Népszava, 1934. július (62. évfolyam, 145–170. sz.)
1934-07-01 / 145. szám
LXII. évf. 145. szám Budapest, 1934 július 1, vasárnap Ára 16 fillér • ÍGY AROFSZÁG ! SZOCIÁL DEM OK RA TAPART KÖZI 3 0 NT 1 KÖZI' Ö NY E C' '''.T ''TÍSV ifi' •' *' i* . y.i.. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 30-3-30, 30-3-31 és 30-3-32......... . Tattersalli gyűlésünket a rendőrség betiltotta. AMERIKA GENFBEN A világ legnagyobb kapitalista hatalma, az Egyesült Államok, elhatározta a nemzetközi munkaügyi szervezetbe való belépését. Ennek az elhatározásnak elsősorban tüneti jelentősége van. Bizonysága Amerika megváltozott magatartásának. A nemzetközi szociálpolitikai együttműködésre, sőt mondhatjuk, bizonyos mértékben a szociálpolitikára közömbösen nézett Amerika munkásságának jelentős része. Az ő szemüzebén a bér fontosabb volt minden szociálpolitikai védelemnél. Sőt voltak fontos kérdések, mint például a munkanélküliség esetére való kötelező biztosítás, ahol élesen szembehelyezkedtek az európai munkásság uralkodó fölfogásával. Sokszor hallottuk: az amerikai munkásság neoe ismeri az osztályharcot. Ez épp oly téves nézet, mint az, hogyAmerika a válság előtt valóságos munkáseldorádó volt. Igaz, hogy az átlagos amerikai bérnívó magasabb az európainál. De még a legjobb időkben is igazán magas bére csak az amerikai munkásság kisebbségének volt. A tanult, a szervezett munkásságnak. A szervezetek igazán csak a középipart, különösen az építő- és a nyomdászipart, a nagyüzemek közül a vasutakat hódították meg. A nehézipar, a bányászat ellenállott a szervezetek támadásának. Erőszakkal, gyári spiclikkel és rendőrökkel, az egész állami szervezet, elsősorban az igazságszolgáltatás segítségével. Azokat a törvényeket, amelyeket a trösztök ellen hoztak, nem a trösztökkel, hanem a szakszervezetekkel szemben alkalmazták. Alig volt Európában ország, amelyben annyi véres sztrájk lett volna, mint az Egyesült Államokban. A nagy háború utáni konjunktúra idején a suhogó korbács mellett ott látjuk a mézeskalácsot is, mint a szervezetek elleni küzdelem egyik eszközét. Jutalmi részvények, munkásjóléti intézmények igénybevételével is küzd a nagyipar a szervezkedés ellen. A szervezkedés terjedésének megakadályozása, a munkásosztály kettészakadása a tanult és a tanulatlan munkások táborára, leginkább az amerikai munkásság nemzeti szétforgácsoltságára vezethető vissza. A kivándorlás hatalmas árama a háború előtti években minden esztendőben körülbelül egymillió munkást sodort az amerikai partokra. Ezek jórésze az utóbbi időben Kelet- és Dél-Európából vándorolt ki. Tudásuk, kultúrájuk jóval az amerikai átlag alatt volt. A szervezkedést nyelvi nehézségek is gátolták. Voltak gyűlések, ahol tizenöt nyelven kellett beszédet tartani. Ezt a nagy különbséget amerikaiak és bevándoroltak közt fölhasználták a munkáltatók. A kizsákmányolás még erősebb volt ott, ahol a nyelvi eltéréshez még faji eltérés is járult. Egészen hihetetlen, a rabszolgaságra emlékeztetők a viszonyok nem egyhelyütt az Egyesült Államok déli részében, ahol a néger munkások többsége lakik. A nagy változás Amerikában nemcsak arra vezethető vissza, hogy a konjunktúra kövér esztendei után a válság sovány évei következtek. Az amerikai munkásság még nem kulturális egység, de az egységbeforradás folyamata megindult azzal, hogy a kivándorlás elmaradt. Elmaradt a háború óta. A háború alatt a kivándorlók államai, a háború után az amerikai törvényhozás akadályozta meg, így változott meg az amerikai munkásság lelke, így hódítanak az osztályharc, a szervezkedés, a szociálpolitika európai formái Amerikában, így lép be Amerika az európai szociálpolitika nemzetközi szervébe. De van-e ennek az intézménynek, a munkaügyi szervezetnek komoly értéke? A munkaügyi szervezet bizonyos kapcsolatban van a Népszövetséggel. A Népszövetség tagjai egyszersmind tagjai a munkaügyi szervezetnek. Vérbefojtották a német horogkeresztes rohamosztagok lázadását Schleicher tábornok, volt kancellárt és feleségét, valamint Röhm kapitányt, a rohamosztagok vezérkari főnökét és hét vezérét megölték A birodalmi hadsereg lefegyverezi a lázongó rohamosztagosokat, akiknek összeesküvése behálózta az egész Német birodalmat Papén alkancellárt is letartóztatták? (Berlin, június 30.) Az SA-alakulatok egyes főemberei, Röhm, Ernst pozíciójukkal nem voltak megelégedve és magasabbra törtek és ebből a célból az úgynevezett második forradalmat akarták megvalósítani. Velük együtt dolgoztak bizonyos elégedetlen jobboldali elemek, így Schleicher tábornok is, akit siker esetén miniszterelnöknek szemeltek ki. * • Hitler kancellár a múlt éjjel hirtelen Münchenbe repült és ott maga tartóztatta le a jelenlévő összeesküvőket. Egyidejűleg más városokban is letartóztatások történtek. Schleicher és Röhm halott, a többi összeesküvőre halálbüntetés vár. A mozgalom ma már csak történelmi jellegű. Az összeesküvés meghiúsítása Hitler, Göring és Himmler műve és győzelme. (München, június 30. — „N. T. L") A nemzeti szocialista párt birodalmi sajtóosztálya Hitler következő rendelkezését közli: Röhm vezérkari főnököt a mai nappal állásától elmozdítottam és a pártból, valamint a rohamosztag kötelékéből kitaszítottam. A vezérkar főnökévé Lutze főcsoportvezetőt neveztem ki. Rohamosztagos vezetők és rohamosztagosok! Azokat, akik nem engedelmeskednek parancsaimnak vagy azokkal ellentétesen cselekszenek, kizárjuk a rohamosztagból és a pártból, illetve letartóztatjuk és ítélkezünk felettük. Hitler Adolf A Népszava cikksorozatban foglalkozott a németországi helyzettel és annak várható fejleményeivel. A tragikus kifejlődés gyorsabban megindult, mint ahogyan arra számíthattunk. Az első lépés a rohamosztagosok szabadságolása volt, szombaton pedig véres állomáshoz érkezett. A rohamosztagosok és az acélsisakosok viszályában, ami tulajdonképpen a radikális elemek és a konzervatív erők harca volt. Seldte munkaügyi miniszter, az acélsisakosok birodalmi vezére Hitlerrel tárgyalt a napokban. Berlinben nagy feltűnést keltett, hogy Hitler határozottan a rohamosztagosok ellen foglalt állást és közölte Seldtevel, hogy továbbra is ragaszkodik a kötött megállapodáshoz és nem teljesíti a rohamosztagoknak az acélsisak - szervezet feloszlatására irányuló követelését. A birodalmi kancellárnak ezt a döntését általában a jobboldali elemek győzelmének tekintették a nemzeti szocialista párt egyre elkeseredettebb radikális elemei fölött.. . • Röhmöt, a rohamosztagos vezérkari főnököt, a nemzeti szocialista párt radikális szárnyának egyik vezérét már a rohamosztagosok szabadságolása előtt négyheti „betegszabadságra" küldték. Papén marburgi beszéde után letartóztatták Edgar Jung írót, akit azzal vádolnak, hogy ő dolgozza ki Papén alkancellár beszédeit. Jungnál és Papén más munkatársának a lakásán is házkutatásokat tartottak. Papén beszéde és a beszéd közlésének betiltása egész nyíltan leleplezte a Németországban dúló hatalmas ellentéteket.. A nemzeti szocialista párt forradalmár szárnya még radikálisabbá vált. A kormányzat két tűz közé került. Egyre hangosabbá váltak ,,a második forradalom" hívei, akik komolyan vették a horogkeresztes párt „szocializmusát". Másrészt szembekerült a konzervatívokkal, akik csak a hatalom látszatát voltak hajlandók föláldozni, de annál biztosabban akarják kezükben tartani a valóságos hatalmat. A legújabb események, a most már véresen kirobbant ellentétek f