Népszava, 1918. november (46. évfolyam, 256–284. sz.)

1918-11-21 / 275. szám

XLVt évfWy»®. SmatopiMtt 1918 »Wutmber 31, etfliSHQk. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: #sry év*» 48.—­­tor. I aery od é»re Sre*. í«l évi ® „. „. S­._ kor. I egy Mrs *.— kor. agy hétre 1 kord­M. Eom SZÁK ÁRA !» FJUIS. « »AGYARORSZAfi! SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE Megjelenik hétfő kivételével mt%den nap. SZERKESZTŐSÉG: VHI., © OHTX-ETCA 4. (Telefon: József 8-29 és József 3-39.) KI Ali CH XVATAX.: Vm., OOSTX-ETCA 4. SZ. (Telefon: József 8-31 és József 3-32.) Város és falu. A városok az egész forradalmi mozgalom nagy központjai A revolúció a városokból indult ki és a városokban diadalmaskodott eddig a legteljesebben. De a város csak egy része az országnak és a forradalom győzelme csak akkor maradhat végleges, ha teljes győ­zelemre jut a falvakban is. Mindenütt a város az ipari- és a szellemi élet középpontja A kapitalizmus mindenütt a városokban gyűjtötte föl a gazdasági és kulturális élet nagy és egyre fokozódó erőit. A kapitalizmus egyre növekvő függésbe ke­rítette a falut a várostól és legtöbbször alig tett egyebeit, csak kiszívta a falu életerejét a város banktőkéje és földesúri fényűzése javára. De ugyanekkor a kapitalizmus a vá­rosokba, az ipartelepekre tömörítette a pro­letárságot, a városokban halmozta­ föl azokat, a forradalmi erőket, amelyek megkezdik osztályállam épületének lerombolását. A for­radalmak történelme azt bizony­ít­ja, h­ogy mindig a város volt az erjesztő, mindig a vá­rosból indultak el a lázongás eszméi és apos­tolai. De a forradalmak története épp ily meg­győző erővel bizonyítja azt is, hogy taxik azok a forradalmak tudtak hosszú időre dii­dalt,iaskodni­ tudtak nagy és döntő eredmé­nyeket elérni, amelyek a városból kijutottak a falvakba is­, viszont sekélyes maradt és el­bukott minden olyan forradalom, amely né­hány elszigetelt város műve volt csupán. 1789 nagy francia forradalma azért válhatott olyan­ csodálatos példaadásává az egész­­ vi­lágnak, mert vezető osztályai a városból ke­rültek ki, de szívvel-lélekkel csatlakozott hozzá a francia parasztság nagy tömege is. A 48-as magyar forradalom mért tarthatta magát oly hosszú ideig túlerővel szemben, mert Kossuth a revolncióhoz tudta láncolni a jobbágyfelszabadítás révén a parasztságot. Az 1917-es orosz forradalom győzelmének egyik nagy titka, hogy a proletárság a maga szellemi vezetése alá tudta vonni a falvak és a kaszárnyák paraszttömegeit. Viszont 1905-ben azért bukott el az első orosz forra­dalom, mert a proletárság elszigetelten ma­radt és a parasztság jórészt közömbösen ál­lott. A parasztság közömbösségén buktak el a lengyel forradalmak és bukott el 48-ban a német forradalom. Magyarországon, ahol a népesség nagy­része még mindig a földművelés körébe tar­tozik, a forradalom sorsa végső soron azon dől el, hogy hová áll és hogyan helyezkedik el a falu, a parasztság. A föld munkásai kettő között választhatnak: vagy a régi vár­megyéhez, az alispánok és főszolgabirák me­gyéjéhez, a jegyzők önkényuralmához, a föl­desúri kastélyok Magyarországához csatla­koznak, vagy pedig a város szellemi vezetése alá kerülnek és a városok, az ipari centru­mok valóban forradalmi elemeihez, a prole­társághoz állanak.­­•­­ A magyar forradalom sorsa és célé az ipari proletárság sorsa, végső soron tehát a szociális köztársaság sorsa azon fordul meg, vajjon sikerül-e az ország többségét alkotó földmunkásságot, parasztságot a városi pro­letárság szellemi körébe bevonni, más szóval, sikerül-e a föld népét szocialistává tenni. Ugyanaz ma a helyzet Magyarországon a magyar ipari proletárság, a földm­unkásság és az egész forra­dalom viszonyára, amit En­gels 1870 táján irt Németország társadalmi állapotairól.­­A földmivelő­­ proletárság, a mezei napszámosság az az osztály, amelyből a­­ fejedelmek hadseregüket nagyobbrészt újoncozzák. Ez az az osztály, amely most az általános szavazati jognál fogva a hűbér­urak és a junkerek nagy tömegét a parla­mentbe küldi; de ez az az osztály­­ is, mely a városok ipari­ munkásságához. . legközelebb áll, vele ugyanazon életföltételek között él, sőt a nyom­oruságn­ak még annál is mélyebb fokára sülyedt.­ Ezt az osztályt, amely­'a sét­szóródottsága folytán 'tehetetlen és amelynek rejtett hatalmát a kor­ány - és­ a­ nemesek igen : jól ismerje,­­szándékosan. I­fagyják , is­kola nélkül, csakhogy tudatlanságban ma­radjon, és osztály felélesítése és bevonása a mozgalomba, a,­német munkásmozgódo­n­ leg­első, legsürgősebb föladata. Att­ól a naptól fogva, amelyen, a földművelő­­ napszámosok sütn>egei saját érdeküket, foüs­therik, a naptól késdve Sémet arxsegbaih bármely, reakciós, feudális, bürokrata vagy polgári fin­­míny lehetetlenné válik." • " A városok és ipari centrumok munkássá­gának most lankadatlan agitációba kell kez­denie. Könyvek, röpiratok­ és röplapok ezrei­vel és százezreivel kell elárasztania a körü­lötte lévő községeket és falviakat. Mindezt szociáldemokratának, aki érzi­ magában az apostoli­ erőt, ki kell mennie agitátorként a földművesek­­­ községeibe, falvaiba, és tanyáiba. Minden ipari centrumnak és­­ városnak meg k­ell­­ szerveznie, szociáldemokratává kell ten­nie­­ az egész környékét. Ez ma döntő fontos­ságú föladat és e feladat jó vagy rossz elvég­zésén múlik a forradalom és a szocializmus sorsa Magyarországon. Ettől függ, hogy az az általános választójog, amelyet megalko­tunk, a junkereket vagy pedig a proletárokat küldi-e be a jövendő parlamentbe. Ettől az agitációtól függ, vájjon föl fogják-e ismerni a föld munkásai a maguk proletárérdekeit. Ettől függ, vajjon mi lesz Magyarország sorsa: visszatérhet-e lassankint a régi rend vagy pedig valóban szocialistává lesz-e a földmunkás és valóben lehetetlenné válik Magyarországon is — Engels szavaival — bármiféle reakciós, feudális, bürokratikus vagy polgári kormány, lejár Nagyrománia. Az aradi román nemzeti tanács a világ népéhez intézett kiáltványban, miután súlyos szemrehányásokkal illeti a magyar uralkodó osztályt a románokkal szemben tanúsított politikája miatt, bejelenti, hogy Erdély és Magyarország román népe Romániához fog csatlakozni. Nem tagadjuk, nincs semmi okunk tagadni, hogy a románok vádjaiban sok az igazság. A régi rezsim sok bű­nt követett el a romá­nok ellen. Valóban oktalan módon beletele­pített a román vidékekbe magyar telepes falvakat. Valóban kiszolgáltatta a román pa­rasztokat a magyar földesuraknak, a ma­gyar szolgabíróknak és az azoknak szolgála­tában álló csendőröknek. Valóban elhanya­golta a román­ nép kultúráját, erőszakos m­agyarosítási kísérleteivel nagyra növelte az analfabéták számát. "Mindezt elismerjük, de mindebből semmikép sem. következik, hogy a románok helyes úton járnak, ha most el akarnak szakadni. Magyarországtól és Romániához akarnak csatlakozni. Nem járnak helyes úton, mert az ő jogos sérelmeik nem a­ magyar népet terhelik­, ha­nem­ egyedül és kizárólag a régi rezsimét. Ugyanez a rezsim m­­agyar gyen gas módon bánik a magyar dolgozó néppel is. A magyar nép kulturális haladását is megakadályozta, a magyar népet is kiszolgáltatta a latifun­diumok urainak, a szolgabírónak, a csend­őrnek. Nem a­ románt üldözték a románban, hanem a 'szegény'embert. Minden­ móíit megszűnt. Megdőlt , a király­ság: szabad, népköztársaságban élünk. Meg­szűnt a­z osztályparlam­ent: általános, egyfele, titkos választójog alapján fog­la/új alkotmániyrffió grilles összegyűjti;. m­ind­en. felnőtt román­yiak, férfiúnak, nőnek szavazati joga iessiy Megszűnt­­­ az os­ztálykorm­ány: •ra­dikális, áseeiáista • minisztérium, korm­á­nyozza az országot. Nagyarányú földre­form­­ készül, amely földhöz fogja juttatni az eddig földnélküli románokat is. Nincs elfo­gulatlan román ember, aki­ tagadhatná, hogy Magyarország az utolsó hónapban óriásit haladt ebben az irányban, hogy hazája le­hessen az itt­ lakó román­oknak. Másfelől nézzenek csak jól körül a román nép vezetői, a radikálisok, a jóhiszeműek és főleg a magyarországi román szociáldemo­kraták. Nézzék­­ meg, hová akarnak csatla­kozni. Romániához, amelynek élén most is egy Hohenzollern áll! Romániához, amely­nek militarizmusa még teljes épségben áll fönn! Romániához, amely fölött a román nagybirtokosok, a hírhedt bojárok még min­dig korlátlanul uralkodnak! Kérdezzük a­­ haladó szellemű románokat és főleg román szocialista elvtársainkat: tehet-e, szabad-e szocialistáknak azt az álláspontot elfoglalni, hogy itthagyjuk a demokratikus magyar­ népköztársaságot és csatlakozunk a Hoheni­sollern-uralom alatt álló bojár Romániához, pusztán azért, mert régebben, amikor még Magyarországon is a földesurak uralkodtak, súlyos sérelmeket szenvedtek? Csak fölvetjük a kérdést, de távol áll tő­lünk minden presszió gondolata. Mi elismer­jük a Magyarországon élő román nép teljes önrendelkező jogát; ha tetszik neki, csatla­kozzék a bojár Romániához. De mégis köte­lességünk figyelmeztetni őket, főleg elvtár­sainkat arra, hogy bizony rossz cserét vá­llálnak, ha a szabad Magyarországból * bojár Romániához pártolnak át Német­ausztriai elvtársaink, akik hasonló probléma előtt állottak, hallani sem akartak a Német­országhoz való csatlakozásról mindaddigj XtSgmiik «s*J wsiiMA 1© ol&sl.

Next