Népszabadság, 2013. augusztus (71. évfolyam, 178-203. szám)

2013-08-09 / 185. szám

2013. augusztus 9­, péntek | Népszabadság 5 Magyarország Ombudsman Az MSZP és a Jobbik gondolkodik Áder János kiválasztottján, Schiffer András csalódott Székely László a hivatalos jelölt Csuhaj Ildikó Áder János köztársasági elnök teg­nap a Sándor-palotában jelentet­te be, hogy Székely Lászlót, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának ta­nárát jelöli Szabó Máté utódának, az alapvető jogok biztosának. Lapunk­nak kormánypárti politikusok már a napokban a volt dunai kormánybiz­tost nevezték a legesélyesebbnek. Az államfő, amikor sajtónyilatko­zatot tett, úgy fogalmazott, hogy jó lel­kiismerettel, kellő körültekintéssel és megfelelő politikai egyeztetés után ,jó szívvel” ajánlja megválasztásra Szé­kely Lászlót, aki minden szükséges kritériumnak megfelel. A köztársasági elnök kedden konk­rét nevekről nem, de a jelöltállítás alapelveiről egyeztetett a parlamen­ti erőkkel. Tegnap azt mondta, nem jogszabályi kötelezettség, de szerin­te fontos, hogy az ombudsman ren­delkezzen megfelelő államigazgatási gyakorlattal és legyen vezetői tapasz­talata, legyen jártas alapjogi kérdé­sekben, és foglalkozzon nemzetközi összehasonlító joggal. Emellett a pár­tok képviselőivel tartott egyeztetésen többen is jelezték, örülnének, ha füg­getlen, korábban pártokhoz nem kö­tődő szakember lenne a jelölt - em­lékeztetett Áder János. Székely Lász­ló nem volt Fidesz-tag, de 1992-ben a Fidesz környezetvédelmi kabinetjé­nek jogi szakértője lett, illetve az első Orbán-adminisztráció idején dunai kormánybiztos, az év első felében pe­dig mint miniszteri biztos képviselte a magyar államot, amikor a hágai bí­róság ítéletének végrehajtása érdek­ében Szlovákiával kellett egyeztetni vízmegosztási kérdésekről. „Olyan személyt javasolok az Or­szággyűlésnek megválasztani, aki a meghatározott a szempontoknak ki­vétel nélkül, maradéktalanul megfe­lel” - mondta tegnap az államfő. Állí­tása szerint Székely László megfelelő jogi tudással, egyetemi háttérrel ren­delkezik, államigazgatási tapasztala­tait részben „dunai kormánybiztos­ként”, részben pedig az új polgári tör­vénykönyv előkészítésében részt vevő miniszteri biztosként szerezte. Vezetői tapasztalata is van, hiszen hosszú évek óta irányítja a Jogi Továbbképző Inté­zetet. Másrészt Székely László alapjo­gi kérdésekkel is foglalkozott, illetve foglalkozik, a szólásszabadság, a véle­ménynyilvánítás szabadsága és a sze­mélyhez fűződő jogok tartoznak első­sorban kutatási területe közé. Nem­zetközi összehasonlító jogi ismeretek­kel is rendelkezik, hiszen 1984-ben diplomázott a Strasbourgi Egyetem Nemzetközi Összehasonlító Jogi Sze­mináriumán. A Fidesz-KDNP-frakció elfogadja Áder János köztársasági elnök jelölé­sét, és támogatni fogja Székely Lász­ló ombudsmanná választását - rea­gáltak a kormánypártok. A keresz­ténydemokraták biztosak benne, hogy a komoly jogi tudással és nemzetközi tapasztalatokkal is felvértezett jogász magas színvonalon lesz képes betölte­ni a rá bízott feladatot. Az MSZP-frakció „komolyan meg­fontolja” Áder János javaslatát, és a képviselőcsoport első őszi ülésén fog dönteni arról, hogy alkalmasnak ta­lálja-e Székely Lászlót az alapve­tő állampolgári jogok alkotmányos felügyeletére - tudatta Steiner Pál. A Jobbik a soron következő frakció­­ülésen hoz döntést, támogatja-e Szé­kely László megválasztását az alap­vető jogok biztosává - közölte Volner János, a Jobbik alelnöke, frakcióveze­tő-helyettes. Schiffer András (LMP) viszont csa­lódásnak nevezte az ombudsmanjelölt személyét, mondván: Székely László­nak nincs alapjogvédelmi gyakorlata, noha ennek fontosságát hangsúlyoz­ta a jelöltről folytatott megbeszélésen a köztársasági elnök. Az ellenzéki poli­tikus kiváló egyetemi oktatónak és el­méleti szakembernek nevezte Székely Lászlót, de szerinte - mivel az alap­jogi biztos az alkotmányosság utolsó bástyája - egy konfliktusokat bátran felvállaló ombudsmanra volna szük­ség. Megítélése szerint viszont Szé­kely László eddig minden Fidesz-kor­­mány alatt „hűségesen ellátott” külön­böző miniszteri biztosi feladatokat, ám annak semmilyen tanújelét nem adta, hogy adott esetben felvállalná a konfliktust „egy narancsos kormán­­nyal szemben”. Az új Ptk. előkészülete­inek miniszteri biztosaként pedig nem támogatta azokat a javaslatokat, ame­lyeket a jövő nemzedékek érdekei vé­delmében nyújtott be az LMP. Emel­lett Székely Lászlónak „egy rossz szava nem volt ahhoz”, hogy a Ptk. több pon­ton is a szólásszabadságot és a tény­feltáró újságírást korlátozó szabályo­kat tartalmaz - emlékeztetett Schif­fer András. Áder János „jó lelkiismerettel, kellő körültekintéssel és jó szívvel” ajánlja Székely Lászlót fotó: Móricz simon Az elnök jelöltje fotó: mti - soós lajos Közvélemény-kutatás A Policy Solutions szerint a bizonytalanok az utolsó pillanatig várni fognak Fidesz, MSZP: egyre közelebb, de még mindig távol Szalay Tamás Lajos Némileg csökkent a Fidesz és az MSZP népszerűsége között a kü­lönbség a nyári időszakra. Az ellen­zék többi pártja viszont vagy stag­nált, vagy rontott a támogatottsá­gán az utóbbi hónapokban - töb­bek között ez derült ki a Policy So­lutions legfrissebb összegzéséből. A politikai elemző intézet idén ápri­lis és július között havonta végzett reprezentatív politikai kutatásokat, egyenként ezerfős mintán. Ezek ös­­­szesítése alapján a Népszabadság­nak nyilatkozva Boros Tamás igaz­gató azt mondta: a Fidesz-KDNP előnye továbbra is jelentős az ada­tok szerint, a kormánypártok 41 szá­zalékos eredményt érnének el egy mostani választáson. „A Fidesz-KDNP népszerűsége 2013 áprilisában a pártválasztók körében 39 százalékon állt, majd hi­bahatáron felül 42 százalékra erősö­dött májusra, végül júliusra 41 szá­zalékon állt meg. A Fidesz így őrzi előnyét az ellenzékkel szemben, lát­hatóan az alacsony infláció, a ked­vezően tálalt gazdasági adatok és a rezsicsökkentés ellensúlyozta a tra­fik- és a földbotrányok okozta felhá­borodást” - ismertette az adatokat Boros Tamás. A Policy Solutions ku­tatása szerint az MSZP ugyanakkor áprilistól júliusig öt százalékponttal erősödött, így jelenleg a pártválasz­tók 26 százalékának voksára szá­míthat. A Jobbik meglehetősen hul­lámzó teljesítményt nyújt: április­ban még 18, májusban már 11, jú­niusban viszont 19, júliusban pedig ismét csak 11 százalékon állt, ugyan­akkor a szélsőjobboldali párt így is biztosan őrzi harmadik helyét. Az Együtt-PM Szövetség az inté­zet felmérései szerint tavasszal a szá­mára a parlamenti bejutási küszöböt jelentő tízszázalékos eredményt még könnyedén meghaladta, nyárra azon­ban elvesztette szavazói egy részét. Jelenleg a szavazatok nyolc százalé­kára számíthat a Bajnai Gordon ne­vével fémjelzett szövetség - olvasha­tó a Policy Solutions adataiban. Bo­ros Tamás tájékoztatása szerint a par­lamenti bejutás küszöbén van a Lehet Más a Politika, amely a szakadását követően folyamatosan vesztett nép­szerűségéből, de jelenleg továbbra is 3 százalékon áll. „Gyurcsány Ferenc pártjának, a Demokratikus Koalíció­nak ugyancsak küszöb alatti az ered­ménye: áprilisban, júniusban és júli­usban is 4 százalékon állt a szervezet népszerűsége” - foglalta össze a ku­tatási eredményeket Boros Tamás. Az igazgató hozzátette: jelenleg a kor­mányváltást támogató és az ellenzéki összefogásban érdekelt szavazók szá­ma ismét nem éri el a Fideszt támo­gató választók számát, ráadásul érde­mes hangsúlyozni, hogy az egyes po­litikai erők szavazótáborai „mechani­kusan” nem összeadhatók. „A nyár és a kora ősz jelentős kér­dése az lesz, hogy az Együtt 2014-PM, az LMP vagy Demokratikus Koalí­ció el tud-e mozdulni egyik vagy má­sik irányba a parlamenti bejutási kü­szöb környékéről, illetve, hogy folyta­­tódik-e a Fidesz és az MSZP közöt­ti olló szűkülése. Az világosan látszik, hogy a várakozások ellenére nem in­dult be a kampány a nyáron, az ellen­zék energiáit inkább az együttműkö­dés feltételeinek kialakítása kötötte le, ráadásul mivel jövő év májusának végén lesznek a választások, pénz­ügyileg sem lett volna racionális a ko­rai start. A politikai apátia szintje az utóbbi két évben folyamatosan olyan magas, hogy az apróbb mozgások el­lenére valójában «befagytak« a pár­tok támogatottsági szintjei, semelyik erő sem tud igazi áttörést elérni” - ér­tékelte az adatokat lapunknak Boros Tamás. A Policy Solutions vezetője kér­désünkre hozzátette, hogy a kutatá­sokban látható apró mozgások há­­romirányúak: a Fidesz és a bizony­talanok, a Fidesz és a Jobbik, vala­mint az MSZP és az Együtt 2014 kö­zött vándorolnak oda és vissza a po­litika iránt érdeklődő szavazók. „Az elmúlt évek trendjeiből az látha­tó, hogy a bizonytalan szavazók az utolsó pillanatokig kivárnak a párt­választásukkal, tehát nagymértékű változásokat a támogatottságukban 2014 tavasza előtt már nehezen fog­nak tudni elérni a politikai pártok” - fogalmazott Boros Tamás.

Next