Népszava, 1923. december (51. évfolyam, 272–294. sz.)

1923-12-01 / 272. szám

1023 december !A NÉPSZAVA volna vinni az ügyet. Tehát a belügyminiszter csütörtöki nyilatkozatában senki sem bízhat. A kormány erélyesen lép föl, amikor a kor­mány ellen történik összeesküvés, de megtor­lásra nem kerülhet sor, mert valaki lefogja a kormányzat kezét. (Propper Sándor: „Andréka Károly bácsi!") Bethlen az egységes pártban elérkezettnek látta az időt a „lelki betegekkel" való leszámolásra. Az igazságszolgáltatási megtorlásnak ha­táridőhöz kötése a kormány gyöngeségének bevallása. (Propper Sándor: „A­ rendszer csődje!") Nem gondolja a miniszterelnök, hogy a lelki betegség nyilvánul meg azoknál is, akik bal­oldalról követtek el bizonyos cselekményeket. És hogy ezeknek is meg kellene bocsátani, kü­lönösen akkor, amikor a jobboldali lelki bete­gek semmiféle megtorlásban nem részesültek. Amikor a belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az őrizetbevétel nincs formasághoz kötve, s ezzel útmutatást adott arra, hogy a képviselő is szabad préda tárgya a letartóztatásoknál. Ezek után nem csoda, hogy mi­képen gon­dolkodik a főszolgabíró, a rendőrség, a csendőrség künn a vidéken az emberi sza­badságról, a letartóztatásról.­­A bűnvádi perrendtartás értelmében elővezető parancsot kell kiadni, h­a ok van előzetes le­tartóztatásra, mégpedig az elővezetendő ter­hére rótt­ bűncselekmény feltüntetésével. Ezt a hatóságoknak 1­2 kell tartaniok. A Szemere­közben történtek kimerítik azt a bűncselek­ményt, amellyel az ügyészség Ulaint és társait vádolja. Felvonulási tervet készítettek és a hó­hérmunkák végzésére bajor terroristákat kér­tek. Tervbe vettek gyilkosságokat, letartóztatá­sokat. Tehát az egész eljárás komoly puccs­kísérletnek volt tekinthető. A résztvettek azt mondották, hogy még a puccsok atyamesteré­nek, Friedrichnek közreműködésére sincs szük­ség. Ezek után ismételten bejelentem, hogy mi, szociáldemokrata képviselők, a mentelmi jog fölfüggesztése mellett fogunk szavazni, mint­hogy azonban egyéb körülmények nem tisztáz­ták a letartóztatással kapcsolatos kérdést, a mentelmi jogsérelemre vonatkozó ellentétes javaslatoknál tartózkodni fogunk a szavazástól. A következő szónok Szakács Andor (függet­len kisgazdapárti) volt, aki azt fejtegette, h­ogy a vádtanács túllépte hatáskörét, mert nem volt följogosítva arra, hogy egy képviselő le­tartóztatásának kérdésében határozzon. Az a véleménye, hogy a kormány Ulain mentelmi jogát a­ letartóztatás elrendelésével nem sér­tette meg, mert a letartóztatással veszélyes akciót hiúsított meg a kormány, olyan akciót, amely emberáldozatokat követelhetett volna. A­­kifejlődött joggyakorlat szerint a­ mentelmi jog legfőbb őre a Ház­ elnöke, neki kellett volna tehát gondoskodni arról, ho­­y Ulain letartóz­tatása után a nemzetgyűlést haladéktalanul összehívják. Ez a házszabályok szerint is kö­telessége lett volna az elnöknek. Ezután Judit-r vényt terjeszt be, amely szerint mondja ki a­­ nemzetgyűlés, hoggy Ulain mentelmi jogát nem sértették meg, járuljon hozzá Ulain mentelmi jogának felfüggesztéséhez, de utasítsa a kor­mányt, hogy hasonló esetekben haladéktalanul hívja össze a nemzetgyűlést és utasítsa a nem­zetgyűlés az igazságügyminisztert, hogy Ulaint azonnal bocsássa szabadon. Kéri indítványá­nak elfogadását. Rakovszky István (pártonkívüli ellenzéki) el­fogadja Szakács Andor indítványát. Fejtegeti, hogy a mentelmi jog megsértésével a legfon­tosabb alkotmánybiztosítékba esik csorba. Ulain mentelmi jogát megsértették azzal, hogy elfogták és fogva tartják. Teljesen helytelen a belügyminiszternek az a felfogása, hogy az őrizetbevételhez semmiféle formalitás sem kell és az őrizetbevétel akként hajtható végre, hogy valaki mellé egyszerűen kirendelnek egy de­tektívet, anélkül, hogy az őrizetbe vett egyén­nek erről tudomása volna. Hiszen akkor egyik képviselő sem tudhatná, vájjon nem vették-e őrizetbe. Példákkal bizonyítja, hogy milyen helytelen a belügyminiszter magyarázata. A mentelmi jog megsértése sohasem fordult elő olyan gyak­ran, mint a jelenlegi kormányzat alatt, Be­niczkyt­ és Szmrecsányit annak idején egysze­rűen­ a kormányzó szárnysegédjének paran­csára tartóztatták le. (Bethlen miniszterelnök. ,,Nem a szárnysegéd parancsolta!") Beniczky önként jelentkezett a rendőrségen, amikor hal­lotta, hoszú ke­resi­k és erre tettenérés címén le­fogták. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: „És a szoci­ál­demokrata képviselőket minduntalan mentelmi jogsérelem éri!") A szocialista képviselők a mentelmi jog te­kintetében valóban egész különleges hely­zetben vannak, amely méltóan beleillesz­kedik a mai jogrendbe. A szociáldemokrata képviselők a hatóságok­kal szemben valósággal „vogelfrei"-ek. Éppen ezért a szociáldemokratáknak, akik a köz­szabadságokért harcolnak, fokozott s­úlyt kell h­elyezniök minden alkotmányjogi biztosítékra. Eztért nem tudja helyeselni a szociáldemokrata képviselőknek azt az álláspontját, hogy annál a kérdésnél, vájjon történt-e Ulainnal szemben mentelmi jogsérelem, tartózkodnak a szava­zástól, mert e tekintetben nem látják tisztán a­­feinbauer Ferenc egységes pár­t­i. „A szociál­demokraták sohasem dobnak kenyérrel vissza! A Népszövetség pénzügyi bizottsága — amint már pénteki lapunkban jelentettük — befejezte londoni tárgyalásait és a tárgyalásokra ki­utazott magyar küldöttség, Kállay pénzügy­miniszterrel az élén, már úton van hazafelé. A Népszövetség pénzügyi bizottságának a ma­gyar külföldi kölcsön ügyében elfogadott jelen­tésére hivatalos közleményt adtak ki, amelyet alább közlünk. Eszerint a jelentés, amely fölött a Népszövetség tanácsa fog dönteni és amely­hez végül a jóvátételi bizottságnak is hozzá kell járulnia, két és fél esztendőre tervezi Ma­gyarország pénzügyeinek rendbehozatalát és erre az időre 250.000.000 aranykorona külföldi kölcsönt tart szükségesnek a költségvetés­­hiányának födezésére és az ország talpra­állítására. A jelentés szerint a külföldi kölcsön fölvétele jövő év tavaszán történhetnék meg és a népszövetségi bizottság már ezt, megelőzően szükségesnek tartja a magyar jegybank föl­állítását és azt, hogy a jóvátételi bizottság által is elfogadott szanálási programot a ma­gyar törvényhozás is megszavazza. A jelentés megállapítja, hogy a­ kölcsön biztosítékául első­­sorban a vámokból, a dohány- és s­eg­yedáru­ságból, valamint az állami cukorillet­ékből be­folyó jövedelmek szolgálnának és a Népszövet­ség Budapestre érkező bizottsága, amelynek élén egy főbiztos állna, szükség esetén további biztosítékul az állam­, egyéb jövedelmeit­ is ki­jelölt­é. A Budapestre kiküldött főbiztos­­a­ Nép-é­s'áv víjf­éghek" volna rá,erős és "ugy­aneígíri mű­ködést fejtene­­ki, mint a sokat emlegetett Zimmermann Bécsben. (Hír szerint Budapestre nem semleges állambeli, hanem francia pénz­ügyi szakértőt küld ki a Népszövetség főbiztos­ként.) A Népszövetség pénzügyi bizottságának jelentése szerint a szanálási program alapján a magyar koronát stabilizálhatják és két és fél év múlva Magyarország abban a helyzetben lesz, hogy saját erejéből föntarthatja magát. A Reuter-ügynökség a pénzügyi bizottság jelentéséről kiadott hivatalos közleményhez hozzáfűzi, hogy az újjáépítő terv sikere attól függ, hogy kielégítő megállapodások jönnek-e létre a jóvátételi terhekre és egyebekre vonat­kozó magyar kötelezettségek tekintetében és kielégítő politikai egyezmények létesülnek-e Magyarország és a szomszédos államok között. A Népszövetség tanácsa, amely e szanálási terv fölött dönteni fog, december 10-én ill össze, mégpedig nem — amint eredetileg tervezték — Genfben, hanem Párisban.* Hivatalos jelentés a Népszövetség pénz­ügyi bizottságának jelentésére!!. Londonból jelentik: A Népszövetség pénzügyi bizottságának tárgyalásairól a következő hiva­talos közleményt adták ki: A Népszövetség pénzügyi bizottsága be­fejezte tárgyalásait és megszerkesztette a Nép­szövetség tanácsa elé terjesztendő jelentést. A tanács valószínűen Párisban fog összeülni. Jelentésének elkészítése előtt a pénzügyi­­bizott­ság meghallgatta a magyar kormány kiküldöt­teit és megfontolás tárgyává tette mindazokat az adatokat, amelyeket a kiküldöttek Magyar­ország pénzügyi és gazdasági helyzetéről föl­hoztak. A jelentés, amelyet most a Népszövetség tanácsának kell megvitatnia és elfogadnia, úgy véli, hogy 2 évre és 3 hónapra van szükség a­­ költségvetés egyensúlyba hozásához és hogy az átmeneti időszak alatt 250.000.000 arany­korona szükséges a költségvetés hiányának fedezésére. Úgy tervezik, hogy ha majd a Nép­szövetség tanácsa meghozza határozatát és állást foglalt a jóvátételi bizottság is, amelynek hozzájárulására szintén szükség van, bizott­ságot küldenek Budapestre, ennek az lesz a feladata, hogy állapítsa meg a költségvetés tervét az említett 2 évre és 11 hónapra. Ausztria esetéhez hasonlóan a Népszövetség pénzügyi bizottsága szükségesnek véli, hogy magyar nemzeti jegybank létesüljön a leg­rövidebb idő alatt. Az ország törekedjék költségvetési hiányát saját forrásaiból fedezni, mielőtt még minden szükséges elő­zetes lépés megtörténnék és mielőtt még a külföldi kölcsönt föl lehetne venni. Ilyen előzetes lépés a jegybank fölállítása és a tanács által megállapítandó és a jóvátételi bizottság által jóváhagyandó program parla­menti letárgyalása. A külföldi kölcsön föl­vétele 1921 tavaszán történhetnék meg, ami­korra már a jegyzőkönyveket mind aláírták, az émlített testületek hozzájárulásukat meg­adták és a parlament idejében elfogadta a kor­mány felhatalmazásáról szóló törvényjavas­latot. A népszövetségi pénzügyi bizottság jelen­tésének­ magyarázata. Londonból jelentik: A Népszövetség pénz­ügyi bizottságának Magyarország talpraállítá­sára vonatkozó jelentésével kapcsolatosan a Reuter-iroda­­arról értesül, hogy a Magyar­országnak nyújtandó nemzetközi kölcsön, te­kintettel Magyarország jó mezőgazdasági for­rásaira és egyéb kedvező körülményeire, nem kívánja meg idegen kormányok szavatosságát. A nemzetközi kölcsön összefoglaló tervezetnek lesz része, amelynek értelmében az állam­ház­tartását 1926 derekáig egyensúlyba hozzák, a magyar koronát stabilizálják, független jegy­bankot állítanak föl és a Népszövetségnek felelős főbiztost külde­nek ki, aki általánosságban hasonló műkö­dést fog kifejteni, mint Zimmerman Bécs­ben. A­ Magyarország,' talpra állítására szük­séges összeg 1151­ millió aranykorona körül HiesiCs.r.-Bisst'Cr-ntékül •«lacsorbai» a vámokból, a dohány- és a sóegyedáruságból, valamint a­ cukoradóból befolyó jövedelmek szolgál­­­nának, amelyeken kívül, szükség esetén, további bizto­sítékul egyéb jövedelmeket is kijelölnének. Úgy gondolják, hogy e program alapján a ma­gyar koronát stabilizálhatják és két és fél év múlva Magyarország a maga gazdag termé­szeti forrásainak és saját szükségletére ele­gendő élelmének birtokában, abban a helyzet­ben lesz, hogy saját erejéből föntarthassa ma­gát. A magyar újjáépítő terv sikere attól függ, hogy kielégítő megállapodás jöjjön létre a jóvátételi terhekre és egyebekre vonatkozó ma­gyar kötelezettségek tekintetében és kielégítő politikai egyezmények létesülje­­­nek Magyarország és szomszédai között. A párisi Havas-iroda a magyar kölcsönterv­ről a Reuter-iroda jelentésével egybehangzó ér­tesüléseket közöl és még hozzáfűzi, hogy a biz­tosítékul megjelölt jövedelmeket, valamint a többi jövedelmet föl fogják szabadítani minden elsőbbségi vagy egyenjogú teher alól, úgy hogy Magyarország első zálogot adhasson minden jövedelemre, amelyet esetleg a kölcsön biztosí­tékául kívánnának. Amint a prágai Pravo Lidu jelenti, Benes külügyminiszter a legközelebbi na­pokban Genfbe utazik, hogy első ízben vegyen részt az üléseken, mint a népszövetségi tanács tagja. Ezeken az ülé­seken mindenekelőtt a magyar nemzetközi köl­csön engedélyezéséről tárgyalnak. A magyar kölcsön kérdéséről a római „Mes­sagero" beszélgetést közöl Bianchinival, a lon­doni pénzügyi bizottság olasz delegátusával. — A munka — mondta Bianchini — még csak kezdő fázisában van és minden prognosz­tikon korai, mert, még sok­­nehézség van, ame­lyeket nem lehet egyszeriben elhárítani. Ausztria esetét nem lehet­ teljes értékű prece­densnek tekinteni, mert Magyarország­ kölcsö­nének kérdésében hiányzik a­­ nagyhatalmak garanciája. Még egy, nem csekély nehézség az ország mezőgazdasági jellege, aminek követ­kezménye, hogy­­ a gazdasági rekonstrukció hosszabb folyam­atot igényel és sokban függ Magyarországnak szomszéd­államaival való viszonyától is. . . A pénzügyi bizottság most még nem fog­lalkozik a magyar kölcsön részleteivel, hanem kizáróan arra szorítkozik, hogy néhány elvi megállapodást hozzon, amelyeket a Népszövet­ség tanácsa elé terjeszt. A részletes terv kidol­gozása a tárgyalások későbbi fázisára esik , ez a magyar kormánnyal egyetértően fog meg­történni. Két is fél ÉV alatt 250 millió aranykorona kölcsönnel az A NépssSvetség pénzü­gyi bizottságának terveseeSe­ffen­SíS Parosban dönt a népc­sasSvetségi tarnács, — Mé!?*s*??vetség feSeiSs SSfeEaSosi 5*B3«I Budapestoe.—A program­­ jegyea»eSi fSUáliitésa* a korona atab555.Bárássa és a hoSSaágweS és a foloay hincEissSbSlése. A 'kSIcsSn bialosiSékM a váswhaSiffeéi, a dohány» és sóegijedfiruságásból, valamint as állama eukorilletékbSl tiero­yő jSvedelmei: szolgálható. — Peidl Gyula Neubauer felé: ,,Ent is és több mást rosszul tud!" — Propper Sándor: ..Forrá-'­­talmi főispán korában másképen tudta!"' — Neubauer Ferenc: „A szocialisták bizalmából kerültem oda!" —•• Szeder Ferenc: „Tévedtünk magában!" — Propper Sándor Neubauer felé: ,­,Mégis nagyon prüszkölt, amikor kidobták!" Rakovszky István: Teljesen igazoltnak látja a szociáldemokratáknak azt a megállapítását, hogy a tettenérés kérdésében a helyzet nem tel­jesen tisztázódott, ő sem látja tisztán a helyze­tet. Mégis helyesebbnek tartja,, ha éppen ezért a mentelmi jog megsértése mellett szavaz. El­fogadja tehát Szakács Andor javaslatát és csatlakozik a kisebbségi véleményhez, amely kimondja, hogy Ulain mentelmi jogát megsér­tették. Ezután a nemzetgyűlés az elnök javaslatára elhatározta, hogy legközelebbi ülését szomba­ton tartja, ennek napirendjére az Ulain-ügy tárgyalásának folytatását és a földbirtok­reformnovellát tűzték ki­ és mi napirend után az interpellációk előterjesztésére térnek át. Ezzel az ülés délután­­­3 órakor véget ért. 3

Next