Népszava, 1918. november (46. évfolyam, 256–284. sz.)
1918-11-21 / 275. szám
XLVt évfWy»®. SmatopiMtt 1918 »Wutmber 31, etfliSHQk. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: #sry év*» 48.—tor. I aery od é»re Sre*. í«l évi ® „. „. S._ kor. I egy Mrs *.— kor. agy hétre 1 kordM. Eom SZÁK ÁRA !» FJUIS. « »AGYARORSZAfi! SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE Megjelenik hétfő kivételével mt%den nap. SZERKESZTŐSÉG: VHI., © OHTX-ETCA 4. (Telefon: József 8-29 és József 3-39.) KI Ali CH XVATAX.: Vm., OOSTX-ETCA 4. SZ. (Telefon: József 8-31 és József 3-32.) Város és falu. A városok az egész forradalmi mozgalom nagy központjai A revolúció a városokból indult ki és a városokban diadalmaskodott eddig a legteljesebben. De a város csak egy része az országnak és a forradalom győzelme csak akkor maradhat végleges, ha teljes győzelemre jut a falvakban is. Mindenütt a város az ipari- és a szellemi élet középpontja A kapitalizmus mindenütt a városokban gyűjtötte föl a gazdasági és kulturális élet nagy és egyre fokozódó erőit. A kapitalizmus egyre növekvő függésbe kerítette a falut a várostól és legtöbbször alig tett egyebeit, csak kiszívta a falu életerejét a város banktőkéje és földesúri fényűzése javára. De ugyanekkor a kapitalizmus a városokba, az ipartelepekre tömörítette a proletárságot, a városokban halmozta föl azokat, a forradalmi erőket, amelyek megkezdik osztályállam épületének lerombolását. A forradalmak történelme azt bizonyítja, hogy mindig a város volt az erjesztő, mindig a városból indultak el a lázongás eszméi és apostolai. De a forradalmak története épp ily meggyőző erővel bizonyítja azt is, hogy taxik azok a forradalmak tudtak hosszú időre diidalt,iaskodni tudtak nagy és döntő eredményeket elérni, amelyek a városból kijutottak a falvakba is, viszont sekélyes maradt és elbukott minden olyan forradalom, amely néhány elszigetelt város műve volt csupán. 1789 nagy francia forradalma azért válhatott olyan csodálatos példaadásává az egész világnak, mert vezető osztályai a városból kerültek ki, de szívvel-lélekkel csatlakozott hozzá a francia parasztság nagy tömege is. A 48-as magyar forradalom mért tarthatta magát oly hosszú ideig túlerővel szemben, mert Kossuth a revolncióhoz tudta láncolni a jobbágyfelszabadítás révén a parasztságot. Az 1917-es orosz forradalom győzelmének egyik nagy titka, hogy a proletárság a maga szellemi vezetése alá tudta vonni a falvak és a kaszárnyák paraszttömegeit. Viszont 1905-ben azért bukott el az első orosz forradalom, mert a proletárság elszigetelten maradt és a parasztság jórészt közömbösen állott. A parasztság közömbösségén buktak el a lengyel forradalmak és bukott el 48-ban a német forradalom. Magyarországon, ahol a népesség nagyrésze még mindig a földművelés körébe tartozik, a forradalom sorsa végső soron azon dől el, hogy hová áll és hogyan helyezkedik el a falu, a parasztság. A föld munkásai kettő között választhatnak: vagy a régi vármegyéhez, az alispánok és főszolgabirák megyéjéhez, a jegyzők önkényuralmához, a földesúri kastélyok Magyarországához csatlakoznak, vagy pedig a város szellemi vezetése alá kerülnek és a városok, az ipari centrumok valóban forradalmi elemeihez, a proletársághoz állanak.• A magyar forradalom sorsa és célé az ipari proletárság sorsa, végső soron tehát a szociális köztársaság sorsa azon fordul meg, vajjon sikerül-e az ország többségét alkotó földmunkásságot, parasztságot a városi proletárság szellemi körébe bevonni, más szóval, sikerül-e a föld népét szocialistává tenni. Ugyanaz ma a helyzet Magyarországon a magyar ipari proletárság, a földmunkásság és az egész forradalom viszonyára, amit Engels 1870 táján irt Németország társadalmi állapotairól.A földmivelő proletárság, a mezei napszámosság az az osztály, amelyből a fejedelmek hadseregüket nagyobbrészt újoncozzák. Ez az az osztály, amely most az általános szavazati jognál fogva a hűbérurak és a junkerek nagy tömegét a parlamentbe küldi; de ez az az osztály is, mely a városok ipari munkásságához. . legközelebb áll, vele ugyanazon életföltételek között él, sőt a nyomoruságnak még annál is mélyebb fokára sülyedt. Ezt az osztályt, amely'a sétszóródottsága folytán 'tehetetlen és amelynek rejtett hatalmát a korány - és a nemesek igen : jól ismerje,szándékosan. Ifagyják , iskola nélkül, csakhogy tudatlanságban maradjon, és osztály felélesítése és bevonása a mozgalomba, a,német munkásmozgódon legelső, legsürgősebb föladata. Attól a naptól fogva, amelyen, a földművelő napszámosok sütn>egei saját érdeküket, foüstherik, a naptól késdve Sémet arxsegbaih bármely, reakciós, feudális, bürokrata vagy polgári finmíny lehetetlenné válik." • " A városok és ipari centrumok munkásságának most lankadatlan agitációba kell kezdenie. Könyvek, röpiratok és röplapok ezreivel és százezreivel kell elárasztania a körülötte lévő községeket és falviakat. Mindezt szociáldemokratának, aki érzi magában az apostoli erőt, ki kell mennie agitátorként a földművesek községeibe, falvaiba, és tanyáiba. Minden ipari centrumnak és városnak meg kell szerveznie, szociáldemokratává kell tennie az egész környékét. Ez ma döntő fontosságú föladat és e feladat jó vagy rossz elvégzésén múlik a forradalom és a szocializmus sorsa Magyarországon. Ettől függ, hogy az az általános választójog, amelyet megalkotunk, a junkereket vagy pedig a proletárokat küldi-e be a jövendő parlamentbe. Ettől az agitációtól függ, vájjon föl fogják-e ismerni a föld munkásai a maguk proletárérdekeit. Ettől függ, vajjon mi lesz Magyarország sorsa: visszatérhet-e lassankint a régi rend vagy pedig valóban szocialistává lesz-e a földmunkás és valóben lehetetlenné válik Magyarországon is — Engels szavaival — bármiféle reakciós, feudális, bürokratikus vagy polgári kormány, lejár Nagyrománia. Az aradi román nemzeti tanács a világ népéhez intézett kiáltványban, miután súlyos szemrehányásokkal illeti a magyar uralkodó osztályt a románokkal szemben tanúsított politikája miatt, bejelenti, hogy Erdély és Magyarország román népe Romániához fog csatlakozni. Nem tagadjuk, nincs semmi okunk tagadni, hogy a románok vádjaiban sok az igazság. A régi rezsim sok bűnt követett el a románok ellen. Valóban oktalan módon beletelepített a román vidékekbe magyar telepes falvakat. Valóban kiszolgáltatta a román parasztokat a magyar földesuraknak, a magyar szolgabíróknak és az azoknak szolgálatában álló csendőröknek. Valóban elhanyagolta a román nép kultúráját, erőszakos magyarosítási kísérleteivel nagyra növelte az analfabéták számát. "Mindezt elismerjük, de mindebből semmikép sem. következik, hogy a románok helyes úton járnak, ha most el akarnak szakadni. Magyarországtól és Romániához akarnak csatlakozni. Nem járnak helyes úton, mert az ő jogos sérelmeik nem a magyar népet terhelik, hanem egyedül és kizárólag a régi rezsimét. Ugyanez a rezsim magyar gyen gas módon bánik a magyar dolgozó néppel is. A magyar nép kulturális haladását is megakadályozta, a magyar népet is kiszolgáltatta a latifundiumok urainak, a szolgabírónak, a csendőrnek. Nem a románt üldözték a románban, hanem a 'szegény'embert. Minden móíit megszűnt. Megdőlt , a királyság: szabad, népköztársaságban élünk. Megszűnt az osztályparlament: általános, egyfele, titkos választójog alapján fogla/új alkotmániyrffió grilles összegyűjti;. minden. felnőtt rományiak, férfiúnak, nőnek szavazati joga iessiy Megszűnt az osztálykormány: •radikális, áseeiáista • minisztérium, kormányozza az országot. Nagyarányú földreform készül, amely földhöz fogja juttatni az eddig földnélküli románokat is. Nincs elfogulatlan román ember, aki tagadhatná, hogy Magyarország az utolsó hónapban óriásit haladt ebben az irányban, hogy hazája lehessen az itt lakó románoknak. Másfelől nézzenek csak jól körül a román nép vezetői, a radikálisok, a jóhiszeműek és főleg a magyarországi román szociáldemokraták. Nézzék meg, hová akarnak csatlakozni. Romániához, amelynek élén most is egy Hohenzollern áll! Romániához, amelynek militarizmusa még teljes épségben áll fönn! Romániához, amely fölött a román nagybirtokosok, a hírhedt bojárok még mindig korlátlanul uralkodnak! Kérdezzük a haladó szellemű románokat és főleg román szocialista elvtársainkat: tehet-e, szabad-e szocialistáknak azt az álláspontot elfoglalni, hogy itthagyjuk a demokratikus magyar népköztársaságot és csatlakozunk a Hohenisollern-uralom alatt álló bojár Romániához, pusztán azért, mert régebben, amikor még Magyarországon is a földesurak uralkodtak, súlyos sérelmeket szenvedtek? Csak fölvetjük a kérdést, de távol áll tőlünk minden presszió gondolata. Mi elismerjük a Magyarországon élő román nép teljes önrendelkező jogát; ha tetszik neki, csatlakozzék a bojár Romániához. De mégis kötelességünk figyelmeztetni őket, főleg elvtársainkat arra, hogy bizony rossz cserét vállálnak, ha a szabad Magyarországból * bojár Romániához pártolnak át Németausztriai elvtársaink, akik hasonló probléma előtt állottak, hallani sem akartak a Németországhoz való csatlakozásról mindaddigj XtSgmiik «s*J wsiiMA 1© ol&sl.