Népszava, 1936. november (64. évfolyam, 250–273. sz.)

1936-11-03 / 250. szám

2. oldal nem valósult célkitűzései azon­ban nem kényszeredett és önké­nyes törekvések, hanem megvaló­sításukért Magyarországon év­tizedek óta folyt a küzdelem. És a mostani jobboldali politikai re­zsim önmagától kérdezheti, váj­jon nem ugyanazok a problémák tornyosultak-e föl előtte is és vájjon nem ezek megoldása vagy elmulasztása jelenti-e számára az életet vagy a bukást? Kérdeznünk kell: a Gömbös-kormány négy év­vel ezelőtti vállalkozása nem azo­kat a célokat hirdette-e a maga politikai színeiben, amelyek most is csakúgy, mint a háború előtt és októberben is a magyar poli­tikai életnek legalapvetőbb kér­dései? Gömbös a birtokviszonyok megváltoztatását ígérte, félrefor­mot, telepítést és hitbizományi re­formot hirdetett. Radikális vál­tozást ígért.. Az általános, titkos választójogot is a megvalósítandó feladatok közé sorozta. „Nemzeti forradalmár"-nak vallotta magát. Pártállása és polgári világnézete szerint foglalkozott ugyanazokkal a problémákkal, amelyeket az ok­tóberi forradalom nem oldott meg.­­A Gömbös-rezsim ezeket a prob­lémákat a maga céljai érdeké­ben használta föl. Megoldásukkal nem tudott megbirkózni. Gömbös betegsége, tragikus halála sem teheti meg nem történtté a ténye­ket: a magyar politikai és társa­dalmi élet alapvető problémáit fölismerte, reformjukat hirdette, valójában fölhasználta a maga céljaira. Ugyanezek a problémák az új Darányi-kormányt is foglal­koztatják és foglalkoztatnak majd minden kormányt addig, amíg megoldásukkal az elkövetett mu­lasztásokat jóvá nem teszik. * 1A forradalmakat nem alulról készítik elő. Igazi és mélyenjáró­­forradalmak minden nemzet éle­tében voltak, vannak és lesznek és ezeknek okai az egymásra hal­mozott mulasztások, meg nem ol­dott problémák és elkövetett hi­bák. Minden túlságosan megmere­vített, a kor szükségleteihez nem alkalmazkodó politikai rendszer, amely a tornyosuló társadalmi, gazdasági és politikai problémá­kat nem oldja meg, saját maga el­len elkövetkezendő forradalmat­­támaszt, annak csiráit veti el. Ezért tartják a kormányzás böl­csességének az előrelátást: meg­felelő időben hozott megfelelő re­formokkal a felhalmozott feszült­ségeket feloldani és a társadalmi, gazdasági és politikai harcoknak új, szélesebb lehetőségeket biztosí­tani. Ez a forradalmaik egyetlen ellenszere. Sem jobboldali uszítással, becs­mérléssel és átkozódással, sem erő­szakos fenyegetésekkel nem lehet társadalmi küzdelmeket m megaka­dályozni vagy megszüntetni. A szitkozódás, becsmérlés és erősza­koskodás pillanatnyi sikeret hoz­hat, de ezek a látszatsikerek csak növelik a társadalmi feszültsége­ket és a megoldandó problémák feltörő erejét. A jobboldali rezsimnek módja van most, hogy megoldja ugyan­azokat a problémákat, amelyeket a magyar politikai élet félszázada nem oldott meg. Most már nem­csak mi állítjuk, hogy a földbir­tok mai tulajdonviszonyainak fenntartása beleütközik a magyar nép érdekeibe. Éppen jobboldalról jelentek meg a­ legutóbbi időben szociográfiai felvételek a falvak népének élethalálharcáról, a há­rommillió mezítlábasról, a föld­nélküliek szenvedéseiről, a pusz­tuló parasztságról és kihaló fal­vakról. „A tardi helyzet", a „Pusz­ták népe", „Mentsük meg a Du­nántúlt!", „A falu kosztja", a ka­tolikus nagygyűlésen a „Krisztus és a falu" — mind annak felisme­rése, hogy a nagybirtok Közép-Európában egyedülálló, mérhetet­len túlsúlyával nem tartható fenn sem egyházi, sem világi vonatko­zásban. A túlsó oldalról is fölismerték most már — évtizedek múltán —, hogy a magyar középosztály, a főiskolákat végzett intelligencia nem­­ helyezkedhetik el, mert a magyar gazdasági élet nem bírja el az évről-évre növekvő közép­osztályt, az állami és városi köz­igazgatás máris túlterhelt. A sza­badfoglalkozású rétegek helyzete hasonlóan súlyos. A megélhetés egyre nehezebb, a gazdasági ér­vényesülésnek egyre több az aka­dálya. A jobboldalon föl is ismer­ték az alapvető okot: az ország struktúrája akadályozza ennek a rétegnek az érvényesülését is. A munkásosztály szociális elégület­lensége már a jobboldalon is is­meretes, hiszen éppen ott — lehet, hogy propagandaokokból — hir­dették, hogy a tőke korlátlan ki­zsákmányolása a keresztény ma­gyar munkások legjavát sújtja. * Mindent összefoglalva: a jobb­oldali rezsim ugyanazokkal a problémákkal áll szemben, mint a baloldal októberben. A forradal­mai tanulságait le kell vonni. A legelső tanulság: a „kísértetek órájában", a forradalom évfordu­lóján mérjék föl, mit tettek és mit kellett volna tenniök, hogy októbert elkerüljék és mit kell tenniök most, hogy újabb forradal­makat elkerüljenek? A „Budapesti Hírlap" Tisza Ist­vánról szóló visszaemlékezésében azt írja, hogy „a vezetésre hiva­tott államférfiak új keretek között, új módszerekkel akarják előre­vinni a nemzetet a jobb jövő út­ján". Helyes! A jobb jövő útján az első lépés a problémák meg­oldása: a földreform, a titkos vá­lasztójog, a szociális törvényhozás és gondoskodás megteremtése. Ha a jobboldal megoldja ezeket a problémákat, megtett mindent a társadalmi forradalmak­ elhárítá­sára. * Hogy milyen állapotok idéznek elő forradalmat és milyen mulasz­tások, hibáik, elvakult önzés vezet­nek robbanásra, arra jellemző éppen Spanyolország, a Spanyol­országban dúló példátlanul vad polgárháború. A „Katholi­cus Szemle" októberi száma hosszú cikkben is­merteti mindazt a mu­lasztást, amit Gil Roblesék, a libe­rálisok, a feudálisok, az egyház és a nagybirtokossá­g elkövettek. Ké­sőbbi kor feladata, hogy az Októ­beri forradalom történetét meg­írja. De tizennyolc év után meg­állapíthatjuk, hogy célkitűzései, problémái ma is foglalkoztatják a politikai közvéleményt. És aki a ""kísértetjáltást" meg akarja szün­tetni, szüntesse meg a problémá­kat. Lehet, hogy odaát nem októberi problémáknak nevezik mindezt, nem is fontos. Ezek a kérdések a nép és az ország, a nemzeti lét NÉPSZAVA 1936 mrvemfeetr­e kérdései. Rajtunk a sor, hogy a „jobb jövő útján" lépjenek egyet: ismerjék fel és oldják meg a prób­­a nem, a bukás elkerülhetetlen mi­ utóiéra őket! {Folytatás az 1. oldalról) Amíg nem adnak igazságot Magyarországnak... Ezután Magyarországról szólt és a következőket mondotta: — Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igaz­ságot, a Dunamedence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Ma­gyarország. Négymillió magyar él a mostani határokon túl. Attól a törekvéstől vezetve, hogy eleget te­gyenek a túlságosan elvont igazság követelményeinek, más — talán még nagyobb — igazságtalanságot követ­tek el. Az olasz népnek a magyar nép iránti érzelmeit a magyarok katonai erényeinek, bátorságának és önfeláldozó szellemének őszinte el­ismerése jellemzi. Ez az érzelem egyébként kölcsönös. Talán már a közeljövőben ünnepélyes alkalom nyílik arra, hogy az olasz nép eze­ket az érzelmeit megkapó formában juttassa kifejezésre ország-világ előtt. Jugoszlávia és Németország — .A Jugoszlávia és Olaszország közötti légkör az utóbbi időben rendkívül megjavult. Emlékeztetek arra, hogy évekkel ezelőtt ezen a téren célzást tettem a Jugoszláviá­val való kapcsolatok megjavításá­nak lehetőségére. Kijelentem, hogy­­ma már megvannak a megfelelő er­kölcsi, politikai és gazdasági alapok a két ország barátságának megerő­sítésére.­­ A négy szomanéd országon kí­vül Európa egyik nagy országa az utóbbi időben őszinte elismerést szerzett az olasz nép előtt: Német­országról beszélek. A most létrejött berlini megállapodás rendez egyes égető problémákat. A most ünnepé­lyesen aláírt berlini jegyzőkönyvek megmutatják, hogy a Berlin—Róma közötti tengely nem elválasztó vonal, hanem in­kább olyan kristályosodási pont, amely körül csoportosulhat va­lamennyi európai állam, amelyet áthat az őszinte békeakarat. A július 11-i szerződéssel eltűnt Né­metország és Olaszország között a súrlódási felület. — Ne csodálkozzék senki, ha ma felemeljük a zászlót a bolseviz­mus ellen. A mai zászló a mi régi zászlónk. A­ bolsevizmus ellen m­i harcoltunk és s­ok véráldozat árán győztük le. A bolsevizmus és a kommunizmus ma állami szuperkapitalizimus, amely nem tagadja, de felmagasztalja a kapitalista rendszert. Ideje volna már véget vetni a fasizmus és a demokrácia közötti ellentéteknek. A fasizmus nem akarja bebalzsamozni a múltat, hanem minden célja a jobb jövő munkálása. Az olaszok nincse­nek hozzákötve az embertelen kapi­talizmus jármához és a fasizmus megvalósítja a békét és a valódi műveltséget. Olaszország és az angol birodalom a többi út mellett, amely az anya­országot távoli gyarmataival össz­kapcsolja. Ami másoknak csak egy út, az nekünk, olaszoknak az élet. Ezerszer megmondottuk és most új­ból hangsúlyozom, hogy nekünk nem szándékunk fenyegetni ezt az utat, de követeljük, hogy tartsák tiszteletben jogainkat és életbevágó érdekeinket. Választás nincs és az angol birodalom gondolkozó agyvelőinek meg kell érteniök, hogy a befejezett tény létezik és vi­sszavonhatatlan. Nem lehet elképzelni olyan kétoldali összetűzést, amely ne válnék azon­nal európaivá. A megoldásnak csak egyetlen útja van: nyílt, gyors és teljes megegyezés a­­kölcsönös érde­kek elismerése mellett. De ha ez nem következnék be, amit egyébként ki­zártnak tartok és ha az olasz népet bele akarnák fojtani a tengerbe, akkor vegyék tudomásul, hogy az olasz nép egy emberként állana ellen ezen a tengeren, amely Róma tengere volt, olyan elszántsággal, ami­lyenre példa a világtörténelemben még nem volt. Mussolini ezekkel a szavakkal fe­jezte be a beszédét: — Jelszavunk: béke mindenkivel, azokkal is, akik közelednek hozzánk és azokkal is, akik távolodnak tő­lünk. Béke, de fölfegyverzett béke. Tehát fegyverkező programunkat a le­vegőben, a tengeren és a száraz­földön rendszeresen továbbfej­lesztjük. A nemzet minden termelő erejét fokozzuk mezőgazdasági és ipari té­ren egyaránt A testületi rendszert közelebb visszük végleges megvaló­sításához. Ez parancs és e­zt a pa­rancsot rátok bízom, milánóiakra, akikről azonnal tudom, hogy ezt már kötelességteknek tekintitek. Az első sorban kell állnotok a császár­ság kiépítésénél és a haza jóléte, hatalma és dicsősége megteremté­sénél. Pej-, váll- és ágyékreumánál, ischiásnál, idegfájdalmaknál, szag­gatásnál és zsábánál a természetes „Ferenc József" keserűvíz rendkí­vül hasznos háziszer, mert korán reggel egy pohárral bevéve, az emésztőcsatornát alaposan kitisz­títja és méregteleníti. (X) — Olaszország a Földközi tenger félszigete és szükséges, hogy lakos­ságát a szigetlakók gondolkozás­módja hassa át. Ez a tenger — és most azokhoz az angolokhoz fordu­lok szavammal, akik talán rádión e pillanatban beszédemet hallgatják — Anglia számára egy út, amellett Starace, a fasiszta párt főtitkára mondott még rövid beszédet, majd üdvözlést vezényelt Mussolininak. Ezután a nagy tömeg — Mussolini és Olaszország állandó éljenzése közben — szétoszlott. (Folytatás a 4. oldalon) Az abádszalóki kerületben nem lesz képviselőválasztás Jelentettük már, hogy a Grömsboe Gyula elhalálozása folytán megüre­sedett a­bádszalóki választókerület mandátumáért két jelölt vette föl a harcot: Losonczy István, a Nep hi­vatalos jelöltje és a nyilaskeresztes Meskó Zoltán. Meskó ajánlásait — amint már szombati lapunkban meg­írtuk — nem fogadták el, hanem 335 pótajánlást kellett volna a nyilas-j©löltnek benyújtania. Meskó Zoltán a pótajánláso­kat nem tudta meg­­szerezni, így tehát az abádszalóki választókerületben nem kerül sor választásra, a kerület mandátumát, mint egyhangú jelölt, Losonczy Ist­ván kapja, a­kinek a mandátumot kedd délelőtt ad­ták át

Next