Népszava, 1921. február (49. évfolyam, 25–47. sz.)

1921-02-01 / 25. szám

1921 február 8. NÉPSZAVA a pisisigifiigii tisztviselők nagygyűlése. * * KSscSeSsm a Ihetésért és a­zervess­edés szabadságáért — A T. É. B. E. a tisztviselők ellen. A régi parlament nagyterme vasárnap dél­előtt zsúfolásig, megtelt a pénzintézeti tisztvi­selők ezereivel, akik — a P. T. O. E. meghívá­sára — eljöttek, hogy impozáns tömegük együttérzésével adjanak nyomatékot azoknak a legégetőbb kívánságaiknak, amelyeket a ban­kok szűkmarkú és csekély szociális értékű ér­dekképviseletével — a T. É. B. E.-vel — szem­ben támasztanak. A nagygyűlés nagyon lelkes hangulatban folyt le. A nagygyűlést Erdősy Antal, a P. T. C. E. elnöke nyitotta meg. A most megtartandó nagygyűlés összehívását­­- úgymond — a pénzintézeti tisztviselők sú­lyos gazdasági helyzete tette parancsolóan szükségessé. Ha egy évtizedre visszapillantva, a pénzintézeti tisztviselők gazdasági helyzeté­nek és az általános gazdasági helyzetnek grafi­konját vizsgáljuk, akkor azon megdöbbentő ellentéteket fedezünk föl. Amíg a gyors iramú társadalmi és gazdasági fejlődés e korszaká­ban, amely a világháborúban és később a tár­sadalmak egész sorozatában ütközött ki, a drá­gaság hullámai gyors ütemben haladó emel­kedést mutattak, addig a pénzintézeti tisztvise­lők, de általában a bifizetésü­­ alkalmazottak jövedelmei még csak megközelítően sem tartott­­ak lépést e gyors ütemmel. A szervezet vezető­ségének a diktatúra bukása után minden törek­vése odairányult, hogy a­ szélsőségtől távol, megértést hirdető politikájával először a ban­kok érdekképviselete, a T. É. B. E. és a pénz­intézeti tisztviselők szervezete között megte­remtse a szükséges kapcso­atot, hogy azután így közös egyetértéssel, a súlyos gazdasági vi­szonyokkal megküzdve, biztosítsa, a kartársak részére a megélhetést A T.­­ B. E. a vezetőség becsületes törekvését nem honorálta és a föl­ajánlott békejobbot érthetetlen és értelmet­len magyarázatokkal visszautasította. Megálla­pítja, hogy nyugalom, konszolidáció és béke csak akkor következhetik be, ha a T. E. B. E. meg fogja érteni azt, hogy a tisztviselőiket ér­deklő kérdéseket nem lehet egyoldalúan elin­tézni, hanem csak a tisztviselőkkel egyetértés­ben. Ezután­­ Tóth Andor, a P­ T. D. 3. főtitkára, a pénzintézeti tiszt­viselők gazdasági helyzetéről tartott előadást, amelynek menete a következő volt: Bármily kétségbeen­­tőnek lássé­k is a gazda­sági helyzet, mégis bíznio­k kell an­ionemer­giájuikban, mert egyedül ez segíthet rajtuk. Vázo­lja a pénzintézeti tisztviselők súlyos vi­szonyait. Hogyan jutottak ennyire! A háború révén, amely alatt a tisztviselők kényszer­helyzetét a bankok kihasználták. U­gyanakkor in­dult meg a drágulás is, amely mellett a jövedelem mindjobban elmaradt. Jellemző statisztikai adatokat közöl erre nézve; ki­mutatja, hogy amíg az árak a valuta romlá­sával lépést igyekeztek tartani és majd minde­nütt el is érték a viágparitást, addig a munka­bérek messze elmaradtak a világ­paritástól. Beszél a bankok háromféle teh­erbiróképessé­géről: az állítólagos, a színleges (mérlegszerű) és a valóságos belső titkos teherbiróképességé­ről, amely utóbbi, elbírja a tisztviselők kellő javadalmazását. Mi az a kellő javadalmazás? Ennek elbírálására állandó paritásos bizott­ságot ajánl a két gazdasági fél érdekképvise­letéből ki­küld­ve. Fölemlíti a T. É. B. E. leg­utóbbi pótlékemelését, amely most adja meg a tisztviselőknek azt, amit a P. T. O. E. egy nyílt levélben félévvel ezelőtt kívánt. Képzelhető, mennyire nem­­kielégítő és ma imár. Rend­kívüli beszerzésekre pedig újabb segélyt a T. É. B. E. nem szavazott meg­. Azután kitér­t előadó scara mindenre, ami a bankokban nincs rendjéüi a javadalmzás körül­­ (a törzs­fizetés törpeségére, egyes évjáratok kihagyá­sára, a titkos rem­unerációkra­) és kérdi a nagygyűlést, gondol­ja-e, hogy m­iidenen a ban­kok önként változtatni fogyak? Majd beszél a szervezet fontosságáról. Figyelmezteti hallga­tóit, hogy ennek csak annyi ereje lehet, amennyit tagjai neki adnak. Amíg a­ szolidari­tás a szervezet lelke, addig annak teste az alkotmánya, amelynek legfőbb eleme: a bi­zalmi testület. Egyes antiszociális bankigaz­gatók éppen a bizalmi testületek ellen lépnek­ föl, megfogalmazván azokat, hogy csak arra dőik, hogy izgassák, a tisztviselői kart. " Ugyanezek a tiranncihániában szen­vedő "bankigazgatók a jóindulatú és szociális jégzésű bankigazgatókat terrorizálják a T. É. B. E. ülésein, így lesznek végeredményeben a T­ É. B. E. hustározatai antiszociálisokká. Bízik abban, hogy a T. É. B. E. többségén most mégis úrrá lesz a szociális bel­átás és megkezdi a tár­gyalásokat a P. T. C. E.-vel. Ezut­án fölolvassa a határozati javaslatot, amely a következő kívánságokat hangoztatja: 1. A küszöbön levő fizetési mvitánok alkalmából hozzák végre összhangba a bankok tisztviselőik fizetését az eSet drágaságával és biztosítsák a jövőben tisztviselőiknek a tisztességes megélhetést.. 2. Addig is, amíg ez megtörténhetik, nyújtsanak tiszt­viselőiknek sürgősen na­­yobb összet­ű beszerzési segélyt, mert a múlt év novemberi beszerzési segély csekély összege beszerzésekre módot nem nyújtott. A. A bankok érdekképviselete — a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete — respektálja a tiszti.-«­lök szervez­kedési szabadságát, ne srrf.ol­ja meg a tisztviselők érdek­képviseletébe kapcsolódó szervei működését és ne intézze továbbra is teljesen egyoldalű­an azokat a fontos tiszt­viselőkérdéseket, amelyekre nézve a tisztviselői karnak elvitathatatlan és ma már minden modern államban el­ism­ert beleszólási joga van, ha­ nem kezdje meg újra a tárgyalásokat a tisztviselői kar gazdasági érdekképvise­letével — a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesü­­letével —, hogy ezek a tisztviselőkérdéseik a kölcsönös megértés alapján kölcsönös megnyugvásra intéztesse­nek el. Ehhez a határozati javaslathoz — amelyet a nagygyűlés tomboló tetszéssel fogadott — az egyes nagybankok tisztviselői karának egy­egy képviselője szólott hozzá, lelkesen csatla­kozván ahhoz kartársaik nevében, amire a nagygyűlés egyhangúan, tüntető tapsviharral határozattá emelte a javaslatot. Az elnök az ülést azzal zárta be, hogy szolgáljon az a test­véri együttérzés és a szolidaritás megszilárdí­tására és hogzy a pénzintézeti tisztviselők tart­sanak ki val­amennyien, bátran a P. T. O. E. mint egyetlen gazdasági érdekképviseletük mellett. A keresztény-szociálisok és a kormánypárt. * Kedden döntenek kilépésük dolgában. A keresztény-szociá­lisok legutóbbi értekezle­tükön, amelyen a hangulat nagyon langy­oe volt az Andrássyhoz való csatlakozás kérdésé­ben, úgy állapodtak meg, hogy az új pártala­kítás dolgáb­an még a nemzetgyűlés megnyi­tása előtt, február 1-én határoznak, am­ikor a­ párt tagjai teljes számmal a fővárosban lesz­nek. A keddi értekezlet meglepetést is hozhat, mert a legutóbbi napokban, ahogy a­z Andirássy­val való tárgyalások megakadtak, a keresz­tény-szociális táborban alapos hangulatválto­zás történt. A kormánypártnak legitimista Orffy—Sch­ambl­e csoportja rossz szemmel nézte, hogy a velük egy gyékényen áruló legitimista— keresztény-szociálisok távozni készülnek az „egységes" kormánypártból. Nosza, puhi­tási kísérletek indultak meg avégből, hogy a keresztény-szociálisok tábora is a több­ségi pártban maradjon, viszont Schaudlék fölajánlották, hogy az „intranzigens kereszté­nyek" szemében régóta szálka „liberális cso­portot" kiszorítják az egyesült kormánypárt­ból. Azokban a keresztény-szociálisokban, akik az Andrássyval való alkudozások miatt ki­ábrándultak Hallerből, megvan a hajlandóság a sokorópátkai, klerikális kisgazdákkal való további fegyverbarátságra. A­­ kisgazdapárt nagy többsége azonban egyáltalán nem lelke­sedek­ a Hallerékkal való együttműködésért. Nagyatádi Szabó hivvei körében Schandlercnak mesterkedései élénk elégedetlenséget keltettek és lehet, hogy a volt kisgazdapártiak maguk között — tehát­ Hallerék kirekesztésével — még a nemzetgyűlés megnyitása előtt, külön ér­tekezletet, tartanak a párt helyzetének tisztá­zása céljából. A kormánypárt végleges össze­ételét és a­ kormányhoz való viszonyát a feb­ruár 3-iki értekezlet dönti el. Hegedűs pénzügyminiszter a drágaság le­töréséről és a pénzkic­serélésről. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter hétfőn este a kormánypárti klubban színes adomák­kal tarkított előadást rögtönzött pénzügyi terveiről. A vagyonadót csak akkor lehet­ meg­cs­inálni, mondotta többek között, ha a pénz értéke már állandósult, különben nincs biztos mód a vagyon megmérésére. A tömeget sújtó fogyasztási adókkal nem lehet megoldani a pénzügyi válságot: oda kell nyúlni, ahol a pénz legjobban fölhalmozódott... Szóba került a tőzsde lanyhaság­a és a pénzkicserélés dolga. A tőzsdén azért fokozódik a lanyhaság, fejte­gette a pénzügyminiszter, mert a tőzsdei körök várják az új pénz bevezetését. Új pénz beveze­tése pedig branzbőséget, drágaságot idéz elő. Ő megfordítja a dolgot és pénzszűkét fog teremteni, aminek következményeképen beáll a 3 „­z­entnek megtörténte után­­viszi ker­esztül a pénzkicserélést. Hogy hány mil­liárdot von majd ki a pénzforgalomból, ebben a kérdésben csak később fog határozni A drágaság letörése elérhető a pénzszűkével, amely lenyomja az árakat. Ez a folyamat a külföldön már megindult. Amerikából már átrrtkelt egy úgynevezett olcsóbb­od­ási hullám s eljutott Angliáig, Svájcig. Hogy ez az ol­Csóbbadási hullá­m Magyarországba még nem hatolt be, ennek az a magyarázata, hogy itt a bankjegyek bősége valósággal barrikádot emelt ellene, de ezt az akadályt, ő el fogja távolítani Meggyőződése, hogy az akadályok elhárítása után az olcsóbbodási folyamat májusban Magyarországon is megkezdődik. Kijelentette még Hegedűs, hogy a pénzinté­zetek a betéti kamatlábat március 3-től leg­alább 3%-ra emelik föl. * Új választások Angliában? Koppenhágai lap­jelentések szerint Lloyd George új választáso­kat fog kiírni, mihelyt az alsóháznak baterja??!! az új költr­ á­ ívetást. Az állami kodásokat úgy fogják redukálni, hogy az új költőért vetés 930 millió fontnál nem lesz több. („M. T. I.") Kemal követelései. Konstantinápolyból jelen­tik: Kam­al basa tudomására adta a nagy­vezérnek, hogy az omgorad kormány az egyet­len valóságos kormány, amely jelenleg Török­országban fönnáll és hogy ez a kormány a kö­vetkező feltételek mellett hajlandó részt venni a szövetségesek álta egybehívott londoni érte­kezleten. Először, ha az idegen csapatok nyom­ban kiürítenek minden Törökországhoz tartozó területet. Másodszor, ha lemondanak minden­féle hadikárpótlásról. (..M. T. L") Párisból - jelenti az Havas-ügynökség. Lon­donba érkezett kon­tan­ti náp­o­l­y­i távirat szerint egy titkos kemalis­ta szervezet felhívást inté­zett a Konta­ntinápolyban lakó török tisztek­hez, hogy március elsején egy­esüljenek a Kemal-hadseregben. Ellenkező esetben haditör­vényszék elé állítják őket. Mustafa Ke­m­al basa­hir szerint az egész ázsiai front mentén általá­nos offenzívát készít elő. („M. T. I.") Petljura is félreáll A „Volikszeitiijig"-inak je­lentik Tarnovból. Az „Ukrainskia Duimka" sze­rint Petljurla j­anuár 25-én bejelentette, hogy­lemond a főparancsnoki méltóságról és egyben mindenféle lisztét leteszi. Az u­krán direktó­rium tagsági mandátumáról szintén lemon­dott (, M. T. I.") Elakadtak a lengyel-orosz tárgyalások. A kopenhágai „Politiken" jelenti Rigából. A len­gyel-orosz béketárt­yai tá­sok válságba kerültek. Ugyanis nem tudtak megegyezni arról a­ tavanyi mennyiségb­ől, amelyet Oroszország kell, hogy Lengyelországnak szállítson. Joffe kije­lentette, hogy Oroszország legföljebb 30 millió aranyrubelt adhat át Lengyelországnak, amíg Lengyelország 70 milliót követel. A tárgyalá­sokat félbesz­akítottá­k. Újabb ülést eddig még nem rendeltek el. („M. T. L") MŰVÉSZES IRODALOM * * * (•) A Budapesti Általános Munkásdalegylet hangver­senye. Olyan hálás, figyelmes és na­gyszrámú közönséget ritkán látott a Zeneakadémia nagy hangversenyterme, mint amilyen január 30-án töltötte meg, hogy meghall­gassa a Budapesti Általmmnos Munkásdalegylet hangverse­nyét, amelyet olyan érdeklődés előzött meg, hogy a ki­bocsátott jegyek már a múlt év decemberében teljesen el­fogytak. A hangversenyen közreműködött Gábriel Ferenc hegedűművész, míg a kíséretet az Operaház zenekara látta el. A leggondosabb vezetett Müller Károly karnagy, a dalegylet tanára látta el, olyan odaadással, amilyen csak olyan embertől telik, aki szívvel-lélekkel érti át, hogy karmesteri pálcája mozdulatait, rajta szeretettel csüngő tanítványok feszült figyelme és a tanítványokkal együtt érző közönség megbecsülése kíséri. A műsor hat számból asott: 1. Wagner: ..A nürnbergi mesterdalnokok" előjátéka. 2. Stark: a Munkásdalegylet jeligéje. Pocitis: A fiú dal. Lányi: Lenge nád. Kéti rózsát szedtem. Tegnap­előtt csütörtökön. Nem leszek én többet diák. 5. Wr­niawski: Sonnender de Jiosjuo, zenekis­érettel. Gábriel Fe­renc hegedűművész. 4. Kreutzer: ünnepi est; Kjerulf: Hardangeri nászút; Müller: Arrafelé az Alvígen. Hogy is tudtál ugy elnnnni, Oda a korcsmába. 5. Binet: L'Arie­­siemie, Pastorale, Jatermezao, Meauetto, Farandole. 6. Griep: Honfoglalás, zene- és orgonakísérettel. A hálásan Ügyelő közönségnek minden egyes szám külön örömet szerzett. Dalosaink csodás harmóniával és átérzéssel éne­keltek és a legnagyobb precizitással juttatták kifejezésre a dalok szépségét és belső értékeit. Gábriel Ferenc hegedű­művész igazi virtuozitással és bensőséggel játszott. Nagy és őszinte örömet váltott ki a zenekar játéka úgy a mű­sorszámokban, mint a kíséretben, amelynek szépségéhez Wekner Géza orgonaművész is hozzájárult. Reményekre jogosító a dalárda baritonistája, Oláh Béla, aki meglepő tiszta hanggal énekelte Griép dalában a szólószámot A hangverseny nagy sikere elsősorban Müller Károly kar­nagy érdeme, de nem veszünk el ebből az érdemből sem­mit, ha megállapítjuk, hogy a dalárda, minden egyes tagja érdemes a anni­ság tiszteltére és szeretetére, mert zaj­

Next