Népszava, 1885 (13. évfolyam, 1–52. sz.)
1885-01-04 / 1. szám
tJ0 vfr-rT- évfolyam. — 3L. szám. \ * # ^KZTAA . • T^bA p/v "t^1 Szerkesztőség és kiadóhivatal kissé dob-utcaa 33. tsz. Minden alap szellemi részér© vonatkozó közlemények, valamint előfizetési dijak ide i utézendők. I Munkások, egyesüljetek ! Budapest, 1ES5. január Ixó 36. Előfizetés: Egész évre 2 frt. 40 kr évre 1 „ 20 . Negyedévre — B 60 „ egy hóm b 20 . A MAGYARORSZÁGI ÁLTALÁNOS MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelen minden vasárnap. Hirdetések jutányoknn számíttatnak. « Előfizetéseket minden postahivatal elfogad. — jjR. Társadalmi és gazdászati néplap. •A ihm .t.üi Egyes példány ára 5 kr. új évben. Átléptük immár az 1884. év küszöbét. Hogy ez mit rejt titkos fátyola alatt, azt megjósolni nem lehet, de ismerve a viszonyok bonyolultságát, az uralkodó közszellemesi elmondhatjuk, hogy az uj év sem fog vajmi jót teremteni a köznépnek. Vegyük "an zsinórmértékül a lefolyt évet és köeztessünk abból jobbat ? No, hiszen ahogy az utolsó szikra is az eddig táplált egyhől széttépve áll eszményi szemeinket, mert a múlt évben lépten-nyomon supán rosszat és kevés jót láttunk. De az a rész egyrészt jó volt! Láttuk a hivatalos korrupczióból tulatjáttuk a »jobb társadalom” erkölcsiasulásét; láttuk a kapitalizmus eszevetett, minden emberi érzéket gúnyoló vagonszerzési spekuláczióinak természetes következményét, a rosszul számított szédelgést és az élet küzdelmeihez való gyávaságot ; láttuk a »jobb osztály tagjainak« sikkasztási és lopási tehetségét, és láttuk a munka embereinek üldözését, elnyomatását. A politikai pártok konkurrencziáját is olt alkalmunk megfigyelő pozícziónkból ímmel tartani, láttuk a borravaló és sáp politikáját egyrészt, de másrészt láttunk a VS szenvedélyek felkorbácsolásából tőt csinálni. A közélet e romladozásnak indult egész ridencziájából, tisztán és fényesen emelkéd ki a szoczializmus, melynek létjogát és vétettságát az ijjesztő mérvben terjedő vomor és irtség, a munkálkodó nép közötti uttkahiány és keresetnélküliség egyrészt,, másrészt a domináló osztályok erkölcsi vallása is igazol. A szoczializmus egyedül van hivatva álamot és társadalmat regenerálni, és azok, e ténynyel szemben eddigelé atagadás álpontjára helyezkedtek, ha körültekintő éhetséggel bírnak, kénytelenek ezt beisiszni. E viszonyok elég világos képet zárnak bünk, nézzük meg jól e képet és általa .Szotozva lesznek idegeink,hogy a megkezdtet küzdelemben el ne lankadjanak, hogy kb működjünk a megkezdett pályán. Ezen öntudattal léptük át az új év küszöbét, súlyos feladatunk teljes tudatában, ismerve az akadályokat, melyek utunkba, feltartóztatásunk és ha lehet visszalökésünk czéljából gördíttetnek. A munkáspárttal szemben ellenséges állást elfoglaló politikai pártok és egyének lejátszották szerepöket, az ő osztályuk keretében előforduló, de magát befészkelt korrupczió aláásta tételük alapját, leszorítja őket azon magaslatról, melyen az ember, a párt mint ilyen, a legtisztább méltóságban, a szeplőtlen jellemmel állhat csak meg. Ennek tudata lelkesíti az öntudatos munkásosztályt arra, hogy nyomorúságos tengődése mellett mégis odaadással és bizalommal sorakozik a szoczializmus zászlója alá, mert már meggyőződött tökéletesen arról, hogy a jövő a szoczializmusé, és a viszonyok rohamos változásánál fogva már a közeljövőben várható a szoczializmus diadalmas győzelme. Szerény tehetségünket, melyet eddig is a legjobb akarat és őszinteség vezérelt, ezentúl is a munkásnép jogos ügyének fogjuk szentelni, és ha van jogunk a munkásosztálytól valamit követelni, úgy nem lehet más, mint a legönzetlenebb szándékból folyó követelés, hogy ne csüggedjen el, nyújtson segédkezet elveink és a párt lapjainak terjesztése iránt, hasson mindenütt a párt lapjainak segítségével felvilágosítólag, hirdesse mindenütt a szoczializmust, mely senkinek sem ellensége, mely igazságossabb egészségesebb és humánusabb intézmények és rendszerek után törekszik, és mely a köznépet megsemmisítő kapitalisztikus anarchiát akarja megszüntetni. Hogy lapjaink ezen elvi állásponton állnak, azt talán felesleges még csak most igazolni és épúgy feleslegesnek tartjuk ígérni, hogy ezentúl is akként fognak szólni, mint a népnek valóságos, hamisítatlan és befolyásolhatlan szava szólhat. Erre biztosítékot nyújt a munkáspárt és a lapnak 12 évi elvhű működése. A lap technikai beosztásábannémi változás állt be, alakja valamivel kisebb,de tartalma, — kisebb alakú betűkkel szedőt -azonos az ezelőtti alakkal, era lovenzás azonban előfizetőinkre lesz, mert havonként rendes nézve kedvező mellékletet fogunk adni, melyben a legjobb társadalmi regényeket és beszélyeket fogunk közölni. Munkatársaink, kik a lefolyt évben bennünket az ügy érdekében támogatni szívesek voltak, fogadják ez alkalommal hálás köszönetünket,kérvén őket, hogy közreműködésüket ez évben se vonják meg tőlély, hanem hatványozva dolgozzanak ezentúl is a munkások szent ügyének érdekében. Elvtársainkat pedig, kiknek a munkaviszonyból kifolyólag oly sok nehezteléseik és panaszaik vannak, felhívjuk ez alkalommal is, hogy ne késsenek azok feirásával és beküldésével, a Népszava mindenkor legkisebb képviselőjük volt , eddig, ez fog tenni ezentúl is, ez lévén fel, Itnez fenámásának czélja és biztosítéka. Fel tehát közös mindnyájan újabb működésre, tegyük ezt fogadalomként az új évelején, hogy nemsokára a valóságos, a mindnyájunk által kívánt boldog új évben kölcsönösen üdvözölhessük egymást! tt őszinte vallomás. Ritkán történik, hogy a kapitalizmust képviselő és érdekeit védő lapok a helyzetről, melyben a nép nyomorog, őszintén nyilatkozunk, és ha mégis megtörténik egyszer, hát akkor is fehér hollóként tűnik fel, mellyel az a stereotip kitérő : „Nálunk nincs munkáskérdés', ellenkező világításba jut, mert néha-néha mégis bevalljuk, hogy a tőke és munka közti ellentét, éppen a tőke kérlelhetlen kapzsi természeténél fogva mindjobban élesedik és hogy éppen a kapitalizmus teszi ezt a ellentétet, veszélyessé, mert feltételt nem ismer, feltétlenül folytatja kártékony, romboló hódításait Az Egyetértés tett legközelebb ily őszinte vallomást, melyben a szoczializmus létjoga elismerést nyer. A figyelemre méltó közleményt kötelességünknek tartjuk olvasóinkkal megismertetni, mely így szól: „A külföldi politika. Hirdetni a szeretet vallását, és kirabolni, szolgákká tenni a népeket: ez Európa külföldi politikájának jelszava. Hirdetni a kultúrát s a czivilizácziót, és ádáz fegyverrel szerezni érvényt a hatalomnak. Az új kor nagy eszméi, a testvériség, az egyenlőség és a szabadság, égbekiáltó módon, nyernek megvalósulást. Európa népei ráadták magukat a czivitizálatlan népek fosztogatására. Anglia utár egő néptörzseket pusztított ki. Ujabban szolgává azi Egyiptomot. Francziaország Anamot dúlja ki a távol khimi partokon folytat véres háború, semmi más ok miatt, hanem azért, hogy rab?. -