Népszava, 1921. február (49. évfolyam, 25–47. sz.)

1921-02-01 / 25. szám

3 i javaslatukban tervezték. Negyvenkét év, alatttörlesztendő 262 milliárd arany márkában állapították meg Németország jóvátételi kötelezettségét. Tehát még annál is többet, amit Doumiera francia pénzügyminiszter kiszámított, ezenfölül azonban még tizenkét és fél százalos adót vetnek ki Németország kivitelére — a szövetségesek javára... Híz, a kiviteli adó az, ami a mi szempontunk -alöl a leglényegesebb. Magyarország az utolsó békeesztendőben 207,240.000 korona értékű árut hozott be Németországból. Fontosabb behozatali cikkeink: kőszén, gépek és készülékek, bőráruk, vasáruk, műszerek, gyapjúfonál, gyapjúszövetek, rézgálic, papiros, gyógyszer, műtrágya, mind olyan áruik, amelyek föltétlenülszükségesek s amelyeket Magyarországnak jóideig — egyrészüket állandóan — be kell hozni, akár Németországból, akár máshonnan. A német kivitel megadóztatása tehát azt jelenti, hogy ezek az áruk, amelyeket Magyar -országra be kell hozni és Németországból kell behozni , a kiviteli illetékkel drágábbak lesznek. "És megdrágul az áru akkor is, ha nem Németországból, hanem bárhonnan hozzák is be. A kiviteli illetéknek ugyanis csak az acélja, hogy a versenyző országok drágábban előállított termékei is kibírják a versenyt Németországgal. De ha a versenyző országok a teljes kiviteli illetékkel olcsóbban tudnák is az illető árukat a piacra hozni, akkor is csak éppen annyival fogják olcsóbban adni, amenynyivel a versenytársat legyűrhetik, tehát a kiviteli illetéknek csak egy csekély töredékével. A kiviteli illetéket vagy legalább is annak nagy részét, a bevitelre szoruló országok föltétlenül meg fogják fizetni. Ezt jelenti a mi számunkra a jóvátételi határozat. Adót fogunk fizetni az antantnak, mert Franciaország és Anglia fél a német ipar elhatalmasodásától. NÉPSZAVA 1921 február 1 Az ügyvédi kamara is m amnesztiarendest. * a kes'^tmí to^áffisek ujjSs^srvesésStkérik« Befejezték a pirSsi értekezletet. * Wragegsfeatefc Németorsséig le^ázásSra. föi DPSekezleS ulSimftuma. — Aiuxtria 200 m$t!IA dollárt kap. Scheidemann Németország hell^zatM, (Páris, január 29. A szövetségközi konferencia elfogadta a lefegyverzésre, a jóvátételre, valamint, az Ausztriának nyújtandó segélyre vonatkozó egyezményt Az utóbbi egyezmény 200.000.000 dollár alaptőkével bíró pénzügyi szindikátus létesülsét javasolja, amelyben az államok résztvennének. A konferenciát ezután berekesztették. („M. T. I.") fPár is. január9.) Az „Agenco Havas" diplomáciai munkatársának jelentése szerint Németországgal a tegnapi est folyamán a következő határozatokat közölték: A lefegyverzés kérdésében csekély változtatásokkal elfogadták Foch. marsall javaslatát. Németországnak törvényalkotását a szerződések határozmányaival összhangba kell hoznia. A hadügyminisztérium fölösleges tiszti állítsait április 15-ig meg kell szüntetni, a fölösleges hadianyagot február 28-ig fl kell szállítani, a polgári őrséget június 30-i föl kell oszlatni, a tartalékos hadihajókat április 30-ig le kell szerelni, az épülőfélben levő hadihajókat és valamennyi tengeralattjárót július 30-ig meg kell semmisíteni, az 1919. évben elpusztított Zeppelineket ki kell pótolni. Németországnak a régi rendőrség szervezéséről le kell mondania és a szövetségesek üzemi szabályait amelyek a polgári és katonai léghajózás között különbséget tesznek, el kell fogadnia. A szövetségesek megegyezését, a jóvátételi kérdésekben közölni fogják a jóvátételi bizottságggal, amely a német kivitelt ellenőrizni fogja. Németország a szövetségeseknek bonokat fog adni, amelyek megfelelnek, az évi törlesztések őket megillető részének. Büntető rendszabályokat is helyeztek kilátásba, elsősorban új területek megszállását, a rajnai tartományok megszállásának meghosszabbítását és Németország kizárását a népszövetségből. A válogatott szénre kitűzött két aranymárkás prémiumot föntartják. („M. T. L") (Páris, január 29.) Lofceidemann az „Éclair” tudósítója előtt kijelentette, hoszy Németország sokkal szegényebb, sem hoszy a nagy rián-ügyi megerőltetéseket kibírná. Az elpusztított területek újjáépítése tekintetében fennálló kötelezettségének azonban eleget fog tenni. A legnyomasztóbb BISH bizonytalanjág, amely-Nemeit, eaás, onval. vant.- A imino miiltird aranymárkás évi részletek fizetését kivihetetlennek tartja. Németország alig képes azt a szénmennyiséget szállítani, amelyre kötelezték. A német bányászok erejük fogytán vannak. A legjobb akarat mellett sem képesek munkájukat folytatni. A Ruhr-vidék megszállásával való folytonos fenyegetés minden munkát megbénít. Az antantnak a leszerelésre vonatkozó kívánságát Scheidemann jogosnak tartja Briand a kormányprogramban nagyon bipitantisztikus színben ecsetelte Németország gazdasági, helyzetét Németország csak akkor krüzdheti le a nagy nehézségeket, ha benn ért künn nyugton hagyják. Ha Németország elveszíti Fertősziléziái, a helyzet rosszabbodni fog és nem lehet tudni, hogy mi következik azután. (Júl. T. I.") (Berlin, január 31.) A német sajtó érthető éleintőségsrel tárgyalja a legfelsőbb tanács párisi ülésének határozmányait A monarchista „Tageszeitung" úgy látja, hogy az új megállapodásaik feltétlenül túltesznek a versaillesi szerződésen és úgy látja, hogy Németország örökös zaklatásának és nyomnorgatásának pusztja ténye is revízióra szorul A lap a sajtó többi részével egyetértően azt követeli, hogya versaiillesi szerződésben már egy esmel meghatározott fizetési mód és idő mellett szigorúan tartsanak ki. A „Börsenaesttung'' így ír: Parisnak fejébe istállt valami, de vigasztalódjunk abbana tudatban, hogy a mámor után minditt elkerülhetetlenül beáll a reakció. Lloyd George a tűzzel játszik. Könnyen julhat elődei és volt miniszterelnök társai sorsára. A „Mígebünttt" a legfelsőbb tanácsot ópiumszívóknak nevezi, akik egymásnál fantasztikusabb illúziókat termeltek billiós összegekről és dicsőségről. Németország azonban a cáriói taatánulmányokat csak a lehetőség kuriózumának, érdekes lélektani tanulmánynak tekintheti. („M. T. I.") (Páris, január 16.) Newyorká fizikratávirat szerint Vaalderlip genetikai pénzember egy beesélgetésben kijelentette, hogy Németország sohasem fogja tudni a szövetségesek követelte összeget kifizetni. A legmagasabb összeg, amelynek kitettényire Németország valaha, képes lesz, szerinte nem kell atfója, mert a három milliárdot Előre látjuk, hogy Németország mert fogja, tagadni a konferencia határozatának elfogadását. („M. T. X.") Az iparosok és kereskedők a szabad felmondási jog és az üzletbérek emelése ellen. * Ankét igazságügy miniszteriumusai«. A házibérelmelésről és a háztulajdonosok fölmondási jogáról Teleki miniszterelnök is nyilatkozott. A miniszterelnök kijelentette, hogy korlátlan felmondási és házbérerelési joguk a prázauraknak nem lesz és a felmondás joga,valamint a béremelés elsősorban az üzlettulajdonosokat fogja érinteni Ez a kijelentés a kereskedelmi és ipari körökben nagy isgakciót keltett és az Országos Kereskedő és Iparos Szövetség vasárnapi közgyűlésén forlalkozott az Siwryé. Ezen a gyűlésen kifejtették, hogy az üzlethelyiségek bérének emelése csak fokozni fogja az általános drágaságot, mert a kereskedők és az iparosok a vevőkre fogják áthárítani a fölemelt üzletrér megfizetését. Az üzleti helyiségek felmondásának engedélyezése pedig azt, fogja eredményezni, hogy a lánckereskedők mindenütt rá fogják szájgerolni a régi tulajdonosokat az üzleteikből A közgyűlésen elmondották, hogy a háziurak már most bejelentették az üzlethelyiségeikbérének főáram-négygszeresére való fölemelését. A Kereskedelmi Csarnok szintén foglalkozott fegt készülő lakásbérrendelettel. Itt azonban, ahol a tagok nagy része háztulajdonosokból áll a házbéremelések szükségessége mellett ,foglaltak állást. Ezzel szemben az Orzágos Kereskedő és Iparos Szövetség könyyűlésén elhatározták, hogy küldöttségi érre kérikaz igazságüügyminisztert az üzletbérek fölemelésének megakadályozására. Ha pedig a vámságukat neon veszik figyelembe, úgy a kereskedőik és iparosok e hét folytamán nagygyűlésen fognak itáltakozni az üzlethelyiségek korlátlan felmondási joga és béremelése ellen. Itt írjuk meg, hogy az igazságügyminisztériui mlkrdon csütörtökön délutáni ankét lesz a lakbéremelések és afelmondás ügyében. Az ankéten a háziuraikszövetségének és a lakók szövetségének a kiküldöttei is részt vesznek. ^WWWMWWdWWWWIffft^mfWUWXWAffWWWWWWWlAAIWAA!''' A tótok önrendelkező jogot követelnek. A Felvidékről kiutasított, valamint a meg nem szállott területeken lakó tótok vasárnap délután gyűlést rendeztek a tót nép részére megadandó önrendelkező jog ügyében. A gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el, amelyben a szlovák nép önrendelkező jogának, elismerését" követelik, továbbá,hogy „a szlovák nép, [függetlenítve ,a mostani tallami kapcsolat alól, nemzavarás útján Szabadon dönthessen sorsa ífelől. A nagygyűlés kimondotta, hogy a békeszerződés megváltoztatása érdekében mindent AT fő"* szöve mi. Az "amnesztia* renifelat hibtal az ügyvédeket is megmozdulásra késztette, mert belátták annak súlyos tévedéseit. Az ügyvédeknek ez a csoportja dr. Gál Jenő vezetésével a budapesti ügyvédi kamaráihoz terjedelmes beadványt nyújtott be, amelyben kritika tárgyává teszik az amnesztiarendelet, körüti tapasztalt hibákat.A beadványban azt kérik, hogy az amnesztiai rendelet végrehajtási utasítását változtassák meg. Elsősorban kifogásolják azt, hogzy a vádhatóság képviselőjének a véleményétől fülig az elítélt szabadláb ráhelyezése. Kifogásolják azt is, hogy a megkegyelmezés dolszában az az ügyész dönt, aki a vádlottal szemben a vádat képviselte. De a legfőbb kifogás a kegyelmi tanácsok összeállítása miatt van. Amint tudjuk ugyanis, ebben a tanácsban részt vesz az a büntetőbíró is, aki a kegyelmezés alá eső egyént annak idején elítélte. A beadvány rámutat, hogy az ügyész és a bíró, akik az ítéletet meghozták, nem tudhatnak fölszabadulni a vádlottal szemben abból a meggyőződésből, amelynek alapján a tárgyaláson elítélték. Azt kívánják, hogy a kegyelmi tanácsok a bűnpertől teljesen függetlenül működjenek. Javasolják, hogy a kegyelmi tanácsokat az Ítélőtábla bírói tanácsaiból alakítsák meg, annál is inkább, mert a gyorsított eljárás szerint tudvalevően sem fellebbezésnek, sem kifogásnak helye nincsen és így fontos volna, hogy legalább a kegyelmezés során kerüljön az ügy felsőbb fórum elé Az ügyvédi kamara választmánya szombaton foglalkozott a beadvánnyal ,s — amint hírlik — legközelebb teljes ülésben fogrják tárgyalni az ügyet. Az erre vonatkozó véleményt föl fogják terjeszteni az iQaasábr~a m Minisztériumhoz, illetve a kormányhoz. Nyilatkozat. Kijelentem, hogy sem a „Virradat", sem más lap részére semmiféle nyilatkozatot nem adtam le. A „Virradat" hétfő déli számában megjelent beszélgetés egyszerűen nem igaz, mert a „Virradat" munkatársa, nem is kért tőlem semmiféle nyilatkozatot. Budapest, 1921 január 31. Miákits Ferenc: A tanonctörvény revíziójáról ad hírt az egyik esti lap, amely szerint „az 1848-ból származó tanonctörvényt elavultnak tartják és Márton Jenő, a szociáldemokrata ifjúmunkások volt elnökének szorgalmazására a kereskedelemügyi miniszter szerdán délelőttre ankétet hívott egybe, amelyre Márton Jenőt is meghívja". A tanonckérdés rendezése valóban fontos és sürgős. Ha azt akarják, hogy az európai viszonylatban is nagyon jelentékeny teljesítőképességű magyar ipari munkásság megfelelő pótlást kapjon —, sok hozzáértéssel,éles látókörrel, egészen modern alapon kell megcsinálni az új tanonctörvényt Mert eddig ilyen törvény nem volt, sem 1848-ból, sem azutánról. Az ipartörvény (1884. XVII. t-c.) néhány szakasza szabályozza az iparostanoncok ügyét Ezek a rendelkezések nemcsak hogy elavultak, de már létrejöttük időpontjában sem voltak alkalmasak a tanoncnevelés kielégítő szabályozására. Csak azt nem tudjuk, hogy mi köze mindezekhez Márton Jenő úrnak és hogy ez az ismeretlen úr milyen címen állítja be magát a tanoncok védőapostolának. A tanoncok érdekképviselete a Magyarországi Szakszervezeti Tanács, amely állandóan foglalkozik a tanonckérdéssel és a kielégítő rendezés érdekében több ízben intézett már terjedelmes, adatokkal fölszerelt és bőven megindokolt előterjesztést a kereskedelmi kormányhoz. Ha pedig a miniszter úrnak autentikusabb Márton Jenő úr, nekünk semmi kifogásunk ellene, csak éppen megjegyezzük, hogy szokatlan a legális érdekképviseletek mellé műkedvelő magánosokat is fórummá avatni. Habsburg-kérdés. Bécsi lapok a „Baseler Nachrichten" értesülését közlik, amely szerint Hohler budapesti angol főmegbízott a Habsburg-dinasztiának a magyar trónra való visszatérése ellen a margyar kormánynál diplomáciai lépéseket tett. Ezzel az értesüléssel szemben illetékes helyen kijelentik, hogy ilyen diplomáciai bolatkozásról TIPUI tudnak. (Törlés.)