Népszava, 1906. június (34. évfolyam, 128–153. sz.)
1906-06-24 / 148. szám
« A szatmári általános sztrájk. — Saját tudósítónkul. — Budapest, junius 23. Ha egyéb eredménye nem volna is a szatmári általános sztrájknak, mint az, hogy a munkásság mozgalmát immáron tiz esztendő óta tipró pasát, Tankóczy Gyula főkapitányt, a porba tiporta, már ez is hatalmas eredmény. Mert most egyszerre kivívta a munkásság az őt megillető egyesülési és gyülekezési szabadságot. De a hatalmas szatmári általános sztrájk az összes szakmák gazdasági mozgalmát is egyszerre diadalra segítette. Az előzmények. Az általános sztrájk csütörtökön este tört ki. A Neuschloss féle gőzfűrészgyár munkásai már öt nap óta sztrájkoltak. A milliomos vállalat, amely a város erdőit vásárolta meg, különös kedvezményben részesült a hatóság, különösen pedig Tankóczy részéről. A csendőrség folyton zaklatta a munkásokat. Mikor elhagyták a sztrájktanyát, letartóztatták és lecsukták őket. Szuronyos csendőrök igyekeztek visszavezetni a gyárba a sztrájkotókat a munkába. A békéltető tárgyalásokon Tankóczy a leghallatlanabb módon fenyegette a munkásokat, de ezek, dacolva az üldözéssel, gyönyörűen kitartottak. Klopfstein elvtársunk, a helybeli párt titkára, csütörtökön délelőtt nyolcvan, tíz évre visszamenő iparkihágásért jelentette föl a gyárat. Ez végleg felbőszítette Tankóczyt, akit igen kellemetlenül érintett a följelentés s elhatározta a sztrájk végleges letörését. Délben huszonhat csendőr szállta meg a sztrájktanyát. Az őrmester először is letartóztatta Klopfstein elvtársat. Két csendőrt rendelt mellé azzal a paranccsal, hogy „ha mozdulni mer, le kell szúrni a kutyát!" Így ült két rászegezett szurony között Klopfstein elvtárs déli 11 órától délután ötig teljesen mozdulatlanul, a pribékek a legkisebb mozdulatánál leszúrással fenyegették. Ezalatt kiválasztották a nem helybeli sztrájkólókat, akiket azzal a kijelentéssel vett közre 16 csendőr, hogy most el fogják őket toloncolni. Ekkor fölráncigálták Klopfstein elvtársat, megvasalták úgy, hogy a bilincs véresre zúzta a kezeit és kisérték őket a város felé. Erre már kitört a városban az általános sztrájk. A piac zsúfolva volt munkásokkal, akik nagy tömegekben siettek Klopfstein elvtárs kiszabadítására. De megelőzte őket Tankóczy, aki habos lovakkal nyargalt a Klopfstein elvtársat kisérő csendőrökhöz. Meglepetést szenlelt, mikor megvasalt, megkínzott elvtársunkat meglátta, rögtön levétette kezéről a bilincset és arra kérte, hogy csendesítse le a tömeget. — „Most kér erre, — felelte elvtársunk — mikor már lázadásba kergette a várost! ?" Tankóczy ekkor azzal fenyegette Klopfstein elvtársat, hogy ha három nap alatt el nem hagyja, a várost, akkor összevereti. De egy újabb, még erélyesebb rendreutasítás után a megrökönyödött basa csak kérőre fogta a dolgot. Klopfstein elvtárs szó nélkül ott hagyta és az ujjongó munkássággal együtt a Munkás Otthonba ment, ahol hivatalosan proklamálták az általános sztrájkot- A győzelem. Csütörtökön hajnalban már megszámlálhatatlan nép tolongott a Munkás Otthon előtt. Sztrájkba álltak az összes építőmunkások, ácsok, szabók, cipészek, nyomdászok, szobafestők, vas-és fémmunkások, asztalosok, továbbá a téglagyárak összes cigány- és román munkásai, az összes malmokban szünetelt a munka és a városi villamos művek munkásai is a Munkás Otthonba siettek. A Munkás Otthont szegélyező utcákat azonban a csendőrség szállta meg, amely a sztrájkolók nagy részét nem engedte be a Munkás Otthonba. Erre egy tizes küldöttség elment a főkapitányhoz. Ez meghökkent a hatalmas mozgalom láttára. Rögtön engedélyezte az általános sztrájk sztrájktanyáját a város tulajdonát képező Kossuth-kertben, rögtön, kijelölt új sztrájktanyát a fürészgyéri munkások számára, elismerte a munkások korlátlan gyülekezési szabadságát s kérve kérte, hogy azok a szakmák, amelyek gazdasági sztrájkban állnak, jelentkezzenek nála, ő rögtön békéltetőt hiv egybe s föltétlenül a munkásság pártján fog állni. Végül rögtön engedélyezett tüntető körmenetet a városon keresztül. A munkásság hihetetlen lelkesedéssel fogadta a Slorovitz Gábor és Vágó Béla elvtársak lelkes beszédei tolmácsolta győzelmet. Az utcán négyes sorokba helyezkedett s az ötezer főből álló tömeg beláthatatlan sora a Marscillaist énekelve kígyózott végig a városon, aki a Kossuthkertbe. Itt rövid tanácskozás után Vágó Béla elvtárs lépett a szószékre, aki lelkes szavakban üdvözölte a munkásságot kivívott győzelméért és kérte a munkásokat, hogy ezután a nagyszerű győzelem után fejezzék be az általános sztrájkot. Ibrovitz Gábor elvtárs szintén ebben az értelemben beszélt. A lelkesedés tetőpontjára hágott akkor, midőn Klopfstein elvtárs buzdította további kitartásra az egybegyűlt óriási tömeget és egyben kérte őket arra, hogy haladéktalanul kezdjék meg a munkát. Beszéde után mindenki levette kalapját s a Marseillaise dörgő éneklése után öt perc alatt a legnagyobb nyugalommal, valóban páratlan fegyelemmel az öszszes munkások műhelyeikbe siettek. Sztrájkban maradtak s az általános sztrájkból kifolyólag újabb követelésekkel léptek föl a fürészgyári munkások, a szeszgyári munkások, az összes malmok munkásai, az ácsok és a megrendszabályozott villanytelep munkásai. Tankóczy már délutánra tárgyalásra hívta össze az összes munkaadókat s a tárgyalások Klopfstein és Vágó elvtársak jelenlétében délután két órától esti kilenc óráig tartottak. Tankóczy vezette a jegyzőkönyveket. A tárgyalás a következőket eredményezte. 1. A fűrészgyári munkások számára 15 százalék béremelés, 2. 11 órai munkaidő, 3. a szervezet teljes elismerése, 4. május elseje ünnep, 5. rendes fajárulék, 6. 40 munkáslakás építése, 7. fogyasztási szövetkezet fölállítása a szatmári munkástitkárság felügyelete mellett, 8. heti fizetés, 9. túlórázásért 20 százalékos ráfizetés, 10. a mozgalomból kifolyólag egy évig senki el nem bocsátható, 11. 16 éven aluli gyermekek munkaidejének az ipartörvény rendelkezései szerint való szabályozása. II. A malommunkások egy része számára : heti 4 korona béremelés. A szeszgyári munkások számára: heti 4 és 8 korona béremelés. A villanygyári munkások számára: másfélórai ebédidő s a megrendszabályozás teljes elejtése. Az ácsoknak s a Szatmári Gőzmalom Részvénytársaság munkásainak békéltető-tárgyalásai még nem kezdődtek meg. Franciaország:. (Osztályigazságszolgáltatás Franciaországban.) A burzsoázia mindenütt egyforma, ha a minél nagyobb kizsákmányolás lehetőségének biztosításáról van szó. A profit a fődolog, még a radikális, modern francia burzsoázia is a legbrutálisabb, minden radikális elvet arcul csapó intézkedésekre hajlandó, ha veszélyben a profit. A francia bíróságok egyre-másra hoznak osztályítéleteket. Bár küszöbön van az általános amnesztia, a bíróságok legalább fenyegetésül hozzák a szigorúbbnál szigorúbb ítéleteket. Így néhány nappal ezelőtt a felebbezési bíróság megerősítette azt a teljesen igazságtalan ítéletet, mely 14 munkásra 6 hónapi börtönt rótt azért, mert egy műhelyben dolgozó társaikat a munka beszüntetésére akarták bírni. Az elitéltek között gyermekemberek is vannak, mégis a burzsoá bíró még ezeknek se adta meg a feltételes elítélés kedvezményét. A legfelháborítóbb volt azonban az a bánásmód, melyben az elítélteket részesítették. Még az ítélet jogerőssé válta előtt fegyencruhákba bujtatták őket és közönséges gonosztevőkként bántak el velük. Kosztjuk undorító, kenyerük férges, hetenként egyszer írhatnak csak hozzátartozóiknak s kétszer fogadhatnak látogatókat, akkor is csak félórára, a felügyelő jelenlétében. Eme híradásokat egy csoport szocialista foglaszfeligyelő is megerősítette a minap a „anmanité"-hez intézett levelében. Általában az elfogott munkásokkal botrányos pártoskodással bánnak el. Egy néhány esetben az „Emberi jogok ligá"-jának beavatkozása némi orvoslásra vezetett. Ezzel a bánásmóddal a nyolcórás munkaidőért vívott harcától akarja elrettenteni a burzsoázia a francia munkásságot, ami azonban nem fog neki sikerülni. Amerika. (Agyonlőtt sztrájkolók.) Cananeaban (Mexikó) június elején 5000 bányász sztrájkba lépett. A mexikói vállalkozók rettenetes eszközökkel igyekeztek a sztrájknak véget vetni. Így június 3-án a sztrájkolók 8 vezérét elfogták és a milíciával egyszerűen agyonlövették őket. Cananeában pedig kihirdették az ostromállapotot. A munkások ennek ellenére sem léptek munkába s a támadt zavargásokban vagy 150 ember elesett. NÉPSZAVA 1906. június 24 KÜLFÖLD. Németország. (Katonai lázadás a gyarmatokon.) Legutóbb megemlékeztünk a Vorwarts ama feltűnést keltő híréről, hogy a délnyugat-afrikai gyarmati csapatok között zendülés tört ki. A birodalmi kancellár utasítást adott, hogy a Vorwarts által közölt dolgokról indítsanak hivatalos vizsgálatot és az adatokat hozzák nyilvánosságra. A hivatalos jelentés szerint nem felel meg a valóságnak, hogy a védőcsapat egyik tisztjét a fellázadt katonák megölték volna, de ellenben igaz, hogy összesen 58 katonát büntettek meg rengedetlenség" miatt és ezek közül többet halálra ítéltek. A halálraítéltek érdekében a bírák kegyelmi kérvényt küldöttek Vilmos császárnak. A hivatalos jelentés az „engedetlenség" okairól, módjáról egy szót sem árul el, tehát a Vorwarts ebbeli közlései megfelelnek a valóságnak. A kapitalista gyarmatosítás rendes következményei az ilyen esetek. HÍREK. — Időjárás. Az országban elvétve fordultak elő zivataros esők, amelyek között jelentékenyebbek Tokajon (20 mm.) és Kassán (26 mm.) voltak. A hőmérséklet változása lényegtelen és a maximum Orosházán 31 C°, a minimum Tátrafüreden 8 C® volt. Temesvárott ma reggel 7 óra 55 perckor a műszerek gyenge földrengést jeleztek. Jóslat: Lényegtelen hőváltozás és helyenként zivataros esők várhatók. Heti előfizetés. Értesítjük azon heti előfizetőinket, akiit hétközben fizetnek elő a lapra, hogy az előfizetést mindig, a legközelebbi KEDDI naptól számljuk. Reklamációkat csak akkor vehetünk figyelembe, ha előfizetőink a hiányzó lapokat azonnal reklamálják. VIDÉKI elvtársainkat figyelmeztetjük, hogy onnan egyelőre NEM LEHET a lapot hetenként előfizetni. A KIADÓHIVATAL. Lesz-e aratósztrájk? — Be nem küldött vélemények. — Egy jeles laptársunk, amely leleményesen megszokta kérdezni a színésznőktől, hogy milyen harisnyát viselnek és a színészektől, hogy „minek is van szerelem a világon ?" — nemrég az ezerholdasokhoz intézett körkérdést, amelyben afelől kíváncsiskodott, hogy lesz-e aratósztrájk ? A kiváló példán fölbuzdulva, mi is megkérdeztük hazánk jeleseit, hogy lesz-e aratósztrájk? Íme a válaszok: Hogy az idén lesz-e, vagy lehet-e aratósztrájk, arról — bevallom őszintén — tiszta képet nem alkothattam magamnak. Megingathatatlan a meggyőződésem azonban, hogy jövőre semmi esetre sem lesz aratósztrájk. Nem lesz pedig azért, mert addigra az egész ország népe élvezni fogja a fák és madarak napjának üdvös intézményét. Gr. Apponyi Albert: Nem tartom valószínűnek, hogy aratósztrájk lesz. Mert valóban logikátlanságot képezne az aratók részéről, hogy a darabont-kormány alatt