Népszava, 1906. június (34. évfolyam, 128–153. sz.)
1906-06-21 / 145. szám
14 NÉPSZAVA 1906. június 21.) Az aszódi építőmunkások harca változatlanul tart tovább. Már egy ízben volt tárgyalás, amely eredménytelenül végződött. Az teljes eredményt néhány szolgalelkű alak nehezíti meg. Leközöljük a nevüket, hadd ismerje meg őket mindenki. Ezer Mihály, Szlanka József, Danyik István, Kraidmájer József, Ezer Ferenc. Ezeket a salakokat ki is dobtuk körünkből." A szervezőbizottság. Az aradi asztalosok bérharcban állanak, mivel a mesterekkel a békés tárgyalások eredményre nem vezettek. Miután a mesterek a méltányos követelések teljesítése helyett kizárással fenyegetnek, a munkások készültek a legkíméletlenebb harcra is, miután nekik veszíteni valójuk úgy sincs. Vesztesek csakis a munkáltatók maradhatnak a küzdőtéren. Hétfőn reggel Sebessy Ferenc asztalosmester 51 munkása lépett bérharcba. Az egri ápaok bérharcban állanak. Nyilatkozat. Alulírott elismerem, hogy az 1905. évi november és december hónapokban lezajlott aranylánckészítő sztrájk alkalmával erkölcsi kötelességemet nem tudván, dolgoztam és munkástestvéreimet megkárosítottam. A midőn e felett igaz megbánásomat kinyilatkoztatom, őszintén ígérem, hogy a jövőben ily cselekedettől tartózkodni fogok és a szakegyletnek ha tagja leszek. Küffner Andorné, aranycsiszolónő. GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. — (A budapesti molnárok és malommunkások) folyó hó 17-én jól látogatott gyűlést tartottak a Soroksári utca 84. sz. alatti vendéglőben. „A malommunkások helyzete és a vasárnapi munkaszünet" napirenddel. A napirendhez Kovács, Czrenner, Varga és Kukucska elvtársak szólottak, ecsetelve a malommunkások nyomasztó helyzetét, akik fülledt, lisztporral telt malmokban kénytelenek 12 órai szakadatlan munkát végezni. Vasárnapi munkaszünetet pedig csak a híréből ismerik. Ezeken az állapotokon csak úgy lehet majd változtatni, ha erősen szervezkednek. Elénk tetszésnyilvánítástól gyakran félbeszakított beszéd után a következő határozati javaslatot fogadta el a gyűlés : • Tekintettel arra, hogy Budapest összes gőzmalmaiban nemcsak, hogy vasárnapi munkaszünet nincs, hanem rendes körülmények között a munkásság 24 órát minden megszakítás nélkül dolgozni kénytelen, tekintettel arra, hogy — mint a tapasztalat bizonyítja — a budapesti malmok rendesen évenként átlag 72 napon szünetelnek, amiből világos, hogy az üzemnek Vasárnapon való beszüntetése a vállalkozónak anyagi kárt nem okoz ; tekintettel végül arra, hogy egy közegészségügyi ,valamint közerkölcsiségi szempontból szükséges, hogy a malommunkás éjjeli vagy nappali szakadatlan 12 órai munka után hetenkint egyszer 24 órát pihenjen, amely jogot a vasárnapi munkaszünetről szóló 1891. évi XIII. t.-c. is biztosit a többi munkásság részére; kimondja az 1906. évi junius hó 10-én Budapesten tartott molnár- és malommunkás-gyülés, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel oda fog hatni, hogy a fent idézett törvényből a malommunkásságra nézve sérelmes pontok töröltessenek és számukra a teljes vasárnapi munkaszünet biztosíttassák. A határozati javaslat egyhangú elfogadása után a gyűlés szétoszlott. (A budapesti légszeszlámpa-gyújtolatók) vasárnap, e hó 17-én, a Népszínház és mn-utca sarkán levő vendéglőben jól látogatott gyűlést tartottak, melynek elnöke Cserna Ferenc, jegyzője Garb Lajos elvtársak lettek. A napirendet : „Miért kell szervezkednünk" ? Deutsch Jenő elvtárs fejtegette, ki hosszabb beszédben rámutatott a lámpagyújtogatók sanyarú helyzetére, mely ma sokkalta rosszabb, mint azelőtt volt. És ez mindazért van, mert a munkások szervezetlenül, egymásban ellenséget látva, egymás ellen küzdenek, alkalmat nyújtva ezzel a munkáltatóknak a kizsákmányolásra. A szervezetlenségből folyik azután még az árulkodás és egyéb ilyen megvetendő dolgok, amelyek szervezett munkások között soha elő nem fordulhatnak. Fölemlíti Kovács Károly munkástárs esetét, minek következtében a gyűlés egy héttagú bizottságot választott, melynek feladata lesz, Kovács Károly felmondásának visszavonását követelni. Hozzászólott Altmann Lőrinc elvtárs, ki kemény szavakkal bírálta a felügyelők garázdálkodásait, amely a lámpagyújtogatók érdekeit mélyen sérti. Fölszólaltak még Földi Mihály és Hoffmann elvtársak, kiknek szavait a gyűlés jelenlévői nagy tetszéssel fogadták. Az elnöklő zárszava után, melyben a lámpagyújtogatók rohamos fejlődését állapítja meg, a gyűlés nagy lelkesedés közepette befejeződött. (A szentendrei munkások) vasárnap, június hó 17-én tartották alakuló közgyűlésüket özvegy Mannász Albertné vendéglő kerthelyiségében. Az egybehívók részéről Leidl Imre elvtárs a gyűlést megnyitja, elnöknek ajánlja Molnár Géza elvtársat, jegyzőnek pedig Steiner József elvtársat. Megnyitója után átadja a szót Schwarz Ambrus elvtársnak, ki talpraesett hasonlatokkal bizonyítgatta a szervezkedés fontosságát és ismerteti az egylet célja és hasznát. Továbbá rámutat a mai viszonyokra és mily állást foglaljanak ellene. melyet a szép számban megjelent elvtársaink élénk helyesléssel fogadtak, mire elhatározták, hogy munkásképző-egyletet alakítanak. A munkásképző-egylet a következőképp alakult meg: elnök: Molnár Géza, alelnök: Musztafa János, titkár: Parnitzky István , választmányi tagok : Lebó Lajos, NémethJózsef, Steiner József, Básics János, Szloboda Ágoston, Perkáczky István, Loidl Imre és Bencsák János ; választmányi póttagok : Németh István, Sárközy Aladár, Kukula József, Wampl József; számvizsgáló bizottság: Kaiser János, Lyubovics Gábor, Szlávik István. A gyűlés ezután lelkes hangulatban véget ért. (A szegedi sztrájkoló malommunkások) igen látogatott nyilvános gyűlést tartottak a Back-malom sztrájkügyében. Első fölszólaló Tombácz elvtárs volt, aki a sztrájk okát és keletkezését hosszasan fejtegette és kiemeli, hogy a munkások minden ok nélkül lettek harcba kergetve. Utána Révész elvtárs szólalt föl, ki élesen támadta meg a kapzsi és lelketlen malombárókat. Fölszólította a sztrájkolókat, tartsanak ki a küzdelemben, mely csakis az ő győzelmükkel végződhetik. A jelenlevők lelkesen elhatározták a további harcot, mire a szépen sikerült gyűlés befejeződött. VEGYES. Felszólítás. A következőket felszólítjuk, hogy a náluk levő műsorokkal haladéktalanul számoljanak el: Müller Leó, Reichenfeld Lajos és Weisz Jakab. A „Lassalle műkedvelő ifjak elnöksége. Vaszilyov György, kömives Nagybecskerekről, saját érdekében közölje címét a nagybecskereki szociáldemokrata pártszervezettel. GYÜLÉSEK. BUDAPESTEK: A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége budapesti fiókja vasárnap, f. hó 24-én, délelőtt 8 órakor a Népszínház utca és Konti utca sarkán lévő vendéglőben rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagok pontos megjelenése kéretik. VIDÉKEN : A Budafoki Földmunkások Szövetsége 1906 június hó 24-én, Budafokon, Schmidt Ferenc vendéglőjében (Temető utca) alapító ünnepélyt rendez. Szabadkán június 24-én, délelőtt 10 órakor, a Szent István-téren nyilvános népgyűlés lesz. Napirend: 1. A politikai helyzet. 2. Hogyan védjük meg szervezeteinket? A borsodharsányi munkásság e hó 24-én, vasárnap d. u. 4 órakor aPiactéren nyilvános népgyűlést tart. Napirend: 1. A politikai és gazdasági helyzet. 2. A földműves helyi csoport megalakítása. MULATSÁGOK. A magyarországi könyvnyomdászok és betűöntők jótékonysági köre 1906 junius 24-én, vasárnap, a „Kőbányai régi sörház" összes helyiségeiben János-ünnepélyt rendez. Belépti jegy: a pénztárnál 50 fillér. Az ünnepély kezdete délelőtt 10 órakor. A műsor kezdete délután 5 órakor. A vas- és fémmunkások szövetségének a „Vas- és ércöntök dalárdája" június hó 24-én a Drostyák féle vendéglő kerti helyiségében (IIII., Óvoda utca 26. szám) kedélyes estélyt rendez. Belépti dij nincs. Műsor ára 20 fillér. Kezdete 6 órakor. ^ A vas- és rézesztergályosok szakosztálya július hó 1-én, a Római fürdő vendéglő kerthelyiségében nyári mulatságot rendez. A komáromi szakegyesületi csoportok 1906. évi június hó 24-én, a Maitz-féle „Vigadó" nagytermében táncmulatságot rendeznek. Belépődíj : személyjegy 1 korona, családjegy (3 személyre) 2 korona. Kezdete este 8 órakor. Budapesti gabonatőzsde. — 1906 junius 20. — A gabonacsarnokban a mai napon a következő árakon történtek az alábbi eladások: L Készáru-üzlet. Eladtak : Buza, tiszavidéki . . . 16.45 K Pestvidéki 16.40 , Mezőtúri 16.82 , Adai 16.45 B Raktáráru 15.20 , Rozs 12.60 . Az árak 100 kilogrammonkint koronaértékben értendők. n. Határidő-üzlet. Zárlat délután 4 és fél órakor: 60 klgrm.-ként 1906. októberi buza 7.81—7.82 1907. áprilisi buza 8.08—8.09 1906. októberi rozs 6.58—6.59 1906. októberi zab 6.70—6.72 1906. juliusi tengeri 6.46—6.47 1907. májusi tengeri 5.70—5.71 Napirend. Csütörtök, június 21. — Magyar mágnások behozzák az oroszokat 1849. — Nap kél 4 óra 3 perckor, nyugszik 8 óra — perckor. — Hold kél 3 óra 57 perckor, nyugszik 7 óra 21 perckor. A miniszterek fogadnak: Miniszterelnök pénteken délután 4—5 óráig; a belügyminiszter csütörtök délután fél 4-től 5 óráig; pénzügyminiszter hétfőn délután 3 órakor; honvédelmi miniszter csütörtökön délután 4 órakor; földművelésügyi miniszter kedden d. u. 4 órakor; horvát-szlavónországi miniszter naponként (vasárnap kivételével) 10 1 óráig; igazságügyminiszter csütörtökön délután 1 órakor; vallás- és közoktatásügyi miniszter csütörtökön délután 4 órakor; kereskedelemügyi miniszter pénteken délután 4 órakor. — Nemzeti múzeum : Természettár, nyitva d. e. 9—1-ig. — A könyvtár történeti és irodalomtörténeti kiállítása hétköznaponként 10—1 óráig 1 korona belepődis mellett tekinthető meg, mely összegben a kiállítás katalógusának ára is benfoglaltatik. A könyvtár olvasóterme nyitva hétköznap 0—1 óráig. — A néprajzi osztály (Csillag utca 3. sz. a.) d. e. 9—1-ig. — A múzeum többi tárlatai megtekinthetők minden nap 1 korona belépődíj mellett. - Növénytár (V., Széchenyi-utca 1.) hétköznaponként. — Iparművészeti múzeum és az Iparművészeti Társulat állandó kiállítása Üllői ut. nyitva d. e. 9—1 óráig. — Technológiai iparmúzeum gyűjteménye (VTII., József-körut 6. nyitva van — szombat kivételével — naponként délelőtt 9—l-ig. — Mezőgazdasági múzeum zárva. — Közlekedési múzeum a Városligetben, nyitva van minden hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—12-ig, d. u. 2—5-ig, vasárnap d. e. 9—l-ig — Magyar királyi szabadalmi levéltár VII., Erzsébet-körút 19.) nyitva van naponként délelőtt 9—1 óráig. — Magy. kir. kereskedelmi múzeum : Igazgatóság, kereskedelmi szakkönyvtár és keleti mintatár, V., Váci-körut 32. szám. Hivatalos órák délelőtt 9 órától délután 2 óráig. A magyarországi termékek állandó kiállítása és a kereskedelemtörténeti gyűjtemény, továbbá a háziipari kiállítás a városligeti iparcsarnokban november 1-től kezdve hétköznapokon délelőtt 9—2-ig, vásár- és ünnepnapokon délelőtt 9—12 óráig. — Természetrajzi gyűjtemények múzeuma(VIII., Múzeum-körút 4. sz. alatt) nyitva délelőtt 10—12-ig. — A Mentő-Egyesület helyiségei megtekinthetők d. e. 8-tól d. u. 6 ig a Sólyom- és Markó-utca sarkán az egyesületi házban. Földtani Intézet múzeuma minden vasárnap és csütörtökön délelőtt 10—1-ig díjtalanul tekinthető meg. — Mezőgazdasági kiállítás a városligeti iparcsarnokban délelőt 10—l-ig. — Az Akadémia Goethe-szobája zárva. — Múzeumi könyvtár nyitva egész délelőtt. — Akadémiai könyvtár nyitva egész délelőtt. — Magyar Földrajzi Társaság könyvtára nyitva délelőtt 9—l-ig, vasárnap zárva.— Egyetemi könyvtár hétfő kivételével naponként délelőtt 6—12-ig és délután 3—8-ig. — Fővárosi könyvtár (Károlykörút 28), hétköznapokon d. e. 9—1-ig, vasár- és ünnepnapokon d. e. 9—12-ig. — Az ipar- és kereskedelmi kamara könyvtára (V., Szemere utca 6), hétköznapokon d. u. 4—8-ig, vasárnap d. e. 9—12-ig. — Az aquincumi ásatások múzeuma III. ker., Ó-Buda, Külső Szentendrei-út. Helyiérdekű vasút a Pila-térről A vörös szoba. Irta August Strindberg. 78 — De miért gyűlöl téged? — Mert egy próbán azt mondtam: Don Pasquale, habár ő kijelentette, hogy Paskalnak hívják. Eredménykép pénzbüntetés terhe alatt meghagyták, hogy úgy ejtsem, ahogy ő megparancsolta. Az egész világon hívhatják úgy, ahogy akarják, mondotta, itt azonban Paskalnak kell kiejteni, mert az a neve. — Micsoda alak ez? Mi volt azelőtt? — Nem látod, hogy szobrászsegéd volt? De ha tudná, hogy tudod, megmérgezne. De beszéljünk másról. Hogy érzed magad a tegnapi nap után ? — Kitűnően ! Egész elfeledtem megköszönni neked . . . — Na, jól van! Szereted a lányt? Ágnest? — Igen, nagyon szeretem! — S ő is szerelmes beléd ? Ez helyes. Vedd el! — Ah, hogy fecsegsz! Nem házasodhatunk meg! — Ki mondta, hogy házasodj meg. — Hát akkor mire gondolsz ? — Te tizennyolc éves vagy, ő tizenhat. Szeretitek egymást. Ha megegyeztetek, a többi igazán a ti magánügyetek. — Nem értlek? Rossz tettre akarsz rábírni? — Rá akarlak birni,hogy a természet nagy szavának engedelmeskedjél, nem pedig a buta emberek szavának. Ha az emberek viselkedésteket elitélik, ezt csak irigységből teszik s az erkölcs, mellyel viselkedésüket leplezik, a gonoszság, mely illőbb, tetszetősebb formát öltött. Nem szólit benneteket a természet már évek óta nagy ünnepélyére, mely öröme az isteneknek, de rémülete a társadalomnak, mely fél, hogy tartásdijat kell majd fizetnie? — Miért nem tanácsolod, hogy megházasodjunk? — Mert az egészen más dolog! Az ember nem köti le magát egész életére, amiért egy estét együtt töltött valakivel s aki az örömet végig élvezte, annak nem kell szükségképpen a bánatban is osztozkodnia. A házasság lelki ügy, erről itt nincs szó. Különben nem is kell olyanra felszólítanom benneteket, ami úgyis meg fog történni. Szeressétek egymást fiatalon, amíg nem késő, szeressétek egymást, mint a madarak, anélkül, hogy lakásberendezésre gondolnátok. Szeressétek egymást, mint a virágok. — Nem,, szabad ily tiszteletlenül beszélned a leányról. Ő jó, ártatlan is, sajnálatraméltó és aki mást mer mondani, az hazudik. Láttál ártatlanabb szemet, mint az övét, nincs maga az igazság hangja csengésében? Ágnes nagy és tiszta szerelemre méltó, nem olyanra, amilyenről te be-