Népszava, 1930. augusztus (58. évfolyam, 173–197. sz.)

1930-08-01 / 173. szám

2 amilyennel most az úgynevezett bolsevizmus ellen fölvonul és legalább fele annyi költ­­séggel, mint amennyibe a fegyveres erő fön­tartálsa, spiclik, aztán provokátorok pénze­lése kerül, munkaalkalmakat teremtene, bi­zony, mondjuk, sokkal több szolgálatot tenne a köznyugalom érdekében, mint ezzel a hadbavonulással. Még jobban megalapozhatná a belső ren­det az általános, egyenlő, titkos választójog törvénybe iktatásával és a közszabadságok helyreállításával. Lényegesen enyhíthetné a munkanéküli tömegek elkeseredését a munkahiány ese­tére való biztosítás törvénybe iktatásával. Számottevő mértékben enyhíteni lehetne az elégedetlenséget, ha a kormány törvényes intézkedésekkel megfékezné a munkások utolsó csöpp vérére spekuláló munkabér­uzsorát. Tompíthatná a kormány az osztályellen­téteket, ha megszüntetné a nagybankok, nagypapok, nagyagráriusok kiváltságait és olyan alkotmányos biztosítékokat terem­tene, amelyek lehetetlenné tennék azokat a kedvezéseket, amelyeket a nagy vagyonok ma a köznép rovására élveznek. Egyszóval: demokratikus népi politika, a szabadságnak és igazságosságnak szelleme, ezerszer hatásosabb ellenszere a revolució­nak, mint a döfésre készenálló szurony. De természetesen ettől a kormánytól józan ésszel mást, mint „erélyt és katonás lendü­letet" várni nem lehet. És így az ország, saj­nos, végzetes események felé rohan, ha csak ezen az úton a rendszer bukása és a demo­krácia diadala meg nem állítja... A skandináv államok és Hollandia Mi­Us ker®s­kedelem­politikai állásfogjai­min tárgyalnak. (Kopenhága, július 31.) A dán külügyminisz­térium az utóbbi napokban a skandináv áll­a­mok és Hollandia között Kopenhágában folyt tárgyalásokról a kö­vetkezőket közli: Ez év július 29-én és 30-án a dán, holland, norvég és svéd külügyminisztériumok kép­viselői a déli külügyminisztériumban tanács­kozásokat folytattak arról a kereskedelempoli­tikai állásfoglalásról, amelyet a március 21-i genfi jegyzőkönyv alapján szeptember elseje előtt a Népszövetséghez kell juttatni. A tár­gyalások célja kölcsönös tájékozódás volt arról, miként ítélik meg az egyes államok az egész kereskedelempolitikai problémát, azon­kívül arról volt szó, hogy megállapítsák, hogy a négy államnak melyek a közös érdekei. Harmincnyolcra emelttes lett a gioölesszi­­ols katasztrófa áldozatainak száma. Oberwinternél a Rajna partra vetette Krae­mer Richárd neuwiedi lakos holttestét. Krae­mer Richárd a katasztrófa óta tűnt el és hozzá­tartozói már régen tudták, hogy az áldozatok között van. Kraemer a szerencsétlenség idejé­ben a hídon volt és bár jó úszónak ismerték, az embertömeg valószínűen a vízbe nyomta, ahol megfulladt. Holttestét az ár azután el­sodorta a Rajnába. Ezzel a koblenzi hídbeom­lás katasztrófája halálos áldozatainak száma 38-ra emelkedett. A boléta miatt a gabonaker­eskedők is szanaszkod­nak. Az egész ország zug a boléta miatti pana­szoktól. Immár nemcsak a bólétás drágítások­tól sújtott fogyasztók, nemcsak az elámított kisgazdák, hanem a gabonakereskedők is sérel­mezik a nagy agráriusok kedvéért kieszelt gabonajegyrendszert. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés gabonaszakosztályá­nak tagjai összeírták többrendbeli kifogásai­kat és ezeket csokorba gyűjtve, memorandum alakjában nyújtják át Wekerle pénzügy­miniszternek, valószínűen ma, pénteken, még a mára kitűzött minisztertanács előtt. Amennyi­ben a pénzügyminiszter ekkor veszi át a gabonakereskedők panasziratát, a miniszter­tanács már ennek tekintetbevételével határoz­hat a szerencsétlen bolétatörvénynek pótrende­lettel leendő megfejelése ügyében. Terjesszük a m­andtzssalit ! NÉPSZAVA 1930 augusztus 1. (Folytatás az 1. oldalról.) A konferencia délelőtti ülésén a delegátusok tanulmány tárgyává tették, hogy a két ország kiviteli cikkei mely piacon sérthetik egymás érdekeit, hogy ezt a jövőben ki lehessen küszö­bölni. A tanácskozáson összhang uralkodott és megegyezést remélnek. (Bukarest, július 31. — „Orient-Radio.") A román-jugoszláv gazdasági értekezlet Szinajá­ban ma délután plenáris ülést tartott. Az ér­tekezletről a sajtó számára kommünikét adtak ki, amely megállapítja, hogy a két delegáció a nemzetközi gazdasági helyzetnek és a két or­szág struktúrájának tanulmányozása után arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy­­ hasznos, célszerű és lehetséges a­­vámunió és a szoros gazdasági együttműködés meg­teremtése Románia és Jugoszlávia között. A delegációk programba foglalták azokat az előkészítő intézkedéseket, amelyeket haladék­talanul meg kellene tenni az említett cél érde­kében. Ezt a programot a két kormány elé terjesztik jóváhagyás végett. A vámuniót tar­talmazó program megvalósítására irányuló akciót állandó bizottság fogja vezetni. A záróü­lés holnap írsz. Ezen fogják vizs­gálni a többi országgal való együttműködés módozatait. Briand új memorandumot készít az európai államszövetségről. (Paris, július 31.) Briand külügyminiszter, a „Soir" értesülése szerint, új emlékiratot ké­szít az európai államszövetségről. Ebben a memorandumban már részletesen ismerteti az első emlékiratra beérkezett különböző válaszo­kat és kritikákat, szembeállítva egymással a különböző véleményeket. Ez a második memo­randum lesz a Népszövetség szeptemberi ülés­szaka után összeülő első Európa-konferencia tanácskozásainak alapja. A portugál diktatúra kiáltványban hirdeti uralmának fentartását és igéri új alkot­mányos rend életbeléptetését. (Lisszabon, július 31. — Havas.) A belügy­minisztériumban a miniszterek, a polgári kor­mányzó, a polgármesterek és a községtanácsi elnökük részvételével értekezlet volt, amelyen a miniszterelnök fölolvasta az országhoz inté­zett kormánykiáltványt. A kiáltvány bejelenti, hogy „nemzeti szö­vetség" néven hazafias ligát szerveznek, ennek az lesz a rendeltetése, hogy támogassa és ural­mon tartsa a diktatúrát mindaddig, amíg az ország újjászervezését végre nem hajt­ják. A kiáltvány részletesen foglalkozik a bel- és külpolitikai kérdések­kel. Külpolitikai téren a kormány elítéli a támadó célzatú háborút és a döntőbíráskodás kiépítése, valamint a többi nemzettel való együttműködés mellett foglal állást. A kiáltvány bejelenti továbbá, hogy új alkotmányos rendet dolgoznak ki, amelynek értelmében a jövőben a diktátori rendeleteket jóváhagyás céljából bemutatják az alkot­­mányozó és törvényhozó kamaráknak. Az alaptalanul vádaskodó Sandham képviselői az angol alsóház rosszalásra vite. (JLondon, júliu­s 31.) Az alsóház csütörtök este foglakozott Sandham független munkáspárti képviselő ügyével. Sandham választókerületé­ben beszédet mondott egy népgyűlésen és nagy általánosságban azzal vádolta meg a munkás­párt képviselőtagjait, hogy szavazatukért pénzt kapnak és részegen járnak az ülésekre. Sandhamet, aki vádjait az alsóháziban is megismételte, mentelmi bizottság elé utasítot­ták, amely MacDonald miniszterelnök elnök­lete mellett szerda éjjel tartotta ez ügyben ülését. Sandham, a gyanúsító képviselő, írásbeli nyilatkozatot olvasott föl, amely szerint inkri­minált beszédével a munkáspárt erkölcsi színvonalát akarta megvédeni. Miután az ügy ennyire kiéleződött, a következő vádakat emeli: 1. Bizonyos képviselőket ittas állapot­ban láttak a Házban. 2. Bizonyos képviselők pénzt kaptak a pénzkölcsönzők szövetségétől az őket érdeklő törvényjavaslatra való szava­zás ellenértékéül. 3. A „Daily Mail" négy íz­ben nyíltan vádolt bizonyos képviselőket, hogy a Ház hivatalos papirosának facsimiléjén üz­leti reklámokat írnak fizetség ellenében. A bizottság több tagja követelte Sandham­től, hogy nevezze meg a korrupcióval gyanú­sított képviselőket, Sandham azonban ragasz­kodott ah­hoz, hogy csak a bíróság előtt fog vallani. A bizottság javaslata szerint Sandham súlyos széksértést követett el, továbbá a Házat egészében súlyosan megrágalmazta, s ezért megrovást érdemel. Az alsóház csütörtök esti ülésén az Attorney-General ismertette az eljárást, kiemelve, hogy Sandham nem nevezte meg a gyanúsítottakat és a határozatlan vádak folytán nem lehet bíróságot kiküldeni. Ajánlja a bizottság in­dítványának elfogadását. A speaker a javaslatot szavazásra bocsá­totta. A baloldali szocialisták pillanatnyilag haboztak, hogy fölálljanak-e, amire a speaker a javaslatot elfogadottnak jelentette ki. Ez­után Snowden indítványozta, hogy a speaker Sandhamet széksértés miatt dorgálja meg. A javaslat körüli heves vita folyamán Maxton, Brown és Sandham ismételt fölszóla­lása után Snowden óriási izgalom közepette szólította­ föl Sandhamet vád­jainak előterjesz­tésére, majd pár pillanatig feszült várakozás közben csöndben nézett farkasszemet Sand­hammel, aki Maxtonnal suttogni kezdett. Végül Maxton kijelentette, hogy Snowden indítványának elfogadása megbocsáthatatlan hiba volna. A javaslatot 301 szavazattal 13 elle­nében elfogadták. Miután kihirdették a hivatalos eredményt­ a széksértési ügyben, a speaker, fejére téve há­romszögletes, fekete kalapját, leült az elnöki székre s­­rövid, komoly hangú intő beszédet tartott Sandham képviselőhöz. Annak előrebocsátásával, hogy nagyon fájdal­mas kötelességet teljesít, emlékeztette a vét­kest, hogy alkalma volt vádjait konkretizálni vagy visszavonni és bocsánatot kérni. Ő ellen­ben tudatosan és nyilvánosan lealacsonyította a Házat polgártársai előtt. Ezért a határozat értelmében megrója őt. Sandham a beszédet helyén ülve, összefont karokkal, némán hallgatta végig s csak égő arca és remegő ajka árult el belső fölindult­ságot. A megrovást Snowden javaslatára bevezették a Ház naplójába. Mi van a lelápnamna ügyében? Ügyészi nyilatkozat a Selfimléelésügyi ellárásról. Az ügyészség csütörtökön hivatalos nyilat­kozatot adott ki a takarmányszállítási nyomo­zásban, amely a következőképen szól: „Egyes lapoknak az a közlése, hogy a Duray és Kelemen cég főnökeinek bűnügyével kap­csolatosan a földművelésügyi minisztérium egyes tisztviselői ellen is eljárás folyik, a valóságnak nem felel meg." Legutóbb azt írták a lapok, hogy az ügyész­ségen ebben az ügyben úgy döntöttek, hogy csak a földművelésügyi minisztériumban folyó fegyelmi vizsgálat befejezése után döntenek arról, hogy egyes tisztviselők ellen indítanak-e bűnvádi eljárást vagy nem. Az ügyészségnek ez a hivatalos közlése egyáltalában nem cá­folja meg azt a híresztelést, hogy a föld­mivelésü­gyi minisztériumban vizsgálat folyik a Duray és Kelemen-féle panamák ügyében, az állami méntelepeknek szállított takar­mánnyal kapcsolatban. Ez a vizsgálat valóban folyik a földművelésügyi minisztériumban és kétségtelen az is, hogy szerdán az ügyészségen egy miniszteri tanácsos jelent meg, aki hosszasabban tárgyalt a lótápszállítási pana­mák nyomozását irányító ügyésszel. Az ügyész­ség vezetőjének tilalma a sajtó informálása ellen egyébként a takarmány­panamákra is ki­terjed, így tehát még abban az esetben sem lesz módjában a sajtónak tájékoztatni a kö­zönséget az ügy állásáról, hogy ha az ügyész­ségen történnek is intézkedések eb­ben az ügy­ben. Úgy látszik, a titok leplét akarják rá­borítani ezekre a nyomozásokra.

Next