Népszava, 1920. január (48. évfolyam, 1–27. sz.)
1920-01-01 / 1. szám
1920 január, NÉPSZAVA nyosra veszi, hogy Prágában a tanácskozás ebben a szellemben fog folyni. LM.T.I.*) Anglia nem ad útlevelet Oroszországba. A londoni Reuter-ügynökség jelenti: A szakszervezeti kongresszus Szovjetoroszországba készülő tagjai részére útleveleket kért. A kormány kijelentette, hogy nem állít ki olyan országba szóló útlevelet, amellyel nincs deplamáciai összeköttetése. G3L T. I.") Nitti javaslatai a fiumei és az adriai kérdésekben. A „Newyork Times" értesülése szerint Nitti párisi és londoni útjára pontosan kidolgozott javaslatokat visz magával a fiumei kérdés rendezése dolgár.. Fiume lakossága ezeket a javaslatokat máris magáévá tette. D'Annunzio már teljesen elvesztette befolyását Fiuméban. A lakosság nem akarja tovább támogatni. A javaslatok tartalmáról eddig nem tudni bizonyosat, de általában azt hiszik, hogy a legfőbb tanács hozzá fog járulni ezekhez az új tervekhez. Nincs még tisztázva az a szerep sem, amelyet Görögország fog játszani az Adria szabályozása körül, csak annyi bizonyos, hogy nagyjában egyetért a Nitti javaslataiban foglalt megoldással. („M. T. L") A cseh kormány siet a választásokkal. A „Prager Tagblatt" értesülése szerint a cseh nemzetgyűlés mostani ülésszakait január 21-én berekesztik. Eddig a határidőig el kell még intézni az alkotmánytervezetet és a többi tárgyalás alatt álló javaslatot a választási rendtartással együtt. Január 27-én megkezdik az előkészületeket az új választásokra és pedig a legnagyobb sietséggel. Az ülésszak idő előtti berekesztését azzal indokolják, hogy Magyarországon is közeleg a választás és a cseh kormány a Tótföldre való tekintettel nem akarja, hogy ott később legyen választás, mint Magyarországon. LM. T. L") A román kamara. A román sajtóiroda jelenti: A román kamara legutóbbi ülésén a miniszterelnökké kinevezett Vajda elnök helyébe Jorga Miklós képviselőt, egyetemi tanárt választották elnökké. Halippa miniszterré kinevezett alelnök helyett Ciugureanu Dániel képviselőt alelnökké választották. A román kamarának 562 tagja van. Ezek közül a régi Romániában 241, Erdélyben és a Bánátban 203, Besszarábiában 92 és Bukovinában 26 képviselőt választottak. A szenátus tagjainak száma 237. Ebbe nincs beleszámítva Carol herceg, továbbá a román metropoliták és érsekek és az evangélikus felekezet egy képviselője. A „Daeia”-ügynökség jelenti. A kamara szerdán ülést tartott, amelyen ratifikálták a felszabadított román területeknek a régi román királysággal való egyesítéséről szóló királyi rendeletet („M. T. L") Kézrekerültek a császár és a cár levelezése és okmányai Londoni hír szerint megtalálták Vilmos császárnak a cárhoz intézett 73 levelét továbbá két tervezetet Németország és Orosz- sebesült szépen énekelt muzsikus cigány, a sípcsontját lőtték át jó szakács, nagy levelező. Majd sorra vettem a betűrendbe állított neveket Az első név megrendítő hatással volt reám. Bár sohasem ismertem, mégis úgy éreztem, hogy lelkemhez nőtt ember, szintén testvérem. Mindössze ennyi volt: Alázatos Johann, elesett. De Szívembe nyilallott a szó. Miért? Az öcsém mellém ült és távolba néző szemmel beszélni kezdett: — Igen... Alázatos Johann elesett Kisbéres volt valahol Szikszó körül... Nyugodt kedves, jó ember. Sohasem volt indulatos, szeliden beszélt az italt nem szerette. Ellenben mindent megtudott szerezni. Ő csinálta a legtöbb viccet... Mintha gyermek lett volna... De borzalmas tréfái voltak ... Többször megtette, hogy fölmászva a checking tetejére, kiterjesztett karokkal sétált az elenséges golyótűzben... Úgy kellett leráncigálni... Nagyon szerettük, hát néhányszor oldalba is vertük a könnyelmű tréfáért... Ő pedig nevetett azt mondta: Nem tud lőni az a fránya fajzat ha napestig csinálja is... Máskor ócska rongyokat szemetet dobott át az ellenségnek... Ezen is mulatott... Mindenki nagyon szerette Alázatost. Egyszer szabadságra ment. Amikor visszatért teljesen megváltozott.... Csöndes, szűkszavú lett... Nem tudtuk megérteni. Régi tréfáit elhagyta, ritkán dünnyögött csak bús hallgatót... Meddig tart még eső háború? — kérdezte... Az esztendőig Alázatos fiam — feleltem neki... Addig mind elpusztulhatunk... — mondta és tovább búsongott... öcsém az ablak betörő világosságára meredve, mintha a távolból időhúzódó viziót látna, komoran folytatta: — Nagy ttkitaftjaink volt A német ágyuk utálatos és rémes, szinte megszakittatlan egyhansza«ágai» zúgták a szörnyű halálkoncertet ... Alázatos Johann a decking utcáján feküdt... Fehér jó arcán végigcsurgott a vér... Fejlövést kapott... De hiszen ez nagyon egyszerű eset... Kasbéres volt Szikszó körül, apátlan, anyátlan árva volt... Mindennapi eset... Majd beszélek a többiről... — Csodálatos azonban, a többit elfelejtettem. A gyászban, szörnyű testvéri fájdalomban csak erre emlékszem világosan. Mintha halott testvérem most is mellettem állana és Alázatos Johann egyszerű történetét mondaná el... A túlsó szobában anyám, öcsém régi fényképére borulva zokog. Én a notesz lapját nézem és riadt szivel, megdöbbent értelemmel veszem észre, hogy nini. Alázatos Johann neve alatt jegyzet nélkül ott van halott testvérem kedves neve. Egyszerre szinte elfelejtettem a tegnapi gyászbeszédet, a Beethhoven-gyászindulót s a hősök temetőjét a díszlövész Noha napok óta tépi szívemet a keserűség. És újra tutiatomba költözött a keserű valóság, harsány hangú és csillogó r.zeana testvérem nincs többé. Könnyeik sűrűjében fürdött fájó szemem és keserű kábulatban, nem is a rend kedvéért nem is nagyképűségből, de mert ebben a pillanatban teljesen is tébolyító fájdalom gyötrelmében éltem, az Alázatos Johann neve után következő sorok az öcsém neve mellé reszkető kezdéiket odaírtam, hogy szinén elesett. Hogy a szervezkedés és a felvilágosítás nekünk milyen nagy erőnk, az abból is megítélető, hogy ellenségeink milyen dülsősen gyűlölik. ország között kötendő titkos egyezményről. Ezeket az okiratokat akkor találták meg a cár podgyászábjain, amikor Jekaterinburgban már megölték. Lewis amerikai újságíró annak idején engedélyt kapott Lenintől arra, hogy ezeket az okmányokat lefényképeztethesse. Az okmányokat Amerikában és ezzel egyidejűen valószínűen Franciaországban is nyilvánosanra fogják hozni CM. T. L") A arb kormány válsága. A zágrábi „Obzor" című Ep jelenti Belgrádból, hogy a minisztertanácson nagy konfliktus támadt a parlament föloszlatása kérdésében. Pribiesevice dr. belügyminiszter semmi szín alatt sem akar beleegyezni abba, hogy a parlament üléseket tartson, mert botrányoktól fél. A legfelsőbb tanács állítólag azt kívánja, hogy a békeszerződést a parlament szentesítse és emiatt került válságba a demokrata kabinet CM. T. L' Millerand főbiztos lesz Clémenceau utódja. Strassburgi tudósítás szerint Millerand főbiztos a jövő héten Párisba utazik, ahol tárgyalni fog akormánnyal a miniszterelnöki szék átvételéről. Kijelentette, hogy politikája nemzeti alapon épül föl és Franciaország boldogulását akarja. Szakítani akar a régi párisi centralizmussal és a regionalizmus híve. („M T. I.") Az antant nem tűr német nagykövetséget Bécsben. A „Neue Freie Presse" jelenti Berlinből. Francia lapok híradása szerint a szövetségesek legfőbb tanácsa értésére adta a német-osztrák kormánynak, hogy nem tűri, hogy a német birodalmat továbbra is nagykövet képviselje Bécsben, mert a szövetséges hatalmak megvánottai csak követi rangot viselnek. Németországnak ezért be kell érnie azzal, hogy neki is csak követe legyen az osztrák fővárosban. („M. T. I.") _ A bolgár kommunisták ellen. A bukaresti Dácia-ügynökség jelenti Szófiából. Az ostromállapotot megszigorították, a kommunista párt vezetőit letartóztatták és hadbíróság elé állították. Az utcán délután 5 óra után nem szabad járni. („M. T. L") I Képeskönyvek, mesekönyvek és ifjusági iratok nagy r választékban kaphatók a Népszava-künyvkereskedésben ! Budapest, VII. Erzsébet körut 35. KSnyuszilksegie, 4 t msr.don szervezett munkás Itt »erezze be! _ «mB^fftBH-aHKraaaBEM Az „Új Nemzedék" hazudik, rágalmaz és denunciál. Bocsámatot kell kérnem a Népszava olvasóitól: kénytelen vagyok lapunk szűken mért terrét, személyes ügyemben igénybe venni. Kényítelen vagyok ezt tenni, mert eszközökben nemi válogatós ellenségeink az én személyemen keresztül a Népszavának, és pártunknak alkarnak ártani A január elseji jelzésű „Új Nemzedék" hasábos cikkben folytatja ellenem való hazudozássait megtettezve azokat rágalmakkal és a legalacsonyabb rendű denunciálással Elsősorban a munkástanácsi tagságomból alkar ellenem súlyos vádat kovácsolni. Megmondtam ismételtem: tudtom nélkül választottak meg. (Közismert dolog a suttyomban történt és nyilvánosságra sem hozott bolsevikus rendszerű jelölés" és az arra másnap következett „szabad" választás.) Azt írja az _U. N." hogy én a munkástanácsban „a legszélsőbb bolseviki elveket hangoztattam, több izben fölszólaltam". Szemenszedett, arcátlan hazugsági Antibolsevista álláspontom közismert Március 21-én lemondtam az államtitkárságról és — hiába erőltettek — a diktatúrában semmiféle hivatalt nem vállaltam. Az I. Iker. munkástanácsban soha föl nem szólaltam. Az 500-as központi munkásttanácsban kétszer akartam fölszólalni (föliratkoztam), de mind a kétszer elütöttek szólásjogomtól, mert tudták rólam, hogy a bolseviki rendszernek ellensége voltam. A 80-as bizottságban — ahova tán kétszer mentem el kiváncsiságából— egyszer szólaltam fell a ravatalnoskok munkaidejének 8 órára való meghosszabbítása ellen. Az országos munkás- tanács első érdemleges ülésén az ügyrend vistájában erősen ellenzéki szellemben vettem részt keményen ostorozva az önkényes tanácskozási rendszert, leszavaztattam Kun Bélának egy indítványát, keményen támadtam az elnök eljárását és jó ügyrend megteremtésével akartam lehetővé tenni a szabad tanácskozást tehát az ellenzék érvényesülését, míg azután a szélső terroristák le nem hurrogtak. Olvasható ez a szovjet naplójában, de egy álnevű szocialistaellenes írónak „A t. szovjet" című — gyorsírói följegyzések alapján Ikészült — füzetében is. Az akkori két lapban (a Népszavában és a „Vörös Ujság"-ban) egy betű sem jelent meg az én fölszólalásaimból; a bolseviki sajtóirodat nem engedte. „Élünk részt vettem a bolseviki Népszava megírásában és szerkesztésében". Szemenszedett hazugság. A bolsevik biralom első napján bejelentettem a Népszavától való megválásomat (el is vittem innen könyveimet és irományaimat), 22 évi ittműködés után. Weltner ismételt kérésére — hogy ..mentsük meg a menthetőt és ne engedjük át a helyet bolsevikieknek!* — itt maradtam; a bolseviki uralom felét azonban szabadságon töltöttem, a többi idő alatt mindössze tán hat cikket írtam (iskolaügyi és gazdasági szakkérdésekről) a nevem aláíró,savas. A Rubinyiról szóló nekrológban éppen azt írtam megr, hogy volt kedves tanítványom elfordult tőlem, elhidegült irántam, mert nem értettem vele egyet a módszerekben, vagyis a bolsevizmusban. „Weltner Jakab bécsi tárgyalása alatt én szerkesztettem a Népszavát" (már tudniillik a bolseviki uralom alatt). Szemenszedett hazugság. Nem tudok Weltner-féle bécsi tárgyalásról és ha volt ilyen, ha ő távol volt nekem akkor semmi közöm sem volt a lap szerkesztéséhez, ezt legalább harminc ember bizonyíthatja Bizonyítani akarja az „U. N.", hogy igenis vállaltam hatáskörrel és fizetéssel járó megbízást. (Most már a pozíciót megbízásra fordítja át.) Mégpedig „a tankönyveknek az új idők szelleméhez mért átalakításával bíztak meg" és ezen megbízás alapjánl 30.000 koronát föl is vettem. Hát csakugyan elvállaltam iskolai könyvek átalakítását és ki tagadhatná, hogy már régen szükséges volt a könyvek átalakítása? Elvállaltam ismételt kérésre és presszionálásra, elvállaltam, mert kulturmunkáról volt szó, elvállaltam, mert teljesen szabad kezet kaptam (miután megmondtam, hogy bolsevikikönyveket én nem csinálok), és nem volt kedvezmény az én részemre ez a „megbízás", mert én mint iskolakönyvszekesztő már régen és sokszorosan letettem a vizsgát. Föl is vettem 30.000 koronát a szerzőknek megállapított. tarifa szerint való díjazására (a magam díjának fölvételét nem tartottam sürgősnek), de amikor a proletárdiktatúra ,megbukott a megbízást visszaadtam Imre Sándor akkori ügyvivő miniszter úrnak és visszafizettem a pénzt is 3200 korona hiányával, amely összeget egyes munkatársaknak — nyugtájukra — kifizettem . volt A saját munkám díja fejében egy fillért sem tartottam meg, noha jogom lett volna körülbelül 30.000 koronához. Minderről szabályszerű elszámolásom ás fölmentvényem van a