Népszabadság, 2013. augusztus (71. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-09 / 185. szám
2013. augusztus 9, péntek | Népszabadság 5 Magyarország Ombudsman Az MSZP és a Jobbik gondolkodik Áder János kiválasztottján, Schiffer András csalódott Székely László a hivatalos jelölt Csuhaj Ildikó Áder János köztársasági elnök tegnap a Sándor-palotában jelentette be, hogy Székely Lászlót, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanárát jelöli Szabó Máté utódának, az alapvető jogok biztosának. Lapunknak kormánypárti politikusok már a napokban a volt dunai kormánybiztost nevezték a legesélyesebbnek. Az államfő, amikor sajtónyilatkozatot tett, úgy fogalmazott, hogy jó lelkiismerettel, kellő körültekintéssel és megfelelő politikai egyeztetés után ,jó szívvel” ajánlja megválasztásra Székely Lászlót, aki minden szükséges kritériumnak megfelel. A köztársasági elnök kedden konkrét nevekről nem, de a jelöltállítás alapelveiről egyeztetett a parlamenti erőkkel. Tegnap azt mondta, nem jogszabályi kötelezettség, de szerinte fontos, hogy az ombudsman rendelkezzen megfelelő államigazgatási gyakorlattal és legyen vezetői tapasztalata, legyen jártas alapjogi kérdésekben, és foglalkozzon nemzetközi összehasonlító joggal. Emellett a pártok képviselőivel tartott egyeztetésen többen is jelezték, örülnének, ha független, korábban pártokhoz nem kötődő szakember lenne a jelölt - emlékeztetett Áder János. Székely László nem volt Fidesz-tag, de 1992-ben a Fidesz környezetvédelmi kabinetjének jogi szakértője lett, illetve az első Orbán-adminisztráció idején dunai kormánybiztos, az év első felében pedig mint miniszteri biztos képviselte a magyar államot, amikor a hágai bíróság ítéletének végrehajtása érdekében Szlovákiával kellett egyeztetni vízmegosztási kérdésekről. „Olyan személyt javasolok az Országgyűlésnek megválasztani, aki a meghatározott a szempontoknak kivétel nélkül, maradéktalanul megfelel” - mondta tegnap az államfő. Állítása szerint Székely László megfelelő jogi tudással, egyetemi háttérrel rendelkezik, államigazgatási tapasztalatait részben „dunai kormánybiztosként”, részben pedig az új polgári törvénykönyv előkészítésében részt vevő miniszteri biztosként szerezte. Vezetői tapasztalata is van, hiszen hosszú évek óta irányítja a Jogi Továbbképző Intézetet. Másrészt Székely László alapjogi kérdésekkel is foglalkozott, illetve foglalkozik, a szólásszabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyhez fűződő jogok tartoznak elsősorban kutatási területe közé. Nemzetközi összehasonlító jogi ismeretekkel is rendelkezik, hiszen 1984-ben diplomázott a Strasbourgi Egyetem Nemzetközi Összehasonlító Jogi Szemináriumán. A Fidesz-KDNP-frakció elfogadja Áder János köztársasági elnök jelölését, és támogatni fogja Székely László ombudsmanná választását - reagáltak a kormánypártok. A kereszténydemokraták biztosak benne, hogy a komoly jogi tudással és nemzetközi tapasztalatokkal is felvértezett jogász magas színvonalon lesz képes betölteni a rá bízott feladatot. Az MSZP-frakció „komolyan megfontolja” Áder János javaslatát, és a képviselőcsoport első őszi ülésén fog dönteni arról, hogy alkalmasnak találja-e Székely Lászlót az alapvető állampolgári jogok alkotmányos felügyeletére - tudatta Steiner Pál. A Jobbik a soron következő frakcióülésen hoz döntést, támogatja-e Székely László megválasztását az alapvető jogok biztosává - közölte Volner János, a Jobbik alelnöke, frakcióvezető-helyettes. Schiffer András (LMP) viszont csalódásnak nevezte az ombudsmanjelölt személyét, mondván: Székely Lászlónak nincs alapjogvédelmi gyakorlata, noha ennek fontosságát hangsúlyozta a jelöltről folytatott megbeszélésen a köztársasági elnök. Az ellenzéki politikus kiváló egyetemi oktatónak és elméleti szakembernek nevezte Székely Lászlót, de szerinte - mivel az alapjogi biztos az alkotmányosság utolsó bástyája - egy konfliktusokat bátran felvállaló ombudsmanra volna szükség. Megítélése szerint viszont Székely László eddig minden Fidesz-kormány alatt „hűségesen ellátott” különböző miniszteri biztosi feladatokat, ám annak semmilyen tanújelét nem adta, hogy adott esetben felvállalná a konfliktust „egy narancsos kormánnyal szemben”. Az új Ptk. előkészületeinek miniszteri biztosaként pedig nem támogatta azokat a javaslatokat, amelyeket a jövő nemzedékek érdekei védelmében nyújtott be az LMP. Emellett Székely Lászlónak „egy rossz szava nem volt ahhoz”, hogy a Ptk. több ponton is a szólásszabadságot és a tényfeltáró újságírást korlátozó szabályokat tartalmaz - emlékeztetett Schiffer András. Áder János „jó lelkiismerettel, kellő körültekintéssel és jó szívvel” ajánlja Székely Lászlót fotó: Móricz simon Az elnök jelöltje fotó: mti - soós lajos Közvélemény-kutatás A Policy Solutions szerint a bizonytalanok az utolsó pillanatig várni fognak Fidesz, MSZP: egyre közelebb, de még mindig távol Szalay Tamás Lajos Némileg csökkent a Fidesz és az MSZP népszerűsége között a különbség a nyári időszakra. Az ellenzék többi pártja viszont vagy stagnált, vagy rontott a támogatottságán az utóbbi hónapokban - többek között ez derült ki a Policy Solutions legfrissebb összegzéséből. A politikai elemző intézet idén április és július között havonta végzett reprezentatív politikai kutatásokat, egyenként ezerfős mintán. Ezek összesítése alapján a Népszabadságnak nyilatkozva Boros Tamás igazgató azt mondta: a Fidesz-KDNP előnye továbbra is jelentős az adatok szerint, a kormánypártok 41 százalékos eredményt érnének el egy mostani választáson. „A Fidesz-KDNP népszerűsége 2013 áprilisában a pártválasztók körében 39 százalékon állt, majd hibahatáron felül 42 százalékra erősödött májusra, végül júliusra 41 százalékon állt meg. A Fidesz így őrzi előnyét az ellenzékkel szemben, láthatóan az alacsony infláció, a kedvezően tálalt gazdasági adatok és a rezsicsökkentés ellensúlyozta a trafik- és a földbotrányok okozta felháborodást” - ismertette az adatokat Boros Tamás. A Policy Solutions kutatása szerint az MSZP ugyanakkor áprilistól júliusig öt százalékponttal erősödött, így jelenleg a pártválasztók 26 százalékának voksára számíthat. A Jobbik meglehetősen hullámzó teljesítményt nyújt: áprilisban még 18, májusban már 11, júniusban viszont 19, júliusban pedig ismét csak 11 százalékon állt, ugyanakkor a szélsőjobboldali párt így is biztosan őrzi harmadik helyét. Az Együtt-PM Szövetség az intézet felmérései szerint tavasszal a számára a parlamenti bejutási küszöböt jelentő tízszázalékos eredményt még könnyedén meghaladta, nyárra azonban elvesztette szavazói egy részét. Jelenleg a szavazatok nyolc százalékára számíthat a Bajnai Gordon nevével fémjelzett szövetség - olvasható a Policy Solutions adataiban. Boros Tamás tájékoztatása szerint a parlamenti bejutás küszöbén van a Lehet Más a Politika, amely a szakadását követően folyamatosan vesztett népszerűségéből, de jelenleg továbbra is 3 százalékon áll. „Gyurcsány Ferenc pártjának, a Demokratikus Koalíciónak ugyancsak küszöb alatti az eredménye: áprilisban, júniusban és júliusban is 4 százalékon állt a szervezet népszerűsége” - foglalta össze a kutatási eredményeket Boros Tamás. Az igazgató hozzátette: jelenleg a kormányváltást támogató és az ellenzéki összefogásban érdekelt szavazók száma ismét nem éri el a Fideszt támogató választók számát, ráadásul érdemes hangsúlyozni, hogy az egyes politikai erők szavazótáborai „mechanikusan” nem összeadhatók. „A nyár és a kora ősz jelentős kérdése az lesz, hogy az Együtt 2014-PM, az LMP vagy Demokratikus Koalíció el tud-e mozdulni egyik vagy másik irányba a parlamenti bejutási küszöb környékéről, illetve, hogy folytatódik-e a Fidesz és az MSZP közötti olló szűkülése. Az világosan látszik, hogy a várakozások ellenére nem indult be a kampány a nyáron, az ellenzék energiáit inkább az együttműködés feltételeinek kialakítása kötötte le, ráadásul mivel jövő év májusának végén lesznek a választások, pénzügyileg sem lett volna racionális a korai start. A politikai apátia szintje az utóbbi két évben folyamatosan olyan magas, hogy az apróbb mozgások ellenére valójában «befagytak« a pártok támogatottsági szintjei, semelyik erő sem tud igazi áttörést elérni” - értékelte az adatokat lapunknak Boros Tamás. A Policy Solutions vezetője kérdésünkre hozzátette, hogy a kutatásokban látható apró mozgások háromirányúak: a Fidesz és a bizonytalanok, a Fidesz és a Jobbik, valamint az MSZP és az Együtt 2014 között vándorolnak oda és vissza a politika iránt érdeklődő szavazók. „Az elmúlt évek trendjeiből az látható, hogy a bizonytalan szavazók az utolsó pillanatokig kivárnak a pártválasztásukkal, tehát nagymértékű változásokat a támogatottságukban 2014 tavasza előtt már nehezen fognak tudni elérni a politikai pártok” - fogalmazott Boros Tamás.