Népszabadság, 2015. május (73. évfolyam, 102-125. szám)

2015-05-02 / 102. szám

2015. május 2., szombat • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Magyarország i 3 Május 1. Gyurcsány ingyenvizet és­­ áramot ígért, Tóbiás szerint adósság maradt a jóléti rendszerváltás Nem a politikusokra szomjaztak Ingyenes vizet és áramot ígért a leg­szegényebbeknek a munka ünnepe alkalmából Gyurcsány Ferenc, míg Tóbiás József a rendszerváltás jó­léti adósságáról beszélt május 1-jén a Városligetben, ahol sokan voltak, de a legtöbben nem a politikusokra szomjaztak. Bita Dániel „Táncolj, gyere, táncolj még!” - éne­kelte Szűcs Judith a városligeti nagy­réten, az MSZP majálisán. A komoly mozgásművészeti teljesítményre buzdítás nélkül is bármikor képes Gyurcsány Ferenc néhány perccel később kezdett beszélni a Közleke­dési Múzeum előtt felállított DK- színpadon. Elhallatszott odáig a kö­vetkező Szűcs-dal szövege is: „Kezd­jünk új életet, kezdjük úgy, hogy el­megyek, hidd el, így lesz jó, kezdjünk új életet, mától én mondok nemet, és ez így lesz jó.”­­ A magyar baloldal elmúlt évek­beli történetét hiánytalanul össze­foglaló szám után már Gyurcsányé volt a figyelem. Azt mondta, 1956 és 1989 között háromszorosukra nőt­tek a reáljövedelmek, azóta viszont szinte változatlanok, a rendszervál­tás jóléti teljesítménye kiábrándító, s bár nem kell éveket várni egy tele­fonra, az emberek többségének nem lett könnyebb az élete, nem jut több az asztalra. A létminimum 93 ezer forint, míg a nettó minimálbér 67 ezer, ez olyan erkölcstelenség, ame­lyen változtatni kell: öt év alatt el kell érni, hogy senkit se dolgoztassanak az önfenntartáshoz szükséges pénz­nél kevesebbért - mondta a DK el­nöke. A tavaly nettó százezer forintos minimálbérrel kampányoló balolda­li összefogás egyik résztvevőjétől ez nem is olyan bátor program. Nem úgy az ingyenvíz és ingye­nes elektromos áram ötlete. Bár most csak a levegő van ingyen, a DK azt szeretné, hogy a minimális emberi szükségleteket fedező ivó­víz- és áramfogyasztás is ingyenes legyen, azaz háztartásonként az el­ső két köbméter vízért és az első 50 kWh elektromos áramért ne kelljen fizetni, majd a díj sávosan emelked­jen. Gyurcsány szerint napi egy po­hárnyi vagy egy tál leveshez szüksé­ges mennyiségű vízért, az este pislá­koló lámpafényért nem szabad pénzt kérni, aki meg a medencéjét akarja megtölteni, fizessen többet. A volt kormányfő további meg­lepetést keltett azzal, hogy három­szor idézte a Bibliát, sőt Jakab apos­tol szavaival („Adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van”) a re­zsicsökkentés teológiai megalapozá­sát is elvégezte a KDNP helyett. Gyurcsány elárulta, nem tud úgy bemenni egy boltba, hogy ott ne or­­bánozzanak. „Már nem gyurcsányoz­­nak, hanem orbánoznak” - üzent né­mi elégedettséggel. Az MSZP mintha depolitizálni akarta volna az idei május 1-jét. Szín­padán a Családi majális felirat volt olvasható, és semmi, ami arra utalt volna, hogy a szocialisták rendezvé­nyén vagyunk. A könnyűzenei kon­certekre sokan össze is gyűltek, bár valószínű, hogy az Ask.fm közösségi oldalon 2,4 millió lájkot összegyűjtő, 30 ezer kérdést megválaszoló Sza­­byest rajongótáborának és az MSZP bázisának nincs közös halmaza, mi­vel az előbbiek még nem szavazóko­­rúak. Utána Gáspár Laci követke­zett, akiről megállapíthattuk, hogy verbális teljesítménye alapján helye lenne az MSZP második vonalában, majd a hegedűzenét merész csípő­mozdulatokkal ötvöző Princess trió lépett fel. A közönségen végignéz­ve világos, hogy sokan csak nézelőd­ni jöttek, hiszen két sült kolbászért (mustárral, kenyérrel és uborkával), valamint két korsó sörért négyezer forintot kellett fizetni. Amikor a beszédek következtek, a jelenlévők egyharmada távozott. Ők kimaradtak abból, hogy Kunhal­mi Ágnes, az MSZP budapesti elnö­ke elmesélte, mekkora dolog számá­ra ezt a pozíciót birtokolni, mert Kis­­kunmajsáról származik. Szerinte az Orbán-kormány elveszi a reményt, hogy hittel és elszántsággal megva­lósíthatják az álmaikat. Kissé bele­bonyolódott abba, hogy a Fidesz mit képvisel, mivel szerinte a kormány­párt a száz évvel ezelőtti világot hoz­ná vissza, és újjáépítené a feudaliz­must. Tóbiás József pártelnök többkul­csos adórendszer bevezetését és a szakszervezeti jogok bővítését szor­galmazta, valamint azt, hogy a férfi­ak is mehessenek nyugdíjba negyven év munkaviszony után. Ő is beszélt arról, hogy a demokratikus átmenet és az uniós csatlakozás ellenére a jó­léti rendszerváltás adósság maradt. A beszédek végeztével a tombola győzteseit hirdették ki. A fődíjat an­nak kellett volna odaadni, aki akár egyetlen elhangzott gondolatot is ké­pes volt felidézni. Jókedv itt és ott: Gyurcsány Ferenc a DK-színpadon Tóbiás József az MSZP-pódium közelében fotók: móricz-sabján simon Dolgozói szegénységtől a „cigány-magyar együttélésig” Az LMP szerint a legkevesebbet keresőknek is biztosítani kell a létmi­nimumot. Schiffer András a dolgozói szegénység felszámolására tett héttételes javaslatot ismertette a párt városligeti majálisán. Nem alacsonyan tartott bérekben, hanem a munkaerő képzettségében kell felvenni a versenyt más országokkal - hangsúlyozta. Közölte azt is, hogy emelnék a béreket a közszférában, csökkentenék a gyermekeket nevelők és az induló kisvállalkozások terheit, valamint a helyben termelt élelmi­szerek áfáját, átalakítanák a közfog­lalkoztatás rendszerét, és nemet mondanának az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabad kereskedelmi egyezményre. Az Együtt szerint hét évvel a 2008-as magyar és világgazdasági válság kezdete után a magyar csalá­dok rosszabbul élnek, mint akkor, több adót fizetnek, és sokaknak mun­kahely sem jut, ezen változtatni kell - mondta Szigetvári Viktor elnök a párt családi napján tartott sajtótá­jékoztatón. Kijelentette: el kell töröl­ni az egykulcsos adót, jelen formájá­ban meg kell szüntetni a közmunkát. Más ügyek voltak fókuszban a Jobbik Hajógyári-szigeten megtar­tott majálisán, amelyen Vona Gábor elnök bejelentette: a párt parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbün­tetésről, amelyet ő jogosnak tart. Beszélt arról is, hogy az Európai Unióból nem lehet azonnal kilépni, mert Magyarország csődhelyzetbe kerülne, ám működésképtelennek nevezte a közösséget. Beszélt arról is, hogy pártja kormányon a munka­helyteremtést helyezné a fókuszba, de aki nem dolgozik, az ne várjon plusztámogatást. Vona kitért „a ci­gány-magyar együttélés” kérdésére is. Bírálta, hogy más pártok úgy oldják meg a problémát, hogy „bevá­lasztanak egy díszcigányt a soraik közé”, és a társadalom előítéletessé­gére fogják a gondokat. Azt mondta, nem etnikai alapon van probléma, hanem amiatt, hogy széles rétegek „törvényen kívüli életformára rendez­kedtek be”. (Munkatársunktól) Szakszervezetek Szenvedélyes beszédet mondott a szolidaritás fekete ruhájában színpadra lépő Varga Andrea védőnő Húzzák az igát Pető Péter „Húzd az igát, ameddig bírod, húzd barom, húzd barom, húzd!” - böm­bölt a Republic együttes örökbecsű­je a hangszórókból, amikor odaér­tünk a városligeti fasorhoz, ahová a szakszervezetek és a civilek - így a Százezren az internetadó ellen és 60 ezren a magánnyugdíj­akért Face­­book-csoport - szerveztek tüntetést. Ez nyugtatólag hatott a munka ün­nepén, hiszen igazolta, nem történt május elseje alkalmából totális kul­­túracsere. Ennek gyanúja azért ve­tődött fel, mert amikor megérkez­tünk a Városligetbe, automatikusan a mikrofonhang felé vettük az irányt. Ennek nyomán láthattuk a Merce­des-Benz Classic Csillagtúra mező­nyét. A verseny rajtját kőhajításnyi­­ra rendezték a munkások rendezvé­nyeitől. Ennek köszönhetően mi is megtudhattuk a szpíkertől: a tisztelt sztárok nem szeretik, ha privátban kérik őket arra, hogy énekeljenek. E tudással felvértezve mentünk hát to­vább, miként az a férfi is, aki a Te­herfuvarozók Európai Szakszerveze­tének zászlaját cipelve masírozott el az oldtimerek mellett. Ő egyike volt annak a hozzáve­tőleg kétezer embernek, aki lufival, táblával és egyéb azonosításra al­kalmas kiegészítővel szépen felsze­relkezve összegyűlt a rendezvényen. A létszám csúcsdöntésre nem, ám konyhaszociológiai konklúzió meg­fogalmazására alkalmas volt. Mert­hogy régóta ez volt az első olyan fő­városi ellenzéki hangulatú megmoz­dulás, amelyen többen jelentek meg, mint ahányan a Facebookon jelezték a részvételüket. Ott volt például az a szabolcsi férfi, aki így beszélt: - Haj­nal háromkor keltünk, busszal jöt­tünk. Nincs mit tenni, el kell jönni, mert otthon nagyon rossz a helyzet. Ötven-hatvanezerért dolgoznak az emberek. Hát a közmunka jobban fizet, mint némelyik vállalkozó. Borsodi társa vette tőle át a szót: - Nincs munka nálunk. Ezért nem állnak ki magukért az emberek. Fél­nek, hogy elveszítik azt is, ami van. Itt akkor lesz hatalmas tömeg, ha már mindegy lesz. Akkor majd meg­indulnak. Ha már végképp nincs miért félni. Az biztos, hogy ezúttal nem harci kedv tüzelte a résztvevőket. Csönd­ben hallgatták - mások mellett - Gulyás Balázst, az internetadó elle­ni tiltakozások szervezőjét, Székely Tamást, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnökét, és az unalom­versenyben diadalmaskodó Kordás Lászlót, a csúcsszervezet elnökét. Mire az elöljáró pódiumra lépett, túl is voltunk már a fényponton, Var­ga Andrea védőnő beszédén. A szen­vedélyes produkció hol elnémította, hol tapsra ragadtatta a közönséget. Az egészségügyi dolgozók fekete ru­hás mozgalmához csatlakozva sötét ruhában állt a színpadon, nyakába .Ápoló vagyok” feliratú táblát akasz­tott. És feldúltan szónokolt azokról az ápolókról, akik 8-12 órát tudnak le a legkeményebb műszakokban, és így azokkal nem találkoznak, akikért csinálják­ gyermekeikkel. Közben haláltusákat igyekeznek elviselhe­tőbbé tenni, erőt próbálnak adni an­nak a fiatal mellrákos nőnek, akihez két kicsi gyermeke érkezik látogató­ba. Beszélt védőnőkről, akik küzde­nek a végeken az előítéletekkel és a fejtetvekkel. Attrakciója végén mellé lépett a többi felszólaló, megfogták egymás kezét, és a magasba emelték, hogy aztán együtt mondják: ápoló va­gyok. A megrázó performansz után kérdeztünk egy idősebb nőt az ese­ményről, aki csak annyit mondott: - Már nyugodt a lelkem, valamit tettem. Férje még hozzátette: - Azért jöt­tünk, hogy kiharcoljuk az európai béreket. - Lát erre esélyt? - kérdeztük tő­le, mire határozottan felelte: - Nem. Már odébb is léptünk, amikor utánunk szólt:­­ De nekem ez az ünnepem. És ez is lesz mindig. Varga Andrea védőnő szónokol FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON

Next