Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)

1919-03-26 / 72. szám

« A Jó Magyar Távirati Irodai jelenfii A szö­vetségeseknek a magyar kormány mellé be­osztott katonai missziója a következő leve­let intézte a Forradalmi Kormányzótanács­hoz: Budapest, ISIS március 23. A­ magyar néphez intézett prokla­ma előjű­b­en a köztársaság elnöke a következőket mmdja: Láb­ántánt missziója kijelentette, hogy a demarkációs vonal szentül politikai kőtár­nak "Formálisan ki kel jelentenem, hogy ez a kasmáti kifejezés téves értelmezése. Mikor a köztársaság elnöke a fegyverszüneti szer­ződésbeni megállapított határokat szóvátette, rát­a választ kapta, hogy nincsen többé szó a­z említett szerződésben megállapított de­markációs vonalról, hanem az intántnak ú­jabb döntéséről, amelynek az a célja, hogy szigorúan elhatárolt semleges zónával vá­lassza el a magyar csapatokat a románoktól és így kiküszöbölje az összeütközés minden lehetőségét Soha nem történt említés arról, mintha itt politikai határokról volna szó. A j­ogatlaság és békülékenység szándékával Hm kérem a jelenlegi kormányt a szövet­ség­es csapatok parancsnokló tábornoka ne­vében, hogy késedelem nélkül adja meg a legnagyobb nyilvánosságot a jelen közlésnek. Látták: Vix a k. alezredes, Baker a k. alezredes, Pentilmavi­x k. őrnagy, Pommerot a k. százados. A vidék csatlakozás proletéraága márciusi diadal­mas forradalmánek hullám vérén­ végiggyorű­nlk a m­eg az országra. Egyre-másra érkeznek a jelentések mindenhonnan a vidéki proletár-Ság csatakozáséről Beregszász. A ssocktlieta párt átvette a ha­talmat, amelyet egy háromtagú direktórium gyakorol. Ennek tagjai: Werner Ernő párt­titkár, dr. Siraon Mózes ügyvéd és Szepesi László építőmunkás elvtársai. A szocialista párt megtartotta előzőleg meghirdetett párt-Kongresszuiát, amelyen Be­reg-, Ugocsa-, Má­ramaros- és Ungmegyék kiküldöttei vettek részt. Üdvözlő táviratot menesztettek a Ta­nácskormány­b­a és kérték, hogy szikratáv­író útján üdvözölje a moszkvai szovjet kor­mányt, Werner Ernő elvtárs hosszabb beszéd­ben munkára serkentette a falusiakat, nyu­galomra és rendre intette őket és arra, hogy várják be a Tanácskormány további rendel­kezéseit. A hangulat lelkes, a rend és nyuga­lom az egész megyében tökéletes. Székesfehérvár. Székesfehérváron megala­kult a Forradalmi Tanács, amelynek elnöke Horváth János elvtárs lett. Sopron, Sopron város és vármegye munkáj­áig katonatanácsai hétfőn öt tagú direktóriu­mot választottak az ügyek vezetésére. Nagykároly. A Munkástanács Szatmár vármegye kormányzására direktóriumot vá­lasztott, amely a végrehajtó hatalmat átvette. Komárom­újváros: Komáromújvárosban március 23-án, vasárnap délután 3 órakor megalakult a Munkáé- és Katonatanács, amely nagy népgyűlést hívott egybe. A nép­gzülésem megjelent Komárom Duna-jobb­parti városrészének valamennyi lakosa és egész helyőrsége. A gyűlést a Munkás- és Katonatanács elnöke nyitotta meg, majd há­rom elvtárs ismertette a helyzetet, fölhívta a lakosságot arra, hogy a legnagyobb rendet tartsa, a munkásokat, hogy munkájukat foly­h­assá­k, a katonaságot, hogy a legszigorúbb fegyelem betartása fölött őrködjék. A város­ban példás rend, csönd és fegyelem van. Min­denki a Munkás- és Katonatanács rendeletei­hez tartja magát. Bruck—Királyhida felé a vonatok rendesen közlekednek. Élesd. Az élesdi Munkástanács a főszolga­bírói hivatalt karhatalom alkalmazásával kormányrendeletre hivatalosan átvette. Esztergom, Esztergom város Munkás-, Ka­tona- és Paraszttanácsa négy tagból álló di­rektóriumot választott. A megyében rend és nyugalom van. A községekbe kiküldöttek mentek fölvilágosítani a népet. A megye bá­nyáiban a munka rendesen folyik. Rákoscsaba. A gödöllői főszolgabírói hiva­talt Vojticzky Gyula elvtárs járási népbiztos átvette. Gödöllőn, Rákoscsabán, Pécelen, Rá­koskeresztúron, Cinkotán és Mátyásföldön ta­nácsok alakultak. Nevezett községek népei a forradalmi kormányt táviratilag üdvözölték. Alag. A Kormányzótanács minden rendel­kezését végrehajtották és a vezetést a meg­alakított tanács az egész község lelkesedése mellett átvette. Nyíregyháza. A város vezetést öttagú direktórium vette át Békéscsaba. A városban és a megyéiben a legteljesebb rend uralkodik. Czibor István, Zila András és Martos Manó elvtársak a direktrium tagjai. Városparancsnok Andrássy Gyula elvtárs. Rákoskeresztúr. Rákoskeresztúron meg­alakult a munkások parasztok és katonák tanácsa A direktórium tagjai gyanánt Vörös Sándor, Dobai János és Neuhaus Vil­mos elvtársak lettek megválasztva. A tanács végrehajtó bizottsága úgy a politikai, mint a gazdasági hatalmat átvette­. Csatlakozásukat jelentették még a követ­kező testületek is: A Magyarországi Tényleges Tisztek Szak­szervezete tomboló örömmel vette tudomásul a Magyar Tanácsköztársaság megalakulását és a proletárdiktatúra kikiáltását és egy­hangúan kimondotta, hogy a Vörös Had­sereg kötélés­b­an a proletariátus igaz ügyé­ért örömmel kész életét és vérét föláldozni. A Magyarországi Hivatásos Altisztek Szak­szervezete határtalan lelkesedéssel fogadta a rég óhajtott proletárdiktatúra eljövetelét Kijelenti, hogy a nagy ügyért testtel és lélekkel a proletariátus mellé áll. A Magyar Vöröskereszt-Egylet Hadifog­lyokat Gyámolító és Tudósító Hivatalának (V. Nagykorona­ utca 13) személyzete szak­szervezetté alakult és egyhangú lelkesedéssel elhatározta a proletárizalom­hoz való csatla­kozását A hivatalnak ez az átalakulása nem mai keletű, mert február 1-től kezdve rezsim­változás folytán új szellem költözött a hiva­talba. Főb­izalmi férfinak Vécsey Artúrt, a hivatalnak eddigi vezetőjét választották meg. Az Újpesti Hadirokkantak, Hadiözvegyek Országos Szövetségének e hó 22-én tartott közgyűlése kimondotta, ho­gy testületileg csatlakozik a Magyarországi Szocialista Párt­hoz. A közgyűlés nagy lelkesedéssel válasz­totta meg az egyesület vezetésére a rokkant­tanácsot. Egyben fölhívják a vidéki többi csoportokat, hogy szintén ilyen szellemben alakítsák át egyesületük vezetését. A népbiztosságsok rendeletei * Az árukészletek bejelentése. Rendelet az üzletek és áruraktárak leltározása és készletbejelentése tárgyában. 1. Minden budapesti áruüzlet és nyílt árusí­tást nem folytató áruraktár (beleértve a köz­pontok, beraktározó vállalatok és szállítmá­nyozó cégek raktárait) tulajdonosa vagy veze­tője az élelmiszerüzletek, gyószyszertárak, dro­gériák, errészfogatívi cikkeket árusító üzemek, élő virágüzletek, dohánytőzsdék, könyv- és pa­pi­rkeresk­ed­ések kivételével, árukészletei­ről azok 1919 március hó 24-iki állapota szerint leltárt tartozik fölvenni. 2. E leltár alapján az egyes áruk faját a ke­reskedelmi forgalomban szokásos pontos meg­nevezését, a szokásos egység (méter, darab, ki­logram, stb.) alkalmazásával föltüntetett meny­nyiségrel továbbá az áru e­gységenként való be­szerzési árát részletesen kimutató készletbeje­lentést kell készíteni. 3. A bejelentésben elkülönítve kell fölvenni a­zokat az árukat amelyek az á­ruüzlet vagy raktár tulajdonosáéi, de más üzletben, vagy raktárban vannak elhelyezve. Ez utóbbi üzlet vagy raktár helye pontosan föltüntetendő. Ha az üzletbe­n vagy raktárban olyan áruk is van­nak, amelyek nem az üzlet vagy raktár tulaj­donosáéi, azok az árutulajdonos pontos megne­vezésével kü­lön megjelölendők. Órás-, arany­műves- és ékszerészüzletek tekintet nélkül arra, hogy gyártással is foglalkoznak vagy csak forgalombahozatallal, a leltározásokat csak a Tanácskormány meghatalmazott bizto­sának jelenlétében és eninek a közremű­ködésé-An­^^elAfebSSa fo­r tókflJuent* Gyá­rak, stb. iparüzem készleteinek leltározásáról külön rendelet fog­ intézkedni. . . „ 4. A bejelentésre kötelezettek legelső­sorban a tömegárukat is közszükségleti cikkeket tar­toznak lektárolni és bért elem tenni. 5. A készletbedelem­zést az áruüzlet vagy rak­tár tulajdonosa (vezetőiek továbbá az olyan üzletekben, rak­tárakiban, amelyeknek fegföl­­jebb öt alkalmazott­ja van, az összes alkalmaz­­ottak, ötnél több alkalmazottal bíró üzletekben és raktárakban az alkalmazottak bizal­mi egyé­nei, de legalább öt egyén tartozik aláirni. 8. A készleti bejelentések, amelyeken az üzlet­tulajdonos (cég) neve és helye bélyegző alkal­mazásával pontosan föl­tüntetendő és amely könnyen á­ttekinthető formában, olvasható írással két példányban készítendő el, mindkét példány legkésőbb március hó 29-én a szociális termelés népbiztonságának címeeve, az Orszá­gos Statisztikai Hivatalba: H. Heltai Ferenc­utca 5/7 az egész nap folyamán személyesen vagy küldönc útján beszolgáltatandó. A be­jelentés egy példányát a bejelentőnek vissza­­adják, aki azt merrorizni tartozik. 7. A készletbejelentések teljességét és megbózhatósigorát a népbiztonsági ellenőrizni fogja. A készletbejelentés elmulasztása, továb­bá a valatlan adatokat tartalmazó készletbejelenté­sek beszolgáltatása forradalmi bűncselekmény. E bű­ncselekményért ugy az áruüzlet vagy rak­tár tulajdonosa (vezetője), mint peret a valót­lan bejelentéseket tanúsító bizalmi egyének forradalmi törvényszék elé állíttatnak. Budapest, 1919 március 25. Böhm Vilmos a k, a­szociálk termelés népbiztosa. Rákosi Mátyás a­z agodálte termelés helyettes Magyarázat az áruké­szlet bejelentésért móló rendeletben. ( A Politikai Híradó jelenti: A szodiálte ter­melés népbiztosságának IV. számú, az üzletek és áruraktárak leltározására és ké­zetbejelen­tésére vonatkozó rendeletéhez hivatalos hely­ről a következő magyarázatokat fűzik: A leltározás csakis az illető üzlet vagy rak­tár alkalmazottainak jelenlétében kezdhető meg. Amennyiben írástudó vagy elegendő számú alkalmazott rendelkezésre nem állana, az illető szakmának megfelelő munkásszk­szervezettől kell igazolvánnyal ellátott kikül­döttet kérni az üzlet föl­nyitására és a leltáro­zás ellenőrzésére. Az üzlet csakis a leltározás tartamára az alkalmazottakkal együtt nyitható föl A nyitva­tartás idején a szakszervezeti kiküldötteknek és az alkalmazottaknak jelen kell lenniök. Lel­tározás után az üzlet bezárandó, míg a kinyi­tásról külön rendelet nem intézkedik. Leltá­rozandó minden (tehát gépberendezések zsá­kok, göngyöletek, kész­­lékok is), a beépített be­rendezési tárgyak, például polcok kivételével. Leltározandók a pénz és eszyéb értékek, de csakis a személyzet által­­ kiküldendő, legalább öt ellenőrző tao jelenlétében. Szükség esetén ezen ellenőrzők létszáma a szakszervezetek Va­gy a népbiztosság meg-is utal ra a­zottjaival öt tag-ra kiegészítendő. Egyidejűen leltározandók és benyújtandók a sürgősen beszerzendő an­atjok hiánylel­tárai. Tilos a leltározás előtt bárminemű­ anyaszok kiadása vagy elszállítása. Kivétel a népbiztosi hiteles utalványokra eszközlendő anyagkiadás. Föl­világosí­tások vagy vitás fi­rivek elintézése végett a szociális termelés népbiztosságához kell fordulni (Lánchíd­ utca 2). A jogosulatlan rekvirálások­ ellen, A rendőri népbiztosság a következő rendele­tet adta ki: Az utóbbi napokban ismételten előfordult, hogy katonai egyenruhát viselő fegyveres vagy más egyének a magánlakásokat és üzleteket sorra járják hatósá­ri kiküldöttek gyanánt vi­selkednek és jogtalanul lakást vagy más helyi­ségeket rekvirálnak, illetve élelmiszereket vagy más árukat zsarolnak ki a tévedésbe ejtett és megfélemlített lakosságtól. Figyelmeztetem a lakosságot, hogy senkinek sincs joga az illeté­kes hatóságok írásbeli rendelete nélkül ilyen célból a lakásokba vagy üzletekbe betolakodni. A lakosság tehát minden esetben követelje az illetőktől, hogy magukat a Forradalmi Kor­mányzótanács népbiztosainak vajja az illetékes hatóságoknak (például Lakáshivatal) igazolvá­nyával igazolják. Enélkül ne bocsássák be őket az üzletbe varry lakásba és ha mégis behatol­nának, értesítsék erről, a legközelebb található karhatalmat. Ezen bűntények elkövetői fölött a statáriumról szóló kormányzótanácsi rende­let szerint a forradalmi törvény­szék ítél. E cse­lekmény elkövetői 10 évig terjedhető fegyház­zal, 50.000 korona pénzbüntetéssel, súlyosabb esetben halálos büntetéssel büntetik. A Forradalmi Kormányzótanács rendőri népbiztosa. Házbizottságokat kell alakítani. A szociális termelés népbiztossága a követ­kező rendeletet bocsátotta ki: A szociális termelés népbiztossága a mai na­pon elrendelte az ár-vallóüzletekben levő áruk , proletárdiktatúra. * * • Nrradaiml Kormfwyifltewftcgiiiw. 1TÉP8ZAVA

Next