Népszabadság, 2015. július (73. évfolyam, 152-178. szám)
2015-07-01 / 152. szám
2015. július 1., szerda • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Migráció Közmunkások lehetnek a menedékkérők, ha nem küldik vissza őket gyorsított eljárásban Mi döntjük el, hol van biztonság A kormány rendeletben állapíthatja meg, melyek azok a biztonságos tranzitországok, ahonnan nem fogadunk menekülteket - így döntött tegnap a parlament, de már a képviselők előtt van a szerb határra szánt kerítésről szóló javaslat is. Munkatársainktól Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját - üzente óriásplakátokon a kormány a Magyarországra érkezőknek. Ez azonban nem igaz a közmunkára, Pintér Sándor belügyminiszter törvényjavaslata ugyanis megengedné, hogy a menekültként elismerésüket kérő, befogadóállomáson élő külföldiek részt vegyenek a közfoglalkoztatásban. Az előterjesztés erre semmilyen indokot nem hoz, egyszerűen rögzíti a tényt, és mindössze azt tekinti kizáró oknak, hogy ha a menedékkérőnek egyéb jövedelme van, ami nem éppen gyakori. A Belügyminisztérium megkeresésünkre azt írta: a közfoglalkoztatásban való részvétel nem kényszer, hanem lehetőség, amelynek révén a menedékkérők - más uniós országok gyakorlatához hasonlóan - „munkájukkal hozzájárulhatnak önfenntartásukhoz”. Persze miután a kormány - e törvényjavaslatból is kiolvasható - törekvése mielőbb megszabadulni a Magyarországra illegálisan érkező menekültektől, ez inkább tűnik elméleti lehetőségnek. Az indítvány alapján az ismételten menedékjogot kérőket, vagyis azokat, akik egyszer már eredménytelenül próbálkoztak, menekültügyi őrizetben lehetne tartani. Emellett rövidítenék a menekültügyi eljárásokat, a gyorsított procedúrát 15 nap alatt lezavarnák, és gyors eljárásnak lenne helye minden olyan esetben, amikor a kérelmező jogellenesen lépte át a magyar határt. A javaslat eleve elfogadhatatlannak minősítené a menedékkérelmet, ha valaki biztonságos harmadik országból érkezett. Arra pedig az Országgyűlés már tegnap felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben határozza meg, melyek a biztonságos tranzitországok. Kormánypárti nyilatkozatok mellett a javaslat indokolása is világossá tette: Szerbiát is idesorolnák, annak ellenére, hogy a szerb menekültügyi rendszer lényegében nem működik, 2008 óta a 28 ezer kérelmezőből összesen 18 kapott menedéket, noha rengetegen érkeztek háborús övezetekből. A módosítást a kormánypártokon kívül a Jobbik megszavazta, az LMP mellett a kisebb baloldali pártok független képviselői ellenezték, míg az MSZP tartózkodott. Pintér javaslatáról a tervek szerint jövő hétfőn dönthet a parlament. Ez alapozná meg a szerb határra tervezett kerítés felépítését is. A bürokratikus szókészletben ideiglenes biztonsági határzárnak nevezett vasfüggöny az államhatártól befelé eső tízméteres sávban létesülne. A határ menti ingatlanokra közérdek használati jogot jegyeznének be, a tulajdonosok egyszeri kártérítést kapnának, ha pedig felépül a kerítés, évente számíthatnának kártalanításra, amit - a kormányhivatal határozatára - a rendőrség fizetne ki. Szerb rendőrök igazítják útba a Magyarországra tartó bevándorlókat Miközben Magyarország vasárnap éjjellátó és hőkamerákkal felszerelt mobil rendőri egységet küldött segítségül Szerbia déli határának megerősítésére, északon szerb rendőrök mutatják az utat az illegális bevándorlóknak a magyar határ felé. Pedig Szerbia a magyar határzár bejelentése óta többször is kinyilvánította, hogy az eddiginél szigorúbban ellenőrzi a határait. A Delmagyar.hu beszámolója szerint a Lasta társaság Belgrád és Magyarkanizsa között közlekedő menetrend szerinti járata újabban a kijelölt megálló helyett a Tisza árteréhez közel áll meg, ott eresztik szélnek a Magyarországra tartó migránsokat. A lap munkatársa szemtanúja volt, hogy a menekülteket helyi rendőrök igazították útba, a hatóság emberei mutatták meg neki a zöldhatárra vezető utat. „Azt láttuk - írja a lap -, hogy a Tisza ártere mellett várakozó járatról három rendőr szállt le, egyik a forgalmat lassította, miközben a másik kettő az ártérbe engedte a busszal érkező menekülteket. Miután mindenki elhagyta a járművet, a rendőrök - mint akik jól végezték dolgukat - visszaszálltak, és a busszal Magyarkanizsa felé indultak. A lap szerint az alig 10 ezer lakosú szerbiai település a közelmúltban került a sajtó érdeklődésének középpontjába, azóta, hogy az embercsempészek fő útvonala a magyar rendőrség által mind szigorúbban őrzött Szabadka-Ásotthalom vonaltól mintegy 40 kilométerre keletre, a Magyarkanizsa-Martonos-Gyálarét-Szeged irányba helyeződött át. A Delmagyar.hu megkeresésére a belgrádi Belügyminisztérium nem reagált. Ahogy az illetékes magyar hatóságok sem kívántak reagálni lapunk érdeklődésére a határ szerb oldalán történtekre. Egyelőre arra sem kaptunk választ, hogy a kérdés napirendre kerül-e például a mai szerb-magyar kormányülésen? (Fekete Gy. Attila) Magyarország i 3 Már Európa is elismeri: nehéz a helyzetünk Nyolcmillió euró támogatást kap Magyarország a menekültügy kezelésére - jelentette be tegnap Dimitrisz Avramopulosz menekültügyi biztos a Szijjártó Péterrel folytatott megbeszélését követően. fotó: mti -soós lajos MigSzol csoport Egy éjszaka a menekültekkel és a rájuk vadászó taxisokkal a szegedi nagypályaudvar környékén Várják az üzenetet Tanács István Mire hétfő kora este zuhogni kezdett az eső, a migránsokat segítő, több mint 1200 tagot számláló MigSzol Szeged közösségi csoport aktivistáit kitessékelték a nagypályaudvar épületéből. A MÁV sajtófőnöke kifejezetten azt kérte, hogy a segítő civilek ne menjenek be az épületbe, kívül végezzék tevékenységüket. Azzal érvelt, hogy az ételt, vizet, higiéniai szereket osztó emberek nem akarnak utazni, ezért szabálysértő, ha az állomásépületben tartózkodnak. A segítők kicipelték a sok-sok szegeditől összegyűjtött adományt a vasútállomás előtti villamosmegállóba. A pályaudvar előtt vannak ugyan kényelmes padok, azokat azonban hétfő délután bekenték valamivel, és csíkos szalagot kötöttek rájuk, hogy a menekültek és a segítőik ne ülhessenek rájuk. Az illegális határátlépőket regisztráció után beosztják valamelyik befogadóállomásra. Olyan papírt kapnak, amellyel ingyen utazhatnak a tömegközlekedési eszközökön - de csak a kijelölt befogadóállomás felé. A határrendészeti kirendeltségről az utolsó vonat indulása után is bocsátanak még ki migránsokat. Hétfő este mintegy 50 embert hoztak ki egy bérelt busszal. Némelyikük olyan éhes volt, hogy szinte kitépte az önkéntesek kezéből a szendvicset, a gyümölcsöt. Egy sötét bőrű férfinak vastagra dagadt a lába, miután papucsban gyalogolt Szegedig a Tisza árterében. Talpán cafatokban lógott a felhólyagosodott bőr. Egy orvostanhallgató lány igyekezett ellátni. Megpróbálta óvatosan letépni a felvált bőrt. A férfi sziszegett, és mutatta, hogy ollóval kellene vágni inkább. Olló azonban nem volt. Végül a bőrcafatok elfogytak, a férfi lábát fertőtlenítették és sebtapasszal ragasztották le. Nem mindenki örül a szegedi civilek migránsokat segítő lelkesedésének. Hétfő este kétféle támadástól is tartaniuk kellett az aktivistáknak. Már korábban konfliktusuk támadt egyes taxisokkal, akik szerették volna elfuvarozni a migránsokat. Több történet terjedt el arról, hogyan fosztottak ki taxisok migránsokat. Ezek más változata szerint a pénzt átvették, de nem a mondott úti célig vitték a migránsokat, hanem kitessékelték őket valahol Szeged közelében. A pályaudvar előtti taxisdroszton várakoztak a fuvarozók. A civilek fordítókat és tolmácsokat bevetve tájékoztatókat osztottak a menekülteknek. Ezeken felhívták a figyelmet, hogy ha vonaton utaznak, nem kell fizetniük, sőt némelyik nyelven az is szerepelt, hogy taxit igénybe venni veszélyes lehet. Másik „ellenségnek” a szélsőjobboldali ultrák jelentkeztek. A taxisokkal volt némi lökdösődés, a kopaszok azonban kevesen voltak, különben is megjelent egy rendőrségi járőrkocsi, úgyhogy ők elvonultak, tisztes távolban a segítő civilektől. Egyik informátorommal tettünk egy kört sötétedés után a hírhedt medencés kikötő környékén. Jöttünkre biciklis, kismotoros figyelők lódultak el, távolabb álló autóknak támadt hirtelen sürgős dolguk. Megálltunk a Tompás kapu melletti fás, bokros résznél oda bújtatják a migránsokat az embercsempészek, majd mobiltelefonon átirányítják őket a Vadkerti tér felé, ahol beszállhatnak a rájuk váró autókba. Odasodródtam egy idősebb férfi mellé, aki időnként a telefonján mutatott valamit a migránsoknak. - Utast keres? - kérdeztem. - Csak a pontos időt mutattam meg nekik, mert kérdezték - felelte. Nekem is megmutatta a pontos időt. - A civilek azt terjesztik, taxiba szállni veszélyes - folytatta. - Hát kinek veszélyes: a négy utasnak vagy a taxisnak, aki egyedül van? Én csak Budapestre viszek el migránsokat, és kizárólag olyanokat, akiknek érvényes papírjuk van, hogy melyik befogadóállomásra mennek. Budapestről elérhető Debrecen is, Bicske is, Vámosszabadi is. A taxis elmondta még, hogy valójában nem a magyar, hanem a szerb fuvarozók fosztják ki a migránsokat. Sőt már azok sem, mert a menekülők a Western Union nemzetközi pénzátutalási rendszert használják. Kiküldik nyugatra a pénzüket, és onnan valaki visszaküldi nekik minden országba annyit, amennyire éppen szükségük van, így ha kifosztanak valakit, nem az összes pénzét veszti el, csak pár száz eurót. Közben nagy tülekedés támadt, mert a segítők takarókat osztottak éjszakára. Ám végül azok sem szomorkodtak nagyon, akiknek nem jutott. A MÁV rendészei bezárni készültek az állomást. Az egyik segítő aktivista időközben leszaggatta a padokról a szalagot, hogy rájuk lehessen feküdni. De addigra valahogy nagyon megritkult a tömeg. Már csak harmadannyian voltak, mint korábban. Sokan még mindig a mobiltelefonjukat nézegették. - Várják az üzenetet - mondta halkan a taxis. - Nem akar ezek közül a befogadóállomásra menni egy sem. Még akik hajlandóak is beköltözni, azoknak is előbb-utóbb akad valakijük, aki pénzt küld Nyugat- Európából, hogy utánuk mehessenek ők is. Hosszú az idő az utolsó esti és az első hajnali vonat indulása között fotó: Reviczky Zsolt