Népszava, 1935. február (63. évfolyam, 27–49. sz.)

1935-02-01 / 27. szám

2. oldal Számos női hajnál reggel, éhgyo­morra félpohárnyi természetes „Ferenc József" keserűvíz végtelen n­agy megkönnyebbülést szerez az­által, hogy a belek tartalmát fel­h­igítja és akadálytalanul kiüríti, azonkívül az emesítőszervek mű­k­ödését lényegesen előmozdítja. A nőgyógyászati klinikák bizonyít­ványai tanúsítják, hogy az igen enyhe hatású „Ferenc József" vizet, különösen a szülészeti osztályon, a legjobb eredménnyel alkalmazzák. (X) A hirdetmény végül — „saját ér­dekükben" — nyugodt munkára hívja föl a munkásokat. A hirdet­ményt Szabolcs igazgató írta alá és amint az előrelátható volt, a mun­kásokat módfölött elkeserítette az igazgatóság intézkedése. Kitört a tiltakozó sztrájk Amikor a­ szakszervezet vezetőem­berei megtudták, hogy az igazga­tóság ezt a hirdetményt ki akarja függeszteni, kérték a bányaigazga­tóságot, hogy tekintsen el attól, mert a hirdetmény nagy elkesere­dést okoz majd a munkások kö­zött. A szakegylet vezetői azt­­ is kérték, hogy az igazgatóság tár­gyalja meg velük az ügyet és ne büntesse az elbocsátott munkáso­kat. Az igazgatóság azonban min­den figyelmeztetés ellenére ragasz­kodott a hirdetmény kifüggesztésé­hez és ez a hirdetmény robban­totta ki a sztrájkm­ozgalmat. A munkások ugyanis csütörtökön reg­gel 6 órakor a hirdetmény hatása alatt az összes aknákban tiltakozó sztrájkot rendeztek és a­z ifjú­­Ható­ságot a hirdetmény vissza­vonására és az elbocsátottak visszavételére kérték. A tiltakozó sztrájk a leg­nagyobb rendben folyt le. A mun­kások bejelentették határozatukat a bányamérnököknek, az igazgató­sággal azonban nem lehetett tár­gyalni. Mereven elzárkózott a szak­egyleti emberekkel való érint­kezés elől és minden kér­désre az­zal felelt, hogy nincs ideje a tárgyalásra. Pécsbányatelepen az András- és Széchenyi-aknába 098 ember szállt le, a munkát azonban nem kezdték meg és lennmaradtak a bányában. A szakszervezet vezetői ekkor a tárgyalások megkezdése céljából az igazgatósághoz mentek, de az igaz­gatóság kijelentette, hogy amíg a munkások lent vannak az aknákban, addig nem tár­gyal. Ekkor a bányamunkásszövetség titkára, Bertrand Antal elvtárs szállt le a bányába, a munkások azonban nem jöttek föl és kijelen­tették, hogy nem is jönnek addig föl, amíg az igaz­gatóságtól határo­zott választ nem kapnak kíván­ságukra. A többi aknákból a b bi­zalmi férfiak közbenjárására feljöt­tek a bányászok, mert hiszen a sztrájkot nem beszélték meg előre, az hirtelen robbant ki és spontán megnyilatkozása volt a bányamun­kások elkeseredésének. A kizárás A Dunagőzhajózási Társaság igazgatósága még ezekből az ese­ményekből sem okult. Ahelyett, hogy belátással a béke útját egyen­getné, újra olajat önt a tűzre. Új hirdetményt bocsátott ki, amelynek értelmében az igazgatóság vissza­vonja az előző hirdetményben tett intézkedéseket és a január elején elbocsátott 114 bányamunkást végleg elbocsá­tottnak tekinti, mert a munkát beszüntették. Dél­után 2 órakor pedig új hirdetményt adott ki az igazgatóság. Ennek ér­telmében az összes aknákból kizár­ták a bányamunkásokat. A Ferenc József, a Szent István és Thomen­aknákban ,a bányamunkások nem kezdhetik meg a munkát, amíg a pécsbányatelepi aknákból föl nem jönnek a munkások. Ezek pedig nem jönnek föl, amíg konkrét vá­laszt nem kapnak. Az események világosan mutat­ják, hogy a Dunagőzhajózási Társaság igazgatósága szándékosan kér­ NÉPSZAVA ,1935 február 5. gette sztrájkba a munkásokat, különben nem ragaszkodott volna az elbocsátott munkások megszé­gyenítéséhez és megbüntetéséhez, ami tetemes anyagi károsodást is jelent a munkások részére. Az igaz­gatóság nagyon jól tudta, hogy a munkások sokat eltűrnek, de a végső provokálásra mégis csak cselekvésre határozzák el magukat. Ez a számítás beteljesedett. A vérigsértett munkások sztrájkba léptek és ezt a kiprovokált sztráj­kot használja föl az igazgatóság arra, hogy a fK­ szakszervezeti ve­zető embertől végleg megszabadod­jon. A sztrájkkal kapcsolatban az egyik délutáni lap azt írta, hogy a sztrájkolók a keresztény-szociáli­sokat erőszakkal lent tartották a bánya mélyében. Ez nem felel meg a valóságnak, mert a sztrájkolók felküldték őket. Az sem felel meg a tényeknek, hogy a munkások addig nem jönnek­­, amíg a pártvezetőség nem határoz. A pécsi pártszervezet vezetősége csak reg­gel­­i9 órakor értesült arról, hogy a bányamunkások beszüntették a munkát. De nemcsak hazugságok­kal dolgoznak a bányamunkások ellen, hanem a közigazgatás is megmozdult már ellenük. Vasason az egyik bányamunkást bevitték az őrszobára és súlyosan összeverve került haza. A sérült bányamunkás hatósági orvoshoz ment, hogy látleletet vé­tessen föl sérüléseiről. Belgiumban pártközi bizottság alakul a szocialista követelések megvalósítására A gazdasági válság és a munkanélküliség enyhítése nélkül nincs politikai béke (Brüsszel, janu­ár 31.) A belga szocialisták hétfőn megindult ak­ciójának máris megvan az első eredménye. A gazdasági válság enyhítésének és a munkanélküliség sürgős csökkentésének ügyét a szembenálló pártok sem merik to­vább halogatni. A katolikusok és a liberálisok is kénytelenek voltak alkalmazkodni a szocialisták poli­tikájához és már napok óta folytak a bizalmas tárgyalások, amelyek­nek az volt a célja, hogyan lehetne közös erővel se­gíteni az ország egyre súlyos­bodó helyzetén. Arra, a megállapodása­dattak, hogy a három párt közös bizottsá­­got alakít. Ennek a népjóléti bizott­ságnak az lesz a feladata,­­hogy a legrövidebb időn belül dolgozza ki a válság leküzdésének tervét, amely javaslatokat azután a kormány ha­ladéktalanul köteles életbe léptetni. A népjóléti bizottság megalaku­lását péntekre várják, amennyiben a szocialista párt hozzájárul ahhoz, hogy Vandervelde belépjen a bi­zottságba. Terv szerint a­­bizottság tagjai Francqui liberálispárti ál­lamminiszter, Vandervelde, a szo­cialisták megbízottja és Van Over­bergh, kereszténypárti képviselő lenne. A bizottság bevonja munká­jába az ország valamennyi pénz­ügyi és politikai szaktekintélyét. A megalakulásnak legfontosabb előfeltétele az volt, hogy a kor­mány azokat a gazdasági rende­leteit, amelyeket a szocialisták kifogásoltak, vonja vissza Miután ez megtörtént, az új gazda­ságpolitikai irányzat kibontakozá­sának valószínűleg nem lesz aka­dálya. Ió munkát követelnek a debreceni munkanélküli építőmunkások A debreceni építőmunkások hét­főn délelőtt jól sikerült munka­nélküligyűlést tartottak a Munkás­otthonban. A nagyszámban megje­lent munkanélkülieket Pál János elvtárs üdvözölte. A munkanélküli­ség ügyét és az építőmunkások hely­zetét Kovács János elvtárs ismer­tette. A legnagyobb reménytelenség­ben élnek az építőmunkások — mondotta —, munkalehetőségnek semmi jelét sem lehet látni. Szer­vezeteink részéről már többször föl­hívtuk a hatóságok figyelmét arra a nagy munkanélküliségre, amely Debrecenben évek óta gyötri a munkásságot. De nemcsak itt, ha­nem pártunk frakciója a parla­mentben is számtalanszor sürgette a munkaalkalmak megteremtését, a közmunkák kiadását. A várostól kapott is a munkásság ígéretet, amely azonban, sajnos, csak ígéret maradt. Nincs olyan építőmunkás Deb­recenben, aki a m­últ évben 20 hetet dolgozott volna. A kivezető út pedig ebből a gazda­sági válságból az építőipar meg­indítása, amelyhez tudvalevően leg­alább 40 szakma tartozik. A továbbiak során megállapította, hogy a nagy munkanélküliség elle­nére a 48 órás munkahét sincs bizto­sítva, a munkabérek szégyentel­jesen alacsonyak, már csaknem az ínségmunkabér színvonalán állnak, mert a munkáltatók igyekeznek­­a dekonjunktúrát kihasználni és a m­unkaf­el­tételeket lerontani. A munkanélküliek mindenekelőtt mun­kát kérnek, mert dolgozni akarnak. Ha azonban az illetékesek mun­káról nem gondoskodnak,­­ ak­kor segélyt adjanak. A munka nélkül szenvedő munkás­ság éppen úgy igényt tarthat a se­gítségre, mint az aszálykárt szen­vedő gazdák, akiket a kormányzat milliókkal támogatott. Felhívta a jelenlévők ügyeimét a fokozottabb szervezkedésre, amely lehetőséget nyújt egy jobb helyzet kiharcolá­sára. A mindvégig helyesléssel fo­gadott beszéd után Pál elvtárs ese­teket sorolt föl, amelyekben az ín­ségmunkára jelentkezőket néhány pengő havijáradék miatt elutasítot­ták. Ezután a gyűlés bizottságot vá­lasztott és megbízta azzal, hogy a város polgármesterénél járjon el küldöttségileg a munkanélküliek érdekében. ^^^^^^ A megbuktatott diák leszúrta a tanárát Gyulán csütörtökön délben osztot­ták ki a katolikus reálgimnázium­ban a féléves bizonyítványokat. Az ötödik osztályban Tamássy Dezső 50 éves tanár a bizonyítványok ki­osztása után a tanterem ajtajánál várta, amíg a diákok eltávoznak. Egy gyulai fogházőr 15 éves fia, akit Tamássy tanár németből és latinból elbuktatott, észrevétlenül a tanár háta mögé lopódzott, hatalmas disznóölőkést rántott elő és azzal teljes erőből fejbe­szúrta tanárát. A fiú ezután a disznóölőkéssel hado­nászva utat vágott magának „diák­ társai között és elmenekült Ta­mássy Dezső tanár sebét bekötözték és lakására szállították. Állapota életveszedelmes. A me­rénylő diákot egész délután ker­esték a rendőrök, végül is a fiú 4 óra tájban önként jelentkezett a rendőrségen a véres késsel. Beisme­rő vallomása után őrizetbe vették. A nyomozás­ megállapította, hogy már napok óta készült tettének el­követésére. Citroen felelősségrevonását követelték a francia kamarában (Párizs, január 31.) A képviselő­ház csütörtöki ülésén Doriot füg­getlen kommunista képviselő szóvá­tette a Citroen-vállalat ügyét. Ki­fogásolta, hogy a gyár összeomlásáért felelős Citroen még mindig büntetlen­séget élvez. A képviselő az egész baloldal he­lyeslése közepette követelte, hogy a kormány vegye ki Alfred Citroen kezéből a vállalat igazgatását. Azt kérdezte, hogy az új igazgatóta­nácsban Citroen ismét nagyfizetés­ses álláshoz jut-e! Majd elmon­dotta, hogy a Citroen-vállalatok ed­digi vezetőségében egyes volt miniszterek és tá­bornokok fiai 55—60.000 frankos havi javadalmazást élveztek. Az ülés további folyamán a szo­cialisták javasolták a rendkívüli felhatalmazás alapján kiadott 150 kormányrendelet törvénybe iktatá­sára vonatkozó vita azonnali meg­kezdését. Germain-Martin pénzügy­miniszter kérésére azonban a vitát a jövő csütörtökre halasztották. Folytatódnak a harcok a mandzsu-mongol határon (Tokió, január 31.) Hivatalos lentés közli, hogy a mongol határ­­on összevont mandzsúriai haderő Kalkarmino falu elfoglalása után bekerítette a környéken por­tyázó mongol csapatokat és azoknak a hadállásait három­szor megrohamozták. Végre a mongolok kétórás harc után súlyos veszteséggel visszavo­nultak a határon túlra, számos se­besültet és halottat hagytak hátra. A mongol hatóságok hivatalos nyi­latkozatban hangsúlyozták, hogy a mandzsu területen semmiféle mon­­gol katonaság nincsen. A mandzsú­riai hatóságok tehát kihirdették, hogy a területükön található mon­gol bandák tagjait bárki, bárhol megölheti. A kínai határon történt csahari véres összetűzés elintézésére hat japán és hat kínai tárgyaló­biztost küldtek ki. A meghatalmazottak szombaton kezdik meg a tanácskozásokat, ame­lyen a határincidens békés rende­zését kívánják megoldani. ­ Vetítettképes előadás az Eszperantó Egyesületben. A Magyar Országos Esz­perantó Egyesületben (V. Mérleg ucca 2) ma, pénteken este 8 órakor Czitrom Ti­bor vetítettképes előadást tart Svéd­országr­ól és az ottani életről. fim­- és mozijegyek kaphatók. VIII. Conti II. 4. alatt a kiadóhivatal pénz­­táránál is

Next