Népszava, 1906. április (34. évfolyam, 78–102. sz.)
1906-04-18 / 92. szám
1906. április 18 NÉPSZAVA — Vasúti katasztrófa. Marseilleből jelentik, hogy Auban mellett tegnap egy tehervonat összeütközött egy expreszvonattal. Egy vonatvezető meghalt, több utas megsebesült. — Megégett kis fiu. Nagyváradról jelentik, hogy Csermő községben halálos végű szerencsétlenség történt. Balla Juán csermői földmives György nevü három éves kisfia fa házi tűzhely körül játszadozott, midőn egy tűzszikra kipattant, mitől a kis gyermek ruhája meggyuladt és hamarosan lángba borult. Mire a szülei észrevették, a kis fiú összeégett és meghalt. — Pályázati felhivás. A siketnémák budapesti állami intézetének első osztályaiba a következő tanévre 45 új növendék fog felvételni. Ezenkívül a felsőbb osztályokba felvételt nyernek oly siketnémák is, akik eddig valamely vidéki intézetben tanultak ugyan, de akiknek szülei időközben a székesfővárosba vagy annak közelébe költözvén, itt könnyebben tudják elhelyezni gyermekeiket. A vidéki 6 osztályú intézeteket végzett siketnémák itt a VII. és VIII. osztályokban folytathatják tanulmányaikat. Végül a megfelelő felsőbb osztályokba felvétetnek olyan gyermekek is, akik népiskolai tanulmányaik közben sikerülvén meg, itt megtanulják a beszédnek szájról való leolvasását s ez után elemi ismereteiket kiegészítik. A felvételek vallásra, nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül a folyamodványok beérkezésének sorrendjében fognak eszközöltetni. Az érdeklődőknek részletes tájékoztatást és felvételi nyomtatványokat egyszerű levélbeli megkeresésre díjtalanul küld az intézet igazgatósága (Budapest, VIII., Mosonyi utca 8. szám). — Rendőrségi hírek. A rendőrség ma letartóztatta Vilkovics Vince 25 éves vasesztergályost, akit állítólag az a vád terhel, hogy ő szúrta meg vasárnap éjszaka Tüdős Ferenc 31 éves pincért a Rózsa utcában. Tóth Rezső és Hullám Imre fiatal csavargókat is letartóztatta a rendőrség, mert több betörést követtek el. Ők fosztották ki a minap Katz Miksának az Izabella utca 69. számú házban lévő ékszeres boltját is. Henzel Oszkár magánhivatalnokot pedig e hónap elsején megtámadták és kirabolták. PÁRTÜGYEK. Elvtársak figyeljetek! A választási alap céljaira szolgáló block-szelvények (darabja 20 fillér) a titkárságnál már kaphatók. Felhívjuk a szervezőbizottságokat, hogy az összválasztmányi ülés határozatához képest, a szelvények kivitele ügyében a lehető legsürgősebben intézkedjenek. Az összválasztmány határozata alapján minden szervezett munkád legalább 2 darab szelvényt tartozik venni, hogy ezáltal is hozzájáruljon a választási harc sikeréhez. A szelvények ára lehetőleg előlegezendő, a visszamaradt szelvényeket a titkárság betltja. Ismételten kérjük a szervezőbizottságokat, hogy e téren is a legerőteljesebb agitációt fejtsék ki. Elvtársi üdvözlettel a párttitkárság. A szatmári pártszervezetet illető minden levél Klopfstein Ernő elvtárshoz, Vágóhíd utca 3/a. szám alá címzendő. SZAKMOZGALOM. A bicskei földmivesek a Richter-féle vendéglőben húsvét másnapján sikerült értekezletet tartottak, melyen Bécs, Simon, Varga és Kuncz elvtársak felszólalása után kimondották, hogy e hó 22-én megalakítják a földmunkás-szövetség helyi csoportját. SZOCIÁLIS SZEMLE. Betegsegélyző-pénztárak fúziója. Budapest, április 17. I. Hosszabb idő óta folynak már tárgyalások az Általános munkás betegsegélyző-pénztár és a Budapesti kerületi betegsegélyző-pénztár között, a két pénztár egyesítése ügyében. A tárgyalások minden kérdésben megegyezésre vezettek s e hó 29-én mindkét pénztár közgyűlést tart, amely hivatva lesz az egyesülést elhatározni. Az Általános munkás betegsegélyző pénztár most adta közre múlt évi működéséről szóló jelentését. A jelentés tartalmazza azon előterjesztést, melyet az igazgatóság az egyesülés ügyében a közgyűlés elé terjeszt. Az előterjesztés kifejti, hogy: „az 1891. évi XIV. t.-c. alapján létesült betegsegélyző pénztárak a törvény hiányai és a közigazgatási hatóságoknak a törvény végrehajtása körül tanúsított lanyha magatartása miatt ezideig feladatuknak nem voltak képesek megfelelni. Magyarországon a munkásság érdeklődését a szociálpolitikai törvények nem keltették fel anynyira, hogy erélyesebben sürgetné a törvényhozástól azok célirányosabb és megfelelőbb kiépítését, a betegsegélyző-pénztárakra hárul tehát a feladat, hogy a munkások érdekeit e téren képviseljék. A Budapesti általános munkás-betegsegélyzőpénztár és a Budapesti kerületi betegsegélyzőpénztár e feladatnak igyekeztek megfelelni és évről-évre minden alkalmat felhasználtak, hogy a kormányt a szociális törvényhozás hiányaira figyelmeztessék és sürgős orvoslást kérjenek. E törekvések mindezideig eredménytelenek maradtak, aminek jórészben az utolsó évek politikai válsága az oka, mert a politikai helyzet a törvényhozás rendszeres működését is meggátolta. A két pénztár vezetősége évek óta abban reménykedett, hogy a betegsegélyző-pénztáraknak a kormány által tervezett reformja megvalósul s ennek keretén belül orvoslást nyernek a pénztárak sérelmei, helyesebben a munkások érdekei. Reméltük a balesetbiztosítási törvény megalkotását is s hittük, hogy az utolsó években tervbe vett nagyobb szabású iparfejlesztési akció a szociális törvényhozás teljes kiépítését meghozza. Sajnos, mind e reményeink megtörtek a politikai helyzet bizonytalanságán. Azonban a munkások jogos érdekei további halasztást nem tűrnek. A betegsegélyző-pénztári intézmény a mostani keretben újabb és újabb áldozatokat követel a munkásoktól, anélkül, hogy igényeiket kellő módon kielégíthetné. Így elodázhatlanul szükségessé vált, hogy a pénztárak gondoskodjanak tartalékalapról. Enélkül ugyanis a pénztáraknak még mostani szolgálmányai sincsenek a tagok részére biztosítva s előforduló rendkívüli esetek a tönk szélére juttathatják a pénztárt, ami által az éppen akkor segélyre szoruló tagok óriási, soha nem pótolható károkat szenvednének. A mostani járulékfizetős mellett gondolni sem lehet arra, hogy a pénztárak tartalékot létesíthessenek, mert a folyó bevételeket a kiadások rendszerint fel- emésztik, noha a tisztviselők, különösen az orvosok díjazása távolról sem olyan, mint ahogy szükséges volna. Szükséges volna pedig nemcsak az orvosok érdekében, hanem különösen abból a szempontból, hogy az orvosi testület lelkiismeretes, szeretetteljes és szakavatott működése a munkások részére minden körülmények között biztosítva legyen. A helyzetével elégületlen orvosi kartól nemcsak becsületes munkálkodást nem kívánhatunk, de az ily orvosok, mint a németországi események bizonyítják, alapjában megrendíthetik az egész betegsegélyző-pénztári intézményt. Másrészt meg kell szűnnie annak az állapotnak is, hogy a betegsegélyző-pénztárak minden működése az adminisztrálásban kimerüljön; a pénztárak ne tegyenek mást, mint sablonosan intézzék a beteg tagok ügyes-bajos dolgait. E helyett szükséges és halaszthatatlan, hogy a pénztárak teljesen hivatásuknak éljenek és ne csak azt tegyék meg, amire a rossz törvény és a hiányos alapszabály kötelezi, hanem igyekezzenek tagjaik részére oly intézményeket alkotni, melyek a munkásság egészsége szempontjából nélkülözhetlenek. E szempontok vezették a két pénztár, igazgatóságát, amikor az egyesülés eszméjét felvetették. Az egyesülés feltételeit következőleg állapították meg: I. A pénztár címe: „Budapesti kerületi általános munkás betegsegítő pénztár/ II. A tagok igényeire vonatkozólag kimondatik: a) Az alapszabályokban a tagok és családtagok megszerzett jogai biztosíttassanak. b) A járulékok 3 százalékban állapittatnak meg, de egyúttal a pénztár szolgálmányai is emeltetnek oly mértékben, hogy legalább a bevételek 6 százaléka tartalékalapra legyen fordítható. A segélyezések szolgáltatása tekintetében megállapíttatik tehát, hogy az új intézet alapszabályaiban mindkét pénztár által eddig nyújtott segélyezéseken felől még a következők biztosíttassanak a tagok, illetőleg családtagjaik részére: 1. A gyermekágy-segély négy hétről hat hétre terjesztessék ki. 2. A nem biztosított közös háztartásban élő nő részére szülés esetén öt korona szülésznői segély fizettessék. 3. Temetkezési segély a napibér harmincszorosában állapíttassák meg. 4. A táppénz az eddigi 20 héten felül még 6 hét egész és 13 hétig félösszegben fizettessék. 5. A nem biztosított családtagok elhalálozása esetére: gyermekek után 3-tól 14 éves korukig 10 kor., a közös háztartásban élő feleség után 30 kor. temetkezési segély fizettessék. 6. Gyógyfürdőbe utalt tagok részére az oda-és visszautazás költségei, a teljes ápolási és gyógykezelési költség és a családos tagok részére még fél táppénz fizettessék. A bizottság egyben kimondja, hogy ezen segélyezéseket csak minimumnak tekinti és mihelyt a pénztár helyzete lehetővé teszi, a segélyezéseket még nagyobb mérvben kiterjeszti. c) Miután az Általános munkás betegsegélyzőpénztárnak nagyobb számú oly önkéntes tagjai is vannak, kiknek a biztosításra kötelezettekéitől eltérő igényei vannak, ezen igények kielégítésére az Általános munkás betegsegélyző-pénztár vagyonából taglétszámának arányában ezen kötelezettség fedezésére megfelelő összeg kihasítandó és külön kezelendő mindaddig, míg ezen tagok igényt támaszthatnak. d) Azon önkéntes tagok pedig, akik biztosításra kötelezettekként a kerületi betegsegélyzőpénztárnál vannak bejelentve, tovább fizethessenek mint önkéntes tagok is és ezeknek táppénzei a törvényes segélyeken, táppénzeken felül, ezen már említett és kihasítandó alapból legyenek fedezendők. Ezek szerint tehát az Általános munkás betegsegélyző-pénztár önkéntes tagjainak biztosíttatik az a jog, hogy önkéntes tagságukat fentarthatják az esetben is, ha a kerületi betegsegélyző-pénztárnak biztosításra kötelezett tagjai is. III. Mindkét pénztár ezidőszerinti vagyonállapota a kereskedelemügyi minisztérium 11666/1906. sz. leiratához csatolt jelentés szerint hitelesen megállapittatván, a vagyonból fennálló tartozások levonatnak s ugy a fenmaradó vagyon, mint a netán fenmaradó tartozás az új pénztárt fogja illetni. A tartozások attól az időtől kezdve lesznek fizetendők, amidőn a vagyoni viszony tisztába lesz hozva. Az általános munkás-betegsegélyző-pénztár megállapítandó cselekvő vagyonából azon önkéntes tagjai segélyezési igényei biztosítása céljából, s akik a kerületi betegsegélyző-pénztárnál is biztosítva vannak. „Önkéntes tagok alapja” címmel külön alap hasítandó ki azzal a kikötéssel, hogy az igényjogosultak igényének kielégítése után az alap átmegy az új pénztár vagyonába, esetleg tartalékalapjába. IV. a) A pénztár elnökének mindkét fél által előzetesen kölcsönösen kijelölt személy választassák meg. A pénztár alelnökei is már most kijelöltessenek. b) Az alapszabályokban kimondandó, hogy a közgyűlés 450 küldöttből, az igazgatóság 36 tagból áll és ezek kétharmad része mindenkor a biztosított tagok közül választandó. c) A választási eljárás azon mód szerint szabályoztassék, mint ahogy az Általános munkás betegsegélyző-pénztár mostani alapszabályai is előírják. d) Az első igazgatóságba mindkét pénztár egyenlő arányban jelöl tagokat, akiknek választása kölcsönösen biztosíttatik. A jelöltek névsora azonban előzetesen megállapítandó. e) Mindkét igazgatóság, illetve közgyűlés egyetértőleg állapítja meg az új alap-, szolgálati, ügykezelési és fegyelmi szabályokat. V. Az orvosi rendszer kérdésében megállapíttatik, hogy az orvosoknak területi hatásköre jelöltetik ki, az érdekelt orvosok kölcsönös beleegyezésével, esetleg kártalanításával. A tagok a pénztári orvosok között szabadon választhatnak. VI. Az egyesült pénztárak székhelye, illetőleg székháza tekintetében a kereskedelemügyi minisztérium 9403—1906. sz. véleménye alapján megállapíttatik : A fúzió létrejötte után mindkét pénztár irodai és ambulatóriumi helyiségei az Általános Munkás-Betegsegélyző Pénztár Dob utcai házában nyernek ideiglenes elhelyezést. Az új székház a Budapesti Kerületi Betegsegélyző Pénztár Damjanich utcai területén építtetik fel az egyesült pénztár igazgatósága által megállapítandó terv szerint. VII. A tisztviselők, orvosok és alkalmazottakra vonatkozólag határoztatik: a) Az összes alkalmazottak (orvosok, tisztviselők, szolgák stb.) eddig megszerzett jogai külön szerződésben biztosíttatnak, amely szerző- 11