Népszava, 1929. április (57. évfolyam, 74–97. sz.)

1929-04-03 / 74. szám

1929 április 3. NÉPSZAVA A negyvendekás szociálpolitika. Kolduljatok! — ez a gyönyörűséges gondo­lat az ünnepi ajándéka, annak a sokezer kér­ges tenyérnek, amely hiába reszket a szerszám után, hogy azt megint munkára emelje. A ka­pitalista civilizáció sehol a világon nem érzel­gős, de mindenhol másutt elég okos ahhoz, hogysem megalázni merészkedjék a munkanél­küliekben az embert. Érzik és tudják minden­hol, hogy a társadalmi rendszernek eme ször­nyű kórsága mélyén rettenetes tüzek izzanak. Munkaalkalmak teremtése lett a háború óta az államművészet teljessége és a munkalehető­ségek tátongó szakadékai fölé a szociálpolitika áthidalásával építenek járható, a munkásosz­tály mai történelmi elhelyezkedéséhez nem méltatlan utat. Te pedig, budapesti munkanél­küli, sokezer társaddal együtt nyújtsd ki kol­duló tenyeredet az irgalmasság morzsáiért büntetésül amiatt, hogy ez a társadalom nem ad neked munkát! Azok, akik számára a föl­támadási ünnep gondolatát ízesebbé tette a jó húsvéti sonka és akiknek gyomrát megihlette a töltöttkáposzta illata, a rántott bárány vará­zsa, a hal és a csirke, bizonyára részvétteljes megelégedettséggel gondoltak a hatósági böl­csességre, amely a kegyes alamizsnáról sem fe­ledkezik meg. Nos, tisztelt urak, a főváros és a minisztériumok büróiban, a módszerbe sú­lyos hiba csúszott! A munkanélküliség ma­gyarországi áldozatai nagyon jól tudják, hogy másutt hogyan van és nem vakok, amikor meg kell látni, hogy nálunk miképen történik. Ez a bürokrácia játszhat negyvendekás szociálpoli­tikát, de ez egyben játék fölzaklatott szívekkel, amelybe vad hegyi vizeken és áradó folyamo­kon által ömlik a keserűség. A főváros törvényhatósági bizottságának kapitalista többsége visszariadt attól, hogy alamizsnával alázza meg a munkanélkülieket: a szociáldemokrata indítvány nyomán a mun­kásember önérzetével összeférő, tisztességes formáját jelölte meg annak az egyébként nem nagyarányú segítésnek, amelyet a munka­hiány miatt sínylődőknek húsvétkor ki kellett volna, szolgáltatni. A fejlemények jól ismertek, a főváros szociálpolitikai ügyvezetése bele­fekü­dt a sírjába és kizáróan, mint közjóté­konysági resszort­ támadott föl, mint a hiva­tásos koldusok mentora. Ez a városházi bürok­rácia a főváros törvényhatóságának határoza­tával ellentétben, kormányférfiak kijelenté­sére való előzékeny hivatkozással egyenesen elvet csinált abból, hogy a segítésre a munka­nélküliség nem jogcím és készséggel elébe­sietett annak a silány föltevésnek, hogy nem lehet a munkanélküliek kezébe adni a megsza­vazott, kis 16 pengőket, mert elisszák... Megdöbbentő ez a logika még az olyan kor­mányzat részéről is, mint amilyen most boldo­gítja Magyarországot, de kétszeresen vissza­taszító, ha Budapest hatósága siet készséggel kirakni ezt a kultúrfölénydarabot Magyaror­szág európai kirakatába. A főváros és a mi­nisztérium báróiban roppant érzékeny lelkek ülnek, ha arról van szó, hogy az ő cselekede­teiket bírálják. Próbáltak ezek az urak csak egyszer is belenézni a tömegek lelkébe, hogy ott mi megy végbe? Nem akadnak lucidus pil­lanatok, amelyekben rádöbbennek mindarra, amiről egyébként nem akarnak tudomást venni? Azáltal, hogy az elöljáróságokon kioszt­ják a 40 deka kenyérről szóló cédulákat, a munkásosztály ezt a kérdést a maga részéről elintézettnek nem tekinti. A fővárosnak nincs joga megszégyeníteni a polgárait, akik nem , hajlandók belépni a kolduskataszterbe. Mi lett a munkanélküliek húsvéti segélyé­ből? Szétforgácsolása a megszavazott összeg­nek különféle úgynevezett akciókra, mint amilyen a kenyérosztás is. Ha valamikor en­nek a mostani kormányzati rendszernek és en­nek a városházi bürokráciának a „szociális érzékét" méltóan jellemezni akarják és mél­tatni azt a kicsinyességet és piaci szellemet, amely nagy emberi dolgok intézésében őket el­tölti, vegyék csak elő ennek a kenyérosztó ak­ciónak az aktáit. Állj sorba az elöljáróságnál és a hivatal elé járulván, az a kezedbe nyom, munkahiányban szenvedő polgár, 40 deka ke­nyérről szóló cédulát, amellyel tíz napon át odaállhatsz az ebédosztó helyiségek előtt ácsorgó fölvonulásba. Tizenegyszer ácsorog­hatsz összesen és akkor kaptál a fővárostól 1 kilogram kenyeret, összesen 1,50 pengő érték­ben, vagyis a 10 dekás szociálpolitika neked, munkanélküli, kiszolgáltat, ki mer szolgál­tatni naponta 15 fillért!... Talán így jobban megértik a főváros és a minisztériumok bárói­ban ülő urak, hogy mit adtak húsvéti aján­dékba a­ magyar munkásosztálynak? Olvassuk, hogy a belügyminiszter abbáziai tartózkodása során nemcsak az égbolt az orjá­ ,­ban gyönyörködött, hanem a főpolgármester és a városházi kormánypárt elnökének assziszten­ciájával abban a fővárosi törvénytervezetben is, amely Budapest munkásnépének jogait akarja még jobban megcsonkítani. Jogtalan­ság és alamizsna, ezek minden időben édestest­vérek voltak. Budapest dolgozó népe ezzel az odavetett alamizsnával most izlelítőt kapott abból a jogtalanságból, amelynek bilincseit kovácsolják számára. ó Május 12-én lesznek a Társadalombiztosító választásai. A szociáldemokrata párt és a Szakszervezeti Tanács esztendőkön keresztül harcolt a Mun­kásbiztosító Pénztár megszüntetett, önkor­mányzatának a visszaállításáért.­­ Annak az önkormányzatnak, a visszaállításáért, amelyet tíz esztendővel ezelőtt a mai kormányzat meg­szüntetett, az önkormányzat által választott és jól bevált tisztviselőket elbocsátotta, hogy helyettük új és hozzá nem értő bürokratákat állítson be és a Munkásbiztosító Pénztárt egy olyan bürokratikus intézménnyé alakítsa át, amelytől fél és remeg minden beteg mun­kás, de amelyet átkoz a munkáltató is. A szo­ciáldemokrata párt küzdelmének eredménye­képen a népjóléti miniszter elhatározta, hogy a Társadalombiztosító Intézetre átkeresztelt munkásbiztosító pénztár önkormányzati szer­veinek a megválasztását kiírja. Az erre vo­natkozó rendelet húsvét vasárnap jelent meg. Mi van a rendeletben? A rendelet szerint ennél a választásnál, amely általános, titkos és arányos, választó mindenki, aki­­ a Társadalombiztosító Intézet­nek vagy annak kerületi pénztárának, vagy valamely vállalati pénztárnak a tagja. Az idényipari munkás (kőműves, ács, téglagyártó, szobafestő) akkor is választó és választható, ha a választás kiírásának napján nem pénztári tag, de azt megelőzően egy éven belül hat hó­napon át pénztári tag volt. A választókat vá­lasztói csoportokba osztják. Mindenki csak abban a csoportban szavazhat és választható, amelyik csoportba tartozik. Külön csoportban választanak az ipari munkások, külön csoport­ban a tisztviselők, külön csoportban a háztar­tási alkalmazottak és külön csoportban a mun­káltatók. Ennél a választásnál az országos küldöttközgyűlésbe választa­nak 36­1 rendes és 360 póttagot, 180-at a biztosítottak és 180-at, a munkáltatók. Minden kerületi pénztár mellé választanak választmányi tagokat. Itt is felerészben mun­kásokat, felerészben munkáltatókat. A válla­lati pénztárak mellé is választanak választ­mányt. Mind a két önkormányzati szerv meg­választása egyszerre történik. A választás mindig a kerületi pénztár székhelyén történik, valamint a székhelyen kívü­l levő azon helye­ken is, ahol az intézetnek legalább ezer mun­káltató és biztosításra kötelezett tagja van. A választás céljából minden kerületi pénztár szék­helyén szavazatszedő bizottságot kell alakítani-A jelölteket ajánlani kell, úgy, mint az or­szággyűlési választásoknál. Ezeket az ajánlásokat április 21-én, vasárnap dél­előtt 9 órakor kell benyújtani az illetékes választási bizottságnál. A közgyű­lési küldöttek jelölésénél más számú ajánlásra van szükség és más számú ajánlásra van szük­ség a kerületi pénztárak jelöléseinél is. Min­den választó csak arra a csoportra adhatja a jelölését, amely választócsoportba tartozik. Egy-egy jelölt közgyűlési küldöttnek és vá­lasztmányi tagnak is jelölhető. Az ajánlásba be kell írni a jelöltnek a családi és utónevét, születési évét és helyét, foglalkozását,­ lakó­helyét és a kerületi pénztár megnevezését, a munkáltató nevét és üzemének megjelölését, ahol a jelölt dolgozik vagy dolgozott. Az aján­lóknak joguk van a­ szavazatszedő bizottságba két bizalmi egyént benevezni. A bizalmi egyé­nek pedig megbízottakat jelölhetnek meg a szavazat­szedő bizottságokba. A szavazás mindig reggel 8 órakor kezdődik és este 8 óráig tart. A szavazás május 12-én, vasárnap és 13-án, hétfőn lesz. Szavazni csak szavazójeggyel lehet. A pénztár tartozik a szavazójegyeket április 21-ig a mun­káltatónak kikézbesíteni és a munkáltató tar­tozik a névre szóló szavazó jegyeket a munkás­nak, illetve a pénztári tagnak kiadni. Minden munkás tehát április 22-ig kérje el munkáltatójától a szavazóigazolványt. Ha valaki április 22-én nem kapja meg sza­vazóigazloványát, az reklamálja ezt meg a­ kerületi pénztárnál, amely három napon belül tartozik intézkedni. Ha­ valaki kilépett már a munkából, az jelentkezzen volt munkáltató­jánál a szavazóigazolványért. A Társadalombiztosító Intézet választásait a­ munkásság legfőbb szerve, a Szakszer­vezeti Tanács (Budapest, VII. Kertész­ utca 21) irá­nyítja. Ha valaki valamely kérdésben fölvilá­gosítást, kíván, az azonnal írjon a Szakszervezeti Tanács­­­hoz. A Szakszervezeti Tanács választási útmuta­tót, ad ki, amely néhány napon belül könyv alakjában megjelenik és amelyet mindenki­nek, aki levélben hozzáfordul, díjtalanul meg­küld. t Orkánkatasztrófa Amerikában. Vihar pusztított Berlinben, Bécsben és Budapesten. Az az abnormális időjárás, amely hosszú hetekig szibériai fagyhullámmal borította el Európát, csak nem­ akar véget érni. A húsvéti ünnepek előtt már viharos szél tombolt egész Magyarországon és hétfőn reggel is orkán­szerű­ szél vágtatott végig Budapesten. Ez a szél másodpercenként 26 méteres sebességgel haladt, tehát óránként 86 kilométeres sebessé­get ért el, akár az expresszvonat. A szél ereje csak a déli órákban vesztette el viharos jelle­gét. A fergeteg fővárosszerte sok kárt okozott. A Gellérthegy környékén, a kertes villanegye­dekben és a Margit-szigeten fákat csavart ki, megtépte a­ varkok fiatal ültetvényeit, leso­dorta a­ tetőcserepeket, összetépte a rádió­antennákat, sőt a telefonvezetékekben is kárt okozott. A Ménesi-út és Kelenhegyi-út elektromos légvezetékét is több helyen elszakította a vihar, amelynek következtében világítási zavarok voltak. A vihar miatt nem tudott elindulni a buda­pesti bécsi repü­lőgép sem. Kedden délelőtt a Jánoshegyen és a Svábhegyen áprilisban ré­gen tapasztalt zord időben havazott és egy­centim­é­teres hóréteg hullott­ le. A Meteorológiai Intézet szerint az Adriai-tenger vidékéről egy erős ciklon vonult el fölöttünk. A vihar Bécsben is több súlyos közlekedési balesetet okozott, amelyről lapunk más helyén, külön cikkben foglalkozunk. Schwadorfban vasárnap földrengés következtében sok ház falán repedések támadtak. Az éj folyamán a lakosság visszatért a lakóházakba, reggel 4 órakor újabb, gyenge földrengés volt érez­hető. Berlinből jelentik, hogy a rossz idő miatt a húsvéti kirándulások legnagyobb része dugába dőlt és a vihar a német fővárosban számos balesetet okozott. A háztetőkről lezuhanó cse­repek, a leszakadt cégtáblák, az összetört ab­laküvegek sok járókelőt megsebesítettek. Neu­köllnben egy épülőfélben levő áruház állvány­zata összedől­t. A Stessen See vizén két fia­tal­ember könnyű gumicsónakon evezett. A vihar a­ csónakot fel­borította és az egyik fiatal­ember a vízbe fulladt. Az amerikai orkánnak 21 halálos áldozata van. Neiwyorkból jelentik, hogy az Egyesült Álla­mok középnyugati részének több államában tornádószerű­ vihar pusztított, amely nagy ká­rokat okozott. A tornádónak az eddigi jelentésk szerint 21 halálos áldozata van. Az anyagi kárt többmillió dollárra, becsülik­ St. Louisból érkező jelentések szerint az or­kán több mint 40 házat döntött romba. A vona­tok többórás késéssel közlekedtek, a távirati összeköttetés a tornádó területén megszakadt. Washingtoni jelentés alapján itt adunk hírt arról, hogy Beaumontban (Kalifornia) a vihar­ban egy személyszállító repü­lőgép benzintar­tálya fölrobbant­, a gép égve zuhant alá, öt utas szörnyethalt. Az ügyvédi kamara és a lakásfölszabadítás ügye. A budapesti ügyvédi kamara április 6-án, szombaton este 6 órakor a kamara dísz­termében kamarai értekezletet tart, hogy állást foglaljon a tervezett részbeni lakásfölszabadí­­tás ügyében. Az első arab demokratikus parlament, Arna­manból táviratozzák. Transjordánia törvény­hozó testülete ma tartotta első ülését. Az arab nép történetében ez az első eset, hogy egy ara­bok által lakott országban demokratikus vá­lasztások alapján parlament ült össze.

Next