Népszava, 1907. március (35. évfolyam, 52–78. sz.)
1907-03-07 / 57. szám
10 TŐKE ÉS C JUHKA. A budapesti építőmunkások kizárásában változás neva állott be. A budapesti ácsmunkások kizárása változatlanul fönnáll. A budapesti kádárok sztrájkja változatlanul tart. A „Hungária" kénsavgyárra kimondott bojkott tart. Cipészek! Adler Adolf (Teréz körút 10. Bp.) és Friedrmann Simon (Nagymező utca 21. szám) clpész-üzlete zárlat alatt van. A budapesti vöröskolbásakés ssitó munkások sztrájkja a mai napon változatlan erővel tartott. A munkások — akik a sztrájktanyán víg együttlétben töltik az idejüket — öntudatos nyugalommal várják a további, fejleményeket. A munkások elszántsága már megtörte a munkáltatók dölyfét, akik sietnek, hogy a profitot fenyegető veszedelmet elhárítsák. Ebből a célból már hajlandók egyezkedni s a holnapi nap folyamán már meg is tartják az első békéltető-tárgyalást. Akár meghozza ez a tárgyalás a megegyezést, akár nem, a sztrájkolók szolidaritása minden körülmények között kivívja mindazokat az eredményeket, amikért harcba szállottak. A budapesti cipészmunkások egységes árszabályát — mint a szervezőbizottság jelenti — az e hó 11-én tartandó nyilvános gyűlésen fogják megismertetni a munkásokkal. Egyben tudatja a szervező bizottság, hogy amíg az árszabállyal teljesen rendben nem lesznek, Budapestet zárlat alá helyezik. A II. kerületi cipészmunkások közgyűlése — mint a szervező bizottság jelenti — a közbeeső nyilvános gyűlés miatt e hó 18-ára halasztották el. A keszthelyi építőmunkások is kénytelenek voltak a munkáltatók erőszakosságai következtében bérharcba lépni. A munkások ugyanis még a tél folyamán egy az ottani viszonyoknak megfelelő munkarendet nyújtottak be. A munkáltatók, ahelyett, hogy a munkásokkal tárgyaltak volna, hozattak maguknak „egy pesti urat", aki egy olyan munkarendet állított nekik össze, ami az eddiginél is sokkal rosszabb volt, amit tehát a keszthelyi munkások nem fogadhattak el. A munkások ennek következtében sztrájkba léptek. A mester urak most hat kisiparossal pótolják a munkásokat, akiket naponta csendőrök kísérnek a munkahelyre és vissza. Csakhogy a keszthelyi épületek ezeknek a munkájából sohase épülnének fel, azért most sztrájktörőket keresnek másfelé. Kömives munkások tartózkodjanak Keszthelyre való utazástól. A pécsi arabómtnkások bérharc előtt állanak. Kolozsvárott a Hermán Gyula asztalosműhelyére kimondott bojkott változatlanul fennáll. Eddig a következő gyászvitézek lettek bojkottörők: Gyirán János, Friedek Gyula és Nádai Márton. A szászrégeni magyar szabók sztrájkja változatlanul tart. A brassói Wellkes Testvérek bútorgyára bojkott alatt áll. A város asztalosok részére zárlat alatt áll. A szatmárnémeti cipészek kizárása már 14 nap óta tart. A hatóságok itt is minden lehetőt elkövetnek a munkáltatók érdekében. Négy cipészmunkást letartóztattak, mert együtt voltak egy beteg társukat meglátogatni. Egy cipésznek az iparigazolvány kiadását azzal az indokkal tagadta meg a főkapitány, hogy van elég iparos, dolgozzon mint segédjegyzőnek Szemerédy Lajos elvtársakat választották. A napirend pontjait Markó elvtárs boncolgatta, kimutatva, hogy a munkásság csakis osztálytudatos szervezkedéssel és a saját erejéből tudhatja helyzetét kedvezően megváltoztatni. Szóló bővebben foglalkozik az újonnan megalakított munkáltató szövetségek uszító hadjárataival, amikkel a munkásszervezetek ellen törnek. Végül kitartásra, harckészségbe és mindent feláldozó elszántságra buzdítja a jelenlevőket. Utána Széll elvtárs beszélt, rámutatva arra, hogy a munkáltatók közül sokan beléptek a munkáltatók szövetségébe s így el kell készülni rá, hogy egy szép napon megtagadják a kollektív szerződés rendelkezéseit. Éppen ezért kettőzött erővel kell hozzálátni a szakszervezet megerősítéséhez. A gyűlést ezután bezárta. GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. — (Az aradi összmunkásság) március 3-án nyilvános gyűlést tartott a következő napirenddel : 1. A sajtó. 2. A szövetkezeti mozgalom. Elnökké Borz György, jegyzővé Mészáros Sándor elvtársakat választották meg. A napirend előadója Klopfstein Ernő elvtárs volt, aki a napirend pontjait beható részletességgel fejtegette. Beszéltek még Gruber Jakab, Demján Száva és Ziebermann Soma elvtársak. Agyűlés munkásdalok éneklése közben ért véget. (A szegedi festőmunkások) vasárnap délelőtt 10 órakor nyilvános népgyűlést tartottak a következő napirenddel: 1. A festőmunkások gazdasági és politikai helyzete. 2. A kizárás. Ifj. Tóth István ajánlatára elnöknek Széll Mihály. vIPSZAVA 1907. nárcius 7. GYŰLÉSEK VIDÉKEK : A kispesti szövetkezeti mozgalom szervező bizottsága holnap, pénteken este 8 órakor az építőmunkások szakegyletében (Kispest) ülést tart. Székesfehérvárott a földmivelő munkások e hó 10-én, vasárnap délután 3 órakor nyilvános népgyűlést tartanak. E hó 17-én pedig a pártszervezet rendez nyilvános gyűlést a Vásártéren, ugyanebben az időben. EGYLETI HÍREK. Az óbudai olvasó-egyletben (III. Lajosutca 4. Kronák-féle vendéglő) minden vasárnap délután 3 órakor előadás tartozik. Budapesti gabonatőzsde. — 1907 március 6. — A gabonacsarnokban a mai napon a következő árakon történtek az alábbi eladások: I. Készáru-üzlet. IX. Határidő-üzlet. ZM*t délután 4 és fél kakari zma, tiszavidéki . • • • 16.— • Hódmezővásárhelyi • • • 15.85 n Mezőtúri . . . • • • 16.—• Új Pestmegyevidéki , • • • 15.50 9 Hartai . . . . • • • 15.25 9 Raktáráru • • . • • • 15.29 1ozs • • • 13.05 9 15.36 a 10.38 9 Az árak 100 kilogrammonként koronaértékben értendők. 1907. áprilisi búza 1917. októberi búza 1907. áprilisi rozs 1907. októberi rozs 1907. áprilisi zab 1907. októberi zab 1907. májusi tengeri 1907. júliusi tengeri W klgna.-ként 7.46—7.47 7.81—7.82 0.74—0.75 0.75—6.77 7.40—7.41 6.08—6.0y 5.19—5.20 5.33—5.34 ... . Napirend. Csütörtök, március 7. — Görögország függetlenségét proklamálják 1821. — Nap kél 1 óra 33 perckor, nyugszik 5 óra 50 perckor. — Hold kél 1 óra 10 perckor, nyugszik 10 óra 33 perckor. E hiten a Inti díjfizetési nyugta szint szürke, ez előfitttés az 1907. tv 10. hetére szól. A miniszterek fogaadnak: Miniszterelnök pénteken délután 4-5 óráig; a belügyminiszter csütörtök délután fél 4-től 5 óráig; pénzügyminiszter hétfőn délután 3 órakor ; honvédelmi miniszter kedden délután 4 órakor; horvát-szlavonországi miniszter szerdán délután 4 órakor; igazságügyminiszter csütörtökön délután 1 órakor; vallás- és közoktatásügyi miniszter szerdán délután 4 órakor; kereskedelemügyi miniszter pénteken délután 4 órakor. — Nemzeti múzeum Állattól nyitva d. e. tf-tíil l-ig. A néprajzi osztály (Csillag utca 3. sz. a.) d. e. 9—l-ig. — A múzeum többi tárlatai megtekinthetők minden nap 1 korona belépődíj melett. — Növénytár (V., Széchenyi utca 1.) hétköznaponként. A szépművészeti múzeum képtárai közül nyitva van : a) a régi képtár: kedden, csütörtökön d. e. 10 órától fél a-ig. b) a modern képtár: szerdán, pénteken d. e. 10 órától fél 6-ig, c) vasárnap és ünnepnapokon mind a két képtár ugyanazon időben. Hétfőn és szombaton a képtárak zárva vannak. A látva levő összes gyűjtemények egy kor belépődíj mellett mindig megtekinthetők . Technológiai iparmúzeum gyűjteménye (VIII., József-körut ft.) nyitva van — szombat kivételével — naponként d. e. 9 órától 1 óráig és szerdán este 6 órától 6 óráig.- Mezőgazdasági múzeum zárva. — Közlekedési múzeum a Városligetben, nyitva van minden hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 11—12 óráig, délután 2—5 óráig, vasárnap d. e. 9—1-ig. -- Magyar királyi szabadalmi levéltár (VII., Jrzsébet-kürut 19.) nyitva van vasárnaponként i. e. 9—1 óráig. — Magyar kis, kereskedelmi múzeum : Igazgatóság, kereskedelmi szakkönyvtár és keleti mintatár: V., Váci-kürut 1. sz. a. Hivatalos órák délelőtt 1 órától délután 2 óráig. Természetrajzi gyűjtemények múzeuma (Vill. Muzeum-körút 4. sz.) nyitva délelőtt 10—12-ig. — A Mentaegyesület helyiségei megtekinthetők délelőtt 8-tól délután 11-ig a Sólyom- és Markó-utca sarkán, az egyesületi házban. — Földtani Intézet piúzeuma minden vasárnap és csütörtökön délelőtt 10—1-ig díjtalanul tekinthető meg. — Mezőgazdasági kiállítás a városligeti iparcsarnokban délelőtt 10—1 óráig. — AI. Akadémia Göthe-szobám lárva. — Múzeumi könyvtár nyitva egész délelőtt. — Akadémiai könyvtár nyitva egész délelőtt. -- Magyar Földrajzi Társaság könyvtára nyitva délelőtt 9—l-ig, vasárnap zárva. — Egyetemi könyvtár kettő kivételével naponként délelőtt a—12-ig és délután 3—L-ig. — Fővárosi könyárat (Károly-kirut úti. szám) nyitva hétköznapokon délelőtt 9—l-ig, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9—12-ig. — Az ipar- és kereskedelmi kamara könyvtára (V., Szemere-utca (I.) nyitva hétköznapokon délután 4—S-ig, vasárnap d. e. 9—12-ig. — Az aquincumi ásatások múzeuma III. ker., Ó-Buda, Külsü Szentendrei-út. Helyiérdekű vasút a Pálfi-térről. — A központi statisztikai hivatal könyvtára vasárnap és ünnepnapok kiételével minden nap d. e. 1001-ig nyitva. KÁNAÁNBAN. H IRTA: CSIZMADIA SÁNDOR. 14 És a lakosságnak tűrnie kell, mert mit is tehetne egyebet? De hátha egyszer mégis megunja ? Dh attól nem fél a jegyző és a szolgabíró. Ott vannak a zsandárok, majd ellátják a türelmetlenkedők baját. Ugyan az őrmesternek, ki igen derék jóravaló ember, elférne már egy kis felülről jött dicséret vagy kitüntetés. De eddig hiányzik hozzá az alkalom. Mert hát ez is csak a szerencse dolga. íme a szomszéd községbeli őrsvezető, ki pedig meglehetősen együgyű alak, eltalálta. A tavalyi lázadásnál, adó miatt történt állítólag, sikerült, mielőtt a nép lecsendesült volna, gyorsan hat embert agyonlövetnie s „a lázadás leveretése alkalmávali hősies magatartásáért" megkapta az ezüst érdemkeresztet. Ilyen a szerencse. Most a hét falusi őrmester is azon igyekszik éjjel-nappal, hogy valami hősiességet követhetne el, miben a szolgabíró és a jegyző szívesen lennének segítségére. Számos esetben piackor a legsűrűbb tömegben fölpofoz egy-egy embert, abban a reményben, hogy a többiek majd föllázadnak, de minden kísérlet sikertelen. A nyomorult, a gaz nép nem akar lázadozni. Csendes fogcsikorgatással tűri sorsát, még azt is mélyen eltitkolja, hogy egyáltalán fáj neki a kegyetlen, embertelen bánásmód. Ezért az őrmesternek az a jelszava, hogy a szegény embert mind föl kellen® akasztani. Olyan ez a Hétfalu, mint valami sötét börtön, csak éppen, hogy nem kerítették körül magas, áthághatatlan kőfallal. Az emberek félénkek, csendesek, alázatosak. Nem hiába áll a kis katolikus templom a piactéren, mely minden vasárnap megtelik ájtatos hallgatókkal, jámbor hívekkel. És ahol a templom van, meg pap, ott az emberek tudnak hosszútűrők és alázatosak lenni. Az oltár körül a kövek nem hiába koptak ki a csúszómászó térdek alatt! A Krisztust tartó kőoszlop egy helyén már nagy lyuk tátong, a sűrű csókok kinyaldosták a követ. És a plébános minden vasárnap nagyobb dörgedelemmel, mérges szitkozódások közepette támad rá a szószékről a népre, hogy nem elég tűrő, nem elég alázatos, engedetlen, rossz. A szerencsétlen nép már azt sem tudja, hányadán van, mert ha a fiatal káplán tartja a prédikációt, az egészen mást beszél. Arról tárgyal, hogy a gyávaság a legnagyobb bűn. Engedelmességgel nem a földi hatalmasságoknak tartozunk, mert azok maguk is hitvány, gyarló emberek, hanem csak a mennyei atyának. És hogy ne várjanak mindent az imádságtól, ha sorsuk javulását akarják, hanem maguk is cselekedjenek. Legyenek bátrak, büszkék, önérzetesek, mert bűn, ha az ember, az istennek legnemesebb teremtménye, a földön csúszik, mint a keze-lábatlan féreg. Sőt egyszer azt is mondta, hogy a mennyország nem csak az égben van, hanem annak itt lenn is kellene lennie. Az égbeli mennyországot megalkotta az isten, de a földi mennyországot maguknak az embereknek kell megteremteniük. Az ilyen prédikáció után a hívek lelkükben nagy háborgással széledtek szét. Mert sokan azt tartották és e hitükben mindig jobban megerősödtek, hogy a fiatal káplánnak igaza van. Szép a béketűrés és az alázat, de nagyon terhes, olyannyira, hogy már-már alig is elbírható. S ha egy-egy durvább igazságtalanság történt velük és ez már nem volt valami ritka eset, mikor a mérték túlságosan betelt, zúgolódni kezdtek, de természetesen csak maguk között. De nagy esetnek kell lenni az ilyennek, amely belemarkol az emberek szívébe és lelkébe, marcangolja a húsukat, mint a vad állat a körmei közé került nyomorultan vergődő áldozatát. Ilyenkor gyakran hullámzik, mozog a tömeg félelmesen. De az ilyen mozgolódás még nem az öntudat hírhozója, hanem csak a fájdalomé. Nem is tart soká, néhány pillanat múlva újra beáll a temetői csönd, folytatódik az örök béketűrés. Mint mikor a gazda a szokottnál is nagyobbat suhint ostorával lovára, a ló megugrik, az istrángot is elszakítja, de megint ott marad állva, reszketve a rud mellett és újra tűri, hogy befogják az igába. Az asszonyi jajveszékelés alapjában felrázta a kicsi, szegényes, csöndes falut. Az emberek rettegve, félve kukkantottak ki az udvarról a jajgató Sósné után. Érezték, hogy most valami, még a szokottnál is borzasztóbb eset történhetett. És féltek megtudni az újabb eseményt. De viszont gyötörte, hajszolta őket a kíváncsiság. Megkérdezni azonban megsem merészelték, attól tartva, hogy valami rettenetes dolgot hallanak.