Népszava, 1933. szeptember (61. évfolyam, 199–223. sz.)
1933-09-29 / 222. szám
Bf!&mT evletyom 222* Budapest, 1933 szeptember 29. ptetek An 8 »Mr 1J 1 AZ ELŐFIZETte AHA. Negz*d«mm pengő — kdMMn Egy hóra . 2 pengő — külföldi* 410 peng« Ausztriában egy hóra ....... 2 50 pengő SZERKESZTŐSÉG: VTH, CONTI UCCA 4. 87. Telefonszám . . . . 30-3-30. 30-3-31 és 50-8-32 MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAF # ... Vv. ^StX Egjf flzAmán 8, vasárnap IS fillér. Ausztriába» lSTva«. 24 hoeehen. Franciaországban —'80 fr,ehszlovákiában hétköznap X ék. vas. 100 itmániában hétköznap 4 lei, vasárnap Szel. KIADÓHIVATAL Vm. CONTI UCCA 4. SZ. Telefonszám ...... 80-3-30, 30-3-31, 30-3-32 Az osztrák szociáldemokrata képviselők és szövetségi tanácsosok csoportja a következő felhívást intézte Ausztria népéhez: Az Ausztria sorsáért legkomolyabban aggódó szociáldemokrata képviselők és szövetségi tanácsosok csoportja az egész osztrák néphez fordul. Országunk a legsúlyosabb helyzetbe jutott. A nyomasztó gazdasági válság, a szörnyű munkanélküliség, az ipar és a mezőgazdaság bajai, a községek pénzügyi szorultsága a nép minden erejének az egybefoglalását követelné, hogy közös munkában vessen gátat a gazdasági nyomorúságnak. Ehelyett tovább tart a politikai válság. A népképviseletet kikapcsolták. Új szövetségi kormányt neveztek ki. A Heimwehr-vezérek a maguk győzelmeként ünneplik az új kormány kinevezését és programját Mit követelnek a Heimwehr-vezérek? Olasz mintára fasiszta álamot. Mi a helyzet Olaszországban? Minden szabadságjogot megszüntettek, a községeknek és a tartományoknak nincsen autonómiájuk. Nincsen már egyesülési, gyülekezési és sajtószabadság! A szabadon választott képviselők helyébe kormánybiztosok, a választott tartománygyűlések és tartományr kormányok helyébe helytartók ültek, akik pusztán a központi bürokrácia szervei Az állam szabadon választott képviselői helyett arisztokratái és bürokraták uralkodnak. Ez a Heimwehr-vezérek államideáljal Ausztriában még nem jutottunk ennyire. De itt is történt már sokminden, ami aggodalmat okoz. Internálótáborok Az új kormány rendeletet adott ki, amely fölhatalmazza a közbiztonsági igazgatókat, hogy mindenkit kényszertartózkodásra utaljanak, „akikre az az alapos gyanú esik, hogy államellenes, vagy a közbiztonságot veszélyeztető cselekményeket készítenek elő". Az így internálásra utalt személyek ugyanolyan bánásmódban részesítendők, mint a törvény alapján letartóztatott személyek. Mit jelent ez a rendelet? Minden jogállam alapelve, hogy egyetlen polgárától sem lehet elrabolni a szabadságát, ha csak az illetékes bíró törvény szerint büntetendő cselekmény elkövetésében bűnösnek nem mondja ki. De az új rendelet alapján állampolgárokat bizonytalan időre megfoszthatnak a szabadságuktól, nem azért, mert büntetendő cselekményért elítélték, hanem már akkor is, ha azzal gyanúsítják őket, hogy valamilyen cselekményt előkészítenek, még ha ez a cselekmény törvény szerint nem is büntetendő. Olyan cselekmény is lehet, amelyet a törvény egyáltalán nem büntet. Ilyenformán a kormány egyszerű rendelettel megváltoztatja az egyéni szabadságra vonatkozó 1862. és az állampolgárok általános jogait biztosító 1867-iki törvényeket, alkotmányunk alkotó részeit. Aggodalommal látjuk, hogy itt olyan rendelkezés történt, amely eltávolodik a polgárok egyéni szabadságát biztosító alapelvektől, amelyeken állami rendünk eddig nyugodott. Lelkiismereti kényszer Ugyanakkor azonban egyéb is történt. A szövetségi vasutak vezérigazgatója fölszólította a vasutak alkalmazottait, hogy csatlakozzanak a „hazafias front"-hoz és kijelentette, hogy azok az alkalmazottak, akik vonakodnak a hozzájárulástól, „nem várhatják, hogy továbbra is élvezhessék az igazgatóságnak a hivatásuk gyakorlásához szükséges bizalmát". A „hazafias front" viszont kijelenti, hogy soraiban nincsen helyük szociáldemokratáknak és a szabad szakszervezet tagjainak. A vasutasok tízezrei szociáldemokraták és tagjai a szabad szakszervezetnek. Most nyomást gyakorolnak rájuk, hogy elveiket megtagadják, hátat fordítsanak a szakszervezetüknek ésképmutató módon nekik idegen elveket valljanak. Egyetlen szabad, öntudatos embersem tagadja meg a fölfogását és színlel másikat. Egyetlen, szabad, öntudatos munkás, egyetlen becsületes ember sem lesz munkástársainak árulója. A terrorellenes törvény 4. szakaszának világos és határozott szövege büntetéssel sújtja, valamely egyesülethez való csatlakozás kikényszerítését. A szövetségi vasutak vezérigazgatója lelkiismereti kényszerrel igyekszik leigázni a vasutasokat és ezzel súlyos viszályokat okoz, amelyekben az egész munkásosztály hű szolidaritással áll a vasutasok mellé. Ezekre való tekintettel kijelentjük: Hitler-Németország Ausztria függetlenségét fenyegeti. Ezért az osztrák munkásság a szociáldemokrácia és a szabad szakszervezetek vezetése alatt a legnagyobb önuralmat és tartózkodást tanúsította, hogy elkerülhessenek mindent, ami a náciknak örömmel üdvözölt alkalmat nyújtott volna arra, hogy Ausztria függetlensége ellen irányuló terveiket megvalósítsák. De éppen ezért van jogunk azt követelni, hogy a másik oldalról se történjen semmi, amivel szükségszerűen megteremtsék azt a helyzetet, amely Ausztria barna ellenségeinek ezt az alkalmat megadná. A munkásság megvédi a szabad Ausztriát Az osztrák állampolgárok milliói, akik egy évvel ezelőtt még a Németországhoz való csatlakozás hívei voltak, most Ausztria függetlenségét védelmezik Hitler-Németországgal szemben. Szabadságukért teszik. Nem, akarnak a német fegyházba jutni. Meg akarják óvni a független Ausztriát, mint a német szabadság otthonát. A határmenti tartományok szociáldemokrata munkásai ezért ajánlották föl a hatóságoknak minden erejüket, hogy támogassák Ausztria védelmét a barna bandákkal szemben. De éppen azért kérdezhetjük jogosan mindazokat akik meg akarják védelmezni . Ausztria függetlenségét, ha Ausztriában is letiporják a szabadságot, nem támad-e az a komoly veszedelem, hogy elcsünged azoknak a százezreknek a védekezésre irányuló akarata, akik a szabadság kedvéért Ausztria függetlenségének megvédelmezésére szánták el magukat? Az osztrák munkásosztály maga előtt látja birodalmi németi testvéreinek borzalmas sorsát Ennek a tanulságai után nem hajlandó harc nélkül elbukni a fasizmussal szemben. Nem követelt egyebet, mint a demokrácia fenntartását, vagyis az egész nép önrendelkező jogát, valamennyi állampolgár szabadságát és egyenjogúságát. A munkásosztály elvi határozottan megvédelmezi alkotmányos életünknek ezt az alapját. Döntő elhatározások A Heimwehr-fasiszták fenyegettéseire való tekintettel az ausztriai szociáldemokrata párt vezetősége és a szabad szakszervezetek szövetségének vezetősége szeptember 17-én szükségesnek látta, hogy komoly döntéseket hozzon. Egyetlen méltányosan gondolkodó ember sem tételezhet föl könnyelmű elhatározásokat a szociáldemokrácia és a szabad szakszervezetek felelősségük tudatában élő férfiairól és nőiről. Az országot kívülről fenyegető veszedelmekre való tekintettel félév óta a legnagyobb tartózkodást tanúsították. De azért senkinek sem szabad kételkednie abban, hogy a legelszántabban védelmezik meg, ha erre kényszerülnek, az egész nép demokratikus szabadságát, a munkások és alkalmazottak szervezeteit. Ezért fölszólítjuk a köztársaság minden szabadságszerető polgárát, bármely osztályhoz, bármely hivatáshoz, bármely párthoz tartozzanak is, hogy szavukat a mienkkel egyesítve követeljék, hogy államférfiaink ne lépjenek olyan útra, amely országunkat súlyos válságba vezeti akkor, amikor függetlenségét kívülről veszedelem fenyegeti, na ne párt