Népszabadság, 2013. augusztus (71. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-09 / 185. szám
4 Népszabadság 2013. augusztus 9, péntek Az ügy: Ózdi közkutak Közszolgáltatás A belügyminiszter utasítása ellenére sem nyitották meg az összes utcai kutat Hol a víz, ha senki sem pazarol? Kácsor Zsolt Az ózdi Mekcsey utca egyik közkútjánál állunk, és azt figyeljük, vajon miféle nyomással jön belőle a víz, és meg kell állapítanunk, hogy ugyanolyan lassan, mint amikor legutóbb itt jártunk. Pedig akkor hétfő volt, most pedig csütörtök van, ráadásul az országos és nemzetközi figyelmet kiváltott vízkorlátozási ügyben szerdán megszólalt maga Pintér Sándor belügyminiszter, és utasításba adta, hogy teljes egészében biztosítani kell a vízhez való hozzáférést. A belügyminiszter intézkedésének Ózdon azzal a következménnyel kellett volna járnia, hogy a hőségre való tekintettel átmenetileg felfüggesztik a vízhozzáférést korlátozó, idén júniusban meghozott önkormányzati rendeletet. Ennek a rendeletnek az értelmében zártak le a napokban takarékossági okok miatt huszonhét közkutat, további hatvanegy közkifolyóra pedig szűkítőt szereltek föl. De úgy tűnik, Ózd vezetése fittyet hány a belügyminiszter szavára, a városban ugyanis nem állították vissza a korábbi állapotokat. Fürjes Pál fideszes polgármester utasítására szerda este nyolc órára a huszonhét lezárt kútból csak tizenötöt nyitottak meg, és azok közül is csak egyet állítottak teljes kapacitásra, a többi korlátozottan működik, azaz percenként öt liter vizet ad. A további hatvanegy kútról pedig nem vették le a szűkítőket. Az említett Mekcsey utcában élőket - akiknek többsége évek óta naponta tízszer is fordul egy-egy vödör vízzel - ez persze nem lepte meg. Egy fiatal cigány asszony, aki éppen vizet tölt a kútról, nevetve vonogatja a vállát arra a megjegyzésünkre, hogy ez a kifolyó bizony szűkítővel működik. - Hozzá lehet szokni - mondja, mire egy arra haladó, szintén roma fiatalember odaveti nekünk: - Majd ha jövőre választás lesz, akkor lesz víz! Csak figyelje meg! Igaza lehet, mert Ózdon a vízkérdés részint politikai kérdéssé, részint pedig „cigányüggyé” vált. Ráadásul a helyi közhangulat határozottan a „pancsoló és ingyenélő cigányok” ellen fordult a vízkorlátozás botránya kapcsán. A városban azt tapasztalni, hogy nagyon sokan helyeslik a városvezetés intézkedését azzal az indokkal, hogy a romákat valamiképpen „móresre kell tanítani”. - A Hétesen vagy Várkonyban lakó cigányok életmódja évek óta visszatetszést szül - magyarázza egy idősebb asszony. - Az emberek azt látják, hogy sok cigány ember mosdatlan és büdös, ráadásul olyan házban lakik, ami disznóólnak se lenne jó. Csodálja, hogy most nem sajnálják őket a vízhiány miatt? Igen, csodáljuk, de erre az a válasz, hogy könnyű nekünk, mert nem Ózdon lakunk... Igaz, vannak, akik a közhangulattal nem törődve megszánták a szegényeket: csütörtökön Iványi Gábor lelkész vezetésével teherautóról osztották az ásványvizet a legrászorultabbaknak. A város tizenöt fős képviselő-testületében egyetlen szocialista van: Boda István, aki azt mondja, az összetett ügyekre nem lehet fekete-fehér válaszokat adni. Úgy gondolja, hogy a vízkorlátozás esetében a takarékosság fontos cél volt - pláne Ózdon, ahol idén több százmillió forint lesz a büdzsé hiánya -, de a jelenlegi helyzetben szerinte az lenne a legjobb megoldás, ha a testület egy rendkívüli ülésen két héten belül visszavonná a szóban forgó rendeletet. A városban járva megtudjuk, hogy a 444.hu révén az interneten elhíresült Mátyás király utcai „víztolvajlásról” közölt kép a helyiek szerint félrevezető. A Google Street View felvételéből arra lehet következtetni, hogy az egyik házból rendszeresen nagy mennyiségben vételezték a közkútról a vizet. A valóságban ez állítólag csak egyszer történt, amikor állítólag elromlott a lakók saját kútjának szivattyúja. Elmegyünk a szóban forgó házhoz, s otthon találjuk Kovács Lászlónét, aki a lányától tudta meg, hogy „híresek lettek az interneten”. A felvétel idején eljegyzés volt nálunk, és disznót vágtunk, ahhoz kellett a víz - magyarázza. - De az már nincs rajta a képen, hogy be volt fagyva a kút, és nem jött belőle semmi. Az asszonnyal szemben éppen egy cigány család él, hozzájuk például nincs is bevezetve a víz. S ők megerősítik, amit Kovácsné mond. Ezzel pedig végképp összezavarnak bennünket: végtére is hová tűnik Ózdról évi tizenkétmillió forint értékű víz, ha senki sem lop, és nem is pazarol? Csütörtökön Iványi Gábor lelkész vezetésével ásványvizet osztottak a legrászorultabbaknak fotó: konyhás István Felmérés Kiépítetlen hálózat Kácsor Zsolt Egy viszonylag friss, három évvel ezelőtt készült stratégiai felmérés szerint Ózdon a közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza a következő megoszlás szerint alakul: van 17 kilométer szállítóvezeték, 179 kilométer elosztóvezeték és 43 kilométer bekötővezeték. A mindennapi életben ez azt jelenti, hogy a belterületen nagyfokú a vezetékesivóvíz-ellátás, míg a közkutak, azaz közkifolyók használata jobbára a peremkerületekre, az elmaradottabb helyzetben lévő, perifériális városrészekre jellemző. Vannak olyan külső fekvésű utcák, amelyekben kiépült ugyan a központi vízvezeték, ám a lakóknak nincs pénzük arra, hogy csatlakozzanak a hálózathoz. A vezetékesivóvíz-hálózat jelentős részben kiépítetlen a keleti városrész egyes területein, olyan településrészek sorolhatók ide, mint Sajóvárkony, Tábla, Bánszállás. E keleti városrészben a 36 ezres ózdi lakosság 15 százaléka, mindegy hatezer ember él, itt a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív kordákon belül mintegy 67 százalékos. A keleti városrészben csaknem négyezer lakást tartanak nyilván, ezeknek a fele alacsony komfortfokozatú, azaz nem rendelkezik vezetékes vízzel. A cigány kisebbségi önkormányzat becslése szerint itt a romák aránya mintegy ötven százalék. Hasonlóan elmaradottak az északi városrész egyes területei, ahol a város lakosságának 21 százaléka, azaz mintegy nyolcezer ember él. Itt található az utóbbi napok híreiben sűrűn szereplő Hétestelep. E városrészben a cigányok aránya 40-45 százalék, az itt lévő nyolc és fél ezer lakásból az alacsony komfortfokozatúak aránya 34 százalék. A közüzemi vízhálózathoz mérten a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége jelentősen elmarad, nem csoda, hogy a vízhálózat kérdése nem is szerepelt a fontosabb választási kampánytémák között. Most azonban szerepelni fog, elvégre hamarosan kezdődik az a beruházás, amelyre a svájci-magyar alapból az önkormányzat önerővel együtt 1,5 milliárdot fordít. Ennek keretében a város elöregedett vízhálózatát kicserélik, az elmaradottabb területeken pedig kiépítik a rendszert. E pályázatot még a város előző, szocialista vezetése készítette és nyújtotta be. A felröppent hírekkel szemben a pénzt a fideszes önkormányzat nem költötte el más célokra, de a kivitelezés tervezése lassan haladt. Az új hálózat leghamarabb 2015-ben készülhet el. (K. Zs.) A jogszabályok szerint közkifolyóból fejenként napi húsz liter víz ingyen vételezhető .A létfenntartási és közegészségügyi vízigényeknek eleget tevő ivóvízellátás érdekében a víziközmű-szolgáltató (...) közkifolyót helyezhet el. A közkifolyó üzemeltetésének költségeit a települési önkormányzat fizeti meg a víziközműszolgáltató részére” - írja elő a víziközmű-szolgáltatásokról szóló 2011 -es törvény. A jogszabály szerint „a közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben, (...) legfeljebb 150 m távolságon belül elérhető. Azon lakók számára tehát, akiknek az ingatlanát a vezetékes vízellátásba nem kötötték be - illetve akiket a szolgáltatásból díjhátralék miatt kizártak -, a helyi önkormányzatnak kell biztosítania a mindennapi életvitelhez szükséges minimális vízmennyiséget. Ez a törvényben meghatározott napi húsz liter, amelynek elegendőnek kell lennie az ivóvízszükséglet fedezésére, tisztálkodásra, mosásra, főzésre és mosogatásra. Egyes településeken vízátalányt kell fizetnie annak, akinek az ingatlanán nincs vezetékes víz, viszont a lakóhelyétől 150 méternél nem nagyobb távolságra van közkifolyó. Ilyenkor általában bejelentett személyenként és havonta egy köbméternyi átalányt számolnak fel, ami a helyi tarifától függően nyolc-tízezer forint is lehet évente. De ahol az utcai csapból ingyen folyik a víz, ott is korlátozni igyekeznek a felhasználást, és előírják például azt, hogy „vizet vételezni csak szabad kifolyással lehet, a közkifolyókra toldalék, gumicső felszerelése tilos”. Azt sem engedélyezik, hogy hordóban vagy nagyobb tartályban vigyenek el vizet, és a nem háztartási célú felhasználását is tiltják. (Lencsés Károly) Esélyegyenlőségi program A Roma Összefogás Párt feljelentést tesz az ózdi polgármester ellen Fürjes Pál: Melegem van, elegem van Czene Gábor Ózd város nemrég kidolgozott esélyegyenlőségi programjából idézünk: „Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nemcsak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden ózdi lakosnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására.” Az önkormányzatok július elseje után elvileg csak akkor juthatnak állami és uniós pénzekhez, ha rendelkeznek helyi esélyegyenlőségi programmal. A határidőig a településeknek csak kevesebb mint a harmada készített ilyen programot, Ózd azonban közöttük van. A törvényi elvárásoknak megfelelően a mintegy százoldalas ózdi program is részletesen foglalkozik a mélyszegénységben élők és a romák helyzetével. Olyan pontot azonban nem találtunk, amely az esélyegyenlőség megteremtését és az életminőség javítását azzal kívánja elérni, hogy a legnagyobb kánikulában elzárják a közkutakat. A program végrehajtásáért elsősorban a polgármester felelős, ezért felhívtuk Fürjes Pált (Fidesz-KDNP). A szabadságát töltő polgármestert túrázás közben értük utol. Kérdésünkre, hogy a közkutakkal kapcsolatos eljárás mennyiben egyeztethető össze a városi esélyegyenlőségi programban leírtakkal, Fürjes Pál közölte: száz százalékig. A polgármester nehezményezte, hogy a sajtó részéről senki nem kíváncsi a lényegre. Márpedig a lényeg az, hogy a vízkorlátozásról szóló döntést - amelyet a baloldal jelöltje is megszavazott - az összes hatóság jóváhagyta. - Ha az ózdi helyzetet kivetítjük a fővárosra, akkor Budapesten hétezer közkútnak kellene lennie - mondta a polgármester. Ifjabb Bogdán János, az MCF Roma Összefogás Párt elnöke bejelentette, hogy gondatlan veszélyeztetés miatt feljelentést tesz Ózd polgármestere és képviselő-testülete ellen. A romapárt vezetője szerint a helyi politikusok (akiket közleményében „választott egészségügyi terroristáknak” nevezett) a vízkorlátozással nem kizárólag a környéken lakókat, hanem járványügyi szempontból a város teljes lakosságát veszélyeztették. Szerettük volna erről is megkérdezni a polgármestert, de nem volt rá lehetőségünk. „Melegem van, elegem van” - jelentette ki, és letette a telefont. Csütörtökön is volt olyan kút, amelyből alig folyt a víz fotó: konyhás István