Népszava, 1922. július (50. évfolyam, 146–171. sz.)

1922-07-01 / 146. szám

NÉPSZAVA 3922 Július 1. A­ng«£ pnal5s3a páyS és as Efor&affls,d­&B2,Égáíi3 «zen­ezSe az © s­gysSSiosságokat. A gyíkosok LMdeärados­ fSaJ és lís3íf ®!?ScSíeSI is sSsszekStaeí ésfcaBi­voSSals. EddSg ra^stSe^ss» bMrasrászest­ín^omdEtaBe­Bsi. — A EsopwsSny szigorú Intéz­kedfiseket Sasa: a köztársaság ^ésSaBsrcaéra. •A nórcist rendőrség hatalmas apparátussal­­ és "becsületes akarattal látott Rathenau gyil­kosainak a kézrekerítéséhez és nem mndult el kétszer 48 óra,­­amikor is minden nagyhangú ígérgetés nélkül kiderítették a gyilkosság minden részletét és elfogták a gyilkosokat. A nyomozás rendkívül súlyos adatokat szolgál­tatott a kormánynak, olyan dolgokról, ame­lyeikről nagyon sokan tudtak, de még többen nem merték elhinni. Mert a Rathenau-ügybe olyan emberek keveredtek bele, akiket hal­ványként igyekeztek a német nép vállaira emeltetni ugyanazok, akik megtették őket az orgyilkos szervezetek vezetőivé. A rendőrség eddig már 80 bűntársat és tettestársat nyomozott ki és a kezére jutott bizonyítékok módot adnak arra, hogy meg­akadályozzák azt, hogy a köztársaság még néhány nagy embere is az orgyilkosok áldo­zatául essen. A kormány egyébként serényen dolgozik a köztársaság védelmére szükséges­­nek tartott rendszabályokon és meglehet, hogy a tervezett szigorú intézkedések rövide­sen törvényerőre emelkednek. Teshhow, ex egyik gyilkos letarSástatársa. (Berlin, június 29.) Rathenau külügyminisz­ter gyilkosainak egyikét, a 24 esztendős Wer­ner-Techow Ernőt, ma délelőtt Odera-Frankfurt közelében letartóztatták. Ő vezette a gyilkosok autóját. (Berlin, június 29.) A letartóztatott Teehow felől a „Berliner­ Zeitung am Mittag" a k­övet­kező részleteket tudta meg. Werner-Techow Ernő másodszülött fia az elhunyt Teehow ber­lini városi tanácsosnak Két fivére van még, az egyik, aki nála idősebb, bankhivatalnok, az öccse pedig 16 éves gimnáziumi tanuló. Teehow bujdosásáról az említett lap megtudta, hogy vasárnap este a B-vonaton Halléba utazott és ott egy barátjánál kapott szállást. Hétfőn este újra vonatra ült és Odera-Frankfurtba ment, ahol a rendőrség rátalált, mert megtudta, hogy a­­ város közelében lakó nagybátyjánál tartóz­kodik, annak a birtokán. A rendőrök a házat körülzárták. Teehow a letartóztatásnak ellen­szegült, de a túlerő láttára megadta magát. (Berlin, június 30.) Teehownak, Rathenau egyik gyilkosának Odera-Frankfurtban történt letartóztatásáról a következő részleteket jelen­tik: A letartóztatás Teehow nagybátyjának közeli birtokán történt, ahová a gyilkos kedden menekült. Amikor nagybátyja az újságban ol­vasta, hogy egy Teehow nevű fiatalembert gyanúsítanak, rögtön szemébe mondta öccsé­nek, hogy ő a gyilkos. Bezárta egy szobába és értesítette a rendőrséget, amely azután letar­tóztatta. Yeshcs^w srsíEsáerat 3aewa­ 5eSt. (Berlin, június 30.) A rendőrségen való ki­hallgatásán Teehow előbb tagadni igyekezett mindennemű­ b­űnrészességet, de röviddel utóbb kénytelen volt beismerni, hogy ő vezette a gyil­kosokat a gépkocsin. Bűntársairól azonban még mindig semmit sem akar tudni, azt adva elő, hogy azt hitte, egyszerű próbaútról van szó. A nyomozás vezetője azonban azonnal szembesítette annak a penzirótnak tulajdonos­nőjét, akinél két barátjával együtt hamis név alatt napokon át laktak. Rámutatott, hogy egyik barátja ismeretséget kötött e penzió" egyik szobalányával és neki a Luna-parkban hétfő estére találkát adott, ezen azonban már nem jelent meg. Amikor a leány hétfőn a há­rom gyilkos személyleírását olvasta, nyomban ráismert a három lakóra Értesítette a rendőr­séget, amely ezen az alapon nyomozott tovább.. E súlyos bizonyítékok hatása alatt Teehow megtört és mindent bevallott. Kelfffspach és ?-pss3erat8‘s'SS csapataS. ' (Berlin, június 29.) A hivatalos porosz sajtó­is»da jelenti: A berlini rendőrség letartóztatta Günther tartalékos hadnagy, joghallgatót, akire rábizonyították, hogy nemcsak tudott a Rathenau-gyilkosság tervéről, han­eim segédke­zett is annak elkövetésében. Günther jelen volt azokon a­emeg­beszéléseken, amelyeken a gyil­kosságról tanácskozta­k­ Berlin egyik külváro­sáb­an és mindem módon segítette a tetteseket. Ő keresett garázst a gyilkos Teohow számára, hogy elhelyezhesse a vidékről berendelt autót, amelyet a gyilkosságnál használtak. A hivata­los porosz sajtóiroda további jelentése szerint Günther külön­böző jobboldali szervezetek tagja Találtak nála He]jfeliektől, Ludendorfftól, Ja­gowtól és Westarptól származó leveleket. (Bécs június 30.) A „Neues Wiener Tagblatt jelenti Berlinből. A vizsgálat folyamán kide­rült, hogy a „C" szervezet a kiváló politikai személyiségek ellen a politikai gyilkosságok egész sorát készítette elő, sőt egyenesen külön bizottságot alakított a politikailag ellenszen­ves egyének meggyilkolására. A ,,Vossische Zeitung" jelentése szerint napról-napra emel­kedik a bűntársak és tettestársak száma. Eddig már 80 olyan embert nyomoztak ki, akik a tett elkövetésében közreműködtek, vagy legalább­is tudtak róla. Majdnem valamennyien az Ehrhard-brigádhoz tartoznak. (Berlin, június 29.) A berlini rendőr-igazgató­ság által letartóztatott egyének, akikre rábi­zonyították, hogy részt vettek Rathenau meg­gyilkolásában a következők: Schütt berlini kereskedő, Diestel berlini kereskedő, annak az autógarázsnak a tulajdonosa, ahol a gyilkos­ság alkalmával használt kocsit elhelyezték, Gerd Teehow, berlini gimnazista, az időközben elfogott Teehow Werner Ernő tettestárs öccse, továbbá Willy Günther berlini egyetemi hall­gató és Stubsnreich berlini gimnazista. Gerd Teehow, Günther és Stubenreich tudtak a bűn­tettről, illetőleg a gyilkos terv felhajtói vol­tak, Schütt és Diestel is tudomással bírtak róla, sőt elősegítették a gyilkosságot. A bűntett­ben való részvéttel gyanúsítottak további sorá­nak letartóztatása küszöbön áll. A Ecorstsány stígopai imSfeskGnäöseket tesz a fcöctársaság védEeSwtOPO. (Berlin, június 30.) A köztársaság védelmére június 29-én hozott második rendelet I. cik­kelye igy­ÉZÓI: Halálbüntetés vagy életfogytig tartó fegy­házbüntetés terhe alatt tilos olyan szerveze­tekben részt venni, amelyekről köztudomású, hogy céljuk a birodalom valamely hivatalban levő vagy volt köztársasági kormányának tag­ját eltenni láb alól. Ugyanilyen büntetés sújtja azokat, akik ilyen egyesületeket pénzzel támogatnak. Harmadik személyekre, akik ilyen egyesülésekről tudnak és elmulasztják, hogy az egyesület létezéséről, az általuk ismert ta­gokról és azok tartózkodási helyéről a hatósá­gokat, vagy a veszedelmeztetett személyisége­ket haladéktalanul nem értesítik, fegyházban teles vár. A II. cikkely némi módosítást tartalmaz a köztársaság védelméről 1922 június 26-án ki­bocsátott rendelettel szemben. A III. cikkely értelmében olyan nyomtatvá­nyokat, amelyeknek tartalma az állami tör­vényszék illetékessége alá tartozó és a köztár­saság védelme ellen irányuló bűncselekmény tényét meríti ki, napilap esetében 4 hétre, más esetekben 6 hónapra lehet betiltani. (Berlin, június 30.) A hivatalos porosz sajtó­iroda jelenti, hogy Severin belügyminiszter junius 30-án a következő rendeletet adta ki: A köztársaság­ védelméről szóló 1922 junius 26-iki rendelet 1. és 2. szakaszai alapján az E. V.-t, a nemzeti érzelmű katonák szövetségét vala­mennyi országos szövetségével és helyi csoport­jával együtt ma föloszlattam. Az angol munkáspárt a versaillesi béke ellen, Londonból jelentik. Az angol munkáspárt évi közgyűlésén egyhangúlag határozatot fogadott el, amely a kormánynak a békeszerződések és a népszövetség kérdésében követett politikáját elítéli. Felszólítja a kormányt, hogy a versail­lesi szerződést változtassa meg, a német jóvá­tételi fizetéseket szállítsa le, a katonai meg­szállást szüntesse meg, Oroszországot politi­kailag ismerje el és a kereskedelmet mozdítsa elő. A határozat ezenkívül azt követeli, hogy az angol kormány kaonai paktumot ne kössön és ilyet ne támogasson. Háborúskodás Rubimban. Az ír köztársasági hadsereg tagjai, akik nem hajlandók elfogadni az angol-ír egyezményt­­, a választások ered­ményével síneseinek megelégedve, föllázadtak a szabad állam kormánya ellen éis valóságos harcokat rendeznek a városban. A felkelők megszállták a törvényszék épületét, a kormány csapatai rendszeres ostrommal igyekeznek ki­verni őket onnét. A harc, úgy látszik, a­ kor­mány csapatainak a győzelmével végződik. Az ír kormány manifesztumot bocsátott ki az al­kotmányjogi helyzetről, amely a tö­b­bi között ezeket mondja: „Egyetlen­­r férfitől vagy nő­től sem kívánjuk, hogy bármelyik eszményéről vagy életelvéről lemondjon. Mindenki számára alkotmányosan biztosítjuk a szabadságot, ez a szabadság azonban alkotmányos lesz és senki­nek sem fogjuk megengedni, hogy erőszakos­kodjék akár egyesekkel, akár pedig a többség akaratával szemben. Az 0r@§z$íszÉités kikért isi!! Ssepdáre reggel iredáSoState Skat «aSn&k. Harank­ae négy oEtéSI és a már felszá­lli­tott SogSyek Sso.-száaan­ SfflsSS Mta*5sk­eá. A politikai elitéltek ötödik csoportjának a­ kiszállítása —• amint tudjuk — hónapok óta húzódott már. Több izben érkezett h­ír arról, hogy útnak indítják őket, de az elutazásuk mindmostanáig késett. Erre vonatkozóan nyi­latkoztak már illetékes helyről és a késés okául azt hozták föl, hogy a magyar és az orosz kor­mány között folyó tárgyalások miatt kellett az utazást a tárgyalások befejezéséig elhalasz­tani. Szerdán reggel azután végre a politikai el­iték­ek ötödik csoportját is útnak indították. Ezúttal 3d politikai elitért utazott el és ez volt az utolsó csereszá­llítmány. Az elutazottak kö­zött volt többek között: Kéri Pál, Kelen József, Haubrich József, Dovcsák Antal és Jancsik Ferenc. Az oroszok a tárgyalás során ragasz­kodtak ahhoz, hogy ezzel a szállítmánnyal valamennyi kikért elítéltet indítsák útnak és szám szerint 52 elitéltnek a kiadását követelték. Ezek közül azonban időközben néhánynak le­telt a büntetése, egyesek pedig lemondtak az elutazásról. Hivatalos nyilatkozat szerint ma már csak néhány olyan elitélt van a kikértek közül itt, akik betegségük vagy családi viszo­nyaik miatt nem utazhattak el. Az elitéltek útnak inditása ezúttal is a leg­nagyobb titokban történt, ugy hogy a foglyok hozzátartozói is csak a legutolsó pillanatban értesültek róla Az indulás most is a gyűjtő­fogház mögött levő Rákos-rendezői pályaudvar­ról történt, ahová a kiszállítan­dókat szerdán a kora reggeli órákban egyenként vitték ki csendőri fedezet mellett és beszállásolták őket a vasrácsos vagonokba. A politikai elitélteket ezúttal nem vasalták meg. Az elitéltek vonata­ reggel 7 órakor indult el Riga felé. Ezzel a vonattal mentek Oroszországral a már kiszállított elitéltek hozzáta­rtozói is. Az Oroszországban levő magyar h­adifogolytús­zok — hir szerint! — már szintén Rigába érkeztek­ és amint az innen el­szállított, politikai elitél­teket ott átadják, ezeket a hadifogolytúszokat szintén útnak indítják Rigából hazafelé. A had­if­ogol­ytúszok megérkezté­sét július 10-ére várják. Ezzel azután be is fejeződik az orosz kicserélési akció. Az izsáki,lajosmizsei,kecskeméti és solt környéki gyilkosságok. Befeje­zték a nyomozást, de a polgári tetteseket csak akkor tartóztatták le, ha az ügyészség vádiratot ad ki ellenü­k. A „Magyar Híradó" jelenti: A­­ Duna-Tisza­közi atrocitások gyűjtőfogalma alá nemcsak az a három rablógyilkossági bűnügy tarto­­­zik, amelynek katonai főtárgy­alását hétfőn kezdik meg a Margit-körúti katonai törvény­­­széken, hanem az orgoványi rablógyilkossá­gokon kívül az izsáki, lajosmizsei, kecskeméti és fiók­környéki „atrocitások" is idetartoz­­­nak. Ezekben az ügyekben az ügyészség hó­napokig folytatta a nyomozásit, amelyet most befejeztek. Nagyon sok jegyzőkönyvet vettek föl a vizsgálat során, amelyek közül 20 jegy­zőkönyv a gyanúsítottak vallomását foglalja magában. Tíz gyanúsítottat nem­ lehetett kihall­­­gatni, mert ezek ismeretlen helyen tartózkodnak és kézrekerítésük ezideig nem sikerü­l. Az ügyészség most csoportosította a befejezett nyomozási ügyiratokat és a kecskeméti, la­josmizsei és izsáki bűnügyekre vonatkozó­ aktákat­­ a kecskeméti ügyészséghez, a solt­környéki ügyeket pedig a kalocsai ügyész­­­séghez küldték eldöntés végett. Megjegyezzük, hogy ezekben a bűnügyek­ben a polgári ügyészség részéről senkit sem tartóztattak le és valamennyi gyanúsított ezidő szerint szabadlábon van. Ha az ügyészség a gyanúsítottak el­g vád­iratot adna ki, súlyosabb beszámít­­ó; bűn­cselekmény miatt, akkor az érdekelt terhel­teket letartóztatják. A csendőrügyészség szintén nyomozást folytat ezekben a bűn­­­ügyekben, annál is inkább, mert a gyanúsí­­­­to­ttak legnagyobb része a bűncselekmény el­követése idejében katonai szolgálatot teljesí­tett. Nincsen kizárva, hogy éppen úgy, min ahogy az orgoványi büntönben történt, eze­ket az ügyeket is a maga számára kívánja csendőrügyészség és akkor a katonai ügyes­ség mond ítéletet ezekben az ügyekben is.

Next