Népszabadság, 2016. április (74. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-01 / 76. szám

21 Politika és Gazdaság Lapszél Juhász hiába gyűjtött, eladták az ingatlant Eladta a belvárosi önkormány­zat azt a Deák Ferenc utcai in­gatlant, amelynek megvásárlá­sára Juhász Péter, az Együtt po­litikusa korábban 130 millió fo­rintot gyűjtött össze. Az ellen­zéki képviselő azt akarta bizo­nyítani, hogy a kerület vezetése hűtlen kezelést követ el, amikor az elérhető ár feléért (79 millió forintért) veri dobta a 237 négy­zetméteres helyiséget egy ügyvé­di irodának. A botrány hatásá­ra az önkormányzat elnapolta a döntést, és kontrollértékbecslést kért. Ám Juhász szerint ez nem készült el, sőt Szentgyörgy­völgyi Péter polgármester a képvise­lő-testületet sem tájékoztatta az adásvételről, a tény a földhivatal adatbázisából derült ki. (B. D.) Távozik a 168 Óra éléről Mester Ákos Távozik posztjáról a 168 Óra alapító főszerkesztője, Mester Ákos (képünkön). „Több évti­zed van mögöttem a rádiós pá­lyán, utána több mint 27 újsá­gévfolyam, itt az ideje abba­hagyni” - írta Ennyi volt című búcsúvezércikkében, amelyből kiderül, hogy tanácsadóként to­vább segíti a hetilap munkáját. Mester Ákos 1964 és 1994 kö­zött a Magyar Rádió munkatár­sa volt, megalapította a 168 Óra című politikai magazinműsort, majd 1989-ben az azonos nevű közéleti hetilapot. A 168 Órát - amelynek Mester meghatározó tulajdonosa is volt - tavaly ős­­szel vette meg a Klubrádióba is befektető Brit Media Kft. A he­tilapot április 1-jétől Tóth Ákos, a Népszabadság korábbi főszer­kesztő-helyettese vezeti. (B. D.) Nekimegy a DK Orbán vejének A DK uniós vizsgálatot kezdemé­nyez olyan közbeszerzések miatt, amelyeket az Elios Zrt. nyert el. Gréczy Zsolt szóvivő szerint az EU újabb forrásokat készül visszatar­tani annak az Elios Zrt.-nek a kor­rupciógyanús pályázatai miatt, amelynek Tibor­cz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje is tu­lajdonosa volt. Úgy véli, a döntés­hozók figyelmét felkelthette, hogy a pályázati kiírásokat az Elios Zrt­­re szabták. (MTI) A CGO ERŐS MONDAT Inkább egy fantasztának tartom. Neki elhivatottsá­ga van, elhatározta, hogy ő ezt a népet boldogítani fogja. Nyikos László, az MNB fel­ügyelőbizottságának jobbi­­kos tagja Matolcsy György jegybankelnökről CG 'Ocola­t/i'< CG NÉPSZABADSÁG Alkotmánybíróság Elkaszálták a jegybanktörvényt, nem titkolhatók az MNB-költések Közpénz a közpénz A Magyar Nemzeti Bank csak mű­ködésének alapvető közfeladatai­val összhangban hozhat létre gaz­dasági társaságot vagy alapítványt, így az azoknak nyújtott vagyoni hoz­zájárulás nem veszíti el közpénzjel­legét - szögezte le az Alkotmánybí­róság. Az alapítványok tevékenysé­gének „titkosítását” célzó törvény­­módosítás nem hirdethető ki. Lencsés Károly Alaptörvényellenes a Magyar Nem­zeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása, amely a jegybank kizá­rólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, illetve az általa létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlá­tozná - mondta ki az Alkotmánybí­róság (AB). A testület a törvény hatályba lép­tető rendelkezését is kifogásolta, mert az új szabályozás a korábban keletkezett adatokra, illetve közér­dekű adatkérésekre is vonatkozna, ami a visszamenőleges hatályú jog­alkotás tilalmába ütközik. A törvénymódosítás indokolása szerint az alapítványoknak átadott vagyon felett az alapítót nem illeti meg rendelkezési jog, így az elveszí­ti közpénzjellegét. Az alkotmánybí­rák azonban másként látták: mi­után a jegybank csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyúj­tott vagyoni hozzájárulás változat­lanul közpénz marad. E tekintet­ben szerintük közömbös, hogy az alapítónak jogi értelemben véve van-e közvetlen befolyása a vagyon felhasználására. Ebből egyértelműen következik, hogy az MNB a rendelkezésre ál­ló forrásait nem mentheti ki olyan szervezetekbe, amelyeknek a gaz­dálkodása nem átlátható. Vagyis: az alapítványoknak is nyilvánosan el kell számolniuk minden forinttal, így azzal is, milyen célokra mekko­ra támogatást nyújtottak, s az mi­lyen eredményt hozott. Az AB sze­rint az információszabadság korlá­tozásának szükségessége az esetük­ben alkotmányosan nem igazolha­tó. A bírák ugyanakkor jelezték: a jogalkotó adós maradt annak indo­kolásával is, hogy az alapítványok pénzügyeinek „titkosítása” mivel magyarázható. A határozathoz Pokol Béla és Varga Zs. András alkotmánybíró különvéleményt csatolt. Ezekben az MNB alapítványaira vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenessé­­gének megállapítását nem kifogá­solták, csupán azt, hogy a jegybank gazdasági társaságainak pénz­ügyeit hasonlóképpen átláthatóvá kell tenni. Emellett nem értettek egyet abban sem, hogy a hatályba léptető rendelkezést is alkotmány­­ellenesnek minősítették. A köztársasági elnök a postatör­vény módosításával összefüggésben kizárólag a módosító jogszabály ha­tályba léptető rendelkezését vitat­ta, és ugyancsak a visszaható hatá­lyú jogalkotás tilalmának sérelmé­re hivatkozott. A testület ezzel vi­szont nem értett egyet, mert a bírák úgy látják, a módosítás az egyete­mes postai szolgáltatásra vonatko­zó adatok esetében főszabállyá teszi a nyilvánosságot, miközben a jelen­leg hatályos korlátozó szabályozást is pontosítja. A vizsgált törvény tehát sem a hatályba lépését megelőzően, sem az azt követően benyújtott közér­dekű adatigénylésekkel összefüg­gésben nem jelent hátrányos válto­zást - magyarázták a bírák. Emel­lett hivatkoztak arra is, hogy a pos­tai szolgáltató gazdasági tevékeny­ségével kapcsolatos adatok nyilvá­nosságát az infótörvény alapján ed­dig is korlátozni lehetett, ha a cég üzleti érdekei azt kívánták. Akinek pedig ezzel kapcsolatban kifogá­sa lenne - tették hozzá az rendes bírósághoz fordulhat. A határozathoz Czine Ágnes, Po­kol Béla és Szalay Péter alkotmány­­bíró különvéleményt csatolt. Vala­mennyien úgy vélték, hogy a testü­letnek meg kellett volna állapíta­nia a postatörvény módosításának alaptörvény-ellenességét is. Az egyik jegybanki vétel, az Eiffel Palace fotó: móricz-sabján simon Átláthatóbb, de nem tiszta A határozatnak csak részben tud örülni Ligeti Miklós, a Transpa­rency International jogi igazgatója (képünkön). Szerinte az átlátható­ság az MNB alapítványai esetében javul, tehát nem sikerült olyan mértékben korlátozni a nyilvános­ságot, amint azt a jogalkotó erede­tileg szerette volna. Ugyanakkor hiányérzete van, mert szerencsés­nek tartotta volna, ha az AB a jegybank kizárólagos vagy többsé­gi tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében is mond vala­mit. Az államfői indítvány erre nem terjedt ki, a jogvédők azon­ban szerették volna elérni, hogy a testület ezzel is foglal­kozzék. Ez nem történt meg, így Ligeti szerint félő, hogy üzleti titokra hivatkozva az információk jelentős részét elzárják a nyilvánosság elől. A postatörvény kapcsán pedig utalt Czine Ágnes különvéleményére, aki úgy véli, a módosítás az infótör­­vényhez képest megszorító rendel­kezést tartalmaz, tehát visszame­nőleg is nehezebbé teszi a közérde­kű adatokhoz való hozzáférést. 300 milliárdos sztori Unortodox pénzszórás Műkincsek, luxusirodaház, balato­ni üdülő, bőkezű adományok - csak az utóbbi két-három év alatt közel 300 milliárd forintra rúgott az az összeg, amit nem feltétlenül a jegy­banki alaptevékenységéhez köthető feladatokra költött vagy különített el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és annak alapítványai. A 2013-ban és 2014-ben életre hí­vott jegybanki Pallas Athéné alapít­ványok a folyamatos tőkejuttatások következtében csaknem 260 milli­árd forintnyi vagyon felett rendelkez­nek. Ennek döntő részét állampapír­ba „fektették”. A szabadnak nyilvání­tott tőkéből viszont nem fukarkod­tak: doktori programokra, épület­felújításokra költöttek, ingatlanvé­telre már több mint 30 milliárd fo­rintot fordítottak. Ma már olyan in­gatlanok vannak az MNB, illetve ala­pítványai tulajdonában, mint példá­ul a fővárosi Döbrentei utcai Vízház, a Vörösmarty téren lévő volt Luxus áruház épülete, azaz a Kasselik-ház, vagy a Nyugati téren álló Eiffel Pa­lace, amelyre önmagában csaknem 14 milliárdot áldoztak. A nagy költések közé sorolható az MNB által gründolt kecskeméti ok­tatási projekt is, amelyhez kórház­­épületet vásároltak. Ennek terüle­tén a város történetének eddigi leg­nagyobb felsőoktatási beruházását hozzák létre egy új egyetem felállí­tásával - legalábbis ez áll a jegybank közleményében. Markáns tétel az MNB Értéktár Programja is: ezt 30 milliárd forint­tal „töltötték fel”, s ebből eddig hoz­závetőleg 9,5 milliárdot költöttek el. A maradék összeget az előzetes ter­vek szerint 2018-ig költik el műkin­csek vásárlására. Mindezek mellett az MNB adományozásra 2014 óta már csaknem ötmilliárd forintot for­dított. (Ábrahám Ambrus) Devizahiteleseken is gazdagodik az MNB A Magyar Nemzeti Bank nem arra fordítja „nyereségét”, amire kellene - erről két korábbi MNB-elnök, Bod Péter Ákos és Surányi György nyi­latkozott márciusban. A Népsza­badságnak adott interjújában Bod Péter Ákos rögzítette: „Az MNB nem beruházási bank, hanem mo­netáris hatóság. (...) Miután az MNB közpénzt kezel, százszázalékos állami tulajdonban van, az esetle­ges veszteségét az adófizetők fog­ják állni, az esetleges nyeresége pedig az államháztartást illeti, így az adófizetők terheit kell hogy csökkentse. Azaz a jegybanki nyere­ség fogalmának nincs közgazdasá­gi értelme.” Surányi György pedig az ATV Szabad szemmel című mű­sorában húzta alá: „Akár erkölcsi kötelességének is érezhette volna a jegybank, hogy a forintgyengülés­sel szerzett nyereségét a forint­­gyengülés vesztesei, azaz a deviza­hitelesek megsegítésére fordítsa.” (Munkatársunktól) 2016. április 1., péntek Ellenzéki reakciók • MSZP: Tíz napja maradt Ma­tolcsy Györgynek arra, hogy elszá­moljon az alapítványaiban rejte­getett 260 milliárd forint közva­gyonnal, ha ezt nem teszi meg, feljelentést tesznek közérdekű adat eltitkolása miatt. • Demokratikus Koalíció: Hivata­lossá vált, hogy a Fidesz lopni akart az MNB-törvénnyel. • Együtt: Matolcsy György nem maradhat posztján, távoznia kell annak, aki ekkora csalást akar elkövetni. • LMP: A döntés megerősíti az átláthatóság pozícióját Magyar­­országon. • Jobbik: A Fidesz hatalmi gőgjére nézve is súlyos kritikát fogalma­zott meg az AB. Aggályok Orbán mérges Matolcsyra Az MNB-törvény megszövegezői - így Matolcsy György volt alelnöke, Balog Ádám - nem vették figyelem­be az adatvédelmi hatóságot vezető Péterfalvi Attila előzetes aggályait - tudta meg a Népszabadság. „Nekifutunk újra, megpróbáljuk alkotmányosan rendezni a kérdést. De először értelmezzük a határozatot és az indoklást, hogy az hagyott-e le­hetőséget a parlamentnek” - mond­ta az AB döntéséről a Miniszterel­nökséget vezető Lázár János, hoz­zátéve: reméli, hogy az új verzió ki­dolgozásában szerepe lesz Trócsányi László igazságügy-miniszternek. A lapunkhoz eljutott hírek sze­rint Orbán Viktor mérges Matol­csyra, aki a miniszterelnöknél lobbi­zott a jegybanktörvény módosítása érdekében. Az AB döntése presztízs­­veszteség a kormánynak akkor is, ha formálisan Bánki Erik fideszes kép­viselő jegyezte a javaslatot. (Cs. I.)

Next