Népszabadság, 2014. május (72. évfolyam, 102-127. szám)
2014-05-07 / 106. szám
8 Népszabadság | 2014. május 7, szerda Világ Václav Klaus Ünneplés helyett csak emlékezik az EU-csatlakozásra az euroszkeptikus cseh exelnök Aki a halál csókját osztja Szőcs László „Ez a kérdés nem éri el az ingerszintemet... (A szocdem) Martin Schulzot biztos nem, elvégre ősellenségek vagyunk. A (néppárti) Jean- Claude Junckert legalább ismerem, de őt sem favorizálom. Mondjuk Nigel Farage-et” - vágta rá némi töprengés után az Európai Parlament euroszkeptikus brit mumusának nevét Václav Klaus (képünkön), amikor azt kérdeztük tőle: kit szeretne a leendő Európai Bizottság élén látni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) székházában másfél órán át az Európai Uniót ostorozó cseh exállamfő nem ült fel lapunk azon felvetésének sem, miszerint sokan az európai béke zálogát látják a huszonnyolcakban, ahogyan a szervezet maga is a német-francia békére alapozva alakult ki. „Nonszensz! Komolyan elhiszik ezt? Tudom, hogy ezt szokták ismételgetni a politikusok, de nem hiszem, hogy valódi érv lenne... Európa tanult ugyan a két világháborúból, ennek azonban semmi köze az Európai Unióhoz, amely túlcentralizált szervezet!” - fakadt ki. A 72 éves volt cseh köztársasági elnök balján mindeközben a jókat derülő John O’Sullivan konzervatív publicista, az EU-ért szintén kevéssé rajongott Margaret, Thatcher néhai brit miniszterelnök tanácsadója ült, noha más minőségében. Ő most a budapesti székhelyű Danube Institute (Duna Intézet) igazgatója és Klaus meghívója. Mégpedig az EU-csatlakozás tizedik évfordulója apropóján, amelyről a prágai vendég azt mondta: „nem ünnepli, csak emlékezik rá”. A kommunizmusáank 25. évfordulóját ront ünnepli is. Egy biztos: Klaus, aki öt évvel ezelőtt az agyára ment az EU- nak, amiért sokáig nem írta alá a lisszaboni szerződést, derűsen fogta fel a helyzetet, és kedélyeskedett hallgatóságával. Időnként leragadt annál a témánál, hogy szerinte nem szívesen látják Magyarországon („nem is tudom, mikor hívtak utoljára magánemberként, nem pedig hivatalos állami látogatásra...”). Ennek vélt okát is megnevezte: a magyarokkal ellentétbe került már az 1990-es évek elején, a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében, továbbá máshogy látjuk a trianoni szerződést is, és „a csehek mindig is a szlovákok mellett álltak”. Máskor a cseh politikus, aki visszavonulása óta egy közép-európai agytrösztöt vezet, saját ellentmondásosságával „dobálózott”, így azt mondta: ha bárkiről pozitív dolgokat mond, az illetőnek ez a halál csókját jelenti a mai Európában. Az angolul felszólaló Klaus szerint - akit Gerhardt Ferenc MNB-alelnök „az elmúlt idők egyik legkiemelkedőbb államférfijaként” konferált fel - Európa felvirágoztatásához „gondolkodásunk és viselkedésünk alapvető átalakítására van szükség, mégpedig olyan viták révén, amelyeket nem blokkol a politikai korrektség vagy a régi tabuk”. - Már nem beszélhetünk európai demokráciáról. A helyzetünk ugyan sokkal jobb, mint a kommunizmus idején volt, de új, el nem hanyagolható korlátozásokat érzünk szabadságunkat illetően, és veszítünk szuverenitásunkból - hangoztatta, megbélyegezve a multikulturalizmust vagy a „homoszexualizmust” (!) ... A föderalizmust Klaus nem fogadja el Európa egészére, ehelyett a szuverén országokból álló Európai Államok Szervezetét hirdeti. - Az euró gyakorlatilag senkin nem segített, viszont új problémákat hozott - fejtette ki a közös pénzről. Közgazdászként úgy vélte: szélsőségesen rögzített árfolyamrendszerről van szó az uniós valuta esetében. Márpedig „az ilyeneken előbb-utóbb mindig lazítani kellett” - tette hozzá. Ukrajnáról úgy vélte, hogy feloldhatatlan konfliktusba és tragikus végkifejletbe vezeti az országot, aki rá akarja most kényszeríteni a döntést, hogy hová is tartozik a szovjet utódállam. „Ez a lerombolásának biztos módja.” Nevada Marhák, teknősök, puskák Kőműves Anita Cowboy kalapjával és vadnyugati keménységével tökéletes kirakatembere volt az amerikai jobboldalnak Cliven Bundy. A nevadai marhatenyésztő két évtizede harcol a szövetségi kormánnyal, amely megvonta tőle a legeltetési engedélyt, mivel az általa használt állami földet védetté nyilvánították az ott élő sivatagi teknős miatt. Bundy húsz évig nagyobb médiafigyelem nélkül védte igazát, ám amikor pár hete a földügyi hatóság rászánta magát, hogy befogja Bundy marháit, politikai tényezővé vált. Fegyvereseket gyűjtött maga mellé, és „megvédte” a területét. A szövetségi állam túlzott hatalmának jelszavával kampányoló politikusok, elsősorban egyes teadélutánosok és a libertáriánusok kapva kaptak az alkalmon, és beálltak a 14 gyerekes Bundy mögé. A farmer a túlterjeszkedő Washington ellen harcoló, individualista vadnyugati Amerika szimbóluma lett. Csak épp a kormány nem hagyja élni, ráadásul - szerintük - megfoghatatlan butaságokra, teknősökre hivatkozva. Rand Paid republikánus szenátor, aki feltehetően a Fehér Házért is harcba szállna, „hazafiaknak" nevezte Bundyt és társait. Ám az amerikai jobboldal legújabb „csodafegyveréből” egyetlen nap alatt negatív szereplő lett, akitől minél hamarabb szabadulni kell. A The New York Timesnak (NYT) kifejtette: szerinte a feketéknek jobb volt, amíg rabszolgák voltak. Hiszen akkor volt munkájuk és „családi életük”. Ma pedig - mondja Bundy - elvetetik a magzataikat, a „fiataljaikat börtönbe küldik”, nem értenek semmihez. Még a gyapotszedéshez sem. Bundy a CNN-nek hozzátette: ha nem nyilatkozhat így a feketékről, az azt jelenti, hogy Martin Luther King nem végezte jól a munkáját.” A támogatására felsorakozott politikusok nem győznek azóta elhatárolódni tőle. Bill O’Reilly, a konzervatív Fox News tévécsatorna kommentátora és Rick Peny texasi kormányzó is magyarázkodni kényszerült. A történet a XIX. századra nyúlik vissza: az amerikai szövetségi kormánynak nagyon sok földje van a nyugati államokban (Nevada területének például 85 százaléka), amelyeket a piaci árnál olcsóbban ad bérbe. A Bundy által bérelt föld azonban beleesett abba a területbe, amelyet 1989- ben a hatóságok védetté nyilvánítottak - emlékeztet a The Washington Post. Négy évvel később tőle és szomszédaitól vissza is vásárolták a legeltetési jogokat és kártalanították őket. Ám Bundy marhái azóta is ott legelnek. Úgy érvel: családja 1877 óta használja azt a területet, és a szövetségi kormánynak semmi köze a földhöz, az nevadai belügy. Az elmúlt húsz évben Bundy számos pert vesztett az állammal szemben, és már egymillió dollárral tartozik a földügyi hatóságnak legeltetési díjakkal és büntetésekkel. Néhány éve a környezetvédők kezdték perrel fenyegetni az állami földeket kezelő hatóságot, amiért az nem szerez érvényt a bírósági döntésnek és nem hajtatja el onnan Bundy marháit. Erre végül április elején szánták rá magukat, ám Bundy és fegyveres támogatói elzavarták őket. Győzelmet kiáltottak és kezdődő háborút - ám a rasszista kijelentés miatt csupán egy napig tartott a dicsőség. Az Egyesült Államok különböző részein mintegy 16 ezer farmer bérel olcsón állami földet legeltetés céljára - idézi fel a NYT. Ez - mivel a piaci ár alatt van - azt jelenti: az adófizetők pénzéből támogatja őket az állam. Tehát annak a szövetségi rendszernek az előnyeit élvezte Bundy is, amelyet oly hevesen támad. Nem csoda, hogy a nevadai marhatenyésztők egyesülete közölte: Bundy néhány panaszával egyetért, de nem támogatja a módszereit. - Ez nem polgári engedetlenség, ez nyílt anarchia - fogalmazott Rob Mrowka, az arizonai Biodiverzitás Központ civil szervezet tudományos munkatársa az NYT kérdésére. Mrowka évek óta küzd azért, hogy Bundy elvigye marháit a teknősök élőhelyéről. Úgy véli, az ügy Amerika megosztottságát jelképezi, azon törésvonalakat, amelyek különösen a nyugati államokban hangsúlyosak, és amelyek Barack Obama elnökké választásával erősödtek fel. Obama annak a híve: a szabadpiacot is szabályozni kell, és az államnak fontos feladata az esélyegyenlőség biztosítása és a rászorulók megsegítése. Ez magasabb adókkal és nagyobb mértékű újraelosztással jár. A republikánusok, különösen a teadélutános, illetve a libertáriánus szárny azonban minél kisebb államot, kevesebb szabályozást és alacsonyabb adókat szeretne. Nigéria Újabb diáklányokat rabolt el a Boko Haram iszlamista szervezet Az Egyesült Államok segítene a felkutatásban „Abba kell hagynotok az iskolát!” Munkatársunktól Újabb nyolc diáklányt rabolt el kedden Nigériában a Boko Haram iszlamista szervezet, amely a múlt hónapban már több mint kétszáz lányt foglyul ejtett. Az Egyesült Államok gyalázatnak nevezte az emberrablásokat, és a diákok kiszabadításához segítséget is felajánlott. Mint Jay Carney fehér házi szóvivő közölte, Barack Obama elnököt rendszeresen tájékoztatják a fejleményekről a nemzetbiztonsági szakértők. - Én raboltam el a lányaitokat. Allah nevében el fogom őket adni a piacon - mondta az al-Kaidához „tartozó” Boko Haram vezetője egy videóüzenetben, amelyet az AFP híügynökség még hétfőn megszerzett. Abubakar Sekau hozzátette, hogy a diáklányokat rabszolgaként kezelik, eladják és házasságra kényszerítik. A hatóságok eddig is az iszlamista csoportot gyanúsították az emberrablással, amely azonban csak a hét elején jelentkezett elkövetőként. - Megmondtam, hogy fel kell hagyni a nyugati oktatással. Lányok, abba kell hagynotok az iskolát, és meg kell házasodnotok - fogalmazott Sekau, aki a videón katonai gyakorlóruhában látható, hat fegyveres társaságában. Hausza, arab és angol nyelven bírálta a demokráciát, a nyugati oktatást és a hitetleneket. Az elrabolt lányok hollétéről továbbra sem tudni semmit - emlékeztet a BBC. Nigériában egyre növekszik a düh és a csalódottság, amiért a kormány nem képes megoldani a helyzetet. A fővárosban, Abujában napok óta tüntetnek a hatóságok tétlensége ellen. A CNN szerint a szülők egy része nem mer újságíróknak nyilatkozni, mert attól rettegnek, hogy emiatt megtorlás éri a lányaikat. Washingtonban folyamatosan figyelemmel követik a helyzetet. Az amerikai hatóságok a terrorelhárítás és a titkosszolgálati információk megosztása terén ajánlottak segítséget. A brit külügyminisztérium szintén együttműködést javasolt Nigériának. Az Egyesült Államokat annyira aggasztja a terrorizmusveszély, hogy a washingtoni külügy figyelmeztette a Nigériába utazó amerikaiakat: terroristacsoportok támadásra készülnek a legnagyobb városban, Lagosban. A Borno szövetségi állambeli Chibok település bentlakásos iskolájából április közepén raboltak el 276 diáklányt. Ötvenhármuknak sikerült elmenekülniük, de 223-at még mindig fogva tartanak - írja az MTI. Olyan hírek is napvilágot láttak korábban, hogy a tizenéves lányokat átszállították a szomszédos Csádba és Kamerunba, hogy fejenként 12 dollárnak megfelelő összegért (2700 forintért) adják el őket. A Boko Haram (a szervezet neve hausza nyelven azt jelenti, hogy tilos a nyugati oktatás) 2009 óta egyre véresebb harcot vív, és iszlám államot akar megteremteni Nigéria északi, muzulmán többségű felén. Az ország déli részében is garázdálkodnak ugyanakkor emberrablók, vasárnap például három holland állampolgárt raboltak el. A hollandok testőrök nélkül utaztak Letugbene városba egy kórház felújítása ügyében, ekkor hurcolták el őket. Videón üzent a Boko Haram fegyveres iszlamista szervezet vezére, Abubakar Sekau fotó: afp - boko haram Lagosi tüntetés az elrabolt 276 diáklány kiszabadításáért fotó: afp -plus utomoekpei