Népszabadság, 2015. július (73. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-01 / 152. szám
2 Magyarország Lapszél Több helyre korábban jut el a Népszabadság A mai naptól a Népszabadság előfizetőinek a Magyar Posta viszi ki az újságot. Új terjesztő partnerünknek köszönhetően immár száztíznél is több településen biztosítja cégünk a kora reggeli kézbesítést. Vagyis nem pusztán Budapesten és a megyeszékhelyeken kerül még reggel 7 óra előtt a postaládákba az aznapi Népszabadság. Az átállással csak azok számára változik az előfizetés meghosszabbítása, akik ezt eddig nem a kiadónknál intézték, őket a Magyar Posta fogja ezután megkeresni. A Népszabadság örül minden olvasói visszajelzésnek. Számunkra fontos, hogy az Önök észrevételei alapján a terjesztésen is javítani tudjunk, elérhetőségeinket a 16. oldal alján található impresszumban olvashatják, míg vezetékes telefonról ingyenesen hívható zöld számon (06-80-444- 444) a Magyar Postához is fordulhatnak. Felfüggesztett börtönt kértek a főrendőrökre Túlnyomórészt felfüggesztett börtönbüntetést kért a vádhatóság képviselője a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatban megvádolt rendőri vezetők perének vádlottjaira tegnap a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyész felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta elöljárói intézkedés elmulasztása miatt Bejte László volt országos főkapitányra, Gergényi Péter volt budapesti főkapitányra és Dobozi Józsefrbe, a Rebisz egykori vezetőjére. (MTI) Ellenzi az MSZP az olimpiarendezést Az MSZP-frakció nem támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpia megrendezésére. Bár a párt képviselői korábban a Fővárosi Közgyűlésben megszavazták az olimpiai pályázat támogatásáról szóló döntést, a frakció többsége más álláspontra helyezkedett, mondván: nem lehet olimpiáról álmodozni, amíg 4 millióan élnek szegénységben. (Hírösszefoglalónk) Bene László és Gergényi Péter ERŐS MONDAT Akik ki akarják űzni Görögországot az eurózónából, a történelem szemétdombján végzik. Thomas Piketty közgazdász a német Die Zeit című lapnak adott interjúban NÉPSZABADSÁG Tisztviselők napja A fideszes miniszter együtt ünnepelt a volt MSZP-s kormánytaggal Lázár egy igazi gavallér Nem tartja kizártnak az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők fizetésének 50 százalékos emelését Lázár János, mint ahogy elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben megszűnik az adóhatóság és a Klik önállósága - ez derült ki a közszolgálati tisztviselők napja alkalmából rendezett ünnepségen. Lencsés Károly Érdekes helyzet: Lázár János kancelláriaminiszter a Hajdú László DK-s polgármester vezette XV. kerületben szólalt fel a közszolgálati tisztviselők napja alkalmából rendezett ünnepségen. S ha ez nem lenne elég, a városrész jegyzője Lamperth Mónika, a szocialista párt egykori minisztere. Igaz, a húsztagú képviselő-testületben a Fidesz tíz, a baloldal nyolc mandátumot tudhat a magáénak, míg egy-egy helyet a Jobbik és az LMP nyert el. Tehát - akár a szélsőjobbal, akár az ökopárttal szövetkezve - a kormányoldalé a meghatározó szerep. Erről az ünnepségen kevés szó esett, bár Lázár utalt rá, hogy ebben a kerületben a polgárok döntése nyomán sajátos helyzet alakult ki. Ám inkább azt emelte ki, hogy minden elismerése Lamperthé, aki húszéves képviselői, illetve hatesztendős miniszteri pályafutása után sem rettent vissza attól, hogy egy jegyzői állásra nyújtson be pályázatot. Ezzel kapcsolatban Lázár reményét fejezte ki, hogy az egykori szocialista politikus jól teljesít, már csak azért is, mert egyszer maga ugyancsak lehet volt kormánytag - fogalmazott. A miniszter kiemelte, hogy hódmezővásárhelyi településvezetőként maga is aggodalommal figyelte, amikor az állam vett el önkormányzati feladatokat. Ezzel kapcsolatban utalt azonban arra, hogy a közszolgáltatások minősége nem függhet az egyes helyhatóságok teljesítőképességétől, ezért elfogadja az állami szerepvállalást. Az ő értelmezése szerint helyes döntésnek bizonyult az önkormányzatok hatásköreinek csökkentése - amit ő a helyhatóságok tehermentesítéseként ítél meg, amelynek eredményeként az adósságokat, valamint egyebek mellett a közoktatási és közegészségügyi feladatokat is az állam vette át. A közigazgatás-korszerűsítés folyamata azonban még nem zárult le - hangsúlyozta. Vizsgálják ugyanis, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot miként lehetne a kormányhivatalokba integrálni. Lázár elmondta: ezt a vitát még nem folytatták le, de az általa elmondottak alapján könnyen elképzelhető, hogy az adóhatóság és a Klik is megszűnhet önálló intézményként működni. A közszolgálati életpályamodell kapcsán Lázár elmondta, hogy az első körben a kormánytisztviselőkre terjedne ki, de maga szeretné, ha az önkormányzati köztisztviselők is bekerülnének a rendszerbe. Jövőre 25 milliárdot irányoztak elő erre a célra, de véleménye szerint ezt a pénzt nem a minisztériumok és a központi kormányhivatalok vezetőire, illetve beosztottjaira kellene költeni, mert például egy pedagógus-rendőr házaspár a segélyezési küszöb határán él. Aki pedig nyolcvan-százezer forintért dolgozik - fogalmazott -, annak ötvenszázalékos fizetésemelés járna. A miniszter álláspontja: nem elsősorban a tárcáknál foglalkoztatottak bérét kellene növelni, hanem inkább azokét, akik például érdemi ügyintézőként az önkormányzatoknál nyolcvan-százezer forint nettót keresnek. Az ő esetükben Lázár ötvenszázalékos fizetésemelés végrehajtását sem tartja kizártnak. Pálné Kovács Ilona akadémikus viszont úgy látja, az elmúlt 25 év az önkormányzatok elszalasztott lehetőségeiről szólt. Előadásában vitatta, hogy a centralizáció csodaszer, szerinte azok az államok, amelyek más utat követtek, jobban teljesítettek. Ezt igazolják különféle felmérések is, amelyek azt mutatják, hogy Magyarország a gazdasági fejlődést tekintve is az utolsó harmadba került. Vagyis: a decentralizált államok, amelyek - velünk szemben - a helyhatóságoknak nagyobb szerepet szánnak jobban teljesítenek. Ennek oka Pálné szerint az, hogy a decentralizáció átláthatóbb működést eredményez, s a kormányzás az emberekhez közelebb kerül. Ez transzparensebb működést eredményez - mondta -, s nagyobb beleszólási lehetőséget biztosít az embereknek. Ennek mérésére is kidolgoztak egy indexet - tette hozzá -, amely szerint Magyarország a vizsgált 196 régió között Bulgáriával és Törökországgal áll egy szinten. A kancelláriaminiszter elismerését fejezte ki Lamperth Mónikának fotó: földi attila Norvég Alap A vizsgálat nem talált érdemi szabálytalanságokat Elmaradt az ügyészségi intő Hargitai Miklós Újabb, a Norvég Alap civiljei ellen indított hatósági eljárás fejeződött be a szervezetek számára kedvező eredménnyel: a Fővárosi Főügyészség a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kérésére három alapítvány és két egyesület ügyészi törvényességi ellenőrzését zárta le anélkül, hogy komolyabb szabályszegésre bukkant volna - írta meg a keddi Magyar Nemzet. Az egyik alapítványnál a 2012-es és a 2013-as éves beszámolót nem találták a szervezet honlapján (ez a létező legcsekélyebb súlyú szabálytalanság: annyi a „szankciója”, hogy a hatóság felszólít a beszámoló közzétételére), egy egyesület pedig időközben beszüntette a működését, ezért a főügyészség a megszűnés megállapítása végett keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez. „A többi esetben érdemi ügyészi intézkedésre nem volt szükség” - írja lapunknak küldött közleményében a Fővárosi Főügyészség. Mint emlékezetes, a korábbi eljárások kapcsán az NCTA pályázati konzorciumát vezető Ökotárs Alapítvány székházában tartott házkutatást indokolatlannak és jogsértőnek találta a bíróság, a konzorciumi tagok adószámának felfüggesztése, illetve a Kehi részéről lefolytatott átvilágítás törvényességével kapcsolatban pedig alkotmánybírósági vizsgálat zajlik. Kérdésünkre a Fővárosi Főügyészségen hangsúlyozták: ők csak a működés törvényességét ellenőrizték, vagyis az eljárás nem terjedt ki a gazdálkodás vizsgálatára. Lapunk információi szerint ugyanakkor tovább folytatódik az NCTA-ból támogatott hét civil szervezet (Föld Napja Alapítvány, Energiaklub, Krétakör, Védegylet, Női Érdek, Patent, Roma Sajtóközpont) esetében a NAV minden gazdálkodási részletre kiterjedő vizsgálata, amelyet a kiemelt adóalanyok és társas vállalkozók főosztálya folytat. Az adóvizsgálat keretében az érintettektől a 2012 januárja és 2014 októbere közötti összes pénzügyi természetű iratokat (könyvelés, mérlegek, főkönyvi kartonok, alapszabály, szigorú számadású bizonylatok és tárgyi eszközök nyilvántartása, áfaanalitika, bevételeket és kiadásokat alátámasztó bizonylatok, banki és pénztári bizonylatok, munkaszerződések, megbízási szerződések, bérpapírok, pályázati dokumentációk, teljesítési igazolások) bekérték a cégautók használatára vonatkozó kimutatásokat is, ilyen járművekkel azonban a vizsgált szervezetek nem rendelkeznek. Időközben két független auditálócég is átvilágította az NCTA pénzosztási gyakorlatát, de jelentős problémát ők sem tártak fel, így a legelső, kormányzati megrendelésre készült Kehi-jelentés állításait - amelyek szerint többek között hűtlen kezelés és csalás történt a támogatások szétosztása, illetve felhasználása során eddig semmilyen vizsgálati eredmény nem támasztja alá (igaz, még nem is zárult le az összes eljárás). Emlékezetes pillanat: házkutatás tavaly ősszel az Ökotárs székházában FOTÓ: REVICZKY ZSOLT 2015. július 1., szerda Július 21. Orbán értékeli a minisztereit A július 21-i kormányülésen értékeli Orbán Viktor a minisztereinek a munkáját - mondta a humán csúcstárcát irányító miniszter a Népszabadság kérdésére egy háttérbeszélgetésen. Balog Zoltán közölte, ő maga elégedett az Emmi eddigi teljesítményével, mint ahogy államtitkárai munkájával is, és biztos benne, hogy tárcájánál államtitkári szinten mindenki a helyén marad. A miniszter szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy noha a miniszterelnöknek vétójoga van, Orbán Viktor alapvetően nem szól bele abba, hogy miniszterei kikkel dolgoznak együtt, mert azt a tárcavezetők felelősségének tekinti. Az Emminél az államtitkárok is szabadon dönthetnek arról, kik legyenek a helyettes államtitkárok. Balog Zoltán a nyáron minden államtitkárával személyesen leül majd, hogy az adott területek jövőbeni működését átbeszéljék. Azért is, mert mint a miniszter elmondta, Orbán Viktor a július 21-i kormányülésen értékeli a tárcák teljesítményét, megfogalmazza az elvárásait. A tárcavezetőknek és az államtitkároknak a miniszterelnöki iránymutatásnak megfelelően egy későbbi, az augusztus 19-én rendezendő kormányülésre kell majd a területükről szóló intézkedési tervet elkészíteniük. (Csuhaj Ildikó)