Népszava, 1920. február (48. évfolyam, 28–52. sz.)

1920-02-01 / 28. szám

1920 február L NÉPSZAVA tében van eltérés. Az igazi statisztika majd csak a 9 képviselő színvallása után lesz meg­állapítható. Az ország közvéleményének tájé­koztatása céljából helyén­való volna, ha a bel­ügyminiszter nem csupán a saját szűkebb párt­híveinek számolna be a választások eredmé­nyéről, hanem annak adata­it hivatalosan termé­kezzé. Elvégre a nemzetgyűlési választások f­elmerítő statisztikája minden választót érdekel. De nemcsak a képviselők pártálllása, hanem egyéb adatok is, így a választók összes száma kerületenként, a kerületekben leadott szavaza­tok száma, elosztása pártok szerint, az átb­unott szavazólapok, stb. A nemzetgyűlés pártviszonyait különben nem a mostani statisztika fogja eldönteni. A több­ségi párt ügye még csak ezután fog eldőlni. Hogy a többség kialakulása a két legnagyobb párt között bekövetkező „átcsoportosulás" út­ján történik majd, az már bizonyos, csak az bizonytalan, miként fog ez az „átcsoportosulás" végbem­e­nni a keresztény nemzetiek és a kis­gazdák között? Rubinek földművelésügyi mi­niszternek, a kisgazdapárt vezérének véle­ménye szerint a két párt között nincs szó tel­jes fúzióról, részleges fúzió azonban lehetséges olyképen, hogy a keresztény nemzeti egyesülés­nek több tagja csatlakozni fog a kisgazdákhoz. Haller István közoktatásügyi miniszter fon­tosnak tartja, hogy tömör, komoly munkára f képes többsé­g alakuljon, akár úgy, hogy a ke­resztény nemzeti egyesülés maga szerzi meg az abszolút többséget, akár úgy, hogy a kisgazda­pártnak rokongondolkodású tagjaival való fúzió útján alkotnak állandó berendezkedésre alkalmas, erős kormányzati tábort. A kormány eltávolításáról forgalomba került hírre vonat­kozóan kijelentette Haller, hogy a keresztény nemzeti egyesülés többsége egy hajszálnyira se fog többé eltérni az alkotmányosság és a parlamentarizmus útjáról s elutasít magától mindent, ami a legtávolabbról is elhamarko­dott­ságna­k és puccsszerűségnek jellegét viseli magán. " tUilíifi» Uir airiirj|l TT - , •ív : "»•B» Nr» O *«tM í |E7UÍt 5m ai KÍrrríTtáRSíÉíiÉr * n I jr aame»«ca" m - «ivÄ--^ Impf «.JÉ?!fia» 4* féá tttnul Iff!» v* jf-J Jf ** J.A ~ Á ,'f N» HjjÁiy&íi? "»»Tf« Wfiaatjft m -imps*** L. •fnértmrí", *>-arrU**tm >m MiMítylL u i* •»sen fia tana»«»«« <* Barnai** * hearv** W _ <}r» mmmm b »Ä«P «es vasi-p, tel V • „ _ - > r v *««*>M«i tfc AKjofcv * «se®TM» hm-* r -(««rrsn ib — ««a!®?» «ssíf'i'o ^ «SIK "X — Speysm-U»^ "mén » li-arr»« ««ávxwf jr MO in, •« Jte* m «5 " ^0!» oaflí. 'Í- cnfn Ww • ««^a pn^ít® 45 Ks "X«*? fUtífitmm 9*1 , narr*»**»? earn® HÍ^b-WI hí r otw « Sí 4 nüUär^TM^ Síiták: Ü« ^S&fWfJ'S-v ^ , gmm 39» £ «tKäl tímS f* -WS? . si^tr «wfti» ír» i. Ö Mwwj r « fit?» dßcryiyrtf», S»"' [tuíi #i i«8íffoil íf »^JH « -0"1 •Jjí?« ' «ífjf « (s ' (klíSZl} -7T«tf«n «aww« ftfer Waafftri—Hgw > • JOB oJäraas. «fcs - vagraat. npfr^ — 140» 6*rnwV T» ^ wr r ^ > A " P Wtoxi ' o«!» '«fsifltwftijr r ' < • ... <* • - .T • lit. — i.mMMii te» ."«rt! . .» tUttr XteamrC . ne MM ^wwaja < k W « „SteäWO».- <MC b WSÄ> SS » W «c Aöx _ ,» tsJHU^. «M í T». H>fK W t «Mtwe&Jlüil* d&r.»^. feli»*»» -toi «ftaMS» i (íjte aWÖEr m -ÉStOTB ^'ÜCI ^ aV Ä tffcíír." «TÄ • fei» feW«? 4 iärrXrT^ Sg» iK-rrs tra ^fcr? M» i vmt.. » J»<J C» JKfc* Ml r • >4 4t t ^ t > »I *fir wilPsti «fcTWB^ ^rtW^s T« fri^i A «bRÄS», « -"-Mürarr^« «sie«) « látwü. ém vrrv «raw - A függetlenségi párt szombaton este ülést tartott Lovászy Márton elnök bejelentette, hogy gróf Battherány Tivadar visszavonul az aktív politika teréről, majd a választások foly­tán keletkezett helyzettel foglalkozott „M­em csügged a választásoknak a pártra nézve szo­morú eredménye után sem, mondotta Lovászy, mert­ a függetlenségi párt évtizedek óta a leg­küzdelmesebb szerepet játszotta a magyar politikai életben, több katasztrofális csapást szenvedett már, de az események most is teljes mértékben igazolják a függetlenségi párt politikáját és ha a nemzet kigyógyul azokból a szélsőséges áramlatokból, amelyek nem a nemzet üdvét, hanem pártérdeket, egyéni érdeket szolgálnak, akkor a függetlenségi politika föltétlenül ismét előtérbe tód és döntő szerepre lesz hivatva az ország sorsának inté­zésében. Mély fájdalommal állapítja m­eg, hogy a fórumon máris személyi tülekedések, türelmetlen érvényesülési törekvések folynak. Meg van arról győződve, hogy nincsen messze a kijózanodás és az ország közvéleménye rövi­desen fölismeri azt a tényt, hogy a nemzet csak úgy állhat meg, ha a világot mozgató eszmékhez visszatér és a politikában is az emberi szolidaritás, a jogegyenlőség és demo­krácia alapjára helyezkedik." A választmány ezután határozati javaslatot fogadott el, amely a többek között így szól: „A párt a sir George Clerk által kezdeményezett koncen­tráció létrejöttekor vállalt kötelezettségét hí­­ve­n állotta, noha a választások szabadságra iránti megállíapodások nem mindenben érvé­nyesültek." 3 H®gy a szervezkedés és a f­ölvilágosítás nekünk minyen siak­erőnk, az akiből is megizetheti, hogy ellenségeink­­millyen dühösen gyűlölik. Harc a bolsevizmus ellen. * Kolcsak fogságba jutása. — TritH "i­ror­váladok a román hadseregben­ - Ame­rika kiutasítja az „anarchistákat". Párisból táviratozzák. Az angol lapokbal­ közölt táviratok szerint Kolcsak vereségéért a felelősség Janin tábornokra, a szibériai francia misszió fejére hárul, akire Kolcsak tengernagy átruházta a csapatok — közöttük cseh osztagok — parancsnokságát. Bővebb részletek a­ég hiá­nyoznak. Párisban az eddigi hiányos értesülé­sek alapján azt hiszik, hogy Janin tábornok nem önként tette le a fegyvert, hanem képtelen volt megakadályozni csapatait ebben a cseleke­detben, mintho­gy semmiféle komoly tekintélye nem volt a túlzó eszméknek megnyert és külön­ben is fegyelmezetlen cseh katonák előtt. Jelen­leg a szövetségesek szibériai képviselői Kara­binban vannak. Franciaország meghatalma­zottja, Mauras, minden tőle telhetőt megtesz az irkutzki ideiglenes kormánynál, hogy Kol­csak tengernagy szabadlábra helyezését elérje, h Tenyorkból táviratozzák. A telépviselőház ai bevándorlási bizottsáei törvényjavaslatát e­z a hangúan elfogadta, amely szerint minden kül­földit aki anarchista szervezetnek a tagja, de­portáljanak. Johnson képviselő e törvényjavas­lat elfogadását meggelőzően kijelentette, hogy az E­gyesült Állaamok poletágjai már megelé­rel­ték azt, hogy lázadóik, komm­unisták és anar­chisták, akik csak az amerikaiak szívességének köszönhetik, hogy ott lehetnek tanítsák őket, arra, hogy miképen kormányozzák saját orszá­gukat. A szólás- és sajtószabadsági ebben az or­szágban csak a mienk és nem az övék — mondta a szónok­ — Ha még­ továbbra­­is tűrjü­­k graráz­dálkodásaikat, legértékesebb jog­ainktól is meg­­fosztattak. Ők csak verdének, akik a lehető jó komi­szab­ban visel­kednek. Már nem látni őket sü­vese­n, tehát menniök kell És a jövő­ben mindenkit, aki idegen énszácrból jön hoz­zánk, csak megfelelő vizsgálat után fogunk be­eng­edni. E tör­vénnyel kapcsolatban Hu­ster newyorki képviselő újabb törvényjavaslatot terjesz­tett be, amelynek éle a radikális elvek propagálása ellen irányul, tekintet nélkül arra, hogy azo­kat idegen vagy naturalizált polgárok propa­gálják. E törvényjavaslat szerint minden lá­zító idegen először leüli fogházbüntetését és csak azután deportálandó. A javaslat szerint a vörös lobogó használata büntetendő cselek­mény­. Ezzel kapcsolatban közlik a lapok Eliha Boot volt szenátor és elnökjelölt felhívását az Egyesült Állaim­ kormányához és az­­ame­rikai néphez, amelyben­­­zt fejbeg­ik, hogy az amerikaiak kötelessége felszabadítani az oro­szokat a bolsevista terrortól, és e célra katonát­, fegyvert, élelmet és pénzt követel Hálából táviratozzák. Kolcsak elfogatásáb­ól a „Times" levelezője azt táviratozza, hogy a tengernagyot a cseh csapatok adt­ák ki Irkutzk­ban a szociálforradalmároknak étt pedig Janin tábornoknak, a francia katonai misszió veze­tőjének kifejezett beleegyezésivel. Szibéria polgári köreiben emiatt hevesen támadjál­ a tábornokot. Már eddig sokan prérbanra hívták ki és a kihívók között van egy orosz tábornok is. A tengernagy tisztjei megesküdtek, hogy megölik Janínt. A csehek Kolosakkal szemben tanúsított magatartásukat azzal mentik, hogy önvédelem aktusa volt a kiszolgáltatás, mert ha nem­ adják ki Kolosakot, abba a veszélyb­e kerültek volna, hogy a szoci­ál forradalmárok megsemmisítik őket. („M. T. I.") Newyorkból jelentik: A tom­sán főhadiszál­lás követelte Kolcsaknak, a hadikincseknek, fegyvereknek, muníciónak, katonai fölszerelé­seknek kiszolgáltatását, aminek fellenében ga­rantálná a cseheknek Oroszor­sz­ágból való hazaszállítását. A csehek odadobták Kolesakot a bolsevistáknak. Az arany még birtokukban van. A bolsevisták megesküdtek, hogy ezt a 20 millió font, sterlinget, amely jelenleg Ir­kutzkban 35 szekérbe van berakva, nem enge­dik eljutni a Bajkál-tótól keletre.­ Nyolc ame­rikai és két angol tiszt állítólag a bolsevikiek kezére került Honoluluból jelentik, hogy F­olcsak tenger­nagynak sikerült megszöknie ;­ bolseviki fog­ságból és Mandzsúriában bujdo­lik. („M. T. I.") Stockholmból jelentik,­­hogy az antant-mis­­sziók közbenjár­ására Judenic^t szabadon en­gedték. (,,M. T. I.") £«uillyből táviratozza a „M. T. I." kiküldött — • ~ - - I ^"loU* JLa fi terei -*Miil & r X^-éi'W.

Next