Népszabadság, 2015. május (73. évfolyam, 102-125. szám)
2015-05-02 / 102. szám
2 Magyarország Lapszél Három év a homofób bántalmazónak A tényállás 2008-as bevezetése óta első alkalommal állapította meg szexuális irányultságon alapuló közösség tagja elleni erőszak bűncselekményének elkövetését a bíróság, miután egy szerdai tárgyaláson három év letöltendő szabadságvesztésre ítélt egy homofób bántalmazót - közölte a Háttér Társaság. A sértett 2013. július 6-án a Budapest Pride rendezvényről tartott hazafelé, amikor a „Mocskos buzik!” szöveget skandáló ellentüntetők közül kiváló nő hozzá lépett, letépte a szivárvány kokárdáját, majd megütötte. A támadásról a Nol stábja videofelvételt készített. A Pesti Központi Kerületi Bíróság három év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a tettest. (MTI) Szabálytalanságok az egyetemeknél A felsőoktatási intézmények jelentős része nem szabályszerűen használta fel a közpénzeket az Állami Számvevőszék által ellenőrzött 2009 és 2013 közötti időszakban - mondta Domokos László ÁSZ-elnök (képünkön). Hozzátette: a 28 állami és két egyházi felsőoktatási intézményt érintő ellenőrzéskor sorozatos hiányosságokat tapasztaltak a belső kontrollrendszerek területén, ami növekvő korrupciós veszélyeztetettséget és az azt mérsékelni képes vezetői döntések elmaradását mutatja. A szervezet 40 megjegyzést tett az illetékes hatóságoknak, és ennek következtében 13 büntetőeljárás indult. (MTI) Közmunkást jelölt Újhelyi európai díjra Egy ózdi születésű közmunkást, a három gyermekét egyedül, közmunkaforintokból nevelő Kiss Jánost jelölte az Európai Polgári Díjra Újhelyi István, az MSZP EP-képviselője. Erről szóló közleményében a politikus hangsúlyozta: a borsodi szénbányák farkaslyuki üzemének egykori dolgozója kiváló példája mindazoknak, akik tisztes megélhetés és kitörési lehetőség helyett „a fals és zsákutcába vezető közmunkaprogramban jutnak egyedül esélyhez”, de sorsukkal és kitartásukkal képesek példát mutatni mindenkinek. (MTI) ERŐS MONDAT A Jobbik véleményem szerint nemzetáruló és nemzetellenes politikát folytat. Csintalan Sándor, a Lánchíd Rádió műsorvezetője a Heti Válasznak adott interjúban NÉPSZABADSÁG 2015. május 2., szombat Halálbüntetés Lázár mondja: támogatom, Orbán mondja: nem lesz, de korai még dönteni Nincsen hangjuk Tájékozódási zavar van a kormányoldalon, és fenn is marad, amíg nem jön létre új jobboldali nyilvánosság - mondta a kormányfő az Echo TV- ben. Zavar halálbüntetésügyben is tetten érhető: Lázár János kifejezetten támogatná, Orbán Viktor uniós vezetőknek azt mondta, nem tervezi a bevezetését. Majd tegnapi interjújában korainak nevezte a kérdés eldöntését. Munkatársainktól „Időnként elveszítjük a hangot, amelyen beszélni tudunk az emberekkel” - ismerte el Orbán Viktor az Echo TV műsorában, ahol abban a kedvező helyzetben volt, hogy régi párttársa, Bayer Zsolt kérdezte. A miniszterelnök szerint a hangvesztés egyik oka, hogy öt éve kormányoznak, nem viselkednek mozgalomként. Ő is inkább kormányfő, mintsem pártelnök, pedig a Fidesznek is irányt kell szabni, mert a kormányzati eredmények maguktól nem hoznak sikert, „el kell végezni egy mozgalmi, közösségi, politikai munkát is”, amit az utóbbi egy évben nem végeztek elég jól. Orbán tájékozódási zavarról is beszélt, aminek okát abban látja, hogy elvesztették fontos támaszukat: médiájuk egy részét, amely segített eligazodni a jobboldaliaknak. A zavar pedig mindaddig fennmarad, amíg a jobboldal - a kevés megmaradt mellé - nem hoz létre új írott és elektronikus médiumokat, „nem mozdítja meg szellemi tehetségét, pénzügyi eszközeit, szervezőképességét egy új nyilvánosság megteremtéséhez”. A miniszterelnök szerint ez nem a kormány feladata, ezért biztatta híveiket - mert úgy látszik, a biztatás már kormányzati feladat -, fektessenek ebbe energiát. Örömteli példaként hozta, hogy Liszkay Gábor megvette a Napi Gazdaságot. A bevándorlásról szólva azt mondta, hogy Európában a lakosságszámhoz képest a legtöbb bevándorló Svédországba érkezik, és a lista második helyén Magyarország áll, vagyis a kormányfő szerint sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint bármelyik nyugat-európai ország. Úgy véli, a bevándorlók ma még tovább tudnak menni, de előbb-utóbb „Habony Árpád nem kollégánk” Habony Árpád nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon - válaszolta meg Lázár János lapunk korábban feltett kérdését. Szerinte átvilágításra nem is volt szükség, mert „Habony Árpád nem kollégánk”, vagyis hiába fényképezték le többször a miniszterelnök mellett, így a dolgozószobájában is - semmilyen jogviszonyban nem áll a kormánnyal. - az osztrákok, a németek és mások korlátozó intézkedései miatt itt maradnak Magyarországon. A témában hamarosan kezdődő nemzeti konzultációval összefüggésben úgy fogalmazott, „nem kell törődnünk nekünk itt most jogszabályokkal”, jogi kérdésekkel majd a konzultáció utáni jogalkotáskor kell törődni. Kijelentette: „A mi közösségünk nem akar bevándorlókat látni Magyarországon.” Ez nem Tiborcz panasza Lázár János nem válaszolt konkrétan arra a kérdésre, valóban megakadályozta-e, hogy a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a cége nyerjen a jászberényi közvilágítás korszerűsítéséről szóló pályázaton, noha hét ilyen kiíráson már győzött. Azt mondta: nem sikerül éket verni Orbán Viktor és közé. Pénteken Orbán szereplését, csütörtökön viszont a Fidesz kommunikációs balesetét követhették a nézők. Lázár János arról beszélt ugyanis a szokásos kormányzati tájékoztatón, hogy kifejezetten híve a halálbüntetésnek, egyébként is alaposan meg kell vitatni ezt a kérdést, és az Európai Unió a demokrácia védelmezőjeként nem utasíthat el semmilyen disputát. Beszélt arról is, hogy a miniszterelnököt még nem hallotta állást foglalni ebben a témában. Mígnem a tájékoztató végén egy közleményt toltak elé munkatársai. Az állt a papíron: Orbán telefonon tájékoztatta az Európai Parlament elnökét, Martin Schultzot arról, hogy nem tervezi a halálbüntetés bevezetését, arról csak vita folyik Magyarországon. A miniszterelnök ezt tudatta az Európai Néppárt vezetőivel is. E deklaráció után az utolsó újságírói kérdés úgy szólt: akkor nem vezeti be a kormány a halálbüntetést? „Stimmel” - reagált Lázár. Csakhogy Orbán az Echo TV- ben megint visszalépett egyet, és azt mondta: korai megválaszolni a kérdést, hogy be kell-e vezetni a legsúlyosabb büntetést, vagy sem. „Ki mondta, hogy az EU-ban ma emberek által megírt szabályok nem fognak később megváltozni, különösen akkor, ha az európai emberek szeretnék azokat megváltoztatni? (...) Ki mondta, hogy a többi ország polgárainak többsége nem ugyanazt gondolja esetleg, mint mi, magyarok, hogy ezt bizony napirenden kellene tartani?” - tette fel a kérdést. Egészségügy Milliárdokkal enyhítenék a fájdalmat és a sort, ám eddig kevés az eredmény Várólistaár Danó Anna Nagy erőkkel és sok pénzzel szabályozgatja a várólistákat az egészségügyi kormányzat, de az eddig bevetett eszközökkel érdemi javulást nem tudott elérni. Három év alatt az adatok tisztításával 70 ezerről 45 ezerre csökkent ugyan az ellátásokért sorban állók száma, a várakozási időt azonban annak ellenére sem sikerült lényegesen rövidíteni, hogy e célra 7,4 milliárd forintot költöttek - derült ki a Figyelő című lap Medicina konferenciáján. Legutóbb Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár jelentette be: az idén milliárdokat szánnak arra, hogy maximum fél év legyen a várakozási idő. Ugyanakkor a komolyabb beavatkozásoknál igen messze vannak még a „féléves” cél elérésétől. Nőgyógyászati és gerincsérvműtétre szorulóknak csak három-négy hetet kell ugyan kibírniuk, ám a térd- és csípőprotézisre éveket kell várni. Az egészségbiztosító központi listája szerint van olyan hazai intézmény, ahol térdízületpótlásra 2023. március közepére szól a legközelebbi kiadható időpont. (Igaz, akad olyan ellátóhely is, ahol még az idén sorra kerülhet a beteg.) A csípőprotézisre szorulók közül rossz helyzetben vannak azok, akik a Dél-Dunántúlon élnek: legkorábban 2018 októberében kerülhetnek sorra. Elfogadhatatlan, hogy a fájdalommal élő betegeknek éveket kelljen várniuk - mondta előadásában Kiss Zsolt, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár stratégiai és szakigazgatási főigazgató-helyettese, aki azt is hozzátette: az idén 12 ezer várólistás beavatkozás soron kívüli ellátására ötmilliárd forintot különített el a kormányzat. A szabad kapacitással rendelkező intézmények más szolgáltatóknál listára került betegeket is vállalhatnak. Az egészségbiztosító egyébiránt a pénzen kívül szervezéssel is segítene a várólisták felszámolásában a kórházaknak. Az összegből ugyanis nemcsak a műtéteket fizeti ki a meghatározott teljesítménykvótájukon felül a feladatra vállalkozó intézményeknek, hanem a beültetett eszközök árát is. A beavatkozások szervezését külön munkacsoport segíti, és folyamatosan monitorozzák az aktuális helyzetet. Tervezik azt is, kiszámítják, hogy az időben megműtött betegek mennyi megtakarítást „hoznak” az egészségpénztárnak. Elvégre ha nem kell éveket várniuk a beavatkozásra, akkor kevesebb gyógyszerre vagy más „állapotfenntartó” kezelésre van szükségük.