Népszava, 1922. január (50. évfolyam, 1–25. sz.)
1922-01-01 / 1. szám
1922 január 1 Ez a fölfogás nem áll tiszta hazafias erkölcsi alapon. A mi véleményünk szerint mindenki egyformán bűnös, akár Kun Béla, akár Héjjas Iván nevében gyilkol vagy rabol is. Budavári László: Hogy meri ezt a két nevet együtt kiejteni? Orózdy Győző: A kommunizmus alatt elkövetett gyilkosságok tetteseinek szabadon bocsátását ,sohasem kértük, de a kurzus gyilkosait sem lehet szabadon bocsátani. Az első amnesztiarendelet erkölcstelen kompromisszum eredménye volt. Az állami szuverenitás belső csődjét jelentette, hogy gyilkosokat szabadon bocsátottak. Minden nemzet történetében példátlan, hogy néhány héttel a bűncselekmény elkövetése után már föloldják a tetteseket. Amnesztiát kapnak olyanok is, akiknek még a nevét sem tudjuk. Vagy ki tudja, hogy ki kap amnesztiát Somogyi Béla meggyilkolása miatt? A két rendelet nem egyenlő mértékkel mér. Az egyik kiengedi a gyilkosokat, úgy hogy most sokunknak már biztosabb helye lenne a börtönben, mert ott talán mentve van mindenki a zaklatás elől. Az igazságtalanság eklatáns példája Szász Zoltán és társai esete. Ők már több mint fél éve letartóztatásban vannak és még ma sem kerültek a bíróság elé. A harmadik amnesztiarendelet azt sem állapítja meg, hogy ki jöhet haza az emigráltak közül... Fölkiáltások a kisgazdapárton: Nincs szükségünk rájuk! Benedek János: De igenis, szükség van rájuk! Drózdy Győző: Vannak kinn kiváló hazafiak, a nemzet hivatott vezérei. (Zaj a kisgazdapárton. — Budavári László: „Miért nem jönnek haza?" — Andahám-Kasnya Béla: „Mert lecsukják őket!") Ott van például Juhász Nagy Sándor, megtámadhatatlan tisztességű férfiú. Garami Ernő, Lovászi Márton. (Budavári László. ..Az a hazaáruló!") Gadó elnök figyelmeztette Budavárit, hogy a hazaáruló szót nemzetgyűlésen kívül álló személy ellen se használja. Drózdy Győző: A szocialistákkal való tárgyalásoknál szóba került az internálás kérdése. Párti különbség nélkül valamennyien kívántuk és kívánjuk, hogy a kommunizmusnak ezt a csiratelepét szüntessék meg. Azonban még mindig az a helyzet, hogy internálva vannak olyanok, akik ellen az ügyészség sem emelt vádat, akik ártatlanok, internálva vannak olyanok, akiket avidéken a szolgabíró urak politikailag ill elbízhatatlannak tartanak és talán bossuból is internálva vannak. Ott vannak továbbá az árdrágítók, akiket nem bírói ítélet alapján internáltak. Fölolvasta ezután a zalaegerszegi internáltaknak a nemzetgyűléshez intézett nyílt leveléből a következő részt: „Az internálás vígan folyik tovább, a belügyminisztérium internálóosztálya pedig lehetetlenné teszi a zalaegerszegi viszonyok megismerését A lapokban megjelent közlemények hazug adataival szemben megállapítjuk, hogy még százharmincat sem engedtek szabadon, nem pedig négyszázat, vagy még ennél is többet, amennyiről beszéltek. Az internáltak száma ezerháromszáznál nagyobb, a revíziós bizottságok működésének kezdetén pedig csak ezer volt. Közben tehát emelkedett a szám. A bizottság lassan dolgozott. A revízió megtévesztés volt. Ezzel becsapták a miniszterelnököt, a közvéleményt és az internáltakat . Az eddigi, tapasztalatok után mindannyian, még a kivételezett kategóriák is, egyszerűen visszautasítják az ilyen eljárást és a jövőben meg fogják tagadni megjelenésüket az újabb bizottságok előtt. Vannak internáltak, akik •Tár, jár szakadatlan, Jár csendbe, esendetlen. Tovaleng bordátlan, kering feneketlen, És ürboea hegyén lobogója a lengő piros és 7,aki fény — • Han-he — li.-tli-hó:A hazátlan hajó! És ahol megjelen és ahol partot ér. Erőbe kap a kar fölforr a tinra ver. fífig, gazdág elsápad. Szeni nyílik, lám- szakad • És minden rab szabad — - - Hali-bé — hali-hó! — A szabadság-hajó. Vízió! Beletekint a parázsló szénbe, amely kandallójában újra éled. Ilidig van... Fázom... friss szenet, a tűzre! . Fázva, dideregve, „félig ébren, félig álomba", álmodik a viharról: Ó, milyen mi ez! Mi más, mint a régi! Hogy zúg, hogy dohog, hogy kattog, ligr lármáz, Hogy mormol, veszekszik si kiirtó alatt! Mintha rab démonok az aitót várnái, Hogy börtönükből szabaduljanak. Haragvó isten! Mi len a világból, Ha egyszeri kőszén öntudatra jut, S a buta rög megindul magától, S a sistergő katlan majd egyszer kifut. ]És szárnyal, száguld messze, trombitás az orkán... de hagyjuk, jaj, a koporsó néma, S kerüljük e-, hogy elnémuljon a költő... Öreg Ahasvér, öreg regős, elmentél, nekünk is adtál, köszönet érte. Itt maradtunk a nehéz mában, várjuk a hajnali tánhoz az még nekünk is uj pacsirtaszót... Hali-né ( hali-hó) megy tovább, nem áll meg soha, a hajó, sg. s. már két teljes esztendeje ott vannak, amíg az ügyük a bizottság elé kerül. Még a nyáron agyonlőttekegy nőt, állítólagos szökési kisérlet miatt, a gyilkos katonát pedig megdicsérték. Az internáltak életüket teszik kockára a szökési kísérlettel, mert tettenérés esetén agyonlövik őket. Férfiakat feleségük helyett asszonyokat férjük helyett tartanak internálva és az internáló táborban hatvanöt elemi iskolás gyermek is van. A bizottság valamennyi internált szabadlábra helyezését javasolja, a belügyminiszter mint internáló osztálya azonban kétségbeejtő lassúsággal dolgozik. Megtörtént az, hogy az egyik internált beteg, amire szabadlábra helyezték, meghalt az eljárás alatt A községi képviselőtestületek és elöljáróságok újraválasztásánál agent provocatőrök megfenyegetik az embereket és azután az internálótáborba lökik őket. Az internált nők erkölcstelen merényleteknek vannak kitéve. A tisztek és altisztek e tekintetben memt kíméletesek. Gyakori a kikötés. A koszt ehetetlen és kevés."' — A levelet sok internált irta alá. Hajlandó — ha komolyan vizsgálják meg az ügyet — a levelet, a nevekkel együtt a miniszter elé bocsátani. Egy sátoraljaújhelyi 16 éves leány a táborban anya lett. Kéri, hogy ezt a leányt ne egy tetves barakban tartsák, legalább kórházba vigyék. Ez az internáló tábor 3—300.000.000 koronába kerül. Hát megengedhetjük mi magunknak ezt, a luxust hogy mesterségesen kommunistákat neveljünk? A szocialisták még e táborok feloszlatását semtudták elérni. Az a „pakli" a szocialistákkal — mondotta —,hogya szociáldemokrata párt tagjai kapnak csak elbocsátást. Hát ennél erkölcstelenebb „paklit" mégse haszon kötöttek. Miért csak az szabadul, aki szociáldemokata párti? Szabó József: Igaza van! Erkölcstelen dolog. Hát a keresztény-szociálisok nem kerülhetnek haza?! . Drózdy Győző. ..24.000 ember kénytelen naponként a rendőrségen jelentkezni. (Bródy Ernő: „Középkor!") Fél napba kerül hetenként háromszor e jelentkezés. Mennyi munkaidő elpazarlása ez. Ez 24.000 embernél az átlagos órabér mellett 625.000.000 koronát jelent évenként. Hát meddig fog tartani ez a kormányzati anarchia? A bűnöst csukják le, de az ártatlanokat ne zaklassák, ne sanyargassák. Kíváncsi, hogy a szocialistáik miért nem tették „paktum" tárgyává az állásvesztésre ítélt tisztviselők ügyét? Ezután a királykérdésről beszélt s azzal végezte, bízik abban, hogy a reakció elpusztul s jobb korszak következik utána. A javaslatot nem fogadta el. Személyes kérdésben. Szterento József személyes megtámadtatás címén szólalt föl. Ezeki a pénteki ülésen a külkereskedelmi viszonyok szabályozásáról szóló javaslatnál szemrehányással illette szólót, hogy soha sem támad zsidó vállalatokat és zssidó monopóliumokat és hibáztatta Ereki azt is, hogy a javaslat pénteki tárgyalásán nem volt jelen. Ereki állításait visszautasítja és cáfolja, mintha c csupán a keresztény monopóliumokat támadná. Támadta a szeszkvartelt a culkorkartell rétiig ezek nem keresztény vállalatok, úgyszintén kritizálta a nemkeresztény bányatulajdonosokat A monopolisztikus irányt általában társraclta, a felekezeti kérdésnek nincsen helye A gazdasági életben. Ereki válaszolni akar Eszterényinek. (Meskó Zoltán: -Most jön Ereki a nagy fúróval!") Az egész közvélemény azt vallja, hogy Szterényi nem egyformán támadja a keresztény és zsidó vállalatokat. (Szterényi: „Tiltakozom ez ellen!") A nemzetgyűlésen csak alkalmat kívánt nyújtani neki, hogy ezt megcáfolja. Az elnök az ülést 10 percre fölfüggesztette. A vita tovább folyik. Szünet után Weiss Konrád beszélt. Szóvátette, hogy a portproset konferenciáról nem tett jelentést a kormány, noha ott elhatározták, hogy az államvasutak kocsijairól a Máv. fölírást törlik és helyébe „A. V. Hungária" fölírást festenek. A kormány szavakkal zsonglőrösködik. De intézkedéseiből azt látjuk, hogy addig akarja csűrni-csavarni a dolgokat, amin a választások jönnek, a miniszterelnök úrnak eszében sincs a választójogi javaslatot beterjeszteni, hanem rendelettel akatr ránk oktrojálni egy választójogot és olyan brutálisan akatr választani, ahogy ezt még Tisza sem tette. A koncessziókról is beszélt. Többek között megemlítette, hogy Szekszárdon a kislakások építésére egy osztrák cég kapott, megbízást. Nem akar senkit gyanúsítani, de furcsának találja ezt az esetet. Kerekes Mihály: Pedig minden ilyen üzlet gyanús. Weiss Konrád ezután arról beszélt, hogy az utóbbi időben gyakran emlegetik a fajmagvar£ ság kérdését. Nem érti, hogy merik ezt a kérdést keresztényi részről előhozni. Van-e nagyobb költőnk, aki szebben irt magyar verset, mint Petőfi Sándor. Andaházy-Kasnya Béla: Van. Budavári. (Nagy derültség.) Kerekes Mihály: Rubinek se fajmagyar. Friedrich István: Rubinek velem jött be tutajon. (Nagy derültség.) Weiss Konrád: "Ne hánytorgassuk tehát mindig a fajmagyarság kérdését. iti germánok germán hűséggel és germán becsülettel állunk a magyar becsület mellett Az indemnitást nem fogadja el „Tessék csak Somogyi gyikosaira gondolni..." Andaházy-Kasnya Béla következett ezután. A mai kormányzati rendszerben és a kormányban — mondotta — nincsen bizalmam, mert a kormányzat nem áll a jogrend alapján. Arra hivatkoznak az utóbbi időkben, hogy az atrocitások megszűntek. Látszólag megszűntek, a valóságban azonban nem, mert az történt, hogy a felelőtlen elemek munkáját átvették a felelős elemek. Amikor a felelőtlen elemek garázdálkodását láttuk, abban bizakodtunk, hogy jöhet egy kormány, amely ezeket letöri. De a kormány nemhogy ezeket letörte volna, hanem még lehetővé tette garázdálkodásukat Itt van az internálás, a sajtószabadság kérdése, a rendőri jelentkezés, a trafik- és a moziengedélyek felvétele, amelyek a kommunisták rendeleteivel azonosak. Pekár Gyula: Hogy lehet ilyet mondani. Andaházy-Kasnya Béla: Amíg itt bűnösök szabadon futkoshatnak és amnesztiát kaphatnak, addig nem lehet, jogrendről beszélni. Fölkiáltások: Hogy mondhat ilyet? Budavári László: Mi volt az? Andaházy-Kasnya Béla (Budavári felé): Akkor háborodott volna föl a képviselő úr, amikor ezeket elkövették, de akkor nem nagyon háborodott föl. Tessék csak Somogyi gyilkosaira gondolni... Budavári: Kik voltak Somogyi gyilkosai? Friedrich István: Tudja azt mindenki Budapesten. (Nagy zaj.) „ . . . Andaházy-Kasnya Béla: Szükségesnek tartom kijelenteni, hogy akkor a hatóság a tetteseket kinyomozta, jelentést tett a felsőbb hatóságnak és kézenfekvő, hogy a gyilkosokat kinyomozták, de nem büntették meg... Pekár képviselőtársam fölháborodott hogy a mozi- és trafikjog elvonását és a tanerők elbocsátását a kommunista rendeletekhez hasonlítottam.. . . Pekár Gyula: Meg akarják lazítani a fegyelmi vizsgálatok tekintélyét (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Andaházy-Kasnya Béla: Lehet hogy mindez a külföld előtt rossz színben tűnik föl, de ezért nem a kritika hibás, hanem a tények. Pekár Gyula: Miféle tények. Andaházy-Kasnya Béla: Ezt nem lehet hanggal elintézni. . . , „ . . . Rassay Károly: Sem testsúllyal. (Pekár Gyula tovább hangoskodik, az elnök folyton csönget de nem tud csöndet teremteni, mert a zaj egyre nagyobbra nő és kénytelen az ülést fölfüggeszteni.) . Rövid szünet, után Andahazy-Katnya nagy zaj közepette folytatja tovább a beszédét Az amiisztiiarendeletről beszélt amelyről megállapítja, hogy nem volt olyan, mint az első. Iiányzik belőle a keresztényi szeretet és emberbaráti érzés. A bécsi emigránsok között sokan vannak, akiknek az itthonléte kívánatos volna. PekárGyula: Mind hazaáruló. Budaváti László: Hitvány kommunisták. Andaházy-Kasnya Béla: Sok különb ember van közöttük, mint önök között. (Óriási zaj a Ház minden oldalán.) Az emigránstábor föloszlatását kívánatosnak tartom. Azok akik ellen birói eljárás vagy vizsgálat folyamatba téve nincs... (Nagy zaj a kisgazdapárton. — Fölkiáltások: „Jöjjenek vissza, ők maguk mentek el") Elmentek, mert ha nem mentek volna el, Somogyi sorsára jutottak volna. Még néhány szót kell szólnom a választójogról. A legcélszerűbbnek tartanám, ha a Friedrich-féle rendelet alapján történnének meg az új választások. Ha a nénét kiszorítják a parlamentből, úgy az kénytelen lesz az utcán megnyilatkozni. Nagyon furcsának találnám, ha ez a nemzetgyűlés zárná ki a választójogból a népet Azután a földreformról beszélt még, majd az, ennek másodszori figyelmeztetésére befejezte beszédét. Elnök napirendi indítványt tett amely szerint a Ház legközelebbi ülését kedden, január 3-án tartja és az indezmmálást tárgyalják toovább. Ezután áttértek az interpellációkra. Lingauer Albin interpellációjában azt teszi szóvá, hogy az osztrák megszálló csapatok két budapesti fiatalembert letartóztattak és Bécsujhelyre vittek és ott statáriális bíróság elé akarják őket állítani. Az interpellációt kiadták a külügyi és belügyminiszternek. Második interpellációjában kérdést intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy hajlandó-e Kőszeg, Szombathely és Sopron városok helyi hatóságainak felhatalmazást adni arra, hogy kiviteli engedélyeket adhassanak ki, hogy a környék lakossága jövőre is ezekben a városokban szerezhesse be szükségleteit. Hegyeshalma Lajos kereskedelmi miniszter nyomban válaszolt, és kijelentette, hogy a kormány gondoskodni fog arról, hogy az ottani lakosság érdekei megvédessenek. — A választ Lingauer is és a Ház is tudomásul veszi. v NÉPSZAVA 3