Népszava, 1907. március (35. évfolyam, 52–78. sz.)

1907-03-07 / 57. szám

10 TŐKE ÉS C JUHKA. A budapesti építőmunkások kizárásában változás neva állott be. A budapesti ácsmunkások kizárása vál­tozatlanul fönnáll. A budapesti kádárok sztrájkja változat­lanul tart. A „Hungária" kénsavgyárra kimondott bojkott tart. Cipészek! Adler Adolf (Teréz­ körút 10. Bp.) és Friedrmann Simon (Nagymező­ utca 21. szám) clpész-üzlete zárlat alatt van. A budapesti vöröskolbásakés ssitó munkások sztrájkja a mai napon vál­tozatlan erővel tartott. A munkások — akik a sztrájktanyán víg együttlétben töltik az idejüket — öntudatos nyugalommal várják a további, fejleményeket. A munkások el­szántsága már megtörte a munkáltatók dölyfét, akik sietnek, hogy a profitot fe­nyegető veszedelmet elhárítsák. Ebből a célból már hajlandók egyezkedni s a hol­napi nap folyamán már meg is tartják az első bék­éltető-tárgyalást. Akár meghozza ez a tárgyalás a megegyezést, akár nem, a sztrájkolók szolidaritása minden körülmé­nyek között kivívja mindazokat az ered­ményeket, amikért harcba szállottak. A budapesti cipészmunkások egységes ár­szabályát — mint a szervező­bizottság jelenti — az e hó 11-én tartandó nyilvános gyűlésen fogják megismertetni a munkásokkal. Egyben tudatja a szervező bizottság, hogy amíg az ár­szabállyal teljesen rendben nem lesznek, Buda­pestet zárlat alá helyezik. A II. kerületi cipészmunkások közgyű­lése — mint a szervező bizottság jelenti — a közbeeső nyilvános gyűlés miatt e hó 18-ára ha­lasztották el. A keszthelyi építőmunkások is kénytele­nek voltak a munkáltatók erőszakosságai követ­keztében bérharcba lépni. A munkások ugyanis még a tél folyamán egy az ottani viszonyoknak megfelelő munkarendet nyújtottak be. A munkál­tatók, ahelyett, hogy a munkásokkal tárgyaltak volna, hozattak maguknak „egy pesti urat", aki egy olyan munkarendet állított nekik össze, ami az eddiginél is sokkal rosszabb volt, amit tehát a keszthelyi munkások nem fogad­hattak el. A munkások ennek következtében sztrájkba léptek. A mester urak most hat kis­iparossal pótolják a munkásokat, akiket na­ponta csendőrök kísérnek a munkahelyre és vissza. Csakhogy a keszthelyi épületek ezeknek a munkájából sohase épülnének fel, azért most sztrájktörőket keresnek másfelé. Kömives mun­kások tartózkodjanak Keszthelyre való uta­zástól. A pécsi arabómtnkások bérharc előtt állanak. Kolozsvárott a Hermán Gyula asztalos­műhelyére kimondott bojkott változatlanul fennáll. Eddig a következő gyászvitézek lettek bojkottörők: Gyirán János, Friedek­ Gyula és Nádai Márton. A szászrégeni magyar szabók sztrájkja változatlanul tart. A brassói Wellkes Testvérek bútor­gyára bojkott alatt áll. A város asztalosok ré­szére zárlat alatt áll. A szatmárnémeti cipészek kizárása már 14 nap óta tart. A hatóságok itt is minden le­hetőt elkövetnek a munkáltatók érdekében. Négy cipészmunkást letartóztattak, mert együtt voltak egy beteg társukat meglátogatni. Egy cipésznek az iparigazolvány kiadását azzal az indokkal tagadta meg a főkapitány, hogy van elég iparos, dolgozzon mint segéd­­jegyzőnek Szemerédy Lajos elvtársakat választot­ták. A napirend pontjait Markó elvtárs boncol­gatta, kimutatva, hogy a munkásság csakis osztály­tudatos szervezkedéssel és a saját erejéből tud­hatja helyzetét kedvezően megváltoztatni. Szóló bővebben foglalkozik az újonnan megalakított munkáltató szövetségek uszító hadjárataival, amikkel a munkásszervezetek ellen törnek. Végül kitartásra, harckészségbe és mindent feláldozó el­szántságra buzdítja a jelenlevőket. Utána Széll elvtárs beszélt, rámutatva arra, hogy a munkálta­tók közül sokan beléptek a munkáltatók szövet­ségébe s így el kell készülni rá, hogy egy szép napon megtagadják a kollektív­ szerződés rendel­kezéseit. Éppen ezért kettőzött erővel kell hozzá­látni a szakszervezet megerősítéséhez. A gyűlést ezután bezárta. GYŰLÉSI TUDÓSÍTÁSOK. — (Az aradi összmunkásság) március 3-án nyilvános gyűlést tartott a következő napirend­del : 1. A sajtó. 2. A szövetkezeti mozgalom. Elnökké Borz György, jegyzővé Mészáros Sándor elvtársakat választották meg. A napirend előadója Klopfstein Ernő elvtárs volt, aki a napirend pont­jait beható részletességgel fejtegette. Beszéltek még Gruber Jakab, Demján Száva és Ziebermann Soma elvtársak. A­­gyűlés munkásdalok éneklése közben ért véget.­­ (A szegedi festőmunkások) vasárnap délelőtt 10 órakor nyilvános népgyűlést tartottak a következő napirenddel: 1. A festőmunkások gazdasági és politikai helyzete. 2. A kizárás. Ifj. Tóth István ajánlatára elnöknek Széll Mihály. vIPSZAVA 1907. n­árcius 7. GYŰLÉSEK VIDÉKEK : A kispesti szövetkezeti mozgalom szer­vező bizottsága holnap, pénteken este 8 óra­kor az építőmunkások szakegyletében (Kispest) ülést tart. Székesfehérvárott a földmivelő munkások e hó 10-én, vasárnap délután 3 órakor nyilvá­nos népgyűlést tartanak. E hó 17-én pedig a pártszervezet rendez nyilvános gyűlést a Vásártéren, ugyanebben az időben. EGYLETI HÍREK. Az óbudai olvasó-egyletben (III. Lajos­utca 4. Kronák-féle vendéglő) minden vasárnap délután 3 órakor előadás tartozik. Budapesti gabonatőzsde. — 1907 március 6. — A gabonacsarnokban a mai napon a következő árakon történtek az alábbi eladások: I. Készáru-üzlet. IX. Határidő-üzlet. ZM*t délután 4 és fél k­akari­ zma, tiszavidéki . • • • 16.— • Hódmezővásárhelyi • • • 15.85 n Mezőtúri . . . • • • 16.—• Új Pestmegyevidéki , • • • 15.50 9 Hartai . . . . • • • 15.25 9 Raktáráru • • . • • • 15.2­9 1­ozs • • • 13.05 9 15.36 a 10.38 9 Az árak 100 kilogramm­onként koronaértékben értendők. 1907. áprilisi búza 191­7. októberi búza 1907. áprilisi rozs 1907. októberi rozs 1907. áprilisi zab 1907. októberi zab 1907. májusi tengeri 1907. júliusi tengeri W klgna.-ként 7.46—7.47 7.81—7.82 0.74—0.75 0.75—6.77 7.40—7.41 6.08—6.0y 5.19—5.20 5.33—5.34 ... . Napirend. Csütörtök, március 7. — Görögország függetlenségét pro­klamálják 1821. — Nap kél 1 óra 33 perckor, nyugszik 5 óra 50 perckor. — Hold kél 1 óra 10 perckor, nyugszik 10 óra 33 perckor. E hiten a Inti díjfiz­etési nyugta szint szürke, ez előfitttés az 1907. tv 10. hetére szól. A miniszterek fogaadnak­: Miniszterelnök pénteken délután 4-5 óráig; a belügyminiszter csütörtök délután fél 4-től 5 óráig; pénzügyminiszter hétfőn délután 3 órakor ; honvédelmi miniszter kedden délután 4 órakor; h­orvát-szla­vonországi miniszter szerdán délután 4 órakor; igazság­ü­gyminiszter csütörtökön délután 1 órakor; vallás- és közoktatásügyi miniszter szerdán délután 4 órakor; keres­kedelemügyi miniszter pénteken délután 4 órakor. — Nemzeti múzeum Állattól nyitva d. e. tf-tíil l-ig. A néprajzi osztály (Csillag­ utca 3. sz. a.) d. e. 9—l-ig. — A múzeum többi tárlatai megtekinthetők minden nap 1 korona belépődíj melett. — Növénytár (V., Széchenyi­ utca 1.) hétköznaponként. A szépművészeti múzeum képtárai közül nyitva van : a) a régi képtár: kedden, csütörtökön d. e. 10 órától fél a-ig. b) a modern képtár: szerdán, pénteken d. e. 10 órától fél 6-ig, c) vasárnap és ünnepnapokon mind a két képtár ugyanazon időben. Hétfőn és szombaton a képtárak zárva vannak. A látva levő összes gyűjtemények egy kor­ belépődíj mellett mindig megtekinthetők . Techno­lógiai iparmúzeum gyűjteménye (VIII., József-körut ft.) nyitva van — szombat kivételével — naponként d. e. 9 órá­tól 1 óráig és szerdán este 6 órától 6 óráig.­­- Mezőgazda­sági múzeum zárva. — Közlekedési múzeum a Város­ligetben, nyitva van minden hétfőn, szerdán és pénteken délelőtt 11—12 óráig, délután 2—5 óráig, vasárnap d. e. 9—1-ig. -- Magyar királyi szabadalmi levéltár (VII., J­rzsé­bet-kürut 19.) nyitva van vasárnaponként i. e. 9—1 óráig. — Magyar kis­, kereskedelmi múzeum : Igazgatóság, ke­reskedelmi szakkönyvtár és keleti mintatár: V., Váci-kürut 1. sz. a. Hivatalos órák délelőtt 1 órától délután 2 óráig. Természetrajzi gyűjtemények múzeuma (Vill. Muzeum-körút 4. sz.) nyitva délelőtt 10—12-ig. — A Menta­egyesü­let helyiségei megtekinthetők délelőtt 8-tól délután 11-ig a Sólyom- és Markó-utca sarkán, az egyesületi házban. — Földtani Intézet piúzeuma minden vasárnap és csütör­tökön délelőtt 10—1-ig díjtalanul tekinthető meg. — Mező­gazdasági kiállítás a városligeti iparcsarnokban délelőtt 10—1 óráig. — AI. Akadémia Göthe-szobám lárva. — Múzeumi könyvtár nyitva egész délelőtt. — Akadémiai könyvtár nyitva egész délelőtt. -- Magyar Földrajzi Társaság könyvtára nyitva délelőtt 9—l-ig, vasárnap zárva. — Egyetemi könyvtár kett­ő kivételével naponként délelőtt a—12-ig és délután 3—L-ig. — Fővárosi könyárat (Károly-ki­rut úti. szám) nyitva hétköznapokon délelőtt 9—l-ig, vasár- és ünnepnapokon délelőtt 9—12-ig. — Az ipar- és kereskedelmi kamara könyvtára (V., Szemere-utca (I.) nyitva hétköznapokon délután 4—­S-ig, vasárnap d. e. 9—12-ig. — Az aquincumi ásatások múzeuma III. ker., Ó-Buda, Kü­lsü Szentendrei-út. Helyiérdekű vasút a Pálfi-térről. — A központi statisztikai h­ivatal könyvtára vasárnap és ünnepnapok kiételével minden nap d. e. 1001-ig nyitva. KÁNAÁNBAN. H IRTA:­­ CSIZMADIA SÁNDOR. 14 És a lakosságnak tűrnie kell, mert mit is te­hetne egyebet? De hátha egyszer mégis meg­unja ? Dh attól nem fél a jegyző és a szolga­bíró. Ott vannak a zsandárok, majd ellátják a türelmetlenkedők baját. Ugyan az őrmesternek, ki igen derék jóravaló ember, elférne már egy kis felülről jött dicséret vagy kitüntetés. De ed­dig hiányzik hozzá az alkalom. Mert hát ez is csak a szerencse dolga. íme a szomszéd község­beli őrsvezető, ki pedig meglehetősen együgyű alak, eltalálta. A tavalyi lázadásnál, adó miatt történt állítólag, sikerült, mielőtt a nép le­csendesült volna, gyorsan hat embert agyon­lövetnie s „a lázadás leveretése alkalmávali hősies magatartásáért" megkapta az ezüst érdemkeresztet. Ilyen a szerencse. Most a hét falusi őrmester is azon igyekszik éjjel-nappal, hogy valami hősiességet követhetne el, miben a szolgabíró és a jegyző szívesen lennének segít­ségére. Számos esetben piackor a legsűrűbb tömegben fölpofoz egy-egy embert, abban a re­ményben, hogy a többiek majd föllázadnak, de minden kísérlet sikertelen. A nyomorult, a gaz nép nem akar lázadozni. Csendes fogcsikorgatás­sal tűri sorsát, még azt is mélyen eltitkolja, hogy egyáltalán fáj neki a kegyetlen, ember­telen bánásmód. Ezért az őrmesternek az a jel­szava, hogy a szegény embert mind föl kellen® akasztani. Olyan ez a Hétfalu, mint valami sötét börtön, csak éppen, hogy nem kerítették körül magas, áthághatatlan kőfallal. Az emberek félénkek, csendesek, alázatosak. Nem hiába áll a kis katolikus templom a piactéren, mely minden vasárnap megtelik ájtatos hallgatókkal, jámbor hívekkel. És ahol a templom van, meg pap, ott az emberek tudnak hosszútűrők és alázatosak lenni. Az oltár körül a kövek nem hiába kop­tak ki a csúszómászó térdek alatt! A Krisztust tartó kőoszlop egy helyén már nagy lyuk tá­tong, a sűrű csókok kinyaldosták a követ. És a plébános minden vasárnap nagyobb dörgedelemmel, mérges szitkozódások közepette támad rá a szószékről a népre, hogy nem elég tűrő, nem elég alázatos, engedetlen, rossz. A szerencsétlen nép már azt sem tudja, hányadán van, mert ha a fiatal káplán tartja a prédiká­ciót, az egészen mást beszél. Arról tárgyal, hogy a gyávaság a legnagyobb bűn. Engedel­mességgel nem a földi hatalmasságoknak tarto­zunk, mert azok maguk is hitvány, gyarló em­berek, hanem csak a mennyei atyának. És hogy n­e várjanak mindent az imádságtól, ha sorsuk javulását akarják, hanem maguk is cselekedje­nek. Legyenek bátrak, büszkék, önérzetesek, mert bűn, ha az ember, az istennek legneme­sebb teremtménye, a földön csúszik, mint a keze-lábatlan féreg. Sőt egyszer azt is mondta, hogy a mennyország nem csak az égben van, hanem annak itt lenn is kellene lennie. Az ég­beli mennyországot megalkotta az isten, de a földi mennyországot maguknak az embereknek kell megteremteniük. Az ilyen prédikáció után a hívek lelkükben nagy háborgással széledtek szét. Mert sokan azt tartották és e hitükben mindig jobban megerő­södtek, hogy a fiatal káplánnak igaza van. Szép a béketűrés és az alázat, de nagyon terhes, oly­annyira, hogy már-már alig is elbírható. S ha egy-egy durvább igazságtalanság történt velük és ez már nem volt valami ritka eset, mikor a mérték túlságosan betelt, zúgolódni kezdtek, de természetesen csak maguk között. De nagy esetnek kell lenni az ilyennek, amely belemarkol az emberek szívébe és lelkébe, mar­cangolja a húsukat, mint a vad állat a körmei közé került nyomorultan vergődő áldozatát. Ilyenkor gyakran hullámzik, mozog a tömeg félelmesen. De az ilyen mozgolódás még nem az öntudat hírhozója, hanem csak a fájdalomé. Nem is tart soká, néhány pillanat múlva újra beáll a temetői csönd, folytatódik az örök béke­tűrés. Mint mikor a gazda a szokottnál is na­gyobbat suh­int ostorával lovára, a ló megugrik, az istrángot is elszakítja, de megint ott marad állva, reszketve a rud mellett és újra tűri, hogy befogják az igába. Az asszonyi jajveszékelés alapjában felrázta a kicsi, szegényes, csöndes falut. Az emberek ret­tegve, félve kukkantottak ki az udvarról a jaj­gató Sósné után. Érezték, hogy most valami, még a szokottnál is borzasztóbb eset történhe­tett. És féltek megtudni az újabb eseményt. De viszont gyötörte, hajszolta őket a kíváncsiság. Megkérdezni azonban meg­sem merészelték, attól tartva, hogy valami rettenetes dolgot hallanak.

Next