Népszabadság, 2013. december (71. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-12 / 289. szám
2013. december 12., csütörtök | Népszabadság 9 Energia Tovább kísért Kocsis István időszaka Újra fizethet az MVM Marnitz István További ötmilliárd forintot fizethet az állami MVM a Kocsis István volt vezérigazgató időszakában született botrányos szerződések miatt egy offshore jellegű cégnek - tudtuk meg. A pénzt az osztrák kötődésű, ciprusi Stratius Ltd. egy opciós szerződésre hivatkozva követeli az állami energiacsoporton. 2007- ben az MVM-et akkor irányító Kocsis István az osztrák Meinl Bankkal karöltve nagyarányú nemzetközi terjeszkedési elképzeléseket ismertetett. Egy ennek jegyében született 2007-es szerződés értelmében, ha a Stratius nem kap a Vásárosnaményban gázerőműtervet dédelgető, Kapolyi László baloldali nagyvállalkozóhoz kötődő Kárpát Energóból három év alatt évi átlag 10 százalék hozamot, akkor mintegy ötmilliárdot kérhet az MVM- től. A szerződés nyomán a Stratius megkapta a Kárpát Energo 24 százalékát, az MVM pedig 51 százalékos részesedéshez jutott. Ezt követően sajátos eseménysor vette kezdetét, melynek fonalait a Kocsis István időszakához kötődő számtalan büntetőeljárás során fokozatosan igyekeznek a szakértők felfejteni. Az MVM először közel 20 milliárd forintnyi eurókölcsönt nyújtott a Kárpát Energónak. E cégtől kisvártatva mintegy 10 milliárd forintnyi euró hitelként továbbkerült az offshore jellegű, luxemburgi bejegyzésű, a Meinl Bank érdekeltségeként számon tartott Power Investment NIyári számlájára. Ez a cég fura mód nemsokára néhány milliárd forintot „Vértesi Erőmű vételárrészlet” címén az MVM-nek utalt, miközben akkor a - máig MVM-tulajdonú - szénerőmű vevőjelöltjeként nem a Meinl Bankot, hanem a Kocsissal együtt ma szintén a vádlottak padján ülő Kapolyi Lászlót tartották számon. Miután 2008 elején Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök elküldte az MVM éléről Kocsis Istvánt, a szépreményű álmok szertefoszlottak, sőt az új vezetések tevékenységét nagyrészt az előző időszak sáros ügyeinek feltárása jellemezte. A gyanú szerint ugyanis Kocsis István időszaka alatt több tízmilliárd forint tűnt el az MVM- ből úgy, hogy az összegeket névleg kölcsönként utalták offshore-gyanús cégekhez, amelyeknek azonban eszük ágában nem volt törleszteni, a felelősségre vonás ellen pedig elsősorban adóparadicsomi státusuk nyújtott számukra védelmet. Mindennek folytán a nagy ívű gázerőműtervből sem lett semmi, az MVM bottal ütheti tízmilliárdjai nyomát, az adós cég felszámolás alatt áll, Kocsis Istvánt és társait a feltárt ügyek nyomán egyik tárgyalóteremből a másikba citálják. A dokumentumok szerint ugyanakkor ez szinte kapóra jött a Stratiusnak, amely a Meinl Bankhoz bonyolult áttételekkel kapcsolódó, azzal perben álló, osztrák kötődésű, a Jersey-szigeteken bejegyzett - e tekintetben tehát szintén offshore jellegű - Pl Power International tulajdonában áll. A Stratius idővel ugyanis érzékelte, hogy csak nem kapja meg a Kárpát Energótól az ígért hozamot, így a 2007-es szerződés kitételére hivatkozva benyújtotta a számlát az MVM-nek. Az - hogy, hogy nem - nem teljesített, így az ügy a szerződésben kikötött választott bírósághoz került. Amely pedig - a PI 2012 végi, örömittas közleménye szerint - a PI-nek adott igazat. A PI ugyanakkor megjegyezte, Magyarországon azért polgári perekkel még támadhatják a nekik kedvező döntést. Lapunk információi szerint ezek valóban zajlanak, így az MVM továbbra is ellenáll. Jelenleg a helyzet rendkívül komoly, átfogó jogi elemzése zajlik. Ez arra utal, hogy az erősen igazságtalannak tűnő kifizetést alighanem csak látványos jogi tornamutatványokkal lehet elkerülni. Az MVM-nél hamarosan céltartalékba helyezhetik az összeget. Megkeresésünkre a PM-nél nem reagáltak, az MVM-nél pedig azt közölték, folyamatban lévő eljárásról nem nyilatkoznak. Kocsis István - A szerződések hatásai megint látszanak fotó: Móricz simon Pénztárgépek Nagy a különbség a regisztrált és a megrendelt kasszák száma között A NAV minden céghez becsenget Munkatársunktól Minden egyes boltost megkeres a NAV, hogy megrendelte-e az új pénztárgépet. Több mint kétszázezren regisztráltak, hogy nekik kell, de csak 120 ezer gépet rendeltek meg - adta hírül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Az eltérésre azért lehetnek magyarázatok. A NAV a múlt hét végéig kérte be az adatokat a gyártóktól, hogy tisztábban lehessen látni, miért működik csak néhány ezer online kiskassza most is, miközben eredetileg májustól minden kisebb boltban az új gépnek kellene ott lennie. Közben módosultak persze a határidők és a szigorú szabályok is, de miután az új adatok megjöttek, kiderült: továbbra sem stimmel semmi. Az online pénztárgépek rendszerének már bő egy éve működnie kellene - a bevezetésétől várt a kormány idén extra bevételeket és a gazdaság fehéredését. Azt azonban nem vették figyelembe, hogy a kasszák cseréje elég hosszú időbe kerül, ezért sorozatosak voltak a határidő-módosítások és a könnyítések. Most viszont már a kormányfő is közölte: nem lesz több módosítás, az év végén kell majd sietni. Ma ott tartunk, hogy a normál pénztárgépet használó kiskereskedőnek regisztrálnia kellett a NAV- nál, hogy neki majd kell kassza, és a kód alapján kellett megrendelnie az állam által engedélyezettek közül valamelyik konfigurációt. A kasszát azonban csak akkor kell beüzemelni, ha leszállítják - ezt hónapokkal későbbre ígérik, így a hatóság ma csak az tudja ellenőrizni, van-e kód és megrendelés. A legutóbbi adatok szerint több mint 200 ezren kértek kódot, ám - mint az most kiderült - csak 120 ezren adtak le megrendelést. A NAV ezért közölte: mindenkit megkeres, aki kért kódot, és ellenőrzi, van-e megrendelése. Ha nincs, jönnek a szankciók: milliós bírság, és akár 12 napos üzletbezárás. Azt is büntetni fogják ezentúl, ha valaki akadályozza az új gép beüzemelését - vagyis nem veszi át a már leszállított kasszát. Persze az eltérésre magyarázat is lehet: a hivatal szerint vannak olyanok, akik nem kötelezettek pénztárgép használatára, valamint azoknak sem feltétlenül van megrendelésük, akik „elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet” használnak. Ez utóbbiak 50 ezren lehetnek - náluk még nagyobb a baj. Ma egy szigorú határidő van ugyanis: azoknál a nagyobb hiper- és szupermarketeknél, benzinkutaknál és patikáknál, ahol a pénztárgép valójában egy számítógép (PC-alapú, szoftveres megoldás, amely mást is rögzít, nem csak a bevételt), január elsejéig meg kell teremteni az online adóhatósági kapcsolatot. Haladék nincs - így a patikák és benzinkutak új gép híján vagy zárva maradnak január másodikától, vagy kockáztatják a büntetést és a bezárást. A probléma az online kapcsolat megteremtésével, hogy a szükséges rendeletek egy része is hiányzik - vagyis nem lehet előkészíteni az átállást sem még. Itt nincs jó megoldás egyelőre, mindenki jogszabály-változtatásra vár, amely azonban csak nem akar megérkezni. Most a hivatal azokkal szemben hirdetett meg keményebb fellépést, akiknek egyelőre csak a kód beszerzése és a megrendelés leadása volt a feladatuk. Hangsúlyozzák: november közepe óta csak a NAV- nál (az ottani rendszerben) lehet megrendelést leadni, viszont akinek nincs ilyen, az sürgősen pótolja. Most összevezetik az igényelt kódokat a forgalmazóknál leadott papírokkal, és első körben azokat keresik meg, akiknek nincs is megrendelésük. Igaz, itt is előfordulhat, hogy a boltosnak van megrendelése, csak az adatok nem stimmelnek (más nevére szól az egyik és a másik papír például, vagy egyszerűen elírtak valamit) - utóbbiakat ellenőrzik a második körben. A harmadik körben vizsgálják meg majd azokat, akiknek „nem forgalmazható” kasszára van megrendelésük. Mint megírtuk: az Alt Cash nevű cég egyik gépe végül nem kapott végleges engedélyt - bár azt nem lehetett korábban tudni, hogy ilyennel is kéne rendelkeznie. Mindenesetre 80 ezer kiskereskedő abban a hiszemben, hogy jóváhagyott gépet vásárol, végül ezt a legolcsóbbat rendelte meg. Aztán visszavonták az engedélyt, most a boltosok rendelhetnek meg újabbat. A NAV szerint ezt csakis az ő oldalukon keresztül lehet megtenni (az Alt Cash korábban azt ajánlotta, hogy a megrendelt helyett a másik, jóváhagyott gépet leszállítja majd - a hivatal erre a cserére most nemet mondott). A hivatal azt írja: minden érintett értesítést fog kapni, azok is, akik adataik szerint hibátlanul csináltak mindent. Igaz, ők csak az utolsó körben fogják megtudni, hogy tényleg jók voltak. Nem marad ki senki a sorból FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Infláció Decemberre marad a nagy dobás Kriván Bence Nem hozott meglepetést a novemberi infláció, amely előző havi szintjén, 0,9 százalékon ragadt. A történelmi mélypont tehát decemberre csúszott át, de akkor garantáltan fél százalék alá szorul a pénzromlás üteme. Azoknak lett igazuk, akik a november elsejétől élő 11,1 százalékos újabb rezsicsökkentés igazi inflációs „nyomatékát” decemberre datálták. A novemberi fogyasztásról kiállított számlák ugyanis jórészt decemberben landolnak a postaládákban, így inflációs szempontból csak akkor élesedik az új villany- és gáztarifa, míg a távhőnél sok helyütt januárra csúszik át a számlázási időszak. Novemberben az élelmiszerárak 0,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, ezen belül is a sajt és a tej drágulása (8,2 és 6 százalék) volt számottevő a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Átlag felett, 10,6 százalékkal drágultak a szeszes italok és a dohánytermékek. A szolgáltatások inflációja négy százalék volt, ezen belül a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagban 11 százalékkal csökkent, miközben a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe. A háztartási energia esetében az árcsökkenés 10,3 százalék volt. A távfűtésért 17,7, a gázért 10,9, az áramért 10,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ami a jövőt illeti, inflációs szempontból nincs szükség további rezsicsökkentésre, noha az E.ON által „búcsúzóban” itt hagyott húszszázalékos gázárcsökkentés adna ehhez mozgásteret - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. (Mint Az infláció alakulása ismert, az E.ON gáz-nagykereskedelmi üzletágának államosítása mellett azzal érvelt a kormány, hogy ő nagyobb árcsökkentést tud kisajtolni a Gazpromból, mint egy magáncég. Februártól 1,3 százalék környékéről indul felfelé vezető útján az árindex, de hosszabb távon sem nő a jegybank által megjelölt háromszázalékos célszint fölé. Suppan szerint az inflációs nyomás nem szerepelhet érvként az alapkamat emelése mellett, annak szintjét ugyanis jórészt a nemzetközi befektetői hangulat alakulása határozza meg. A jövő keddi kamatcsökkentés 20 bázispontos mértékében szinte teljes a piaci konszenzus, ahogyan továbbról azonban megoszlanak a vélemények. Az év végére három százalék alá süllyedő kamatszint további mérséklése veszélyes vállalkozás lenne, mivel minimálisra faragná a magyar eszközök kamatprémiumát, azaz a befektetők mélyen elgondolkoznak majd azon, hogy érdemes-e ilyen kevés hozamért ekkora kockázatot vállalniuk. Különösen annak fényében, hogy a gazdaság javuló eredményei ellenére a magyar adósságpapírok mindhárom hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott, bóvli kategóriában vannak. Még akkor is, ha Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter véleménye szerint éppenséggel maga a besorolásunk tartozik „a vicc kategóriájába”. VÁLTOZÁS AZ ELŐZŐ ÉV AZONOS IDŐSZAKÁHOZ KÉPEST, SZÁZALÉK FORRÁS: KSH / NÉPSZABADSÁG-GRAFIKA