Népszava, 1921. augusztus (49. évfolyam, 169–192. sz.)

1921-08-02 / 169. szám

­ Olaszország Albánia f­üggetlenségét követeli. (Bécs, júdius 31. — A „M. T. L" magán jelen­tése.) A ,Neues Wiener Tagblatt"-nak jelentik Baselből. A délszláv sajtóiroda jelentése sze­rint az albániai fölkelés oly mérveket öltött, hogy öt délszláv ezred parancsot kapott a köz­belépésre. Az albán-délszláv határon élénk harcok folynak. (Róma, augusztus 1.) Detta Toretta külügy­miniszter a szenátusban elmondott nyilatkoza­taiban mindenekelőtt annak szükségességét hangoztatta, hogy tiszteletben kell tartani azokat a kötelezettségeket, amelyek a béke­szerződésekben mint az olasz politikának alap- az orosz éhínség ellen. & E»«ssS5íá szás­asság trtíást jsussCHA es«­aáse!«o — íh SíeSeraJárk­ájBy. — ^rneesít»», aHsjoS, nératen és eseSí sögeSsés. — ©orJsijj ffeäes&eje ©rossopjfxé^s fce­sS vssscsííi/rajp&E. A katasztrofális szárazságot, amely az egész Volga-vidéket éhínséggel sújtotta, újabb ter­mészeti csapások tetőzik be. A szovjet hivata­los közgazdasági­ lapja, az „Ekonomicseszkaja Liza" beszámol a július havi esőzésekről és megállapítja, hogy különösen északon és északkeleten, nyugaton és délnyugaton a­ tö­mérdek esőzés és felhőszakadás a termésben óri­ási károka­t okozott. Az esőzés a szén áter­ml­ést is kedvezőtlenül befolyásolta. Mindeze­ken felül rovarok jelentékenyen pusztították a gyümölcstermést. Ukrajna cukorrépatermésé­nek közel a felét semmisítették meg. Oroszország mindenkor elhanyagolt és máig is tökéletlen egészségügyi szervezete ebben az évben sem tudta megakadályozni a kolerajárvány kitörését. A veszedelmet az éhínség természe­tesen nagy mértékben fokozza. Az orosz szovjet közegészségügyi bizottság­nak az Izvesztija 139. számában közölt hivata­los adatai szerint június 25-ig Szovjetoroszor­szágban 6900 koleraesetet jelentettek be. Má­jus közepétől kezdve a­ járvány erőteljesen emelkedett: a 16 hét al­att­­1570 esetet jelentet­tek be az év első négy és fél hónapjának 1420 esetével szemben. A kolera főbb fészkei a kö­vetkezők: Kuban-kerü­let (703 eset), a Don­vidék (947 eset), Veronez város és kerület (500-nál több eset), Orel-kerület (265 eset), az alsó Volga-vidék Asztrah­án kerületeivel (781 eset) és Szaratov (körülbelül 1500 eset). A ko­lera főként a városokban pusztít, így június 19-én a donmenti Roszov kórházaiban 723 ko­lerabeteg volt. Június közepén Asztra­hánban és Szaratovban 50—70 koleraeset volt napon­ként, Voronezben pedig 91. Néhány helyi jellegű esetet állapítottak meg Moszkvában is, Pétervárott, Karkovban, Kiev­ben és Taganrogban. A járvány terjedésének okai között a bizott­ság a rendkívül meleg nyarat, a lakosság hirtelen menekülését, a túl­zsúfolt vasútállomásokat és végül a hadsereg leszerelését eml­li meg. Az éhínséggel szemben az orosz kormány folytatja az insegakció szervezésének munká­ját. Moszkvai jelentés szerint kiküldött főisko­lai hallgatók a veszélyben levő területen elő­készítik az élelmiszerkiosztási munkálatokat. A parasztság körében önálló segélyzőbizottsá­gok alakulnak, amelyek a kormányközegekkel párhuzamosan intézik majd a segélykiosztáso­kat. A kormány egyébként az adógabonától függetlenül a terméseredményből az ínségesek részére külön részesedést fog beszedni. A külföldi segélyakció szervezése is nagy erővel folyik. Londoni je­lentés szerint Wedgewood ezredes elnöki ősé­vel gyűlést tartottak az alsóház tagjai, az angol és az amerikai Vöröskereszt és a londoni orosz kereskedelmi misszió tagjainak részvételével. A gyűlésen az orosz misszió vezetője jelentést tett az oroszországi nagy éhínségről és gyors segítséget kért. Egyik képviselő bejelentette, hogy Canterbury érseke legközelebb felhívást, bocsát ki az éhező oroszok segítése érdekében, mert Tichon pátriárka, az orosz egyház ezidő­szerinti feje segítségért fordult hozzá. Az ülé­sen meg­alakították a segítőbizottságot. Az „Associated Press" jelentése szerint a szovjet kormány elfogadta Hoover felté­teleit és elsősorban az Oroszországban fogvatartott amerikai polgárokat bocsátotta szabadon. A szabadon bocsátottak közül szombaton Harrison ismert nevű amerikai hírlapírónő, Frampe ame­rikai titkár kíséretében — amint onnan jelen­tik — Berlinbe érkezett. Berlinből jelentik, hogy a német Vöröskereszt az oroszországi ínség enyhítésére segítségét ajánlotta föl az orosz Vöröskeresztnek. Rövid időn belül egészségügyi hajó megy Pétervárra orvosi és ápolószemélyzettel, valamint gyógysze­rekkel és orvosi segédeszközökkel. Tervszerűen kívánnak küzdeni a járványok ellen a főjárványfészkekben. A­ német kormány messzemenő támogatást biztosít az orosz kor­mánynak, Prágából táviratozzák . A cseh sajtóiroda értesülése szerint a külügyminisztérium az oroszországi éhínség leküzdésére irányuló segélyakció ügyében már a nemzetközi Vörös­kereszthez fordult és akciót indított valamely nemzetközi segélyszervezet megteremtésére. A Vorwärts írja: Az orosz segélyakció ter­veit illetően nagyon érdekesem nyilatkozott Gorkij felesége, a jelenleg Berlinben tartóz­kodó Andrejeva színésznő, az „United Tele­­graph" tudó­sí­tója előtt. Andrejeva asszony tagja a Gorkij által az Ínségbe jutott orosz vidékek megmentésére alakított se­gélyző bi­zottságnak. Hangsúlyozta Andrejeva asszony, hogy mint magánszemély, nem pedig hivatalos megbízásból tartózkodik Berlinben. Gorkij, akit a jövő hétre vár Berlinbe, már régebben tervbe vette, hogy Németországba utazik. A német kormány beutaz ,­­ engedélye május óta Rigában van, de az orosz tudósok érdekében megindított segélyző akció munkálatai mind­ezideig visszatartották. El sem tudják a nyu­gaton képzelni — mondotta Andrejeva asszony a többek között —, hogy milyen hatalmas tudomán­yos munkálkodás folyik Oroszországban a segédeszközök hiányossága és a nehéz viszonyok ellenére. Oroszország összes tudósai intenzíven dol­goznak és a félelmetes nyomor — amely külön­ben ezt a réteget hosszabb idő óta sújtja — sem bírja őket arra, hogy az országot elhagy­ják. A szov­jet kormány annak idején néhány helyet biztosított orosz tudósok részére Finn­országban üdülési célokra, de nem akadt egyetlenegy tudós sem, aki ezt a kedvezményt igénybe kívánta volna venni, hogy munkássá­gával ily­esmen, ha rövid időre is, fölhagyjon. Ezek között van az előrehaladott kora Pavolov tanár, a híres bakteriológus, az orientalista­ Oldenburg tanár és Ozadjics, a fizikus. Olden­­burg tanár egyébként, tagja a segélyző­­bizott­ságnak is. A segélyző bizottság első­sorban 3 millió tonna gabona bevitelére törekszik. Ez a mennyiség elegendő az inség­sújtotta 110 millió említer legszűkösebb igényei­nek kielégítésére. Nem gondolnak arra, hogy ezt a mennyiséget, mint alamizsnát kérjék Oroszország részére. Legföljebb a fialtal kedve­zőbb módozatairól lehet szó. Oroszország még temérdek gazdagság birtokában van, hogy megfizethesse a világpiaci árakat. " 1921 augusztus 2. NÉPSZAVA * * A 'feteSFsai­fiaSai válság. —ffia ©Sasatok elrewarjfc a frantiék fesawBSkonását« — A SSs-ärs­göppg háború. — aibóts rSlhelés nagy mSrvel et nCe-Stt. A háború véget ért — még sincs béke. A •nagy förgeteg elvonult, de kisebb viharok azért alaposan meg-m­egrázzák a bé­kére vá­gyódó emberiség nyugalmát A török-görög háborúskodás, a felsőszilézmi kérdés megold­hatatlansága, a spanyolok marokkói nehézsé­­­­gei, az albán­ kérdés föllobban­ása, mindegyik­­ kérdés eklatáns bi­zonyítéka annak, hogy igazi­­békét csak ezen háborús okok gyökeres ki­irtásával lehet remélni. Az eseményekről a kö­vetkező táviratok számolnak be: A felsőskiréaiei kérdés. (Páris, július 30.) Az Havas-ü­gynökség köz­lése szerint Hardinget angol követ sürgősen tudomására juttatta Briand miniszterelnöknek, hogy az angol kormány szívesen belemegy Briand javaslatába és utasította a berlini kö­vetet, csatlakozzék francia és olasz kollégáihoz­­a német kormánynál tervbe vett közös lépés céljából. Közölni akarják a német kormánnyal, hogy készségesen meg kell könnyítenie bármi módon azoknak a csapatoknak a keresztülvonu­lását, amelyekre a felsősziléziai helyzet szem­pontjából szükség lesz. Lord Curzon azt java­solja, hogy a legfelső tanács összeillésének időpontját augusztus 8-ban állapítsák meg, mert Bonomi olasz miniszterelnök nem mehet előbb Franciaor­szájszba. Lloyd George is részt fog venni a legfelsőbb tanács párisi ülésein, ha a francia kormány ezt kivé­tni fogja. Az angol válasz hangja nagyon, szívélyes. Hardinget ,élénk megelégedését fej­esd ki afölött, ho­gy az utóbbi napok félreértései eloszlottak. („M. T. I.") (Berlin, július 30.) Az „Ostexpress" varsói je­lentése szerint Vi­tos miniszterelnök a fejm pénteki ülésén a felsősziléziai kérdésről ezeket mondotta: Ha a legfelsőbb tanács a Versailles- szerződés határozmányaival ellénkező és a len­gyel érdekeket veszélyeztető döntést hozna, a lengyel kormány kénytelen volna ennek a dön­tésnek teljesítése tekintetében magának sza­bad kezet föntartani. („M. T. I.") (Berlin, jú­lius 31.) A lapok jelentése szerint az olasz kamara bizottságában fontos tanács­kozás volt a felsősziléziai kérdésről. Demarini bőséges anyag kapcsán részletesen megvilágí­totta a felsősziléziai helyzetet. Deila Torretta külügyminiszter kijelentette, hogy a kormány francia csapatoknak Felsősziléziába való kül­dését ellenzi, de viszont­ újabb olasz csapatokat sem akar oda küldeni. („M. T. I.") (Páris, július 30.) A Reuter-iroda este beér­kezett jegyzéke, amelyben Anglia elfogadja a felsősziléziai ellentét elsimítására vonatkozó francia javaslatot, nagy megelégedést keltett Parisban. A hivatalos megerősítés i­s hamaro­san megérkezett és a berlini angol nagykövet még este utasítást kapott arra nézve, hogy csatlakozzék ahhoz a lépéshez, amelyet már előbb a francia nagykövet tett a némzet kor­mánynál a7 szövetséges csapatai Felsőszléziába való szállítása érdekében. A l'rincia közvéle­mény nagyra fogja becsülni, hogy az angol ba­rátok a francia kormánynak az egyetértés­i helyreál­lítására vontkozó törekvéseivel szem­ben ennyi jóakaratot mutattak. A közvélemény az eljárás dolgában tanúsított ideiglen­es egyetértést annak jeléül fogja tekinteni, hogy a fé­probléma­ szabályozása nyomon követke­zik. („M. T. I.") A török-görög feáboras L­ odis. (Páris, augusztus 1.) A „Journal" nem tartja való­színű­tlennek, hogy török vagy görög rész­ről meg fogják kérni a leg­fel­sőbb tanácsot a közvetítés érdekében. Még azt is állítják, hogy mindkét hadviselő állam egyidejűen kérheti ezt, hogy ez esetben a legfelsőbb tanács meg­változtathassa a sevresei szerződést. („M. T. I.­") (Páris, augusztus 1. — Havas. — Az itteni lapo­khoz érkezett athéni távirat sz­erint Kon­stantin király bevonult Eszkisehirbe. Arra számítanak, hogy Gunaris miniszterelnök még e hét, folyamán visszatér Szmirnába. Azt is tudni vélik, hogy Gunaris körülbelül két hét múlva Londonba és Parisba utazik a görög kö­vetelések képviselésére. („M. T. I.") fából következnek. Olaszország külpolitikájá­nak­­ voltaképen gazdasági politikának kell lennie, mert nyersanyagokra ás fogya­sztóterül­­etetre van szüksége. A Földközi-teng­eren fönn kell tartani az egyensúlyt és keresztül kell vinni az Olaszországra előnyös határoza­tokat, amelyek a három hat­alom között létre­jött szerződésben vannak. Ebből annak a szük­sége következik, hogy a szövetségesekkel egyetértően és lojálisan együtt kell működni. Olaszország Albánia függetlenségét követeli. Enn­nek azonban nem szabad mások javára és Albánia szabadságának rovására, Olaszország stratégiai érdekei ellen irányulnia. Minden­esetre az egész albán kérdést újból meg kell vizsgálni, mégpedig a szövetségektől az elis­mert olasz érdekek alapján. („M. T. I.") A raard­ívoi fölkelés. (Páris, július 31. — A „M. T. I." szifératár­ázata.) A nádori helyőrség a marokkói fölke­lők elllen még mindig védekezik. A marokkói francia határ közelében levő spanyolok a fran­cia zónába nyomultak, ahol a franciák fölvet­ték őket és minden téren teljes támogatásban részesítették. Lujza infánsnő állítóan elhatá­rozta, hogy Melittt­ába megy Vöröskeresztes osztaggal. A legut­ibbi jelentések szerint az idegen légió elfoglalta Nádort. (Melitta, augusztus 1.) Az idegen légió hatal­mába kerítette Nádor helységet és felszabadí­totta a helyőrséget, amely mindaddig folyto­nos ellenállást fejtett ki. Spanyolországból több repülőgép érkezett. („M. T. I.") • ixwvaRPRtasassRBBC'Riiin!'« r­im ij*no Jt*»»«rmt­ •*». •• *«' •• nwnr.o j^itTi'Ki^•'«.,•­*». i"i.Tn­ ii'»-wBiitfi'm»»« föSaeSusw^sfcare lefont fi&kPW tll I véSáejMrái magtsr i»i»»a»OSE«S9h című kötete. Fordította Hajós Kornél. Anatole Frant c nemes, az embereken és dol­gokon fölülemelked­ő filozófiája, csudálatos i­rásművészete­­'­s fölényes iróiFiája a magfi tökéletes művészetében .jut érvényre A hajnal kötetében. Kapható :i Xepp/.­'.va-s­önyvkeres­­kedésben Budapest VII. Erzsébet-körut 15. az. Apa­i S z­o­n­a 4

Next