Népszabadság, 2014. május (72. évfolyam, 102-127. szám)
2014-05-07 / 106. szám
2014. május 7, szerda | Népszabadság 7 Világ Rigai hang Tatjana Zdanoka lett EP- képviselő az ukrán válságról nyilatkozik A keleti rész nem akar Európai Uniót Zalán Eszter BRÜSSZEL A legjobb megoldás az lenne, ha Lettország és a balti államok véget vetnének a diszkriminációnak a kisebbségekkel szemben. Az iskoláink veszélyben vannak, a lettországi oroszok fele hontalan. Mi csak kulturális autonómiát akarunk - mondta lapunknak telefonon az éppen Lettországban kampányoló Tatjana Zdanoka orosz anyanyelvű európai parlamenti képviselő arra a kérdésre, nem tartanak-e jogosan a balti államok, különösen Lettország az esetleges orosz agressziótól. Az 1990-es évek elején Zdanoka ellenezte Lettország függetlenné válását a Szovjetunió felbomlásakor. A matematikus végzettségű politikusnő nem indulhat képviselői posztért a lett parlamentben, mert annak idején aktív volt a lett kommunista pártban. 2004 óta tagja az Európai Parlamentnek (EP) a lettországi oroszok legnagyobb politikai csoportja képviseletében, méghozzá a zöldekkel egy képviselőcsoportot képező Európai Szabad Szövetségben ül. A rigai születésű politikus 1991-1996 között maga is hontalannak számított Lettországban, ahol az orosz ajkú kisebbség csaknem fele továbbra sem rendelkezik állampolgársággal. 2006- ban a főváros, Riga lakosságának 42 százaléka vallotta magát orosznak, a kétmilliós ország 27 százaléka orosz, de anyanyelvük nem számít hivatalos nyelvnek. Zdanoka szerint a közvélemény-kutatások egyértelműen azt mutatták, hogy Ukrajna keleti fele nem támogatta az ország európai integrációját. Arra hivatkozott, hogy miután tavaly novemberben Viktor Janukovics akkori ukrán elnök nem írta alá az Európai Unióval a társulási és szabad kereskedelmi egyezményt, akkor is csak a 46 millió lakosú szovjet utódállam fele támogatta a kijevi Majdan téri tüntetőket - Kelet-Ukrajnában szerinte ez az arány csak húsz százalék volt. Az új parlamenti többség első lépése a nyelvtörvény elfogadása volt. Miért, minek nyúltak egy ennyire érzékeny kérdéshez? - érvelt Zdanoka azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi ukrán vezetés nem képviseli az egész országot. (A februárban elfogadott, majd életbe nem lépő törvény a korábbi, és a kárpátaljai magyarságnak is kedvező szabályozással ellentétben - amely szerint tízszázalékos kisebbségi lakosságarány elég volt ahhoz, hogy a saját nyelvét használja a csoport - ezt ötven százalékra emelte.) Emlékeztetett, hogy többször felszólalt az EP-ben a magyar kisebbségre nézve hátrányos szlovák nyelvtörvény ellen is. Zdanoka szerint ukránok is ellenzik a jelenlegi kijevi kormányt, és föderalizációt követelnek. A 63 éves politikus azzal folytatta, hogy a Szovjetunió felbomlása után létrejött tizenöt állam nem tiszta nemzetállam, és bizonyos népeknek igenis jár az önrendelkezés joga. Zdanoka megfigyelő volt a Krímben a márciusi referendumkor, amelyet ő teljesen legitimnek tart. - Nincs ellentmondásban a nemzetközi joggal, hiszen a függetlenség kinyilvánításáról van szó - mondta a politikus és Koszovóra hivatkozott, mely szerinte precedenst teremtett, amikor 2008-ban kikiáltotta függetlenségét. Zdanoka korábban az EU keleti partnerség programját az új vasfüggönynek nevezte és azt hangoztatta parlamenti felszólalásaiban, hogy a russzofóbia elfogadott előítéletté vált Európában. Lett és orosz nyelvű EP-választási kampányplakát Rigában 2009-ben - jobbra Tatjana Zdanoka fotójával Bécsben csak kezet fogott egymással Lavrov és Descsicja - Lövöldözés tört ki Mariupolban Kevés az esély arra, hogy Ukrajna és Oroszország képviselői a közeljövőben ismét tárgyalóasztal mellett rendezzék vagy legalább enyhítsék a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktust. Az Európa Tanács bécsi ülése után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, ennek csak akkor lenne értelme, ha a megbeszélésen a kijevi kormányzat ellen fellépő kelet-ukrajnai aktivisták is helyet kapnának, de Kijev is csak feltételekkel lenne kész a párbeszédre. Andrij Descsicja megbízott külügyminiszter ugyancsak az osztrák fővárosban azt hangoztatta, hogy Oroszországnak előbb támogatnia kellene a május 25-re kiírt ukrajnai elnökválasztást. Erre viszont Moszkva nem mutat hajlandóságot: Lavrov szerint „szokatlan” lenne elnökválasztást tartani akkor, amikor a hadsereget bevetették a lakosság egy része ellen, és különben is előbb az alkotmány módosításával meg kellene határozni az államfő jogkörét. Így a Kreml szinte biztosan nem ismeri majd el az ukrán elnökválasztást, amelyet Nyugat-Európában viszont kulcsfontosságúnak tartanak a 46 millió lakosú ország stabilizálása szempontjából. Ha nem tartják meg, káosz lesz, és a polgárháborút kockáztatják - idézte Francois Hollande francia államfőt a Reuters. A hétfői szlovjanszki véres harcok után kedden Kelet-Ukrajnában nem hozott újabb összecsapásokat a kormányerők által indított „antiterrorista művelet”, a helyzet azonban nem volt nyugodt. Az UNIAN hírügynökség szerint Luganszkban egy „diverzáns csoport" megsemmisített egy katonai lokátorállomást és fegyvereket is zsákmányolt, Doneckben blokád alá vették az egyik belügyi laktanyát a Kijevben csak terroristákként emlegetett lázadók. Azt még mindig nem tudni pontosan, hány emberéletet követeltek a hétfőn Szlovjanszknál vívott harcok. Arszen Avakov megbízott belügyminiszter egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésben azt írta, hogy harminc lázadó halt meg, a Doneck megyei hatóságok adatai azonban nyolc halálos áldozatról szólnak. Lövöldözés tört ki és megszólaltak a szirénák kedd este a Donyeck megyei Mariupolban, ahol a szakadárok által elfoglalt városháza előtt autógumik égnek. A 0629.com.ua mariupoli hírportál helyszíni beszámolója szerint lezárták a város központi sugárútját. A híroldal úgy tudja, tűzpárbaj volt a repülőtér melletti laktanya közelében, ahol fekete és terepszínű ruhát viselő személyek több arra közlekedő járművet is tűz alá vettek. Egy személyautó és néhány kisbusz találatot kapott, de sebesültekről egyelőre nem tudni. A Mariupol központjában égő gumiabroncsok sűrű füstje több kilométerre látszott, és a városban sziréna hangja hallatszott. A hírportál nem tartja kizártnak, hogy terrorellenes hadművelet kezdődik a 490 ezer lakosú Azovi-tenger menti kikötővárosban. (Hírösszefoglalónk) FOTÓ: REUTERS - INTS KALNINS Washingtoni segély Sisakok és ügynökök Vadonatúj sisakok, víztisztító berendezések, egészségügyi felszerelések, sátrak - a többi között ezeket a nem halált okozó katonai felszereléseket ígérte meg április közepén Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter az új kijevi vezetésnek. A washingtoni katonai segélycsomag az ukrán hadsereg, a belbiztonsági erők és a részben Majdan-harcosokból toborzott Ukrán Nemzeti Gárda - katasztrofálisnak mondott - felszereltségén volt hivatott javítani. A Kelet-Ukrajnából érkező hírügynökségi fotók alapján a Szlovjanszknál harcoló ukrán kormányegységekhez megérkezett a tengerentúli pakk. Kaptak 300 ezer adag élelmiszer-ellátmányt is, ezek közül azonban sok a feketepiacon talált szó szerint fogyasztóra. Amerikai republikánus képviselők - John McCain szenátorral az élükön - ugyanakkor sürgetik az Obama-adminisztrációt, hogy kézifegyverekkel, illetve légelhárító eszközökkel is segítse a Viktor Janukovics menekülése után hatalomra jutott elithez hű egységeket. A szintén áprilisban Kijevben járt Joe Biden amerikai alelnök azonban ezt kizárta, igaz, összességében 18 millió dollár értékű - hangsúlyozottan nem halált okozó - katonai segélyt ígért. Ebből valószínűleg - a harci morál javítása érdekében - jut zsoldfizetésre is. Hagel szerint a segélycsomag nem tartalmaz olyan közvetett harci eszközöket sem, mint a golyóálló mellények vagy éjjellátó készülékek. A már említett fotók alapján azonban gyanítható, hogy az ukrán kormány a nemzetközi piacról szerzett be amerikai eredetű katonai felszerelést. Az amerikai segítség ugyanakkor a kijevi megfogalmazás szerint terroristaellenes műveletek „intellektuális támogatására” is kiterjed. A Kijevbe küldött többtucatnyi CIA- és FBI-ügynök hivatalosan a szervezett bűnözés, a pénzmosás elleni harchoz, az ukrán rendvédelmi struktúrák kialakításához ad tanácsokat. Szakértők szerint azonban egyértelmű, hogy a városi hadviseléshez és a gerillaellenes tevékenységhez kapnak ötleteket az amerikaiaktól, akik legutóbb Irakban, illetve Afganisztánban bőséges tapasztalatokat szereztek e területeken. John Brennan, a CIA igazgatója április közepén azért ment Kijevbe, hogy kidolgozzanak egy rendszer, amivel az amerikaiak biztonságosan adhatnak át hírszerzési információkat az ukrán kormánynak. Méghozzá anélkül, hogy az értesülések azonnal Moszkvában landoljanak. Az ukrán nemzetbiztonság (SZBU) ugyanis egészen 2014 februárjáig szorosan együttműködött az orosz szolgálatokkal. Az amerikaiak feltételezhetően műholdas, illetve drónos felderítési információkkal segítették/segítik az ukránokat. A NATO keleti határain járőröző AWACS repülőgépek szintén szolgáltatnak felderítési adatokat, ahogy az április végéig a Fekete-tengeren cirkált Donald Cook amerikai romboló is ellátott ilyen küldetést. (D. A.) „Felszerelt” ukrán kormánykatonák Szlovjanszknál fotó: Reuters - baz ratner Orosz stratégia Harc a népek lelkéért Az orosz hatalom legalább hét éve tudatja a világgal, hogy készül arra, ami most történik Ukrajnában - nyilatkozta a minap a Gazeta Wyborcza vezető varsói liberális lapnak Acfem? Daniel Rotfeld. A volt lengyel külügyminiszter jelenleg a „nehéz kérdésekkel”, például a szovjet állambiztonság, az NKVD által 1940 tavaszán Katynban kivégzett közel 22 ezer lengyel katonatiszt és köztisztviselő sorsának feltárásával foglalkozó lengyel-orosz vegyes bizottság társelnöke. Az Ukrajnában született Rotfeld csodálkozik azon, hogy a Nyugat meglepődik a krími és kelet-ukrajnai eseményeken, pedig Vlagyimir Putyin 2007 februárjában a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián elmondott beszédében felkészítette a világot a most látottakra. A 76 éves diplomata szerint ami a Krímben, majd Ukrajna délkeleti részén történik, az aláássa a politikai és nemzetközi jogi rendet, amelyen az elmúlt hetven évben Európa békéje, biztonsága alapult. Az ukrajnai eseménysorozat Rotfeld szerint egy néhai orosz katonai teoretikus, Jevgenyij Messzner (1890-1974) könyveiben megírtakat idézi fel. Messzner - aki harcolt az első világháborúban, törzstiszt volt Kornyilov és Vrangel fehér csapatainál, majd a belgrádi katonai akadémián tanított - több tanulmányt és könyvet publikált az úgynevezett „negyedik generációs” háborúkról, amelyeket lázadásháborúnak nevezett el. E koncepció szerint a jövő háborúit már nem földterületekért vagy nyersanyagokért vívják, hanem a „népek lelkéért”. Ezek lázadó, felkelő háborúk lesznek - állította Messzner, aki szerint gyújtóanyagként a nemzetiségi-társadalmi konfliktusok és a dezinformáció szolgálhat. Az emigráns orosz katonai teoretikus - aki a II. világháborúban a nácik által szervezett, a Szovjetunió ellen harcoló orosz alakulatok egyikéhez csatlakozott - feltételezte, hogy a jövő összecsapásai főleg pszichológiai háborúk lesznek. A hadviselés eszközei közé sorolta a (külső) feszültségkeltést, a propagandaakciókat. Ilyen háborúkhoz különleges egységekre, kommandókra van szükség, az orosz katonai nyelvben szpecnazként emlegetik a különleges rendeltetésű, például városi hadviselésre kiképzett egységeket. Messzner 1947-ben Argentínába emigrált, de második világháborús múltja ellenére a Szovjetunióban, majd Oroszországban is komolyan tanulmányozták elméleteit. Az aszimmetrikus hadviselés kérdéseivel foglalkozó magyar szakértők megjegyzik, e szpecn az alakulatok feladata nem az elrettentés, hanem a félelemkeltés az ellenfél csapatainak és a lakosságának a körében. Oroszország jelenleg épp ilyen műveleteket folytat Ukrajnában. Az érintett területeket szinte teljesen lefedi az orosz propaganda. Külföldi szakértők szerint vitathatatlan az orosz irányítás, miközben a különböző felkelő egységek katonái lehetnek nagyrészt helybeliek. A Magyarországon is fogható orosz tévécsatornák azt sugározzák: az oroszokat fenyegetik az ukránok, Kijevben pedig szélsőségesen jobboldali, fasiszta erők jutottak hatalomra. Ráadásul a NATO is beavatkozással fenyeget. A megfigyelők megállapítják: a kelet-ukrajnai megyékben folyó harcok (és propagandájuk) inkább pszichológiai jellegű, mint katonai. Erősítik a területek elkötelezettségét Moszkva mellett, Oroszországban pedig a nacionalizmust: szorosra zárják a sorokat. (M. G.)