Népszava, 1922. szeptember (50. évfolyam, 198–222. sz.)
1922-09-01 / 198. szám
2 tek volna és, szociáldemokrácia képviselőinek neon lett volna meg az a lehetőségük, hogy e vádaik ellen, tiltakozzanak. Megretóan jelllemző az a kínos akkord, amely ott, a konferencia végén Magyarországgal kapcsolatban elhangzott. Németország egyik legöregebb, legrégibb, legigazabb államférfia és mindig legmérsékeltebb szocialistája, a 72 éves Eduard Bernstein az egyik oldalon és Magyarország egyetlen nagy és tiszta és általánosan becsült államfférfia, •a 72 éves Apponyi Albert a másik oldalon, állottak egymásal szemben — a magyar tanánásiysat könnyelmű mulasztásából és politikai rövidlátása következtében, Bejjistein — a szociáldemokrata — vádéit a civilizált emberiség és emberiesség nevében ez Apponya. Albent, attől idegen mindaz, ami itt feurzus volt, ifdrizirffiamaraidvájig maga Betfilem-féle gyámoltalan kormányzás, Apponyi Alert — mondjuk — volt kénytelen magába vennii azt a terhet hogy védelmébe vegye szülőföldjét, nemzetét azoknak bűneiért, ak sem érzéseikkel, sem tetteikkel, sem koronányiratukkal nem tudnak enneik az országnak méltói helyet biztositesni a világ nemzeteinek nagy egyetemében. Berthiszem elvtársunk beszéde nem jutott el Kozsátik szószerinti teljességében, nem tudhatjuk, miben foglalta össze és juttatta kifejezésre azokat a vádakat és panaszokat, amelyek a konferencia szocialista képviselőit arra bírták, hogy vissza is tágítsák a magyar kormány meghívását egy budapesti látogatásra vonatkozóan. Íme Apponyi Albert védőbeszédéből — amelyet bővebben közölnek a magyar lapok tudósítói — következtethetünk arra, amit Bernstein elvtárs ott elmondott és vádként fölhozott, mint a magyar munkásosztály és a demokrácia sérelmeit Magyarország mai kormányzása ellen. És ha Apponyi Albert, érthetően és szükségszerűen a múltba helyezte is ezeket a sérelmeket és panaszos állapotokat, mi itthon élők tudjuk és a kormány is tudja, hogy a sérelmekből még nagyon sok él ma is, nyitott seb ma is, amelyet nem lehet diplomatikus tagadással begyógyítani, nem lehet politikai tönfejűséggel elkendőzni a világ látó szemei elők És ha Bethleneknek elégtétel is az, hogy a konferencia elnöke, Matajanr, az osztrák keresztény-szociálisok parlamenti vezére rácsöngetett és rászólt az ősz német államférfiura, a magyar népnek és a magyar munkásosztálynak nem ilyen elégtétel kell, hanem olyan, amely egyszer és mindenkorra megszünteti azokat az állapotokat, amelyek miatt a kormányzás bűneből és hibájából a magyar nemzetet pellengérre lehet állítani a világ szirte előtt. Ebből a kínos esetből kifolyóan megtanulhatja a kormány és a többsége is, hogy nem elég fütyülni a Nyugatra, nem elég bedeszkézni a magyar államépületet az igazság sugarai elől, mert ez a fény keresztülhatol a falakon is és érvényesül minden reakció koromsötétsége és feketesége ellen. De meg kell a kormánynak tanulnia ebből az eredményből azt is, hogy igenis, likvidálni kell az emigrációk az internálást, a politikai üldözést és elszurzálni a forradalmi korszak minden maradékát a politikai bűnösök általános amnesztiájával, mert amíg mindezek föntartatnak, addig. A világ népeivel nem lehet elhitetni azt, hogy a leigázottaknak, a megtaposottaknak nincs joguk a védekezésre, nincs joguk arra, hogy azok uralma erón protestáljanak, akik örökké lobogva kívánják tartani a gyűlölet és bosszúállás tüzét A magyarországi szociáldemokrata párt képviselői nyomasztóérzéssel mondtak le arról, hogy a konferencián részt vegyenek, ma örülniök kell, hogy ez a politikai előrelátás megóvta őket attól, hogy ennek a kínos akkordnak részesei legyenek. A" bécsi interparlamentáris konferencián résztvett szocialista képviselők abbeli határozatától, amellyel visszautasították a magyar kormány meghívását, a „Magyar Hírlap" bécsi tudósítás alapján a következőket jelenti: Kedd este, amikor Bernstein és a szocialista képviselők a „magyarországi bebörtönzöttek és internáltak szövetségiének küldöttségét fogadták és azok emlékiratát áttanulmányozták, mozgalom indult meg a szocialisták között, hogy utasítsák vissza a magyar kormiány meg- , hívását, ne látogassanak el Budapestre és ezt az elhatározásukat hozzák a konferencia tudomásba. Bernstein külföldisével szerdán délután 24 órakor a szocialisták értekezletre gyűltek össze, amelyen rövid tanácskozás után ezt a határozatot hozták: „Az interparlamentáris unió szociáldemokrata kiküldöttel a magyar delegáció meghívását visszautasítják. Nem mennek el olyan országba, ahol a magyar ügyészség által ötvenháromszoros gyilkosnak minősített egyén, Héjjas Iván, politikai tényező gyanánt szerepel. Nem mennek el olyan országba, ahol gyermekek és asszonyok vannak internálva. Nem mehetnek el olyan országba, ahol politikai meggyőződésük miatt még ma is ezreket börtönökben és internálótáborokban tartanak. Nem mennek el olyan országba, ahol az utcán egy szociáldemokrata képviselőt (Vanczák Jánost) vörös szegfűje miatt rendőrök inzultáltak. Az interparlamentáris konferencia szocialista tagjai megértik a magyar szocialisták állásfoglalását; üdvözletüket küldik nekik, mert tudják, hogy a magyar szociáldemokraták azért nem jelentek meg a konferencián, mert hazudni nem akartak, az igazat pedig nem mondhatták el" A határozatot Bernstein elvtárs szerdai vonatkozású beszédében akarta fölolvasni, a konferencia elnöke azonban ezt nem engedte meg. A „M. H." bécsi tudósítója egyébként bezzélgtést folytatott Locke elvtárssal, a német birodalmi gyűlés szociáldemokrata elnökével, a németországi problémáról. A Magyarországot Ismerüsi . Minden budapesti fogyasztó a saját bőrén untig kitapasztalta, hogy a húsárak hallatlan és rohamos emelkedése teljesen lehetetlenné teszi a húsfogyasztást. A több termelés jelszavától visszhangos az egész gazdasági élet, amikor arról van szó, hogy a munkás dolgozzon többet az ország talpraállításának érdekében. Hogy a megfeszített szellemi és testi munka előfeltétele a tisztességes táplálkozás, ezt elméletileg tudomásul veszik az illetékesek, de gyakorlati megvalósítása érdekében olyan intézkedést, amely eredményre is vezetne, egyáltalán nem tesznek. Sőt ellenkezően. Az Országos Közélelmezési Tanács hús- és export-import bizottsága szerdán tartott ülésében foglalkozott a kormány ama tervével, hogy a szarvasmarha kivitelét szabaddá tegyék. A bizottság kimondotta, hogy nem zárkózik el a kereskedelmi mérleg javítása és a koronának legalább a mai színvonalon való megtartása érdekében a vágómarhakivitel lehetővé tétele elől, azonban csak nagyon magas kiviteli illetékek mellett, amelyek megakadályoznák a belföldi árak emelkedését A bizottság egyszersmind azt a javaslatot is tette a kormánynak, hogy a kiviteli illetékeidből befolyó jövedelem egy része a húsárak lehető mérséklésére fordíttassék. Szó sem fér hozzá, a kormány bizonyára megelégedéssel fogadja majd a közélelmezési Tanács exportbizottságának álláspontját és rövidesen az eddiginél is nagyobb arányokban megindul majd a kiviteli engedélyekkel körített szarvasmarhakivitel, amely talán az eddiginél nagyobb hasznot fog jelenteni a kincstárnak és mindazoknak, akik minden körülmények között megtalálják a módját a kiviteli engedélyek kijárásának és közvetítésének. De hogy a fogyasztók nem érzik meg a kivitelt a húsárak emelkedésének formájában, azt már kötve hisszük. Magyar specialitás volna a belföldi piacokon az olyan cikkek árnívójának megtartása vagy pláne lenyomása, amelyből egyúttal nagy mennyiségben exportálnak is. Semmi okunk sincs rá, hogy az ilyen csodákban higyjünk és ezért a Közélelmezési Tanács exportbizottságának álláspontját a legnagyobb veszedelem, hete tartjuk. A Központi Statisztikai Hivatal most megjelent első féléves adatszolgáltatásából megtudjuk, hogy 1922 első felében közel 1.000.000 méter mázsa liszt került exportra, kiszállítottak továbbá 71.000 darab szarvasmarhát és 56.000 darab sertést. Az exporttal kapcsolatosan emelkedett a liszt, a kenyér, a hús és a zsir áfa. A fogyasztóközönség hiszékenységével való visszaélés tehát azt állítani, hogy az eddiginél fokozottabb állatkivitel nem fogja megdrágítani a belföldi húsfogyasztást. A paradlicsomtermelők bejelentették a budapesti piac bojkforját Csütörtöki lapunkban megírtuk, hogy a paradicsomtermelők valósággal bojkotálják a piacot, mert az eddig kapott 40 koronás ár után nem hajlandók a paradicsomot 20—24 koronás áron forgalomba hozni. A bojkotásrtig csak hallgatólagos volt, csütörtökön délelőtt érintő kérdésekről nem akart nyilatkozni Loebe, csupán a szocialista képviselők deklarációját indokolta meg. „A magyar kormány meghívásának visszautasítása — mondotta — demonstráció akar lenni az ellen, hogy Magyarországon még mindig nem az a légkör uralkodik, amelyet az európai demokrácia szelleme megkíván. Jól tudjuk, hogy forradalmakat reakció szokott követni és elítéljük teljes mértékben a bolsevizmust is, éppen úgy, mint minden más szélsőséget, de Magyarország fölött azóta elmúlt három keserű esztendő és ezek a nehéz idők éppen elegendők lettek volna arra, hogy a bosszú romboló politikája az építés és kölcsönös megértés gondolatának adjon helyet. Mindenütt széles Európában belátják, hogy csak az összes társadalmi osztályok összefogása útján tudják az egyes országokat kimenteni abból a szörnyű katasztrófáiból, ahová a háború rettenetes gazdasági következményei sodorták güset. Ezt Magyarországon is be kell látniok a vezető politikusoknak. A munkásság ott sem követel magának egy csöppet sem több jogot, mint amennyi őt az általános emberi jogoknál egyrészt, másrészt munkásságának fontosságánál fogva megilleti. Ezeket a jogokat meg kell adni, mert enélkül nincs építő munka." A bécsi konferencia polgári résztvevői péntek este 6 órakor érkeznek Budapestre, ahol vasárnapig maradnak, azonban nyílt hadüzenet formáját öltötte. A pestkörnyéki községek mintegy száztagú küldöttsége megjelent a közélelmezési miniszternél és arra kérte, hogy vagy ne maximálják a paradicsom árát, vagy ha már maximálják, akkor a többi élelmicikkek legmagasabb árát is állapítsák meg, például a gabonáét is,mert békeidőben például 1 méter mázsa paradicsomért 3 métermázsa korpát kaptak, most pedig 3 métermázsa paradicsomot kell adniuk 1 métermázsa nagyon rossz minőségű korpáért. A miniszter a küldöttséget az Árvizsgáló Bizottsághoz utasította, ahol a vezetőjük már azzal fenyegetődzött, hogy ha kérésüket nem teljesítik, akkor teljesen beszüntetik a paradicsomnak a fővárosba való szállítását. E bejelentés folytán az osztályvezető, arki a termelőkkel tárgyalt, az Árvizsgáló Bizottság elnökéhez utalta őket, akit pénteken keresnek majd fö. Ezek szerint tehát a pénteki piacon sem lesz paradicsom. Kitűnik azonban a paradicsomtermelők állásfoglalásából az is, amit mi már régóta és szinte nap-nap után hangoztatunk, hogy a drágaság letörését a termelőknél szeti megkezdeni éspedig nemcsak egyes cikkeknél, hanem az egész vonalon. Az egyik termelő a másikra hántja a felelősséget, amíg tehát a kormány nem tud vagy nem mer ebben a kérdésben radikálisan intézkedni, addig a lakosság állandóan ki lesz téve olyan meglepetéseknek, mint amilyen a paradicsomkérdésében érte. A paradicsom regénye azonban ezzel még nincs befejezve. Csütörtökön délelőtt a konzervgyárosok is megjelentek az Árvizsgáló Bizottságnál és bejelentették, hogy a maximális ár megállapítása óta ők sem tudnak paradicsomot vásárolni. Az osztályvezető megnyugtatta a küldöttséget és kijelentette, hogy a legszigorúbb intézkedéseket foganatosítják majd a paradicsom elrejtésének megakadályozására. Kíváncsian várjuk, miből fognak ezek az intézkedések állni, miután a termelők már bejelentették, hogy semmi körülmények között sem nyugszanak bele a paradicsom egyoldalin maximálásába A konzervgyárosok egyébként a paradicsomkonzerv árának megállapítását is kérték az Árvizsgáló Bizottságtól. A rendőrség betiltotta a kereskedősm nagygyűlését. Megírtuk, hogy a kereskedők állítása szerint a kormány legújabb intézkedései a tisztességes kereskedőket is ártatlanul sújtják. Kifogásolták, hogy a razziák szakemberek közreműködése nélkül történnek és hogy az uzsorabíróság a detektívjelentéseket nem vizsgáltatja fölül szakértővel. Csütörtök délutánra a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete az JSZ-szel kereskedelmi és ipari érdekképviseletek bevonásával nagygyűlés megtartását tervezte éspedig az egyesület közgyűlése formájában. Itt akarták elsorolni sérelmeiket és azok orvoslása ügyében javaslatokat akartak előterjeszteni. Nagy megsejtetéssel vették azonban tudomásul, kevéssel a gyűlés megnyitása előtt hogy a főkapitányság a gyűlést nem engedélyezte, azzal az indokolással, hogy nem lehet módot adni a hatóság intézkedéseinek kritizálására, mert ez csorbítaná a hatóság tekintélyét. (Úgy emlékszünk, hogy az Orige nagy * * A paradicsofflfermelők bajjkoffgal fenyegetődznek a maximálás reis a SS. A keresitedek gyűlését a randőrség e sem engedte meg. 1922 szeptember 1.