Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)

1914-08-22 / 202. szám

6 Háborús intézkedések. # * # Megkezdik az erődítési munkálatokat. A „Budapesti Tudósító" jelenti: A­ mind nagyobb méreteket öltő világháború az abban elsősorban szerepet játszó hatal­makra alió, a feladatot hárítja, hogy mind­azon védekezési problémák megoldásával foglalkozzanak, amelyek egy hosszú háború előre nem látható esélyei között is megad­ják a meglepetések elleni biztonságnak azt az érzetét, amely a mi hadviselésünk alap­gondolatának, az erélyes offenzívának ke­resztülviteléhez szükséges. Ennélfogva a Duna vonalán régen tervezett és a mozgó­sítási előintézkedések keretében már elő is készített erődítési munkálatok vétetnek fo­ganatba, amelyek biztosítani fogják az e folyó főétkelési pontjait, ezek között a két fővárost. A monarchia mindkét államának lakossága, amely olyan férfias elszántság­gal vette föl a küzdelmet, bizonyára he­lyeselni fogja ezt az elhatározást. Ugyanaz a gondolat érlelte ezt meg, amely 1870-ben a poroszokat Berlin megerősítésére indította, az a gondolat, hogy nagy célokért küzdő nemzeteknek a SZÍVÓS védekezésre is készen kell állniok és hogy offenzivánk csak akkor nyugszik ,biztos alapon, lehet gondtól ment és frissen tetterős. Ha ké­szen állunk a sikeres védelemre is. Azok számára, akik az ilyen és hasonló hírek­ben baljóslatú jeleket hajlandók fölfedezni, meg kell jegyeznünk, hogy a tervezett erődítési munkálatok egyáltalán nem jelentenek aktuális veszedelmet. Az erődítési munkálatokat, amiket most kezdenek végrehajtani, már régen tervez­ték , a béke idején tett mozgósítási intézkedé­sek keretében már elő is készítették. Hogy az erődítések megkezdése mennyire nem jelent esetleges­ fenyegető veszedelmet, annak igazolá­sára fölhozhatjuk azt a történeti tényt, amelyet a­ fenti jelentés is megemlíti , hogy 1870-ben a poroszok is megerősítették Berlint, holott nem volt semmi okuk tartani a porosz főváros ve­szélyeztetésétől. A Duna vonalán régen terve­zett erődítési munkálatok végrehajtását csak helyeselni lehet, mert ha minden okunk és bi­zalmunk meg is van arra, hogy a monarchia a háborúból diadalmasan fog kikerülni, még a legszilárdabb bizalom sem mentheti föl a had­vezetőséget az alól a kötelesség alól, hogy a vé­dekezés problémájával is foglalkozzék, hogy a lakosságnak meglepetések ellen is teljes bizton­ságot nyújtson és hogy ehhez képest a legfőbb védekezési problémát, a Duna-vonal főátkelési pontjait, elsősorban pedig a monarchia két álla­mának fővárosait biztosítsa. Újabb behívások. Szombaton ragasztják ki Budapest utcáin azt a hirdetményt, amely a további behívá­sokról intézkedik. A „Behívási hirdetés" így szól: 1. Bevonult, de szabadságolt honvéd le­génység. A magyar honvédséghez bevonult és létszám fölöttiek gyanánt szabadságolt — honvédgyalogsághoz, lovassághoz és tüzér­séghez tartozó — tartalékosok és póttartalé­kosok augusztus hó 24-én fölszerelési állomá­saikra ismét beérkezni és bevonulni köteleze­sek. II. Újoncok és póttartalékosok. A folyó év­ben besorozott és még be nem hívott vala­mennyi újonc (beleértve az egy évi önkénte­seket is) és póttartalékos tényleges szolgá­latra behivatik. Ezek az újoncok és póttarta­lékosok a budapesti cs. és kir. hadkiegészítési kerületi parancsnokságnál (Üllői­ úti Mária Terézia-laktanyában) bemutatásuk végett je­lentkezni kötelesek és pedig a) azok az újoncok és póttartalékosok, akik nem budapesti illetőségűek, augusztus 21-én; b) azok az újoncok és póttartalékosok, akik budapesti illetőségűek, augusztus 25-én. Azok az újoncok és póttartalékosok, akik tudják, hogy a honvédséghez tartoznak, ugyan­csak ezeken a napokon a budapesti honvéd­kiegészítő parancsnokságnál (az I. Ferenc József, honvéd-gyalogsági laktanyában, IX., Külső Üllői­ úton) kötelesek jelentkezni. III. Szabadságol­ népfölkelésre kötelezet­­­tek. A) Bevonulni kötelesek: 1. A Budapes­ten állandóan tartózkodó összes 42 éves és fiatalabb népfölkelésre kötelezett magyar ál­lampolgárok, akik a hadseregben, haditen­gerészetben, honvédségnél vagy a csendőr­ségnél szolgáltak és bevonulásuk után lét­számtöbblet folytán szabadságoltattak és pedig: a) azok, akik ajánlati lappal vannak ellátva, ajánlati lapjuk rendelkezése szerint; b) az összes többiek közül: a 31 évesek és ennél fiatalabbak augusztus hó 24-én, a 35 évesek augusztus 25, a 36 évesek augusztus 26, a 37 évesek augusztus 27, a 38 éve­sek augusztus 28, a 39 évesek augusztus 31, a 10 évesek szeptember 2, a 11 évesek szeptember 4, a 12 évesek szeptember 7-én tartoznak jelent­kezni az alábbi gyülekező helyeken: azok, akik az V., II. és 111. kerületben laknak, az I. ker. Kereszt-téren, azok, akik a IV. és V. kerületben laknak, az V. ker. Országház északi oldala előtti téren, azok, akik a VI. kerületben laknak, a VII. ker. Budapesti (városligeti Feld-féle) színház előtt, azok, akik a VII. kerületben laknak, a­­VII. ker. Bethlen-téren, azok, akik a VIII. kerületben laknak, a­­VIII. ker. Tisza Kálmán-téren, azok, akik a IX. kerületben laknak, a VIII. ker. József-körút és Üllői-út sarkán levő (Gschwind-féle) üres telken,­­azok, akik a X. kerületben laknak, a X. k­er. Rezső-téren. Bevonulni kötelesek továbbá: 2. A Buda­pesten csak átmenetileg tartózkodó összes 42 éves és fiatalabb népfölkelésre kötelezett magyar állampolgárok, akik a hadseregben, hadi­tengerészetben, a honvédségnél vagy a csendőrségnél szolgáltak és bevonulásuk után létszámtöbblet folytán szabadságoltat­tak, azoknak a kivételével, akik a lovasság­nál szolgáltak. Ezek közül az ajánlati lappal ellátottak ajánlati lapjuk rendelkezése szerint vonulnak be, a többiek pedig az állandó tartózkodási helyüknek megfelelő népfölkelési felszerelési állomáson a következő sorrendben vonulnak be és pedig s­í ..'. ..'... a 38 évesek és ennél fiatalabbak augusztus 24-én, a 39 évesek augusztus 25-én, a 16 évesek augusztus 26-án, a 11 évesek augusztus 27-én, a 12 évesek augusztus 28-án. Amennyiben ezek az állandó tartózkodási helyüknek megfelelő népfölkelési fölszerelési állomást nem tudnák, azt a III. A/I. alatti gyülekező helyek bármelyikén augusztus 24-től kezdve megkérdezhetik. Akinek népfölkelő fölszerelési állomására utaznia kell és népfölkelő igazolványi okmánya nincsen, az a vasúton vagy gőzhajón való in­gyenes utazáshoz igazoló jegyet ugyancsak az émlített gyülekező helyek valamelyikén kaphat. Bevonulni kötelesek végül: 3. Az összes 42 éves és fiatalabb népfölkelésre kötelezett osztrák állampolgárok, akik a hadseregben, a haditengerészetben, honvédségnél (orszá­gos lövészetnél) vagy csendőrségnél szolgál­tak és ez ideig behiva nem voltak vagy be­vonulásuk után létszámtöbblet után szabad­ságoltattak. Ezek augusztus hó 27-én a hon­illetékes népfölkelő járásparancsnokságuk­nál tartoznak jelentkezni. B) Általában nem vonulnak be. Azok a népfölkelésre kötelezettek, kik igazolványi könyvük szerint fölü­lvizsgálat útján, mint „szolgálat­képtelenek" elbocsátottak, to­vábbá mindazok a népfölkelésre kötelezet­tek, akik a hadseregben, a hadi­tengerészet­ben és a honvédségnél soha sem szolgáltak (B. alosztálynak). Kivételnek ezek közül a) akik ajánlati lap­pal vannak ellátva, ezek ajánlati lapjuk ren­delkezései szerint kötelesek bevonulni; b) akik külön lesznek behiva; c) akik különleges hadi­célú szolgálatokra Budapest székesfőváros tanácsának rendelkezése szerint bevonulni kö­telesek. C) A nem Budapesten lakó és ide bevonuló népfölkelésre kötelezettek közül: az 1. nép­fölkelő járásparancsnoksághoz bevonuló a VII. ker., Szegényház-téren, a 29-ik népföl­kelő parancsnoksághoz bevonulók a VII. ker., Almássy-téren, a 30-ik népfölkelő pa­rancsnoksághoz bevonulók a VII. ker., Dam-, Janick-utca, városligeti vége előtt tartoz-­ nak jelentkezni. IV. Népfölkelésre kötelezettek ruházata. A nép fölkelésre, kötelezetteket külön figyelmeztet­­ jü­k, hogy lábbelivel, meleg ruhával s lehetőleg takaróval vonuljanak be. V. A bevonulás alól fölmentett és polgári alkalmazásokban meghagyott hadkötelesek. A bevonulás alól a háború egész tartamára fölmentett hadköteleseknek egyáltalán nem kell bevonulniuk. Azok, akik csak egy bizo­nyos időpontig vannak a bevonulás alól föl­mentve, csakis ezen időpont elmúltával kö­telesek bevonulni. Azok pedig, akik bizony­talan időre fölmentettek, csak újabb fölszó­lításra, illetve behívásra kötelesek bevonulni. VI. Az aratási munkálatok­­végzésére hazabocsátott nem ténylegesek és népfölke­lésre kötelezettek. Azok a nem tényleges katonák, honvédek és népfölkelők, akik ara­tás céljából hazabocsátottak, augusztus hó 24-én, délelőtt 11 órakor annál a főszolgabírói vagy polgármesteri hivatalnál kötelesek új­ból jelentkezni, amelytől szétküldettek. E parancsok iránt tanúsított engedetlenség a fönnálló törvények értelmében szigorúan büntettetik.­­ Hangsúlyozzák, hogy a fenti hirdetés csak Budapest székesfőváros területére érvényes, vidéken közzétett hirdetésekben más hatósá­gok vannak megjelölve. Kelt Budap­­st, 1914 augusztus 22-én. § A székesfőváros tanácsa. NE FS 35 AVA 1914 augusztus 22. A német népfölkelés behívása. (Bécs, augusztus 21.) Németországban császári rendeletre behívták a népfölkelést. Kivétetnek a 20 éven aluli népfölkelők, akik még nem katonakötelesek, továbbá a 39 év­,­nél idősebb nem kiképzettek. Kiképzett nép­fölkelők azonnal Németországba utazni tar­toznak, hacsak a megbízott orvosok alkal­matlannak nem találják őket. A nem ki­képzett népfölkelők tartoznak a legközelebbi konzulátuson megjelenni és katonai szolgá­latra való alkalmasságuk tekintetében ma­gukat vizsgálatnak alávetni. Németországba való hazaszállításuk későbbi utasításra tör­ténik majd meg. Az itthon kiaradottak összeírása. Csütörtökön valamennyi kerületi elöljáró­ságon elkészültek a hadbavonultak családtag­jainak összeírásával. Budapestről 32.000 olyan katona vonult be, akinek hozzátartozója, él a fővárosban. A bevonultak nagy része nőtlen ember, akik azonban vagy szüleiket, vagy más közeli rokonukat gyámolították és így a bel­ügyminiszter rendelete értelmében ők is se­gélyre jogosultak. A belügyminiszter rende­lete szerint az állami és államvasúti alkalma­zottaknak nem kell segélyért jelentkezniük, minthogy őket hivatali elöljáróik összeírják, de a főváros megbízottai az állam alkal­mazottait is felvették kimutatásaikba.­­A se­gélyre jogosulltak hétfőtől kezdve a kerületi elöljáróságoknál az eddig igényelhető járan­dóságaiknak 50 százalékát előlegben meg fog­ják kapni. A segélyt megkapják a­z összes köztisztviselők, állami és városi alkalmazot­tak is, azok is, akik a most kiadott minisz­tériumi rendelet szerint teljes fizetésük élve­zetében vannak. Sok az olyan állami és vasúti munkás, úgyszintén napidíjas alkalmazott, akinek a mozgósításkor beszüntették illet­ményeit, ezek csak a segélyekre számit­hatnak. A bevonult gazdasági cselédekért, G­hillányi Imre báró földmivelésügyi mi­niszter a következő leiratot intézte a gazda­sági érdekképviseletekhez: Az 1907. évi XLV. tc. 49. §-a értelmében a gazdasági cseléddel kötött szerződés meg­szűnik, ha a cseléd­mozgósítás alkalmával bevonul és a szerződés megszűnte miatt egyik fél sem igényelhet kárpó­tlást. A tör­vénynek ez a rendelkezése, amely a szerző­dést kizárólag a jog szempontjából méri, nyilvánvalóan nem menthet föl senkit ama hazafias és emberbaráti kötelesség alól, hogy tehetsége szerint lehetőleg gondoskodjék annak a gazdasági cselédnek itthonmaradt családjáról, aki a békében a magyar, földnek munkája és most annak vérével védelme­zője. Jól tudom, hogy milyen nehéz hely­zetben van ma a gazda maga is, de azt is tudom, hogy hazafias hívó szóra minden ál­dozatra kész. Arra kérem tehát t. Címedet.

Next