdetési ügyekben telefon: 460-2652. Telefax: 460-2644 Terjesztési ügyekben telefon: 06 (40) 106-150, telefax: 460-2490 • A Népszabadság Zrt. levélcíme: 1591 Budapest Pf.: 333. Internetcim: www.nepszabadsag.hu. Terjeszti a Lapker Rt. Előfizetésben terjeszti a MediaLOG Zrt. 1784 Budapest. Előfizethető a kézbesítőknél. Megrendelhető: ingyenesen hívható zöldszám: 06 (80) 106-000. Fax: 06 (46) 815-800, 06 (46) 506-681. E-mail: elofizetes@medialog.hu. Reklamációk fogadása: ingyenesen hívható zöldszám: 06 (80) 106-000. Fax: 06 (46) 815-800, 06 (46) 506-681. E-mail: reklamacio@medialog.hu. • Nyomdai előállítás: Ringier Kiadó Kft. Nyomda. Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató. Interneteim: www.ringier.hu, e-mail: ringierprint@ringier.hu. INDEX: 25 001 ISSN 0133-1752 • A Népszabadság Zrt. a Matesz tagja. Minden jog fenntartva. A Népszabadság napilapban és mellékleteiben közzétett bármely cikk, fotó, és egyéb szerzői mű kizárólag a mű szerzője, illetve a Népszabadság Zrt. írásbeli engedélyével többszörözhető, terjeszthető, közvetíthető a nyilvánosság felé, illetve tehető nyilvánosság számára hozzáférhetővé a sajtóban. A Népszabadság Zrt. a megjelentetett művek írásbeli engedély nélküli felhasználását a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 36. § (2) alapján megtiltja.