Népszava, 1934. január (62. évfolyam, 1–24. sz.)
1934-01-03 / 1. szám
12. oldal A Népszövetség januárban újra foglalkozik Magyarország gazdasági helyzetével Körülbelül a képviselőház összeillésével egyidőben, január 15-én kezdődnek Genfben a Népszövetség tanácskozásai. Magyarországot ezúttal is elsősorban a pénzügyi bizottság tárgyalásai érdeklik, amelyeken az ország általános gazdasági és pénzügyi helyzete kerül szóba, Tyler népszövetségi megbízott legutóbbi jelentése, valamint a magyar pénzügyminiszter felvilágosításai alapján. Imrédy pénzügyminiszter, az eddigi terv szerint, január 12-én utazik Genfbe, ahol előreláthatóan nyolc napig marad. Amennyiben Genfben újra összeül a leszerelési konferencia, azon gróf Bethlen István volt miniszterelnök, mint fődelegátus képviseli a magyar kormányt. Companyst választották Katalónia elnökévé (Barcelona, december 31.) A katalán képviselőház ma délután tartott ülésén 56 szavazattal 38 ellenében Companyst, a katalán parlament elnökét választotta meg a tartományi kormány elnökévé. Az elhúnyt Maeia elnök utóda az első spanyol köztársasági kormányban tengerészeti miniszter volt. A kormány tagjai lemondtak, hogy az ij elnök a katalánok és a köztársaságiak koalíciója alapján alakíthassa meg az új kormányt. Általános nyomdászsztrájk Lembergben Varsóból jelentik: Lembergben általános nyomdászsztrájk tört ki. A könyv- és újságnyomdák munkásai kedden reggel bérdifferenciák miatt abbahagyták a munkát. Délben a lapok már nem jelenhettek meg. Az egyezkedő tárgyalások folyamatban vannak. A kisántánt külügyminisztereinek értekezletét, belgrádi jelentések szerint, föltétlenül megtartják Zágrábban január és 11-ike között. • Julis a színházban írta: Schaffer Zoltán Nehéz ételszag ülte meg a konyhát, hagymás leves szaga terjengett mindenfelé. Julis ímmel-ámmal kanalazgatta a levest és révedező szemmel bámult a levegőbe. — Tán nem ízlik? — csattant rá az anyja hangja. — Mán megint belekótyáskodik! — Julis összerezzent és szaporán kanalazgatni kezdett. Bántotta ez a kemény hang. Vasárnap óta különösen. Vasárnap! Úgy rózsaszínesedett fel agyában, mint az élet legszebb ajándéka. Minden szombaton át szokott menni a tanítóékhoz nagytakarításra. Hol ezt, hol azt kapta érte. A tanítónő részi cipőit, blúzát, zsebkendőit. Ez jól jött, mert az apja foltozószabó volt és nemhogy ruháravalót, de még az ennivalót is alig kereste meg. A múlt szombaton azt mondta a tanítónő: — Nézd, Julis, én nem érzem jól magamat. És ma estére már jegyet váltottam a színházba, itt a jegy, menj el vele. Julissa fordult egyet a világ! — Színházba! — , dübörgött végig agyon az öröm és szédülve dadogta ki a köszönést. Évente kétszer két napon át játszott egy alkalmi társulat az iparoskörben. Ez volt a falu legnagyobb eseménye. Julis is ott setrengett minden alkalommal. Egyszer bemenni — ez volt minden vágya. Lelkendezve esett be az ajtón: — Édesanyám! Színházjegyet kaptam. — Színházjegyet? — harapott bele az apja szava. — Minek az neked, te kódis?! Inkább azt néznéd, hogy segíts anyádnak. Színház? Egy ilyen senki lányának ? Ez a beszéd alaposan lehűtötte, de azért boldogan készülődött. Boldog izgalommal foglalta el a helyét a patikusné és az állatorvosné között. Ki is rítt közülük alaposan, hogy szinte szégyenkezett. — Hát te hogy kerülsz ide? — kérdezte csodálkozva a patikusné. — A tanítónő tekintetes asszony beteg és nekem adta a jegyet. — Na, ezt ki fogom kérni a Jolántól — sipította a patikusné. — Ez igazán szemtelenség. De Julis nem törődött mindezzel, izgatottan várta az előadást. Végre szétment a függöny. Egy csodaszén szobát látott, legalább is ő annak látta a kopott, szedett-vedett díszleteket. Ami ezután következett, az is olyan volt számára, mint egy álom. Csupa selyemruhás nők, finom urak. És az a finom beszéd! Amikor vége volt az előadásnak, bódultan ténfergett haza. Azóta mintha kicserélték volna. Állandóan összehasonlításokat tett a körülötte levő dolgok és a színpadon látottak között. Ilyenkor állandóan sírással küzdött. Bele-belebámult a levegőbe és csak úgy tessék-lássék végezte a dolgát. — Már megint a színházon jár a feje — mordult fel az apja. — Jó lesz, ha sietsz, mer még fát is kell vágnod, aztán az Andris jön a válaszér... — Édesapám, én nem akarok férbe menni! — Nem akarsz?! Ki kérdez itt téged! .Azt mondom, hogy mécc, oszt mécc. Elment az eszed? Egy ilyen szegény lánt megkér egy ilyen jóképű, jómódú fiú, tíz hód főd, ház és még te válogacc? Férde mécc! Mos meg erigy ki fát vágni. Julis sírva fordult ki az ajtón. Nem mondja, Andris tetszett neki, hozzá is ment volna, de amióta színházban volt, azóta mást akart. Halkszavú, finom urat. Az udvar végében egy nagy rakás fa várta az aprítást. Sóhajtva fogott hozzá. Alig vágott fel egypár darabot, sírva ejtette el a baltát. A hidegtől kékre dermedt a keze. — No, majd én segítek — duruzsolt fel Andris hangja a háta mögött. Észrevétlen lopakodott mögéje. — Bírom én — dacoskodott és gondolta, azért sem engedem. Fölvette a baltát és újra hozzáfogott Andris kalapkodva figyelte. Hiába, nem sokáigbírta. Újra letette a baltát és a kezét a hóna alá dugta. Andris meit fölkapta a baltát és csak úgy repültek a fadarabok a keze alól. Julis eleinte durcásan, de később érdeklődve nézte a kipirultarcú fiút. — Egész rendes, jóképű — állapította meg magában. Meg se kottyan neki a favágás, pedig nem két darab volt a felvágnivaló. — No, kész vagyok — fújta ki magát Andris. — Szöggyel egy köténnyel, aztán gyerünk be. Julis teleszedte a kötényét és elindultak. — Hát a favágásért nem jár semmi? — kérdezte a legény. — Mi járna? — Ez, ni! — És hirtelen átkarolta Julis derekát és megcsókolta. Julisba meg mintha elvágtak volna valamit. Úgy érezte, hogy idevaló ő, ez az ő világa, nem a másik. Nem is illenék bele. Úgy érezte, hogy föld került a lába alá. NÉPSZAVA 1934 január 3. Katasztrofális árvíz Kaliforniában és Jugoszláviában Közép- és Dél-Kalifornia területén több nap óta óriási méretű felhőszakadás pusztít. A felhőszakadás olyan árvizeket okozott, amilyenekre fél évszázad óta nem volt példa. Az áradás a vasútvonalakat a szó szoros értelmében elsöpörte, elszaggatta a villamosvezetékeket és több várost teljesen elszigetelt. Különösen nagy károkat okozott Pasadena, Campdon, Sendale és Venice városokban. Glendaleben összedőlt hét ház, egy autó pedig újévi mulatozókkal a Los Angeles-folyóba zuhant. Hatan a vízbe fúltak. Los Angelesben és elővárosaiban harminc centiméter eső esett. Az utcákat 10 méter magas vízréteg borítja. Monte-Roseban 1/s méter magasan áll a víz, egy csarnok összedőlt és a romok alatt sokan lelték halálukat. Sok villa dőlt össze Hollywoodban is. A kaliforniai árvízkatasztrófa halálos áldozatainak számát hozzávetőlegesen 175-re teszik. Jugoszlávia több vidékén hatalmas havazások voltak. A meleg időjárás következtében azonban mindenütt megindult az olvadás, amely árvízveszedelmet okozott. A belgrád—szaloniki—athéni vasútvonalon megszakadt a forgalom, mert az áradás elsodort egy vasúti hidat. A kivezényelt katonaság csak kedden délután tudta megfeszített munkával helyreállítani a forgalmat. Jugoszlávia más vidékein is megrongálódtak a vasúti töltések. Nagy árvizek pusztítanak Boszniában is. Törökország fővárosában. Ankarában olyan nagymennyiségű hó esett, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa. Az utcákon farkascsordák kóborolnak és emiatt az emberek nem mernek kimozdulni lakásukból. Isztambulban teljesen megakadt a hajóforgalom és több mint hatvan hajó rekedt a város kikötőjében. Az ssagsasE országra EaStferissztfessó&kasz ®Sá»zetos cereszúr&tf. — A ©B'íSS«©® «®s?8B« fesísESíissrs« isxate&mt geScinálsez®« (Bukarest, január 2.) Kedden délután temették Duca miniszterelnököt. A temetésre mintegy 30 különvonaton az egész ország minden részéből érkeztek küldöttségek. A hadsereg minden fegyvernemét nagyszámú csapat képviselte. Az egyházi szertartás végeztével a miniszterelnök, majd a pártok vezérei búcsúztatták a meggyilkolt miniszterelnököt. Azután a kormány tagjai ágyútalpra emelték a koporsót és a menet megindult a temető felé. A koporsót ideiglenesen a bukaresti Belu - temetőben helyezték sírba, ahonnét később a maldarosti családi kriptába szállítják. Károly király nem vett részt a temetési szertartáson, mert hivatalos jelentés szerint meghalt és nem hagyhatta el szobáját. A miniszterelnök meggyilkolása következtében támadt izgalom lassanként lecsillapult. Az általában várt fordulatok és nagyjelentőségű változások elmaradtak. Ezidő szerint csak arra számítanak, hogy részlegesen átalakítják a kormányt. Meglepetést okozott az a bímdás, hogy Titulescu külügyminiszter Svájcból küldött táviratában bejelentette, hogy lemond. Ezt a híradást azonban megcáfolják. Elhízott egyéneknél a természetes „Ferenc József" keserűvízkúra hatalmasan előmozdítja a bélműködést, a testét könnyeddé teszi s tiszta fejet és nyugodt alvást teremt. Az orvosi szakirodalom kimutatja, hogy a „Ferenc József" víz a máj és a végbél felé irányuló vértódulásoknál, valamint aranyérnél és prostatabajoknál is áldásos hatást fejt ki. (X) Kétségtelen, hogy a beállott viszonylagosnyugalom nagymértékben a kormány szigorú intézkedéseinek is következménye. _ A kihirdetett ostromállapot alapján a katonai parancsnokság elrendelte, hogy mindenkinek be kell szolgáltatnia a birtokában lévő fegyvereket. Tilos minden magánjellegű egyenruha vagy jelvény viselése, minden nyilvános gyűlés vagy utcai felvonulás. Az egész ország területére kihirdették az előzetes cenzúrát. A rendőrség az egész országban folytatja akcióját a Vasgárda ellen. Magát a fővezért eddig még nem találták meg. Tévesnek bizonyultak nemcsak azok a hírek, hogy Codreanut meggyilkolták, hanem azok az értesülések is, hogy már letartóztatták. A hatóságok azt hiszik, hogy valamelyik jobboldali politikusnál rejtőzik. Ezért mártöbb házkutatást is tartottak, de eredménytelenül. Újév napján a bukaresti rendőrségen jelentkezett Ioan Caranica, Constantinescu második bűntársa is. A ploesti bíróság folytatja a miniszterelnök gyilkosának és társainak a kihallgatását. Megállapították, hogy a gyilkosságot központilag készítették elő és a merénylők csak a központ utasítását követték. Hétfőn este a rendőrség körülfogta a „Calendarul" című lap szerkesztőségének az épületét és letartóztatta a lap valamennyi munkkatársát. Hír szerint a miniszterelnök már két héttel a gyilkosság előtt levelet kapott a vasgárda vezetőségétől, amelyben közölték vele, hogy a vasgárda feloszlatásáról szóló rendelet aláírásával a saját halálos ítéletét írta alá. Ezt a levelet Camtacusino-Granicaru tábornok küldte Ducának. A tábornok lakásán beszélték meg a merénylet tervét. Ezen a bizalmas összejövetelen vett részt a „Calendarul" című lap tulajdonosa is. Ezzel függ össze a lap valamennyi munkatársának a letartóztatása. Támadás az alagútőrség ellen (Innsbruck, december 30.) Ma délután 3 óra felé a Mittenwald-vasút úgynevezett Knappen-alagútjánál több ember megtámadott két segédcsendőrt Az egyik segédcsendőr a bal lábán megsebesült. A támadók azután elmenekültek. A hatóságok szigorú nyomozást indítottak a tettesek kézrekerítésére. A második ötéves terv (Moszkva, január 2.) Az orosz kommunista párt küszöbön álló hetedik nagygyűlése elé kerül a második ötéves terv alapelveinek megbeszélése. A második ötéves terv szerint emelni akarják a munkabéreket és az életszínvonalat és véglegesen ki akarják küszöbölni a kapitalizmust. A második ötéves terv lejártával az ipari termelés értékének el kellene érnie a 103 milliárd rubelt, az első ötéves terv végén mutatkozó 43 milliárd rubeles termeléssel szemben. Ugyancsak kiadták az elmúlt év költségvetési eredményeit, amely szerint az 1933-as év 39 milliárd rubel bevétellel és 35,2 milliárd rubel kiadással zárult.