Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-22 / 202. szám

íül-i augusztus SIEPSSAfA o magyar határra vezethessen csapatokat, másfelöl Szerbiának segítséget nyújthasson. Mindezt egy félhivatalos rendkivüli kiadása mondja. Mi ezzel szemben Románia maga­. tartása? Ezt is megmondják a román lapok. Oroszország nemcsak egész Romániát ta­lálja magával szemben, de az összes Balkán­államok, ily durva orosz támadás esetén, Görögországot kivéve, egyértelműen mellénk állanak, a velünk, Romániával már meg is kötött katonai konvenció szerint. Török­országgal és Bulgáriával vállvetett közös harcunkban nemcsak Oroszországot semmi­síthetjük meg a mai helyzetben, de keserű esztendőket hozunk Angliára és Francia­országra is a hármas szövetségi nagyhatal­makkal való együttes operálásunkkal. A „Dimineata" rendkivüli kiadása megmagya­rázza azt is most már, miért hangsúlyozta Románia, hogy az Európai Duna-Bizottság által reá bizott azon föladatát, hogy az Al­duna semlegességét védje meg, hűen telje­siti mindenesetre, ha ezt orosz részről meg­támadtatás érné. Az uj balkáni szövetség. (Konstantinápoly, augusztus 21.) A „Tercsu­mani Hakkikat" cimii lap visszautasítja a bal­káni liga visszaállításának eszméjét, amelyet legutóbb fölvetettek s azt mondja: Törökország sohasem léphetne be olyan szövetségbe, mely a bukaresti szerződés statusquójának föntartását célozná, még akkor sem, ha ez a szerződés re­videáltatnék. A balkáni szövetség eszméje halvaszületett gondolat. Nem képzelhetünk ma­gunknak balkáni szövetséget Szerbia és Görög­ország résztvételével, de Törökország, Bulgária és Románia között a szövetség lehetséges és szükséges. Románok a hármas ántánt eilen. (Bukarest, augusztus 21. — „Politikai Hir­adó".) Vasárnap délután az ipari szindikátusok­hoz tartozó több ezer munkás népgyűlést tar­tott, amelyen a szónokok élesen kikeltek Szerbia és Oroszország ellen. Amikor a szónokok a szerb és orosz szót emiitették, olyan elkeseredett tüntetés volt, amilyenről egy hónap előtt itt senki álmodni se mert volna. Hasonló tüntetés volt Anglia és Franciaország ellen is, akik, mint a szónokok mondták, egy orgyilkosság miatt a népeket háborúba keverték. Az entente nagykövetségeit csendőrség őrizte. Románia az uzsorások ellen. (Bukarest. augusztus 21. — „Politikai Hir­adó".) Az élelmiszerek rettenetes áremelkedése folytán tegnap a kereskedelmi miniszter ren­deletet bocsátott ki, amely szigorúan megálla­pítja minden egyes koloniális és élelmicikknek árát. Aki a rendeletben megállapított hatósági áron fölül csak egy bánit is szed, súlyos bör­tönbüntetéssel lakol. Gondoskodás történt arról is, hogy szállítási, vagy egyéb költségek címén se lehessen nagyobb árat szedni a meg­állapított tarifánál. Bulgária elzárt kikötői. (Szófia, augusztus 20.) A' hadügyminiszté­rium rendeletére Burgas kikötőt a kereske­delmi hajózás céljaira elzártnak je­lentették ki. Várna kikötőt illetőleg a hajók csak napkeltétől napnyugtáig közlekedhet­nek, amennyiben pilóta van a hajón. ElzártáK a messzinai szorost. (Fiume, augusztus 21. — „Politikai Hir­ádó".) A révkapitányság hirdetményt tett közzé, amelyben tudatja a lakossággal, hogy Olaszország a messzinai szorost teljesen el­zárta és azon sem hadi, sem kereskedelmi hajók nem közlekedhetnek. Egyelőre csak a Messzina, Reggio és a San-Giovanni kö­zötti parti hajózás van megengedve, :*: Hadjárat a -szerbeK ellen. *.. A szerb harctér. A sabáci ütközet részleteiből. Egy főhadnagy, aki a sabáci harcban meg­sebesült és Budapestre érkezett, a következő­ket mondotta: Husz kilométernyire Sabáctól szerdán tá­madtuk meg újból a szerbeket. Ez a támadá­sunk minden vonalon sikeres volt. A szélrózsa minden irányából vonultak föl csapataink és nem messze a kiindulás helyétől rátaláltunk az első szerb csapatokra. A szerbek, ugylát­szik, készültek arra, hogy Sabác felől fog de­rék hadunk bevonulni Szerbiába é3 ezért Val­jévá közelében összpontosítottak négy had­osztályt. A Sumar-. a Drina-, a Crna-Planina és a Duna-diviziók állnak itt, északon Janko­vich Bózsó tábornok vezeti őket, a nyugati se­regnek pedig Martinovics tábornok a parancs­noka. Mi a Sumar-divízióval ütköztünk össze. Tüzérségünk kitűnően födöztc előnyomulásun­kat, de a szerbek is kitartóak voltak és csak akkor, amikor már megtizedeltük seregeiket, kezdték meg a visszavonulást. Podgorica-Ada irányába menekültek, de menekülésük közben fölmásztak a fákra és onnan lövöldöztek reánk. Különösen a tiszteket igyekeztek harcképte­lenné tenni, de mondanom sem kell, hogy se­regeink és különösen a bámulatraméltó vitéz­séggel harcoló magyar ezredek ezt az orvtáma­dást is hamarosan ellensúlyozták. A szerb főhadsereg most Valjevó felé menekült. Mi minden oldalról a legvehemensebben támadjuk őket és egyáltalán nem engedjük meg nekik, liogy offenzívába menjenek át. A szerbek harc­modoráról elég talán annyi, hogy szemben az ellenséggel gyávák, de orvul támadnak, ke­gyetlenkednek és ha megfutamodnak, arról egyáltalában nem gondoskodnak, hogy sebe­sülteiket és halottaikat fölszedjék. Ez a munka is a mi egészségügyi csapatainkra vár. A szer­bek egyáltalában nem céloznak, vaktában lő­nek és innen van, hogy lövéseik nagyon gyön­gék. Hat milliméteres kaliberű fegyvereik messze a gyalogság feje fölött süvít el. inkább a tartalékot veszélyezteti és a lőtávolságon tol visznek. A halottaink száma nagyon kevés. Inkább sebesültek vannak. A szerb hadsereg^ inkább a shrajmellel dolgozik, ezért van annyi shrapnel-sérülés, mig a gránátok egyáltalában nem robbannak. A sebesültekkel együtt hoztak Budapestre két szerb sebesült katonát is, Jelesievics Sret­kót és Eadojcsics Radoszlávot, akik mind a ketten a lábukon sérültek meg súlyosan. A szerbek őket is ápolás nélkül hagyták. Jelc­sievicset az újságírók kikérdezték. A szerb katona elmondotta, hogy egyáltalában nem szívesen ment háborúba. A két év előtti há­borúban még csupa lelkesedéssel harcolt, de már ebben a háborúban sem ő, sem tízezer más hajtársa nem akart bevonulni. A tisztek re­volverrel kényszeritették őket, maga a hadse­reg kifáradt és a tisztek azzal lelkesítik a szer­beket, hogy jön az orosz és akkor vége lesz a svábának. Jelesievics ugy tudja, hogy a szer­bek csak Sabác körül tízezernél több embert vesztettek. (Szekszárd, augusztus 21.) Délután 5 órakor 2Í5 sebesültet hoztak vasúton a sabáci ütközet­ben résztvettek közül. Ezek közül 21 a saját lábán jár, kettő súlyosabban sebesült meg, de nem életveszélyesen. A kivonult Vörös Kereszt kirendeltségének semmi dolguk nem akadt. A sebesülteket megvendégelték. Beszélik", hogy a hadsereg lelkes hangulatban van. Az iskolák­ban helyezték el őket. Holnap mennek tovább Székesfehérvárra. (Bécs, augusztus 21.) A „Südslavisebe Kor­respondenz" jelenti: Beavatott forrásból je­lentik, hogy az osztrák-magyar csapatok által megvert szerb csapatokat orosz tisztek vezényelték, akik önként léptek a szerb had­seregbe. Szerb hadifoglyok. A sebesülteket szállító vonaton harminc­nyolc hadifoglyot őriztek egy külön kocsiban. Ezek valamennyien Montenegróból menekül­tek át Hercegovinába, ahol elfogták őket (Cegléd, augusztus 20.) Cegléden már a há­ború kitörése óta vannak szerb foglyok. Van közöttük néhány gazdagabb ember, akik Ve­lencében töltötték a nyarat és csupán akkor keltek útra hazafelé, amikor a monarchia had­üzenete már megtörtént Ezeket a szerbeket hazafelé utaztukban elfogták és közülök né­hányat Ceglédre internáltak. Két vagyonosabb szerbet a fogházban he­lyeztek el, a többi pedig a város pusztáira vitték, ahol mezei munkáikat végeztetnek velük. (Pápa, augusztus 21.) Egy harminckét tagu, csupa intelligens szerbekből álló csapatot szállítottak katonáink Pápára. Az idehozott szerbek egy része megszökött hazájából, mert éhínség fenyegette falvaikat (Esztergom, augusztus 21.) Szombaton és a hét folyamán mintegy 500 hadifoglyot hoztak Esztergomba, ahol a foglyokat barakokban he­lyezték el. A foglyok között igen sok a bosznia­hercegovi nai illetőségű, közöttük számos in­telligens ember van, asszonyok és gyerekek is vannak közöttük. Szerdán este ismét 3000 hadi­fogoly érkezett hajón, akiket élelemmel láttak el, azután hajón folytatták az utat a Dunán fölfelé. Menekül a szerb lakosság. (Szófia, augusztus 21.) Caribrodon, a bolgár határállomáson keresztül egyre érkeznek a. szerb menekültek. Egész határmenti falvak szerb lakossága menekült már át Bulgáriába. Eddig több mint ötezer csalcul menekült át a határon. A lakosok magukkal vitték összes jószágaikat és vagyonukat. Vlassina község­ben egy lélek sem maradt. A falu egész népe fölkerekedett és otthagyta Szerbiát. Ezek a menekültek is megerősítik azokat a jelentése­ket, amelyek a szerb nyomorról adtak hirt. Elakadt az orosz segítség. (Szalonikí, augusztus 21.) — „Nemzetközi Távirati Hírlap") Két nappal ezelőtt egy hajórakomány hadfölszerelési cikk és mu­níció érkezett ide Oroszországból a szerb had­sereg részére. Az átvételre már régebben ideérkezett szerb tisztekből álló bizottság át is vette a szálitmányt. A vasúti összeköttetés azonban Görögország és Szerbia között meg­szakadt, a szekereken való szállítást pedig a lakosság ismeretesen ellenséges magatartása miatt nem lehet megkísérelni ós ezért tehát a katonai bizottság az átvett rakományt itt beraktározta. Az albánok Szerbia ellen. '(Athén, augusztus 21. — A' „Nemzetközi Távirati Hirlap" jelentése.) A „Bolgár Távirati Ügynökség" az athéni „Embros" cimii lap egy korfui jelentését közli: Duraz­zóból az albán fölkelők több vezetője érke­zett ide Brindisin keresztül, akik hírül lioz­ták,^ hogy az önkéntesek tisztjeikkel együtt, továbbá a holland csendőrség tagjaival együtt elutaztak Albániából, Wied Vilmos albán fejedelem ott maradt, miután a fölkelőkkel sikerült megegyeznie. A feje­delem beleegyezett abba, hogy Albánia Szerbiára támadjon. Durazzó lakossága a legjobb viszonyban van e megegyezés óta a fölkelőkkel, akik Siaknál táboroznak. A föl­kelők egy része Kossovoból már útnak in­dult Szerbia félé. A' Siak mellett táborozók Montenegró ellen fognak vonulni. Essad pasa, aki Koricába érkezett, a fejedelem megbizottjával együtt tanácskozott híveivel a szükséges teendők fölött és elhatározták, hogy elsősorban Bituliát kell elfoglalni. Á tanácskozás után Essad pasa megtette a szükséges intézkedéseket. (Athén, augusztus 21. A „Nemzetközi Távirati Hirlap" jelentése.) A „Patrisz" cimii lap jelenti, hogy az albán fölkelők. akik már behatoltak Ujszerbiába, mindent elkövetnek a macedón általános fölkelés szer­vezésének mielőbbi befejezésére. A monasz­tiri prefektus táviratilag instrukciókat kért, kormányától, azonban Nisből azt a választ kapta, hogy a kormány semmiesetre sem bocsáthat sem katonaságot sem tiszteket rendelkezésére, mert azok mindegyikére másutt van szükség. Mindenesetre azonban igyekezzék a prefektus miliccsapatokat fel­állítani ós mindent elkövetni a szerb-albán határ biztosítására TELEFON SZAMAINK: Népszava-könyvkereskedés Párttitkárság Népszava szerkesztősége Népszava szerkesztősége Népszava kiadóhivatala Népszava-expedició (hajnali fél 3 órától 6 óráig) Népszava kiadóhivatala Szakszervezeti Tanács Világosság-nyomda Világosság-nyomda József József József József József fi József József Jóasef József József 3-27. 3-28. 3—29. 3—30. 3-3L 3—31. 3—32. 9-65. 9—66, 16-16.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék