Népszabadság, 2013. augusztus (71. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-28 / 200. szám
10 Népszabadság | 2013. augusztus 28., szerda ÁRAK ÉS ÁRFOLYAMOK - 2013. AUGUSZTUS 27. Vállalatok, piacok "ul"‘ST £ £, -1,97% -3,10% 17884 4190 © © MOL OLAJ EURÓ/FORINT FRANK/FORINT DOLLÁR/FORINT (BÉT) BRENT (BUDAPEST) (BUDAPEST) (BUDAPEST) -1,67% 2,97% 1,03% 1,43% 0,90% 15 850 113,93 $ 301,54 245,27 225,26 OOO O O Közmű A Tigáz és az Égáz-Dégáz lehet esélyes felvásárlási célpont A lakossági gázpiacon az állam? Marnitz István Lapunk értesülése szerint kormánykörökben felmerült a könnyebben megszerezhetőnek tűnő gázszolgáltatók MVM-be olvasztásának ötlete. A piac a korábbi híreknek megfelelően továbbra is a Tigáz és a GDF Suez (Egáz-Dégáz) gázszolgáltatóit tartja számon a kormányzati tervek fő célpontjaként. Igaz, a Tigáz olasz tulajdonosa, az ENI mindeddig nem kommentált, míg a francia GDF Sueznél tételesen cáfolták az erről szóló piaci feltételezéseket. Ráadásul az E.ON is szóba kerülhet, mivel épp most adja el minden, lakossági gázszolgáltatáson kívüli gázipari érdekeltségét az állami MVM Magyar Villamos Műveknek. A hosszú évtizedekig csak árammal foglalkozó MVM-nél minden jel szerint rendkívül komolyan veszik a gázipari előretörést. A Magyar Energia Hivatalt és jogutódját az Orbánkormány megválasztása óta idén júliusig vezető Horváth Péter személyében nemrég külön vezérigazgatót is kineveztek a gázüzletág irányítására. Közleményük alapján egyszersmind Baji Csaba jelenlegi elnök-vezérigazgató válláról levették ezt a terhet, így a gázipari ágat immáron csupán elnökli. Horváth Péter behatóan ismerheti a területet, hisz júliusig az engedélyezésért, ellenőrzésért felelt az állam részéről. A két, egymást gyorsan követő poszt közötti összeférhetetlenségi feszültséget (nem túl elegáns, ha egy szabályozó ilyen gyorsan az általa ellenőrzött piac egy szereplőjénél helyezkedik el) a Fidesz törvénymódosítással oldotta fel. Noha szakértők szerint az E.ON 260 milliárd forintba kerülő gáznagykereskedőjének és gáztárolóinak megvásárlása rendkívüli anyagi terheket ró az állami energiaholdingra, ismereteink szerint az Orbán-kormány valóban nem kíván itt megállni. Úgy tudjuk, a könnyebben megszerezhetőnek tűnő gázszolgáltatókat is az MVM-be integrálnák. Ez pedig azt jelentené, hogy az állami energiatársaság lakossági gázszolgáltatóként is megjelenne. Ez döntő változást hozna az MVM életében, amely mindeddig nem szolgáltatott sem áramot, sem gázt közvetlenül a lakosság számára: az MVM elsősorban áramtermeléssel és annak nagykereskedelmi, vagyis a lakossági szolgáltatóknak történő értékesítésével foglalkozik. Közvetlen végfelhasználói kiszolgálást csupán a lakosságon kívüli, üzleti ügyfelek nyílt piacán végez, több tucat más kereskedővel versengve. Az MVM-ből rendszeresen szűrődnek ki a gázipari előretörést ellenző hangok, hisz ez a számukra mindeddig idegen terület. Ráadásul az állami holding rendkívüli anyagi és emberi erőforrásait emésztené fel, úgy, hogy a paksi atomerőmű mintegy háromezermilliárd forintos bővítését is fontolgatják. Állítólag a sok apró-cseprő egyéni panasszal sem szívesen bajlódnának. Az ügylet elmaradása ugyanakkor nehezen illeszthető bele a Fidesz energiapolitikájába, amely a közszolgáltatások államosítását, rezsicsökkentést és a szolgáltatók megrendszabályozását tűzte zászlajára. Köztes megoldást jelenthet, ha a Tigáztól csak a hálózatot vennék meg, hisz akkor a területen csak a hálózat, a mérők karbantartását, cseréjét, leolvasását végezné az állam. Azt a felvetést, miszerint az ellenérzések nyomán az MVM-ről társasági szinten is leválhatna a gázüzletág, valamennyi forrásunk határozottan cáfolta. A gázüzletág megerősítése kapcsán szintén az integráció jelentőségét hangsúlyozzák. Mindennek gátat szabhat ugyanakkor a pénz: az MVM-nél még az sem tisztázott, honnan szedjék össze az E.ON-gázcégekre megkötött márciusi adásvételi szerződésben szereplő 260 milliárd forintos vételárat. Hírek szerint az áron egyelőre a lakossági gázszolgáltatók tulajdonosaival is megrekedtek a tárgyalások, mivel az állam állítólag nagyon keveset lenne hajlandó fizetni, míg a tőzsdei hátterű eladók különböző vagyonbecslésekre hivatkozva nem mennek egy szint alá. Ez ugyanakkor kapóra jön a Fidesznek, amely további rezsicsökkentéssel, bevételnyeréssel, politikai és jogi fenyegetésekkel, büntetésekkel tovább ronthatja a célkeresztjükben lévő energiaszolgáltatók anyagi helyzetét, így ha az októbertől várható további rezsicsökkentést a januárihoz hasonlóan a szolgáltatók kontójára valósítják meg, akár fel is gyorsulhatnak a tárgyalások. Az MVM-től az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre mindössze azt a választ kaptuk, hogy „piaci pletykákat egyetlen felelős vállalat sem kommentál”. Gőzerővel építik a magyar-szlovák gázvezetéket. Vélhetőleg nem áll meg az MVM üzletágbővítése fotó: mti-Komka Péter Kereskedelem Varga Mihály régi ismerőse a cégtulajdonos Kormányközeli nagyvállalkozó a pénztárgépüzletben Botka Zoltán Mintegy két hónappal az LA Pénztárgép Kft. cégbírósági bejegyzése után a cég máris típusengedélyt kapott a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivataltól (MKEH) az általa forgalmazott, SAP Sento M típusú online pénztárgépére. A vállalkozás ugyanazt a gépet forgalmazza, mint az eddigi három engedélyes, a lengyel „sento” típusú kasszát kínálják majd a magyar kiskereskedőknek. Nekik néhány hét alatt sikerült az, amihez a többi forgalmazónak hónapok kellettek. Korábban lapunknak az első típusengedélyt kapott Laurel Kft. vezetője éppen a kormányzat által megszabott határidők sürgetésével indokolta, hogy több forgalmazó is lényegében ugyanazt a gépet kínálja. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a NAV által megadott határidőt ugyanis csak úgy lehetett betartani - az addig csak papíron létező online pénztárgép kialakítására -, hogy a cégek „szétdobták” egymás között a fejlesztést, és így került ugyanabba a gépbe ugyanaz az adóügyi ellenőrző egység (AEE) és adatkártya. Az LA Kft. egyik tulajdonosánál, a L. A. C. Holdingnál elmondták: az ő gépük is a Laurellel közös fejlesztés, a mobil adatátvitel-szolgáltatóról (a többi cégnél ez jobbára a Mobil Adat Kft.) még folynak a tárgyalások. Az, hogy az LA-nak az alapítástól fogva két hónap elég volt az engedély megszerzésére, felveti a kérdést: folyt-e valódi fejlesztés a cégnél, s milyen hozzáadott értéket adnak a lengyel pénztárgéphez? S ez alapján az is felmerül: a többi engedélyes valójában mennyi fejlesztőmunkát rakott a már kész, de Lengyelországban jóval olcsóbb gépekbe? A gyors engedély alighanem köszönhető az LA Kft. szakmai befektetőjének is, ez esetben az Országos Pénztárgép-technikai Kft. (OPT) tulajdonrészének. Az OPT-t az a Várkonyi Gábor fémjelzi, aki az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségében (ÍVSZ) az online pénztárgéppel foglalkozó munkacsoport vezetője, ő volt, aki az ÍVSZ és a NAV közötti szakmai egyeztetést vezette a pénztárgépek kapcsán. Az LA Kft. pénzügyi befektetője, az L. A. C. Holding eddig a pénztárgéppiacon ismeretlen volt, ám az üzleti élet más területein igazi nagyágyúnak számít. A holding tulajdonosa, Horváth László kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik a kormányoldalon. A L. A. C. az üzletember logisztikától a mezőgazdaságig terjedő vállalkozásait fogja össze. A rendszerváltás előtt a pályafutását a határőrségnél kezdő Horváth László az első Orbán-kormány alatt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) igazgatótanácsának a tagja volt. Emellett 1998 és 2006 között, illetve 2012 óta ő a Magyar Köztársaság tiszteletbeli kazah konzulja. Ebbéli minőségében az üzletembert régi jó kapcsolat fűzi az online pénztárgépátállást jelenleg felügyelő Varga Mihályhoz. 2006-ban Göncz Kinga akkori külügyminiszter arról tájékoztatta a kazah nagykövetséget, hogy megrendült a bizalma Horváth Lászlóban. A külügy akkor hivatalosan nem indokolta a lemondatás okát, ám úgy hírlik, hogy azt egy akkor folyó, csődbűntettel kapcsolatos eljárás miatt kezdeményezték, amelyben azóta sem született bírósági ítélet. Ekkor az 1997 óta a Magyar-Kazah Baráti Társaság elnöki posztját betöltő Varga Mihály és a jelenleg vidékfejlesztési miniszter Fazekas Sándor is kiállt mellette. A Magyar-Kazah Baráti Társaság és a Fazekas Sándor vezette Kunszövetség kétszáz hagyományőrző lovasa felvonult a Külügyminisztérium épülete elé, ahol Göncz Kingától Horváth László visszahelyezését követelték. (Varga Mihály, aki akkor Karcag országgyűlési képviselője volt, úgy nyilatkozott: ha kell, maga is részt vesz egy ilyen megmozduláson.) Később Horváth László 2012-ben, a karcagi birkafőző fesztiválon Varga Mihály jelenlétében kapta vissza a tiszteletbeli kazahi konzuli rangját. A kormány keleti nyitásának keretében idén májusban Kazahsztán fővárosában, Asztanában Varga Mihállyal együtt avatták fel az ottani - a moszkvai és a bakui mellett a harmadik - magyar kereskedőházat, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az L. A. C. Holding. Horváth Lászlónak más ismerősei is vannak a kormánypárt gazdasági prominensei között. Az üzletember 2002 óta a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. (TM) igazgatósági elnöke, majd 2006-ra meghatározó tulajdonosa lett. A volt állami gazdaság utódcégében illusztris Fidesz-közeli személyeket is találni: 1999 és 2002 között például igazgatósági tag volt Nyerges Zsolt, a TM Zrt.-ben 2001 óta igazgatósági tag, illetve résztulajdonos Kollányi György, akiről úgy tudni, hogy az Orbán-kormány volt párizsi nagykövetének, egyben a család bizalmasaként számon tartott Kékessy Dezsőnek az unokaöccse. Lapunk korábban megírta: Tokaj-Hegyalján, ahol az Orbán család is szőlészkedik, Kékessy megbízásából többször is Kollányi György vásárolt termőföldeket. Növekszik az állami támogatás Már nettó ötvenezer forintért is lehet pénztárgépet kapni, annak köszönhetően, hogy a kereskedők pénztárgépvásárlását az állam bruttó ötvenezer forinttal támogatja, ugyanakkor a gyártók felkészülését is finanszírozza a szaktárca, amelyért cserébe árengedményt vár el - derült ki a közleményükből. Lapunk ennek részleteiről érdeklődött a tárcánál, s a válaszból kiderült: az online kapcsolatra képes pénztárgépek lehető legalacsonyabb árú forgalomba kerülése érdekében az NGM támogatást (forgalmazónként maximum 200 ezer eurót) ajánlott valamennyi, már engedéllyel rendelkező forgalmazó részére. A cél az volt, hogy a forgalmazók minél alacsonyabb áron biztosítsanak meghatározott számú pénztárgépet. Hétfőn az Alt Cash Kft.-vel sikerült aláírni egy megállapodást, amelynek keretében 30 millió 438 ezer forint támogatást kap a forgalmazó. Ezért cserébe november 30-ig tízezer pénztárgépet legfeljebb százezer forintos eladási áron értékesít. Annak érdekében, hogy minél több vállalkozás juthasson ilyen alacsony áron pénztárgéphez, a megállapodás kiköti, hogy ugyanazon vevőnek legfeljebb két darab kedvezményes pénztárgépet lehet értékesíteni. A cég 2004-es engedélyszámon rendelkezik pénztárgép forgalmazási engedéllyel. A SAM4S márkanevű pénztárgépeket Koreában gyártják, az adóügyi modul magyar fejlesztés. (V. G. G.)