Népszava, 1929. április (57. évfolyam, 74–97. sz.)
1929-04-03 / 74. szám
1929 április 3. NÉPSZAVA A negyvendekás szociálpolitika. Kolduljatok! — ez a gyönyörűséges gondolat az ünnepi ajándéka, annak a sokezer kérges tenyérnek, amely hiába reszket a szerszám után, hogy azt megint munkára emelje. A kapitalista civilizáció sehol a világon nem érzelgős, de mindenhol másutt elég okos ahhoz, hogysem megalázni merészkedjék a munkanélküliekben az embert. Érzik és tudják mindenhol, hogy a társadalmi rendszernek eme szörnyű kórsága mélyén rettenetes tüzek izzanak. Munkaalkalmak teremtése lett a háború óta az államművészet teljessége és a munkalehetőségek tátongó szakadékai fölé a szociálpolitika áthidalásával építenek járható, a munkásosztály mai történelmi elhelyezkedéséhez nem méltatlan utat. Te pedig, budapesti munkanélküli, sokezer társaddal együtt nyújtsd ki kolduló tenyeredet az irgalmasság morzsáiért büntetésül amiatt, hogy ez a társadalom nem ad neked munkát! Azok, akik számára a föltámadási ünnep gondolatát ízesebbé tette a jó húsvéti sonka és akiknek gyomrát megihlette a töltöttkáposzta illata, a rántott bárány varázsa, a hal és a csirke, bizonyára részvétteljes megelégedettséggel gondoltak a hatósági bölcsességre, amely a kegyes alamizsnáról sem feledkezik meg. Nos, tisztelt urak, a főváros és a minisztériumok büróiban, a módszerbe súlyos hiba csúszott! A munkanélküliség magyarországi áldozatai nagyon jól tudják, hogy másutt hogyan van és nem vakok, amikor meg kell látni, hogy nálunk miképen történik. Ez a bürokrácia játszhat negyvendekás szociálpolitikát, de ez egyben játék fölzaklatott szívekkel, amelybe vad hegyi vizeken és áradó folyamokon által ömlik a keserűség. A főváros törvényhatósági bizottságának kapitalista többsége visszariadt attól, hogy alamizsnával alázza meg a munkanélkülieket: a szociáldemokrata indítvány nyomán a munkásember önérzetével összeférő, tisztességes formáját jelölte meg annak az egyébként nem nagyarányú segítésnek, amelyet a munkahiány miatt sínylődőknek húsvétkor ki kellett volna, szolgáltatni. A fejlemények jól ismertek, a főváros szociálpolitikai ügyvezetése belefeküdt a sírjába és kizáróan, mint közjótékonysági resszort támadott föl, mint a hivatásos koldusok mentora. Ez a városházi bürokrácia a főváros törvényhatóságának határozatával ellentétben, kormányférfiak kijelentésére való előzékeny hivatkozással egyenesen elvet csinált abból, hogy a segítésre a munkanélküliség nem jogcím és készséggel elébesietett annak a silány föltevésnek, hogy nem lehet a munkanélküliek kezébe adni a megszavazott, kis 16 pengőket, mert elisszák... Megdöbbentő ez a logika még az olyan kormányzat részéről is, mint amilyen most boldogítja Magyarországot, de kétszeresen visszataszító, ha Budapest hatósága siet készséggel kirakni ezt a kultúrfölénydarabot Magyarország európai kirakatába. A főváros és a minisztérium báróiban roppant érzékeny lelkek ülnek, ha arról van szó, hogy az ő cselekedeteiket bírálják. Próbáltak ezek az urak csak egyszer is belenézni a tömegek lelkébe, hogy ott mi megy végbe? Nem akadnak lucidus pillanatok, amelyekben rádöbbennek mindarra, amiről egyébként nem akarnak tudomást venni? Azáltal, hogy az elöljáróságokon kiosztják a 40 deka kenyérről szóló cédulákat, a munkásosztály ezt a kérdést a maga részéről elintézettnek nem tekinti. A fővárosnak nincs joga megszégyeníteni a polgárait, akik nem , hajlandók belépni a kolduskataszterbe. Mi lett a munkanélküliek húsvéti segélyéből? Szétforgácsolása a megszavazott összegnek különféle úgynevezett akciókra, mint amilyen a kenyérosztás is. Ha valamikor ennek a mostani kormányzati rendszernek és ennek a városházi bürokráciának a „szociális érzékét" méltóan jellemezni akarják és méltatni azt a kicsinyességet és piaci szellemet, amely nagy emberi dolgok intézésében őket eltölti, vegyék csak elő ennek a kenyérosztó akciónak az aktáit. Állj sorba az elöljáróságnál és a hivatal elé járulván, az a kezedbe nyom, munkahiányban szenvedő polgár, 40 deka kenyérről szóló cédulát, amellyel tíz napon át odaállhatsz az ebédosztó helyiségek előtt ácsorgó fölvonulásba. Tizenegyszer ácsoroghatsz összesen és akkor kaptál a fővárostól 1 kilogram kenyeret, összesen 1,50 pengő értékben, vagyis a 10 dekás szociálpolitika neked, munkanélküli, kiszolgáltat, ki mer szolgáltatni naponta 15 fillért!... Talán így jobban megértik a főváros és a minisztériumok báróiban ülő urak, hogy mit adtak húsvéti ajándékba a magyar munkásosztálynak? Olvassuk, hogy a belügyminiszter abbáziai tartózkodása során nemcsak az égbolt az orjá ,ban gyönyörködött, hanem a főpolgármester és a városházi kormánypárt elnökének asszisztenciájával abban a fővárosi törvénytervezetben is, amely Budapest munkásnépének jogait akarja még jobban megcsonkítani. Jogtalanság és alamizsna, ezek minden időben édestestvérek voltak. Budapest dolgozó népe ezzel az odavetett alamizsnával most izlelítőt kapott abból a jogtalanságból, amelynek bilincseit kovácsolják számára. ó Május 12-én lesznek a Társadalombiztosító választásai. A szociáldemokrata párt és a Szakszervezeti Tanács esztendőkön keresztül harcolt a Munkásbiztosító Pénztár megszüntetett, önkormányzatának a visszaállításáért. Annak az önkormányzatnak, a visszaállításáért, amelyet tíz esztendővel ezelőtt a mai kormányzat megszüntetett, az önkormányzat által választott és jól bevált tisztviselőket elbocsátotta, hogy helyettük új és hozzá nem értő bürokratákat állítson be és a Munkásbiztosító Pénztárt egy olyan bürokratikus intézménnyé alakítsa át, amelytől fél és remeg minden beteg munkás, de amelyet átkoz a munkáltató is. A szociáldemokrata párt küzdelmének eredményeképen a népjóléti miniszter elhatározta, hogy a Társadalombiztosító Intézetre átkeresztelt munkásbiztosító pénztár önkormányzati szerveinek a megválasztását kiírja. Az erre vonatkozó rendelet húsvét vasárnap jelent meg. Mi van a rendeletben? A rendelet szerint ennél a választásnál, amely általános, titkos és arányos, választó mindenki, aki a Társadalombiztosító Intézetnek vagy annak kerületi pénztárának, vagy valamely vállalati pénztárnak a tagja. Az idényipari munkás (kőműves, ács, téglagyártó, szobafestő) akkor is választó és választható, ha a választás kiírásának napján nem pénztári tag, de azt megelőzően egy éven belül hat hónapon át pénztári tag volt. A választókat választói csoportokba osztják. Mindenki csak abban a csoportban szavazhat és választható, amelyik csoportba tartozik. Külön csoportban választanak az ipari munkások, külön csoportban a tisztviselők, külön csoportban a háztartási alkalmazottak és külön csoportban a munkáltatók. Ennél a választásnál az országos küldöttközgyűlésbe választanak 361 rendes és 360 póttagot, 180-at a biztosítottak és 180-at, a munkáltatók. Minden kerületi pénztár mellé választanak választmányi tagokat. Itt is felerészben munkásokat, felerészben munkáltatókat. A vállalati pénztárak mellé is választanak választmányt. Mind a két önkormányzati szerv megválasztása egyszerre történik. A választás mindig a kerületi pénztár székhelyén történik, valamint a székhelyen kívül levő azon helyeken is, ahol az intézetnek legalább ezer munkáltató és biztosításra kötelezett tagja van. A választás céljából minden kerületi pénztár székhelyén szavazatszedő bizottságot kell alakítani-A jelölteket ajánlani kell, úgy, mint az országgyűlési választásoknál. Ezeket az ajánlásokat április 21-én, vasárnap délelőtt 9 órakor kell benyújtani az illetékes választási bizottságnál. A közgyűlési küldöttek jelölésénél más számú ajánlásra van szükség és más számú ajánlásra van szükség a kerületi pénztárak jelöléseinél is. Minden választó csak arra a csoportra adhatja a jelölését, amely választócsoportba tartozik. Egy-egy jelölt közgyűlési küldöttnek és választmányi tagnak is jelölhető. Az ajánlásba be kell írni a jelöltnek a családi és utónevét, születési évét és helyét, foglalkozását, lakóhelyét és a kerületi pénztár megnevezését, a munkáltató nevét és üzemének megjelölését, ahol a jelölt dolgozik vagy dolgozott. Az ajánlóknak joguk van a szavazatszedő bizottságba két bizalmi egyént benevezni. A bizalmi egyének pedig megbízottakat jelölhetnek meg a szavazatszedő bizottságokba. A szavazás mindig reggel 8 órakor kezdődik és este 8 óráig tart. A szavazás május 12-én, vasárnap és 13-án, hétfőn lesz. Szavazni csak szavazójeggyel lehet. A pénztár tartozik a szavazójegyeket április 21-ig a munkáltatónak kikézbesíteni és a munkáltató tartozik a névre szóló szavazó jegyeket a munkásnak, illetve a pénztári tagnak kiadni. Minden munkás tehát április 22-ig kérje el munkáltatójától a szavazóigazolványt. Ha valaki április 22-én nem kapja meg szavazóigazloványát, az reklamálja ezt meg a kerületi pénztárnál, amely három napon belül tartozik intézkedni. Ha valaki kilépett már a munkából, az jelentkezzen volt munkáltatójánál a szavazóigazolványért. A Társadalombiztosító Intézet választásait a munkásság legfőbb szerve, a Szakszervezeti Tanács (Budapest, VII. Kertész utca 21) irányítja. Ha valaki valamely kérdésben fölvilágosítást, kíván, az azonnal írjon a Szakszervezeti Tanácshoz. A Szakszervezeti Tanács választási útmutatót, ad ki, amely néhány napon belül könyv alakjában megjelenik és amelyet mindenkinek, aki levélben hozzáfordul, díjtalanul megküld. t Orkánkatasztrófa Amerikában. Vihar pusztított Berlinben, Bécsben és Budapesten. Az az abnormális időjárás, amely hosszú hetekig szibériai fagyhullámmal borította el Európát, csak nem akar véget érni. A húsvéti ünnepek előtt már viharos szél tombolt egész Magyarországon és hétfőn reggel is orkánszerű szél vágtatott végig Budapesten. Ez a szél másodpercenként 26 méteres sebességgel haladt, tehát óránként 86 kilométeres sebességet ért el, akár az expresszvonat. A szél ereje csak a déli órákban vesztette el viharos jellegét. A fergeteg fővárosszerte sok kárt okozott. A Gellérthegy környékén, a kertes villanegyedekben és a Margit-szigeten fákat csavart ki, megtépte a varkok fiatal ültetvényeit, lesodorta a tetőcserepeket, összetépte a rádióantennákat, sőt a telefonvezetékekben is kárt okozott. A Ménesi-út és Kelenhegyi-út elektromos légvezetékét is több helyen elszakította a vihar, amelynek következtében világítási zavarok voltak. A vihar miatt nem tudott elindulni a budapesti bécsi repülőgép sem. Kedden délelőtt a Jánoshegyen és a Svábhegyen áprilisban régen tapasztalt zord időben havazott és egycentiméteres hóréteg hullott le. A Meteorológiai Intézet szerint az Adriai-tenger vidékéről egy erős ciklon vonult el fölöttünk. A vihar Bécsben is több súlyos közlekedési balesetet okozott, amelyről lapunk más helyén, külön cikkben foglalkozunk. Schwadorfban vasárnap földrengés következtében sok ház falán repedések támadtak. Az éj folyamán a lakosság visszatért a lakóházakba, reggel 4 órakor újabb, gyenge földrengés volt érezhető. Berlinből jelentik, hogy a rossz idő miatt a húsvéti kirándulások legnagyobb része dugába dőlt és a vihar a német fővárosban számos balesetet okozott. A háztetőkről lezuhanó cserepek, a leszakadt cégtáblák, az összetört ablaküvegek sok járókelőt megsebesítettek. Neuköllnben egy épülőfélben levő áruház állványzata összedőlt. A Stessen See vizén két fiatalember könnyű gumicsónakon evezett. A vihar a csónakot felborította és az egyik fiatalember a vízbe fulladt. Az amerikai orkánnak 21 halálos áldozata van. Neiwyorkból jelentik, hogy az Egyesült Államok középnyugati részének több államában tornádószerű vihar pusztított, amely nagy károkat okozott. A tornádónak az eddigi jelentésk szerint 21 halálos áldozata van. Az anyagi kárt többmillió dollárra, becsülik St. Louisból érkező jelentések szerint az orkán több mint 40 házat döntött romba. A vonatok többórás késéssel közlekedtek, a távirati összeköttetés a tornádó területén megszakadt. Washingtoni jelentés alapján itt adunk hírt arról, hogy Beaumontban (Kalifornia) a viharban egy személyszállító repülőgép benzintartálya fölrobbant, a gép égve zuhant alá, öt utas szörnyethalt. Az ügyvédi kamara és a lakásfölszabadítás ügye. A budapesti ügyvédi kamara április 6-án, szombaton este 6 órakor a kamara dísztermében kamarai értekezletet tart, hogy állást foglaljon a tervezett részbeni lakásfölszabadítás ügyében. Az első arab demokratikus parlament, Arnamanból táviratozzák. Transjordánia törvényhozó testülete ma tartotta első ülését. Az arab nép történetében ez az első eset, hogy egy arabok által lakott országban demokratikus választások alapján parlament ült össze.