Népszava, 1932. december (60. évfolyam, 261–285. sz.)

1932-12-01 / 261. szám

Hasznos tudni, hogy a derűs bamnulat, a jó kiszerzés min­dig a gyomor és belek kifogástalan mű­ködéstől függ Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiányoknál pedig Schmidthauer természetes keserfivére válik be legjobban ­ A belga szocialisták a szenátusi választásokon is nyertek három mandátumot Brüsszelben szerdán este közzé­tették a vasárnap tartott szenátusi választások végleges eredményét. A választás győztesei a szocialis­ták, akik három új mandátumot szereztek. A katolikusok egy man­dátumot nyertek, a liberálisok két mandátumot veszítettek. A flamand nacionalisták is két mandátummal kevesebbet kaptak. A szenátus vég­leges összeállítása ebből az ered­ményből még nem tűnik ki, mert a szenátus tagjainak csak a felét vá­lasztják általános, egyenlő és tit­kos szavazással, egy részét a tarto­mányi tanácsok választják, egy részét pedig maga az újonnan meg­választott szenátus választja. A szenátus végső összetételét tehát a tartományi tanácsok és a szená­tusban történő választások döntik el. A szenátorválasztás eredménye számokban a következő: Betöltésre került 93 mandátum, amely így ala­kult: katolikusok 42 (nyereség 1), szocialisták 39 (3), szabadelvű párt 11 (vesztesé­g 2), flamand nemzeti párt 1 (veszteség 2). December 4-én 42, december 26-án pedig 22 szená­tori hely betöltéséről döntenek. A vasárnapi képviselőválasztá­sok nem tisztázták a belpolitikai helyzetet. A katolikus pártnak csak 79 mandátuma van, az abszo­lút többség pedig 94. A szocialisták­nak 73 mandátumuk, a liberálisok­nak 23 mandátumuk van. A szená­tusban is a szociáldemokraták a liberálisokkal együt­t többségben vannak. Egyelőre arról beszélnek, hogy a katolikusok megint koalí­cióra lépnek a liberálisokkal. De viszont a régi parlamentet éppen azért oszlatták föl, mert a kato­likus-liberális koalíció súlyos ellen­tétek miatt fölbomlott. A mankanfelkfiliek tüntetései Németországban és Amerikában Bombamerénylet a nanaui főpolgármester lakása ellen (Berlin, november 30.) Szerdán a déli órákban két berlini jóléti hi­vatal előtt munkanélküliek heves tün­tetést rendeztek. A többezer főnyi tömeg kenye­ret követelt és szidalmazta a birodalmi kormányt. A rendőrség szétoszlatta a tüntető­ket. * (Hanau, november 30.) Hanauban szerdán délelőtt több munka­nélküliküldöttség jelent meg a városházán és a tartományi ta­nácsi hivatalban. Ezzel kapcsolat­ban tüntetéseket is terveztek, eze­ket azonban a rendőrség megaka­dályozta. Dr. Blaum főpolgár­m­esternek a városi kastélyban levő lakásán, a folyosón ismeretlen tettesek bombát hají­tottak el, amely hatalmas dörrenéssel föl­robbant, nagy füstfelhőt fejlesz­tett, de nagyobb kárt nem tett. (Schwelm, november 30.) A ruhr-vidéki munkanélkülibizottsás­ ve­zetésével a vidékről sokezer munka­nélküli indult útnak, hogy Schwelmbe vonuljanak és az ottani városháza előtt tüntessenek a leszállított mun­kanélküli segély ellen. A tartományi tanács az úgyneve­zett éhség-föl­donulást megtiltotta és egyúttal Hagenből és Wupper­talból rendőri erősbítést kért. Bár a rendőrség sokezer munkanélkülit már útközben megállított, és visszatérésre kényszerített, számos kisebb csoportnak mégis sikerült elérnie Schwelmet. A karabélyok­kal felfegyverzett rendőrség meg­szállta a város fontosabb pontjait, egyes tagja 200 munkanélkülit kép­visel. A távolkeleti államokból ér­kező oszlop már­­ átkelt a Missis­sippi folyón és Pittsburghoz köze­ledik. A washingtoni rendőrség ér­tesítette a tüntetők vezetőit, hogy a menetnek nem szabad Washing­tonban, a szabadban táboroznia s a várostól sem szállást, sem élelmet nem kapnak. A washingtoni rend­őrségen a jövő vasárnaptól min­den­ szabadságot beszüntetnek. A hatóságoknak az a tervük, hogy az érkező menetet a washingtoni kerület határán apró csoportokra oszlatják föl. A vidéki farmerek nem nagy örömmel fogadják a tüntetőket és több helyről kisebb összetűzést is jelentettek. Cáfolják „a székesfehérvári nem­zetgyűlés" tervét. Egy kőnyomatos jelentése nyomán hírt adtunk arról, hogy a kormány állítólag törvény­javaslatot készül benyújtani, amely szerint Székesfehérvárott évente egyszer nemzetgyűlést tartana a képviselőház és a felsőház. Illeté­kes helyen cáfolják ezt a hírt. A városgazdasági bizottság szerdán a függő ügyeik egész tömegét tárgyalta le. A Hangli-kioszk dolgában a művé­szeti ügyosztállyal szemben a vámossza­bályozási bizottság álláspontját fogadta el: a kioszk további föntartását java­solja és azt, hogy a helyiségek bérbe­vételére a főváros hirdessen új verseny­tárgyalást ötévi időtartamra. Javasol­ják a Gellért-szálló épületében levő üzlethelyiségek bérének 5—30%-os csök­kentését. A bizottság a Budai Vigadó­vendéglő helyiségbérleti szerződésének felbontását javasolja azzal, hogy a helyiségekben az épület második eme­letéről kiköltözendő városi könyvtári fiókot helyezzék el. Javasolja a bizott­ság a városligeti és népligeti mutat­ványosok bérösszegeinek további 20—30 százalékkal való mérséklését, de a hát­ralékok törléséhez nem járul hozzá. A Pasaréti-út elején levő Drasehe-féle tel­kek nagyrészt a középiskolások sport­szövetsége szármára engedik át­ ifjúsági sports­tad­ionnak, amit öt év alatt leg­alább 500.000 pengővel kell megépítenie a szövetségnek. Javasolja a bizottót«», hogy a főváros a városligeti Néparéna ügyében Czája Jánossal kötött szerző­dést azonnal való hatállyal bontsa föl és írjon ki új pályázatot a cirulaépü­let hasznosítására. Az amerikai éhiségi el­vonulás • (London, november 30.) Az Egye­sült Államok különböző pontjairól kilenc oszlopban indult meg a fő­város felé az újabb éhséginvázió. Csupán Newyorkból 800 főnyi csa­pat indult el, amelynek minden 10 NÉPSZAVA 1932 december 1. Új intézkedések a devizaellátás területén Az agrárexportotok valasami gloruist kapnak. A Eil­ ni r­e­befeffen hírek bankok Ipari betiezaiail monopolizmstról Napok óta ellenőrizhetetlen híresz­telések járnak arról, hogy a kor­mány és a Nemzeti Bank részben helyt ad az agráriusok ama régi kívánságának, hogy valamilyen mó­don kárpótolják őket azért, amiért az exportvalutákat és exportdevi­zákat hivatalos kény­szerárfolya­mon veszi át tőlük a Nemzeti Bank. Állítólag erre vonatkozóan létrejött a megállapodás. A megállapodás lényege az, hogy a mezőgazdasági exportőrök központi irodán keresz­tül bonyolítják le exportukat, illetve ide jelentik be a beszolgálta­tott exportvaluta nemét és minősé­gét, viszont az ipari importőrök, akik a Nemzeti Banktól hivatalos árfolyamon valutát, vagy devizát kapnak, ide jelentik be a kapott deviza nemét és mennyiségét. Mivel a Nemzeti Bank hivatalos árfolyama és a pengő külföldi értékelése között bizonyos kü­lönbség van, ennek a különb­ségnek egy részét az ipari impor­tőrök az irodának fogják be­fizetni, amely ezt a mezőgazda­sági exportőrök között a valuta­beszolgáltatási kulcs arányában fölosztja. 4. Ez a reform — amelyről hivatalos közlést eddig nem adtak ki — az ag­ráriusok egyik régi kívánságának teljesítését jelenti, de kétségkívül azzal fog járni, hogy bizonyos iparcikkek, amelyek ed­dig éppen az importvaluta kény­szerárfolyama következtében a bankzárlat előtti árszinten vol­tak, árban emelkedni fognak. Egy másik meg nem erősített h­ír szerint az ipari import felosztásra kerül hat, illetve hét nagybank között, amelyek mindegyike ki is válasz­totta már magának azt a nyers­anyagágat, amelynek monopol im­portőrje lesz. Az import ezentúl e hír szerint úgy fog lebonyolódni, hogy az importálni szándékozó ke­reskedő vagy gyárvállalat az illető bankhoz fordul igénylésével, lefizeti előre a szükséges pengőösszeget és a bank bizonyos közvetítő­ juta­lom ellenében megszerzi a behozatali engedélyt, a szükséges importvalutát és behozza az árut. Ez az elgondolás az egész ma­gyar külkereskedelem behozatali részét a bankokrácia kezére jut­tatná, különleges és kiváltságos jöve­delmeket biztosítana hat, illetve hét nagybanknak és kiszolgáltatná a kisembert a bankérdekeltségeknek, mert ezen­túl a Nemzeti Bankhoz devizáért senki sem fordulhatna. Mi — a kor­mánnyal szemben, amely a kapita­lizmus alapján állónak mondja magát —, igenis, hívei vagyunk a közületi gazdaságpolitikának, de ezt nem úgy képzeljük, hogy a kartellkapitalizmus urai, a nagybankok a fogyasztótöme­gek és termelőtényezők rová­sára ilyen rendkívüli profithoz jussanak. Hogyan fest a Gömbös-kormány kartellellenes és kisembervédő po­litikája, ha ezek a híresztelések a valóságnak megfelelnek? * Félhivatalosan jelentik az éjsza­kai órákban, hogy a devizagazdál­kodás alapelveiben nem lesz válto­zás. Egyedül arról van szó — mondja a kommüniké­—, hogy az ország gazdasági életére külö­nösen fontos külföldi nyersanya­gok behozatalát biztosítsák azzal, hogy olyan mezőgazdasági cikkek kivitelét teszik lehetővé, amelyek a jelenlegi árak melett nem kerül­nének kivitelre. E célból létesítik a kompenzációs irodát a föld­művelésügyi minisztériumban. Ez az iroda bizonyos mezőgazdasági cikkekre országonként és cikken­ként kompenzációs kedvezményt ad és ezt a kompenzációs kedvez­ményt az exportdevizabeszolgálta­tás alkalmával a nagybankok út­ján megkaphatja az exportőr. A be­folyó exportdevizák 80%-át külön devizaalapként kezelik és ebből különösen fontos nyersanyagokra 14 banknál lehet igényelni, ahol is az igénylők a deviza hivatalos ár­folyamán kívül külön költség­megtérítést fognak fizetni. A költ­ségmegtérítés nagyságát a keres­kedelmi miniszter állapítja meg szakmánként. A devizát megszerző vállalatoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy áraikat nem emelik. Az exportdevizabeszolgál­tatás és devizaigénylés egyébként változatlan marad. * A hivatalos hely közlése — infor­mációink megerősítését jelenti, mert nem változtat a lényegen, hogy a valutafelár céljául nem a belföldi és külföldi értékelés közötti különbözet áthidalását, hanem a mezőgazdasági exportképesség for­­ozását tüntetik föl és hogy az árfolyamkiegészítést exportjutalom­nak nevezik. Igaz ezek szerint a behozatal monopolizálása is, de nem az egész vonalon és nem 7, hanem 14 bank között. Ítélet Madzsar és társai perében Kétnapi tárgyalás után a tör­vényszék Szemák­­ tanácsa szerda délelőtt hirdetett ítéletet a kom­munista szervezkedéssel vádolt Madzsar József és társai ügyében. A törvényszék Poll Sándort, a per fővádlottját az állami és tár­sadalmi rend erőszakos felforgatá­sára irányuló bűntett, valamint ki­hágás címén 1 évi és 2 hónapi fegy­házra ítélte. Tisza Lászlót 1 évi és 2 hónapi fogházra, Kopecsek Margitot 1 évi fogházra és az ország területéről való kitiltásra, Madzsar Józsefet 6 hónapi fogházra, Kürti Hedviget 1 évi fogházra, Postavics Emiliát 3 hónapi fogházra, Glatz Bélát 6 hónapi fogházra, Háj Károlyt 10 hónapi fogházra ítélték. Valamennyi vádlottnál a tör­vényszék 3 hónapot és néhány na­pot a vizsgálati fogsággal kitöltött­nek vett é­s így Hajdúk Ferenc és Kálmán Antal 3 hónapi fogház­büntetését kitöltöttnek vetté­k. A törvényszék Poll és Kopacsek Mar­git kivételével valamennyi vádlot­tat szabadlábra helyezte. Az ítélet indokolása szerint a vádlottak részbeni beismerő val­lomásával és a lefoglalt bűnjelek alapján bizonyítottnak vette a tör­vényszék bűnösségüket. Madzsar Józsefre vonatkozóan az indokolás megállapítja, hogy a főtárgyalás adatai szerint csak annyi volt bizonyítható vele szemben, hogy kommunista szervezkedésben részt­vett, hogy a kommunista mozga­lommal rokonszenvezett és lelki kapcsolatot tartott fönn azzal, arra azonban nincsen adat, hogy részt­vett volna a kommunista vezetés­ben. A törvényszék súlyosbító kö­rülménynek vette Madzsarral szem­ben büntetett előéletét és azt, hogy „mint a mai társadalom egyik haszonélvezője fordult a társada­lom ellen". Enyhítő körülménynek vette azonban a törvényszék szere­pének jelentéktelen voltát. Pállal szemben az indokolás megállapítja, hogy hasonló cselekményért már fegyházbüntetést kapott és „olyan süket és vad fanatizmus vezeti, amellyel szemben csak hosszabb ideig tartó büntetéssel lehet meg­védeni a társadalmat". Az ügyész Poll, Tisza, Madzsar és Kopacsek terhére súlyosbítás végett föllebbezett, a védők a bű­nösség megállapítása miatt jelen­tettek be föllebbezést.­­ Olcsóbb lett az Artin hashajtó: 54 filléres, 90 filléres és E 2.50-es cso­magolásban kapható. (X)

Next