Népszava, 1928. június (56. évfolyam, 123–146. sz.)
1928-06-01 / 123. szám
2 NSPSSAVA valósulásra éretté tenni a szociálpolitika gondolatát és elvégezni azt az unszoló tevékenységet, amelyre a még mindig osztályjellegű magyar kormányzatnak és törvényhozásnak olyan nagy szüksége van. Bátran eltekinthetünk tehát a most születő új szociálpolitikai intézmény keletkezésének és előzményeinek kutatásától és lerögzítésétől. Meg kell azonban állapítanunk, hogy mi sokkal szélesebb, sokkal átfogóbb alapon képzeljük és akarjuk kiépíteni a magyar szociálpolitikát. És itt nem hivatkozunk külföldi példákra és nem teszünk összehasonlítást a külfölddel, ahol a demokratikusabb össztételű parlamentek sokkal nagyobb előrelátással és több szociális érzékével kezelik a szociálpolitikát. Csupán azt mondjuk, hogy a magyar szociálpolitika elhanyagoltsága és a magyar gazdasági és szociális viszonyok példátlan rosszasága még a külföldénél is sokkal messzebbmenő és kiadósabb szociálpolitikai gondoskodást tenne szükségessé. Megelégedve az öregségi és rokkantbiztosítás készülő törvényével tehát már csak azért sem lehetünk, mert ez a javaslat nemcsak hogy, nem jobb, de sokkal rosszabb a külföld hasonló intézményeinél. Elégedetlenségünkből eredő bírálatunk, amely a dolgozó tömegek elégedetlenségét tükrözi hűségesen vissza, lapunk hasábjain bőségesen kifejezésre jutott. A bírálat munkáját most folytatják képviselő elvtársaink a parlamentben. Ez a munka alkalmas volna arra, hogy a törvényhozást az utolsó pillanatokban jobb belátásra bírja és lehetőséget nyújt maradandóbb értékű alkotásra. Erre ugyan nem sok a remény, de viszont mi elvégezzük a kötelességünket és kíméletlenül rámutatunk a javaslat minden hiányára és a javaslat tárgyalásával kapcsolatosan fölsoroljuk mindazt a hiányt, ami a magyar szociálpolitika terén észlelhető. Ettől függetlenül nem gördítünk akadályt a javaslat törvényerőre való emelése elé, abból az alapgondolatból kiindulva, hogy későbbi demokratikusabb összetételű, több szociális érzékkel bíró parlament és az ebből kikerülő kevésbé népgyűlölő kormány a törvény hiányait ki fogja küszöbölni. A budapesti törvényhatósági választón m®ío r riáális mémmezéssének Siemeisméretéte 16. A budapesti törvényhatósági választók névjegyzékét az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének alapján állítja össze az igazolóválasztmány. Az így összeállított névjegyzéket a kihagyottak jegyzékével együtt közszemlére teszik ki a központi városházán és a kerületi elöljáróságoknál június 1-től 15-ig. A névjegyzéket reggel 8 órától déli 12 óráig mindenki megtekintheti. ^••••1 ^••••B Budapesten törvényhatósági választójoga van mindenkinek, akinek országgyűlési képviselőválasztójoga van, ha az összeírás évét megelőzően hat év óta Budapest területén lakik vagy lakása van. A kihagyás elleni fölszólalást írásban, a szükséges igazoló okiratokkal fölszerelve, az igazolóválasztmányhoz kell intézni és június 1-től 15-ig a kerületi elöljáróságoknál kell benyújtani. A kihagyás ellen személyesen is bárki fölszólalhat az igazolóválasztmány előtt (Központi Városháza, IV. Károly király út 28, I. emelet 11., ajtó). Fölkérjük az elvtársakat és a pártszervezetek vezetőségeit, tekintsék meg a kifüggesztett ideiglenes névjegyzéket és a kimaradtak szólaljanak föl kihagyásuk ellen és kérjék fölvételüket a választók névjegyzékébe. Akit nem vesznek föl most a budapesti községi választók névjegyzékébe, vagy aki ebből kimarad, annak elvész a községi választójoga. Szükséges tehát, hogy mindenki gondoskodjék választójogának épségben tartásáról. Benes expozét tart. Prágából táviratozzák, hogy június 6-ára, szerdára hívták össze a képviselőház és a szenátus külügyi bizottságait, amelyeknek ülésein Benes külügyminiszter nagy expozét mond külpolitikai kérdésekről. A Fővárosi Zöldségüzem bizottsága ülést tartott és az üzem 1929. évi költségelőirányzatát tárgyalta. Az ügyosztály bejelentette, hogy a folyó gazdasági évvel a Kertgazdaságot, valamint a Zöldségüzemet likvidálják. Az előbbinek a területét haszonbérbe adják, az utóbbit pedig beolvasztják az élelmiszer üzembe. Halász Alfréd elvtárs kifogásolta a költségemelkedést, különös tekintettel a küszöbön álló felszámolásra. I " (Folytatás az 1. oldalról.). Van-e tudomása a belügyminiszternek arról, hogy a csongrádi rendőrség Gálffy Sándor csongrádi lakost azért, mert a május elsejét egymaga megünnepelte, őrizetbe vette, másnap a rendőrség lakásán házkutatást tartott és ott mindent földúlt, lefoglalta újságjait, valamint bűnjelként a pártjelvényt és Gálffyt 21 napi elzárásra ítélte és mint a közönséges bűncselekményt elkövetőkről, ujjlenyomatot is vett róla? Hajlandó-e a miniszter sürgős vizsgálatot indítani és e brutális túlkapásért és hivatalos hatalommal való visszaélésért a legszigorúbb megtorló eljárást alkalmazni az eljáró detektív és a rendőri hatóság ellen? Hajlandó-e végül a miniszter a már eddig tudomására juttatott hasonló hatósági visszaéléseik, csendőrségi bántalmazások ügyében lefolytatott vizsgálatról a Háznak jelentést tenni és főként hajlandó-e a csendőrséget, miután a legdurvább bántalmazások egyre gyakrabban fordulnak, elő, a legszigorúbban utasítani, hogy senkit testi épségében ne bántalmazzon? Tudatában van-e annak a miniszter, hogy ha a csendőrséget nem tiltja el a bántalmazásoktól és nem alkalmazza a legszigorúbb megtorlást, mint a legfelsőbb hatóság, akkor megnyitja az útját annak, hogy minden bántalmazott ember úgy védje meg magát, ahogy tudja és az önbíráskodás terére lépjen? * Esztergályos János elvtárs bejegyzett interpellációja a következő: 1. A belügyminiszternek tudomása van-e arról, hogy a csendőrség Simon József pátkai lakost súlyosan megverte egy kihallgatás alkalmával. Ugyanez a csendőrség május 26-án Zámolyi részben Bácskai Ferenc zámolyi földmunkásnál házkutatást tartott. A házkutatás alkalmával Bácskai súlyosan beteg leányát a betegágyból kikergették, a szalmazsákját fölfordították és kiszórták. A házkutatás alkalmával nem találtuk mást két könyvnél, abból az egyiket később visszaadták. A csendőrök példátlanul durván viselkedtek és a házkutatást „a pátkai kommunista mozgalommal" indokolták. Az indokolás nem felel meg a valóságnak annál kevésbé, mert a csendőrség a házkutatásokat most csak azért foganatosítja, hogy Simon József pátkai lakos súlyos megveretését a saját maga igazolására „kommunista mozgalommal" palástolja. 2. Hajlandó-e a miniszter a vizsgálatot megindítani és hivatalos hatalommal való visszaélés miatt megtorlást alkalmazni? Érdekes interpellációt jegyzett be csütörtökön a demokratapárti Sándor Pál is. Ennek az interpellációnak a szövege a többi között így hangzik: A napilapok tudósításai szerint a kormányzó a közgazdasági egyetemen történt doktoravatás alkalmából olyan értelmű kijelentést tett, amely szerint „Angliában és Franciaországban azt látjuk, hogy a kereskedelem egyetlen jelszava a becsületesség és a megbízhatóság. Ha egy nemzet kereskedelme ilyen tulajdonságokkal nem rendelkezik, még arra sem számíthat, hogy vele érintkezzenek." Sándor Pál azt a kérdést intézi interpellációjában a miniszterelnökhöz, megengedhetőnek tartja-e a miniszterelnök az ilyen kiváltságos helyről elhangzott kijelentéseket az amúgy is nehéz helyzetben levő magyar kereskedelem megbecsülésének, hitelének és általában a magyar nemzet életbevágó érdekeinek szempontjából.? Az interpellációval kapcsolatosan a félhivatalos kőnyomatos Klebelsberg kultuszminiszter nyilatkozatát közli. Klebelsberg nyilatkozata szerint a kormányzó sérelmezett "szavainak „egyáltalán semmi éle nem volt a magyar kereskedelemmel szemben". Egyebekben a kormányzó beszédének Sándor Pál interpellációjában szereplő szövegét — amint megállapították — éppen a kormány egyik félhivatalos kőnyomatosa, a „Magyar Országos Tudósító" közölte, illetve továbbította a lapokhoz. .1928 június 1. m Négyszáz kisizliászt elpusztított a szikőár? (London, május 31. — „Tnf.") Egyelőre még megerősítésre szoruló tokiói jelentések szerint Saporo japán város környékén szökőár pusztított. Hokaido északi partvidékén elpusztult egy halászflottila. Állítólag 100 halász veszett a tengerbe. Intenzitnyaliatáskongresszus tüntetett a világbéke mellett. Minden országban a háború okaival kell szembeszállni. — A kongresszus befejezése. (Páris, május 31.) A nimesi nemzetközi bányászkongresszus egyhangú határozatot fogadott el, amelyben hangoztatják, hogy a világ valamennyi bányamunkásának egy szövetségbe kell tömörülnie. Felszólítják a kongresszus tagjait, hogy ebben az irányban dolgozzanak, de hangsúlyozzák a határozatban, hogy mindazoknak a bányászszövetségeknek, amelyek csatlakozni kívánnak az Internacionáléhoz, be kell tartaniuk a Bányamunkás Internacionálétól megkívánt fegyelmet, annak szabályait, határozatait és programját. A kongresszus egy másik határozatában a háború ellen foglal állást. Minden országban erősíteni kell a békepropagandát és mindenekelőtt a Népszövetség szellemében, a háború okaival kell szembeszállni. A kongresszus csütörtökön befejezte munkálatait. A legközelebbi kongresszus megtartásának idejét és helyét az elnökség fogja megállapítani. A munkaügyi konferencia csütörtököm a balesetek elhárításával foglalkozott. A konferencia músoúlk napja. (Genf, május 31.) A nemzetközi munkaügyi értekezlet csütörtökön délelőtt megkezdte adaügyi kezdte aggyalását, a balesetek elhárításának általános tárgyalását. Az angol kormány képviselője az értekezlet feladatát nem egy nemzetközi egyezmény kidolgozásában látja, hanem olyan irányvonalak megállapításában, amelyek e feladatkörben újabb ösztönzést adnak. Több más szónok hasonló értelemben nyilatkozott az értekezlet feladatairól. A német munkáltatók képviselője a balesetek elhárítását a modern gazdasági irányítás és a gyakorlati szociálpolitika legelőkelőbb és leghálásabb feladatának mondotta. A vállalkozók közreműködése a balesetek elhárításában nem nélkülözhető, a vezető szerep őket illeti meg, bár másrészről a munkások segítsége nélkülözhetetlen a balesetek számának hathatós csökkentéséhez. A német munkásdelegátus azt kívánta, hogy a balesetek elhárítását mindenekelőtt valamennyi résztvevő, a hatóságok, a vállalkozók és a munkások gyakorlati együttműködésének eredményeként tekintsék. A szükséges intézkedéseket az üzemhelyeken automatikusan kell létesíteni. A munkásság a jövőben nem akar a balesetelhárító intézkedéseknek pusztán tárgya lenni, hanem fontosnak tartja, hogy egyenjogú tevékeny tényezőként működjék közre e fontos probléma megoldásán. A balesetelhárítás körébe be kell vonni a munkások egészségének ártó tényezők kiküszöbölését is. (Genf, május 31.) A nemzetközi munkaügyi értekezlet délután folytatta a balesetek megelőzéséről szóló általános vitát. Nostitz német kormányképviselő behatóan ismertette az erről szóló német birodalmi törvényeket és hangsúlyozta, hogy a német kormány nagy örömmel látja e kérdést a kongresszus napirendének pontjai között. Véleménye szerint ezen a téren nélkülözhetetlenek az állami kényszerrendszabályok, de ugyanígy szükség van a munkáltatók és munkások jóakaratára is. Vázolta azt a haladást, amelyet a balesetek megelőzése terén Németországban elértek és ama reményének adott kifejezést, hogy a kongreszszusnak e munkálatai a világ minden részében visszhangot fognak kelteni. Forstner osztrák munkásképviselő főképen a közlekedési balesetek megelőzésével foglalkozott és az automatikus kapcsolószerkezetek bevezetésének szükséges voltát hangoztatta. Befejezték az angol kommunista szervezkedés ügyében indított vizsgálatot. Londoni távirat jelenti. Johnson Hicks belügyminiszter újságírók előtt megerősítette azokat a lapjelentéseket, hogy a kommunista szervezkedés finanszírozásának megvizsgálása ügyében indított rendőri nyomozás befejezést nyert. A nyomozás elsősorban az Orosz Kereskedelmi Bankra és a Narodny Bankra terjed ki. A nyomozás anyagát most gyűjtik össze és a belügyminiszter erre vonatkozóan az alsóház pünkösdi szünetének végeztével részletesen nyilatkozni fog a parlamentben. "