Népszava, 1914. augusztus (42. évfolyam, 181–211. sz.)
1914-08-22 / 202. szám
6 Háborús intézkedések. # * # Megkezdik az erődítési munkálatokat. A „Budapesti Tudósító" jelenti: A mind nagyobb méreteket öltő világháború az abban elsősorban szerepet játszó hatalmakra alió, a feladatot hárítja, hogy mindazon védekezési problémák megoldásával foglalkozzanak, amelyek egy hosszú háború előre nem látható esélyei között is megadják a meglepetések elleni biztonságnak azt az érzetét, amely a mi hadviselésünk alapgondolatának, az erélyes offenzívának keresztülviteléhez szükséges. Ennélfogva a Duna vonalán régen tervezett és a mozgósítási előintézkedések keretében már elő is készített erődítési munkálatok vétetnek foganatba, amelyek biztosítani fogják az e folyó főétkelési pontjait, ezek között a két fővárost. A monarchia mindkét államának lakossága, amely olyan férfias elszántsággal vette föl a küzdelmet, bizonyára helyeselni fogja ezt az elhatározást. Ugyanaz a gondolat érlelte ezt meg, amely 1870-ben a poroszokat Berlin megerősítésére indította, az a gondolat, hogy nagy célokért küzdő nemzeteknek a SZÍVÓS védekezésre is készen kell állniok és hogy offenzivánk csak akkor nyugszik ,biztos alapon, lehet gondtól ment és frissen tetterős. Ha készen állunk a sikeres védelemre is. Azok számára, akik az ilyen és hasonló hírekben baljóslatú jeleket hajlandók fölfedezni, meg kell jegyeznünk, hogy a tervezett erődítési munkálatok egyáltalán nem jelentenek aktuális veszedelmet. Az erődítési munkálatokat, amiket most kezdenek végrehajtani, már régen tervezték , a béke idején tett mozgósítási intézkedések keretében már elő is készítették. Hogy az erődítések megkezdése mennyire nem jelent esetleges fenyegető veszedelmet, annak igazolására fölhozhatjuk azt a történeti tényt, amelyet a fenti jelentés is megemlíti , hogy 1870-ben a poroszok is megerősítették Berlint, holott nem volt semmi okuk tartani a porosz főváros veszélyeztetésétől. A Duna vonalán régen tervezett erődítési munkálatok végrehajtását csak helyeselni lehet, mert ha minden okunk és bizalmunk meg is van arra, hogy a monarchia a háborúból diadalmasan fog kikerülni, még a legszilárdabb bizalom sem mentheti föl a hadvezetőséget az alól a kötelesség alól, hogy a védekezés problémájával is foglalkozzék, hogy a lakosságnak meglepetések ellen is teljes biztonságot nyújtson és hogy ehhez képest a legfőbb védekezési problémát, a Duna-vonal főátkelési pontjait, elsősorban pedig a monarchia két államának fővárosait biztosítsa. Újabb behívások. Szombaton ragasztják ki Budapest utcáin azt a hirdetményt, amely a további behívásokról intézkedik. A „Behívási hirdetés" így szól: 1. Bevonult, de szabadságolt honvéd legénység. A magyar honvédséghez bevonult és létszám fölöttiek gyanánt szabadságolt — honvédgyalogsághoz, lovassághoz és tüzérséghez tartozó — tartalékosok és póttartalékosok augusztus hó 24-én fölszerelési állomásaikra ismét beérkezni és bevonulni kötelezesek. II. Újoncok és póttartalékosok. A folyó évben besorozott és még be nem hívott valamennyi újonc (beleértve az egy évi önkénteseket is) és póttartalékos tényleges szolgálatra behivatik. Ezek az újoncok és póttartalékosok a budapesti cs. és kir. hadkiegészítési kerületi parancsnokságnál (Üllői úti Mária Terézia-laktanyában) bemutatásuk végett jelentkezni kötelesek és pedig a) azok az újoncok és póttartalékosok, akik nem budapesti illetőségűek, augusztus 21-én; b) azok az újoncok és póttartalékosok, akik budapesti illetőségűek, augusztus 25-én. Azok az újoncok és póttartalékosok, akik tudják, hogy a honvédséghez tartoznak, ugyancsak ezeken a napokon a budapesti honvédkiegészítő parancsnokságnál (az I. Ferenc József, honvéd-gyalogsági laktanyában, IX., Külső Üllői úton) kötelesek jelentkezni. III. Szabadságol népfölkelésre kötelezettek. A) Bevonulni kötelesek: 1. A Budapesten állandóan tartózkodó összes 42 éves és fiatalabb népfölkelésre kötelezett magyar állampolgárok, akik a hadseregben, haditengerészetben, honvédségnél vagy a csendőrségnél szolgáltak és bevonulásuk után létszámtöbblet folytán szabadságoltattak és pedig: a) azok, akik ajánlati lappal vannak ellátva, ajánlati lapjuk rendelkezése szerint; b) az összes többiek közül: a 31 évesek és ennél fiatalabbak augusztus hó 24-én, a 35 évesek augusztus 25, a 36 évesek augusztus 26, a 37 évesek augusztus 27, a 38 évesek augusztus 28, a 39 évesek augusztus 31, a 10 évesek szeptember 2, a 11 évesek szeptember 4, a 12 évesek szeptember 7-én tartoznak jelentkezni az alábbi gyülekező helyeken: azok, akik az V., II. és 111. kerületben laknak, az I. ker. Kereszt-téren, azok, akik a IV. és V. kerületben laknak, az V. ker. Országház északi oldala előtti téren, azok, akik a VI. kerületben laknak, a VII. ker. Budapesti (városligeti Feld-féle) színház előtt, azok, akik a VII. kerületben laknak, aVII. ker. Bethlen-téren, azok, akik a VIII. kerületben laknak, aVIII. ker. Tisza Kálmán-téren, azok, akik a IX. kerületben laknak, a VIII. ker. József-körút és Üllői-út sarkán levő (Gschwind-féle) üres telken,azok, akik a X. kerületben laknak, a X. ker. Rezső-téren. Bevonulni kötelesek továbbá: 2. A Budapesten csak átmenetileg tartózkodó összes 42 éves és fiatalabb népfölkelésre kötelezett magyar állampolgárok, akik a hadseregben, haditengerészetben, a honvédségnél vagy a csendőrségnél szolgáltak és bevonulásuk után létszámtöbblet folytán szabadságoltattak, azoknak a kivételével, akik a lovasságnál szolgáltak. Ezek közül az ajánlati lappal ellátottak ajánlati lapjuk rendelkezése szerint vonulnak be, a többiek pedig az állandó tartózkodási helyüknek megfelelő népfölkelési felszerelési állomáson a következő sorrendben vonulnak be és pedig sí ..'. ..'... a 38 évesek és ennél fiatalabbak augusztus 24-én, a 39 évesek augusztus 25-én, a 16 évesek augusztus 26-án, a 11 évesek augusztus 27-én, a 12 évesek augusztus 28-án. Amennyiben ezek az állandó tartózkodási helyüknek megfelelő népfölkelési fölszerelési állomást nem tudnák, azt a III. A/I. alatti gyülekező helyek bármelyikén augusztus 24-től kezdve megkérdezhetik. Akinek népfölkelő fölszerelési állomására utaznia kell és népfölkelő igazolványi okmánya nincsen, az a vasúton vagy gőzhajón való ingyenes utazáshoz igazoló jegyet ugyancsak az émlített gyülekező helyek valamelyikén kaphat. Bevonulni kötelesek végül: 3. Az összes 42 éves és fiatalabb népfölkelésre kötelezett osztrák állampolgárok, akik a hadseregben, a haditengerészetben, honvédségnél (országos lövészetnél) vagy csendőrségnél szolgáltak és ez ideig behiva nem voltak vagy bevonulásuk után létszámtöbblet után szabadságoltattak. Ezek augusztus hó 27-én a honilletékes népfölkelő járásparancsnokságuknál tartoznak jelentkezni. B) Általában nem vonulnak be. Azok a népfölkelésre kötelezettek, kik igazolványi könyvük szerint fölülvizsgálat útján, mint „szolgálatképtelenek" elbocsátottak, továbbá mindazok a népfölkelésre kötelezettek, akik a hadseregben, a haditengerészetben és a honvédségnél soha sem szolgáltak (B. alosztálynak). Kivételnek ezek közül a) akik ajánlati lappal vannak ellátva, ezek ajánlati lapjuk rendelkezései szerint kötelesek bevonulni; b) akik külön lesznek behiva; c) akik különleges hadicélú szolgálatokra Budapest székesfőváros tanácsának rendelkezése szerint bevonulni kötelesek. C) A nem Budapesten lakó és ide bevonuló népfölkelésre kötelezettek közül: az 1. népfölkelő járásparancsnoksághoz bevonuló a VII. ker., Szegényház-téren, a 29-ik népfölkelő parancsnoksághoz bevonulók a VII. ker., Almássy-téren, a 30-ik népfölkelő parancsnoksághoz bevonulók a VII. ker., Dam-, Janick-utca, városligeti vége előtt tartoz- nak jelentkezni. IV. Népfölkelésre kötelezettek ruházata. A nép fölkelésre, kötelezetteket külön figyelmeztet jük, hogy lábbelivel, meleg ruhával s lehetőleg takaróval vonuljanak be. V. A bevonulás alól fölmentett és polgári alkalmazásokban meghagyott hadkötelesek. A bevonulás alól a háború egész tartamára fölmentett hadköteleseknek egyáltalán nem kell bevonulniuk. Azok, akik csak egy bizonyos időpontig vannak a bevonulás alól fölmentve, csakis ezen időpont elmúltával kötelesek bevonulni. Azok pedig, akik bizonytalan időre fölmentettek, csak újabb fölszólításra, illetve behívásra kötelesek bevonulni. VI. Az aratási munkálatokvégzésére hazabocsátott nem ténylegesek és népfölkelésre kötelezettek. Azok a nem tényleges katonák, honvédek és népfölkelők, akik aratás céljából hazabocsátottak, augusztus hó 24-én, délelőtt 11 órakor annál a főszolgabírói vagy polgármesteri hivatalnál kötelesek újból jelentkezni, amelytől szétküldettek. E parancsok iránt tanúsított engedetlenség a fönnálló törvények értelmében szigorúan büntettetik. Hangsúlyozzák, hogy a fenti hirdetés csak Budapest székesfőváros területére érvényes, vidéken közzétett hirdetésekben más hatóságok vannak megjelölve. Kelt Budapst, 1914 augusztus 22-én. § A székesfőváros tanácsa. NE FS 35 AVA 1914 augusztus 22. A német népfölkelés behívása. (Bécs, augusztus 21.) Németországban császári rendeletre behívták a népfölkelést. Kivétetnek a 20 éven aluli népfölkelők, akik még nem katonakötelesek, továbbá a 39 év,nél idősebb nem kiképzettek. Kiképzett népfölkelők azonnal Németországba utazni tartoznak, hacsak a megbízott orvosok alkalmatlannak nem találják őket. A nem kiképzett népfölkelők tartoznak a legközelebbi konzulátuson megjelenni és katonai szolgálatra való alkalmasságuk tekintetében magukat vizsgálatnak alávetni. Németországba való hazaszállításuk későbbi utasításra történik majd meg. Az itthon kiaradottak összeírása. Csütörtökön valamennyi kerületi elöljáróságon elkészültek a hadbavonultak családtagjainak összeírásával. Budapestről 32.000 olyan katona vonult be, akinek hozzátartozója, él a fővárosban. A bevonultak nagy része nőtlen ember, akik azonban vagy szüleiket, vagy más közeli rokonukat gyámolították és így a belügyminiszter rendelete értelmében ők is segélyre jogosultak. A belügyminiszter rendelete szerint az állami és államvasúti alkalmazottaknak nem kell segélyért jelentkezniük, minthogy őket hivatali elöljáróik összeírják, de a főváros megbízottai az állam alkalmazottait is felvették kimutatásaikba.A segélyre jogosulltak hétfőtől kezdve a kerületi elöljáróságoknál az eddig igényelhető járandóságaiknak 50 százalékát előlegben meg fogják kapni. A segélyt megkapják az összes köztisztviselők, állami és városi alkalmazottak is, azok is, akik a most kiadott minisztériumi rendelet szerint teljes fizetésük élvezetében vannak. Sok az olyan állami és vasúti munkás, úgyszintén napidíjas alkalmazott, akinek a mozgósításkor beszüntették illetményeit, ezek csak a segélyekre számithatnak. A bevonult gazdasági cselédekért, Ghillányi Imre báró földmivelésügyi miniszter a következő leiratot intézte a gazdasági érdekképviseletekhez: Az 1907. évi XLV. tc. 49. §-a értelmében a gazdasági cseléddel kötött szerződés megszűnik, ha a cselédmozgósítás alkalmával bevonul és a szerződés megszűnte miatt egyik fél sem igényelhet kárpótlást. A törvénynek ez a rendelkezése, amely a szerződést kizárólag a jog szempontjából méri, nyilvánvalóan nem menthet föl senkit ama hazafias és emberbaráti kötelesség alól, hogy tehetsége szerint lehetőleg gondoskodjék annak a gazdasági cselédnek itthonmaradt családjáról, aki a békében a magyar, földnek munkája és most annak vérével védelmezője. Jól tudom, hogy milyen nehéz helyzetben van ma a gazda maga is, de azt is tudom, hogy hazafias hívó szóra minden áldozatra kész. Arra kérem tehát t. Címedet.